Esti Hírlap, 1969. április (14. évfolyam, 76-99. szám)
1969-04-08 / 80. szám
Vico Torriani együttesében lépett fel Alexandra Jarews, a képen látható ifjú hölgy, aki eredeti foglalkozását tekintve kozmetikus. Franz Marischka, az ismert film-, illetve tévérendező feleségül vette. Most készülnek az első közösen forgatott film bemutatójára. (MTI Külföldi Képszolgálat) Ady-dokumentum Szolnokon Szolnokon a városi tanács iratanyagának rendezése közben Ady Endrével kapcsolatos dokumentumok kerültek elő. Ezek szerint Szűcs Géza mérnök szolnoki lakos 1919 márciusában beadvánnyal fordult a város elöljáróságához, amelyben kérte, hogy a gimnázium előtti főteret, amely Horthy Szabolcs nevét viselte, Ady Endréről, a nagy magyar költőről nevezték el. Egy 1919. április 26-án keltezett irat arról tanúskodik, hogy a népjóléti szakosztály a kérésnek helyt adott, és ennek alapján Szolnok egyik legszebb terét Ady Endréről nevezték el. Az érdekes dokumentumok a szolnoki Damjanich János Múzeumban rendezett tanácsköztársasági emlékkiállításon láthatók. □ A TELEVÍZIÓBAN a héten Orson Welles főszereplésével és rendezésében mutatnak be egy Dél-Amerikában játszódó krimitörténetet, Az ördög keze címmel. Ezenkívül négyrészes olasz dokumentumfilm kerül a közönség elé, amely az emberiségnek az aranyhoz fűződő viszonyáról ad képet. Az arany kalandjai címmel. □ Vak művészek hangversenye kerül megrendezésre április 14-én este fél 8-kor a Zeneakadémia nagytermében. Ekkor ünnepli 25 éves művészi jubileumát Stomfai Károly orgonaművész. A koncert egyik érdekessége Pikéthy Tibor zeneszerző G-dúr toccatájának ősbemutatója lesz. Közreműködik: Barna Mária énekművésznő, Geszner Jenő zongoraművész és Berindán László hegedűművész. □ A NÉPMŰVELÉSI INTÉZET április 15—25 között tanfolyamot rendez megyei klubvezetőknek A valóság a legjobb propaganda Bűnjelek a díszbemutatón Államosítás — a világon először „A Magyarországi Tanácsköztársaság ezennel köztulajdonba veszi — tekintet nélkül a bennük alkalmazott személyzet létszámára — valamennyi filmgyárat, filmlaboratóriumot, filmkölcsönző vállalatot, rokonipari üzemet, valamint a mozgóképszínházakat minden ingó- és ingatlan vagyonukkal, ennek tartozékaival és az üzem folytatására szolgáló készpénzzel együtt.” A BALOLDALHOZ TARTOZTAK A fenti szöveg a Forradalmi Kormányzótanács filmgyárakat államosító rendelkezésének első paragrafusa volt. Éppen ötven esztendeje, április 8-án hozták a rendelkezést, és 12-én tették közzé a lapokban. A világon először — a Szovjetunióban is csak később hoztak hasonló intézkedést — vették állami tulajdonba, vagy ahogy akkor nevezték: szocializálták az „álomgyártást”. S tették ezt a szakmai dolgozók túlnyomó többségének kifejezett kérésére. Mert a filmszakma képviselői már a háború ideje alatt a baloldalhoz tartoztak. Két nappal a Tanácsköztársaság megszületése után, 1919. március 23-án összejöttek a Royal Filmszínházban, és ott határozták el, hogy kérni fogják a moziipar államosítását. Így született meg a rendelet, amelynek első paragrafusát idéztük. S így született meg az első olyan filmgyártás a világon, amely kifejezett céljának tartotta a legszélesebb néptömegek érdekeinek szolgálatát. S hogy ezalatt nem az unalmat, az érdektelenséget értették, arra bizonyság Forró Pálnak, a kor egyik ismert publicistájának cikke, aki éppen ezt a kérdést elemzi, a többi között így. ..nem hivatalszagú filmeket akarunk gyártani. A propagandának az eszme erejében kell rejlenie. A valóság anyaga adja a legjobb propagandát.” KORDA, BALOGH S a valóságot igyekeztek adni. Így készült el a Vörös Filmhíradó húsz száma, amely először szakított a híradókban szokásos szenzációkkal, ment ki a nép közé a szó szoros értelmében, s adott olyan képet a Tanácsköztársaság 133 napjáról, hogy mindmáig, aki fel akarja idézni ezt a kort, ezekhez a nagyszerű dokumentumokhoz fordul. Nem véletlen, hogy a fehér terror idején azonnal elkobozták ezeket a riportfilmeket, bűnjelekként kezelték azokat, a híradókban szereplő személyeket keresték, kutatták, üldözték. Tulajdonképpen az a haszna volt a bűnjeleknek, hogy így maradtak meg épségben, ma is használható állapotban ezek a filmdokumentumok. Sok egyéb, korábban elkezdett játékfilm