Esti Hírlap, 1969. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
1969-07-01 / 151. szám
Kell-e a nagypapa színháza ? Megkezdődött a füredi színházi tanácskozás Baiatonf'üri'd, július 1. — Ha így megyünk tovább, legjobb úton vagyunk, affelé, hogy hamarosan a béka színvonala alá kerüljünk! A színházkultúránk helyzetét tömörítő fenti lakonikus mondat nem a hivatalos vitán hangzik el, csupán beszélgetés közben a füredi Annabella Szálló halljában. A fiatalos túlzással és indulattal fogalmazott kijelentése Major Tamásé, aki mostanság rendezői-felfedezői lázban lobog. Amíg sorra érkeznek a meghívottak, a füredi színházi napok vitájára, itt, a hotelhallban már folyik az előzetes paláver, írók, rendezők, dramaturgok, színészek között. Irodalomticizmus Az elmúlt hetekben színház igazon jói nyilatkozatok hangzottak el, melyek szerint sikeres és színvonalas évadnak értünk a végére. Másfelől cikkek jelentek meg, amelyek szerint a szezon szürke volt és érdektelen. New Yorkból, Varsóból, Moszkvából elragadtatottan hazaérkező színházi emberek siralmasnak és elmaradottnak írják le a magyar színházi kultúrát, mások szerint nincs szégyellnivalónk. A közönség összehasonlítási alap híján, az örök varázslat bűvöletében lényegében hűséges maradt a színházhoz. Ezen a találkozón azonban nincs itt a közönség. Hallgassuk tovább a szakembert, hogyan látja tehát Major Tamás? — Rám azt mondják: irodalomellenes vagyok. Kénytelen vagyok az lenni a színház vonatkozásában, mert nagyon haragszom azokra, akik, csak az írott szövegre figyelve, nem teljességében, működésében nézik a színházat. — Ez a kritikusokra vonatkozik? — Rájuk is, de drámaírókra is és a színházak némely irányítóira is. Haragszom azokra, akik a darabban elhangzó valamely mondaton akadnak fenn, s úgy veszik, mintha azt az író vallani, s nem egyik adott és meghatározott szereplője, adott és meghatározott helyzetben. — Ez hát csupán a színházak baja? Az irodalomcentrizmus? — Ebből is fakad a baj lényege. Shakespeare nem tisztelte az irodalmat, ott szedte össze témáját, ahol lehetett. De: a felhasznált anyaggal mindig a kor legnagyobb kérdéseire felelt. A mi igazgatóink csak műsorokat csinálnak, ahelyett, hogy valamit mondani akarnának vele. Mondani valamit! Ez lesz az ifjúkorom óta, s most is, szenvedélyesen. Mindez azonban már nem megy a régi módon. A XIX. századi színházi szemlélet ideje lejárt. Nem lehet elmenni amellett, ami a világ színházaiban történik: vagy vitázni kell az új törekvésekkel, vagy felhasználni. A világ legjobb színházai mind társadalmi hatást akarnak kiváltani. A lazítás, leleplezés, a happening, a sokkolás mindezt szolgálja. Perbe citálják a publikumot, a politikától elforduló közönséget a filozófia tájaira terelik. Mi miért térünk ki előle? öszezsugorodása, az idő felgyorsulása korában a papa és a nagypapa színháza már nem lehetett megfelelő, az emberek valami újat kívántak. A polgári világban a színház megújhódott, de valamiképp hátrálva ment az utópiába, Így született meg az antiszínház, majd a rossz közérzetnek megfelelően, az abszurd színház, s mostanában az úgynevezett „élő színház”. Ez már minden eszközzel, balettal, pantomimmal, pucérsággal, erőszakkal, síppal, dobbal, nádihegedűvel, de igyekszik valamit erőteljesen kifejezni. Ez újat hozott, lehetséges, hogy pozitív megújulást. AZ EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA július 19-én, reggel 8 órakor a Vigadó téri, hajóállomásról KÜLÖNHAJÓT INDÍT SZENTENDRÉRE Program: városnézés, múzeumlátogatások, a Pikko herceg és Jutka Perzsi c. előadás megtekintése. A hajón, műsor, tánc, szórakozás Részvételi díj: 90 Ft Jelentkezés: az EXPRESS UTAZÁSI IRODA BELFÖLDI OSZTÁLYÁN Budapest, V., Szabadság tér 16. II. em. Tel.: 317—777, 18-as mel. Hátrálva az utópiába Időközben szaporodnak a vendégek, az Írószövetség autóbusza egy utastérnyi drámaírót tesz le a szálló ellé. A szanatórium színháztermében délelőtt megkezdődik a vitaülés, a megnyitót dr. Bodogán János, a vendéglátó Veszprém megye tanácselnöke tartja, az előadó Boldizsár Iván, a Színház című lap főszerkesztője. — A világban lezajlott, Magyarországon most zajlik a színházi válság — mondja Boldizsár Iván. — A föld és szalari ás — Nálunk a helyzet más, — folytatja. — Itt is van igény az újrateremtésre, de ez nem születhetett a tagadás jegyében. Eddig nem jött létre a mai társadalom