forgatása mellett készült egy kifejezetten szocialista témájú játékfilm is, Tegnap címmel. Az államosított filmgyártás direktóriumának tagjai között olyan neveket találunk, mint a rendező Balogh Béla és Korda Sándor, az operatőr Virág Árpád, a színésznő Matyasovszky Ilona, a szcenáriumíró Vajda László. A híradókat olyan művészek készítették, mint Damó Oszkár. KÍSÉR: EGY ZONGORA Az ötven évvel ezelőtti események tiszteletére a Filmtudományi Intézet az államosítási rendelet félévszázados évfordulóján, április 12-én, különleges műsorral, díszünnepségen kívánja köszönteni 1919 veteránjait, önmagukat akarja megmutatni a műsor, ötven évvel ezelőtti önmagukat, hiszen alig van, aki ne szerepelt volna a korabeli híradókban. Mintegy félórás összeállítást mutatnak be ezekből a híradókból, majd egy másik összeállításban abból a hét szovjet filmhíradóból láthatnak részleteket, amelyeket Szamuely Tibor hozott magával Moszkvából, s amelyekről azóta oly közismertté vált plakátok adtak hírt a pesti utcán. Végül levetítik teljes hosszában a Tegnap című játékfilmet is. A zenekíséret természetesen egy zongora lesz, hogy minél hitelesebb hangulatban pereghessenek a régi filmek. — bel — Pedagógiai pályázat A Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ pályázatot hirdet felsőoktatási oktatófilm szakanyag írására. A pályázóktól olyan dolgozatokat vár, amelyek a filmrendezők számára elegendő információt nyújtanak a film forgatókönyvének megírásához. A szakanyagnak tükröznie kell az illető tudományág legújabb eredményeit is, hogy a filmeket minél hosszabb ideig használhassák az oktatásban. A jeligés pályázatot 1969. május 31-ig fogadják el a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központban. Az ,,oktatófilm-pályázat” megjelöléssel beküldött pályamunkákat a bíráló bizottság ez év augusztus 15-ig értékeli, s 5000 forintos első, 3000 forintos második és 2000 forintos harmadik díjat ad ki. (MTI) □ A RÁDIÓ HANGMÚZEUMÁBÓL Áprily Lajos, Babits Mihály, Füst Milán, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Kassák Lajos és Szabó Lőrinc hangját szólaltatják meg ma este a Petőfi-adón. A hét végén megismétlik Sánta Ferenc A Müller-család halála című rádiójátékát. Henze Undine című balettjének bemutatóját vasárnap este tartották a Magyar Állami Operaházban. A koreográfiát Eck Imre készítette. Képünkön: Szumrák Vera és Róna Viktor. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) KISFILM ÉS FORRADALMI ARCKÉPCSARNOK Nemcsik Pál borsodnádasdi általános iskolai tanár egykori hobbyjából szenvedély lett az idők során és honismereti szakkört alakított. A múltkutatás megtöltött négy vaskos néprajzi kötetet, témát adott 50—60 különféle tanulmányhoz és 150 értékes leletet — korabeli munkaeszközt, fafaragást, majolikát, kerámiát, textíliát — küldött a pesti múzeumba. Mindezek mellett pedig érdekes fejezeteket szolgáltatott a bányászat — Japánból és Angliából is kiegészített — alaposabb megismeréséhez. A honismereti szakkör tagjai szemtanúk vallomásai alapján most kisfilmet készítettek az egykori somsályi bányászsztrájkról, a fél évszázad előtti borsodnádasdi május elsejéről. Tíz plusz A Kossuth Könyvkiadó érdekes akciót indított. Tíz érdekes kiadványának borítóján az olvasó egy-egy szelvényt talál. Ha ezeket összegyűjti és beküldi a kiadó terjesztési főosztályára, 60 forintos utalványt kap, amelyért a Kossuth megjelenő könyveiből tetszés szerint választhat. A szelvénnyel ellátott könyvek között van Az utolsó kínai császár önéletrajza, A pesti infláció kavalkádja, Izgalmas dokumentumok, visszaemlékezések 1918—19-ről, Ismert művészek, közéleti emberek életrajza, A Lambrakisz gyilkosság, A második világháború nagy konferenciáinak krónikája, Az esztétika fogalmai című kézikönyv, Pratolini új regénye, s a Ki volt Gehlen, a szürke tábornok? című kötet. Lehet, hogy a tévé meg akart bennünket leckéztetni? Annyi rosszat kiabáltunk róla, most azután elhatározta, hogy az ünnepek alatt megmutatja: szórakoztatni fog, ha beleununkis. Egymás után szállította futószalagon a könnyedebbnél könnyedebb szórakoztató adásokat, mígnem sikerült bebizonyítania: a könnyű műfaj ilyen tömény adagolásától nemcsak könnyeddé, hanem súlytalanná is tesz a program. S ha csak néhány néző is felsóhajt a lecke után, de jó tenne már valami komolyabb falat , a tévé elérte célját. Ez a futószalagon elénk került könnyű termékek dömpingjére, s nem minőségére vonatkozik. Mert például az ünnep első napján sugárzott Fiatal vagy, szertelen című produkcióról elismeréssel kell szólnunk. A kellemes, kulturált mozgású Liszkay Judit show-ját ízléssel, jó ritmusban, a táncra koncentrált látványossággal rendezte meg Bednai Nándor. Kitűnő volt a táncosként is fellépő Bogár Richárd koreográfiája. Ezzel a show műfaj nálunk még járatlan útján tett Bednai sikeres lépéseket. S ezt annál nagyobb örömmel írjuk le, mert nemcsak hogy szereti a járatlan utakat, hanem néhány nappal korábbi műsorában, az április elsejei Bolondgombokban új csapást is vágott: különlegesen nehéz feladatot oldott meg teljesen hibátlanul. Abszurd tréfákat vitt képernyőre, szellemesen, leleménynyel. • Ami egyszer siker volt, másodszor sem lehet más, így került a rádióban elhangzott írta, aki mondja című kabaré a képernyőre április 4-én, főműsorban. Egy korábbi, hasonló ,,importakció” után azt írtuk: a rádióból átvett műsor a tévében képesen képes produkció lett. A mostani összeállítást képesítették. Kibédi Ervin verséhez nagyon hangulatos, szép filmet vágtak be, a felvételek ezúttal nem a rádió, hanem a televízió stúdiójában készültek. Minden más maradt a régiben. Igaz, Királyhegyi Pál termetét is poénnak szánták, az igazi derű mégis Királyhegyi humorából és előadói készségéből fakadt. Tehát tulajdonképpen nem a képen múlt a magánprodukciók sikere. Inkább azon, hogy az érdekes számok közé érdektelenek is bekerültek, s így a képesített műsor olykor képtelen volt megküzdeni a hosszadalmasság lankasztó hatásával. Mit lehet A második lövés után mondani? Hogy a szerelem mindent legyőz, még egy tapasztalt nyomozó-felügyelő elemi és alapvető igazságérzetét is, nem beszélve az ugyancsak tapasztalt krimiíróéról? Vagy hogy a szerelem vak, és elfödi azt, mekkora képtelenség még egy krimiben is a bűnüldözőtől egy jóval kisebb bűn megváltásaként és merő szerelemféltésből valakit gyilkosságra bújtam, és hagyni, hogy gyilkoljon? Esetleg, hogy a szerelem öl, butít? . . . Jó, no de ennyire? És, miért nyúlt el olyan hosszan ez az egész, amikor a 105 percnek legalább a felében nem történt semmi, ami még egy kriminek sem válik javára? (Írta: Robert Thomas, tévére alkalmazta: Semsei Jenő, rendezte: Horváth Jenő, főszereplők: Rrensáros László, Almási Éva, Rajz János, Sinkó László.) • Nagyokat döccent indulása után a tegnap esti, nemzetek közötti kapcsolásos műsor. Az adás kényelmetlen nehézkességét végül is a földi nehézkedés legyőzői, a meglepetésnek szánt négy kozmonauta győzte le: a magyar nézőknek küldött üdvözlő szavaik után már nem volt szükség segítségre. A budapesti és a moszkvai stúdióban ülő vendégek közös emlékei egymás után elevenedtek fel, olyan bőségesen, hogy még a másfél óra is szűknek bizonyult. S végül még két hazai produkcióról távirati stílusban. Zsigmondi Boris újra felfedeztetett velünk valami szépet, ami mellett eddig talán figyelmetlenül mentünk el: kisfilmjében a tőle megszokott láttató erővel, minden apró részletet feltárva mutatta be a Szépművészeti Múzeum híres bronz lovasszobrát. Benczédi Ágnes és Horváth Zoltán szintén felfedezésre invitált. Riportfilmjükben az Opera műhelyébe vezettek el, s időt, munkát nem sajnálva kísérték végig a Don Carlos hónapokig tartó előkészületeit, A szereposztástól a premierig. Érdekes és értékes műsorokkal beválTatTa a nem mindennapi meghívás ígéretét. (bársony) Fészekműsor Holnap este Utazás Magyarországon címmel magyarországi városokról készült kisfilmek bemutatóját tartják a Fészekben. Mint a madár... Piros arany, Ez is Budapest, A homok városa, Diákváros és a Bajai mozaik című filmeket vetítik. Gyerekek! A távbeszélő mesemondó műsora (171—888) Április 8-án, kedden* Farkincos kirándulása. (Elmondja: Ruttkai Éva). KISKERESKEDELMI VÁLLALATOKNAK, BOLTOKNAK nagy választékunkból előnyös áron ajánlunk - MŰBŐRÖKET - kész. Agynemüket - bútorszöveteket - BÚTORVÁSZNAKAT - SZŐNYEGEKET TEXÉRT VÁLLALAT lakástextil osztálya, Budapest, V., Guszev utca 20—22. Telefon: 319—190. VÁRJUK SZEMÉLYES LÁTOGATÁSUKAT!