igényével egybevágó kifejezési forma. Legalábbis színpadon nem; filmen, irodalomban inkább. Az ok: a színházat a tömegkommunikációs forradalom előtti helyzetnek megfelelően szemléljük. Közben azonban a színház bevonult a szobába; ahhoz, hogy a közönség ezek után is bejöjjön a színházba, valami olyat kell neki nyújtani, amit az otthoni fotelben nem kaphat meg. A színházak nálunk még nem alkotóműhelyek, formában, tartalomban, eszmeiségben, forradalmiságban elmaradnak a valóság mögött. — Ma még csak keressük a színház új szertartásosságát — mondja végül Boldizsár —, talán együtt megtaláljuk. A vita a színház és közönség viszonyáról, a műsorpolitika irányáról, valamint a kritika orientáló szerepéről, lehetőségéről és felelősségéről — megindult és lapunk zártakor javában zajlik. Holnapi számunkban beszámolunk róla. Fencsik Flóra Pályázati felhívás! Pályázatot hirdet a Magyar Partizán Szövetség olyan irodalmi művek — elbeszélés, dokumentum játék, riport, tanulmány, életrajz-feldolgozás stb. — megírására, amelyek a magyarországi, vagy más európai országbeli fasizmust ábrázolják, valamint az ellene folytatott harcot, vagy a fasizmus újjáélesztésére irányuló mai törekvéseket. Egyéni pályázók és munkaközösségek is részt vehetnek. A pályamű terjedelme lehetőleg ne haladja meg az egy szerzői ívet. A pályázatra csak eddig meg nem jelent munkák kerülhetnek. Pályadíjak: Egy 1000 forintos első díj, két 3000 forintos második díj, három 1000 forintos harmadik díj. A beérkezett pályaműveket a Magyar Partizán Szövetség, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Írók Szövetsége melsbízottaiból alakult zsűri bírálja el. Az eredményt 1970. áprilisában a sajtóban hozzák nyilvánosságra. Beküldési határidő: 1969. december 31. A pályázatokat jeligével és zárt borítékban mellékelt név és lakcím feltüntetésével a következő címre kell elküldeni: Magyar Partizán Szövetség, V., Szabadság tér 1• CSAK GAULA: Ember a kövön Egy kor tipikus konfliktusát és tipikus hősét írta meg Csák Gyula Ember a kövön című regényében. Parasztszármazású, tehetséges fiatalember a főhős. Idő: az ötvenes évek. A fiatalember élete akkor ér döntő fordulathoz, akkor siklik ki és válik írnilag érdekessé, amikor kidobják az egyetemről. Züllés, kalandok, élet a társadalom peremén, a felemelkedés reménye és végül az élet újra megtalálásának lehetősége. Tipikus hős, tipikus történet: A regényt szerencsére az állag fölé emelik erényei. Le tudja küzdeni a téma kezelésében szinte kötelező érzelgősséget, bár, hibái éppen ott mutatkoznak, ahol ez az érzelgősség mégis előtör. Nem találkozunk benne a szokásos alapsémával: nagy lelkesedés, utána nagy csalódás, nagy és nemes részegeskedéstől és zülléstől kísérve. Csák Gyula hősére az a jellemző, hogy erkölcsi hanyatlása nem hősies és nemes, bűnei nem romantikusan titokzatosak és nagyszabásúak. A legérdekesebb a regény első része. Az első személyű előadás lehetővé tette, hogy az író érzékeltesse azt a kajánságot, amellyel hőse saját, sorsát szemléli. A későbbi feszültségcsökkenést éppen ennek a szemléletnek a részleges, majd teljes eltűnése, az érzelgősség, az önsajnálat térhódítása okozza. Az író, aki hőse ábrándos és naiv elképzeléseit jogos kritikával mutatja be, a regény vége felé mintha maga is elhinné, sőt, helyesnek ítélné ezeket a naivságból, tudatlanságból származó cselekedeteket és gondolatokat. A könnyebb ellenállás felé indul, hogy a felemelkedés lehetőségeit megmutassa. (Szépirodalmi Kiadó.) Szekrényes* Júlia Miskolci programok Gazdag kulturális program várja az üdülőket — és persze, a város lakóit — Miskolcon. Ismét megrendezik a Collegium Musicumot. Az öt hangversenyből illő sorozat színhelye az avasi műemlék templom. A diósgyőri várban vasárnapi koncerteket adnak, ugyanitt augusztus 20-án Kodály Psalmus Hungaricusát és a Budavári Te Deumot, 31-én pedig Haydnt Évszakok című művét mutatja be a Budapesti Kórus. A program érdekes színfoltja lesz az augusztus végén megrendezendő lillafüredi írótalálkozó. Egy hét múlva megnyitó MONICA VITTI TÁVIRATA ♦ MOSZKVA A FESZTIVÁL ELŐTT húsz gyermek film és negyedszáz versenyen kívüli film vár bemutatásra. Több mint negyven ország filmnesei küldték el nevezésüket a fesztiválra. Franciaországot például Francois Truffault ,, Ellopott csókok” című filmje, az Egyesült Államokat Stanley Coobick „A kozmikus Odüsszeia 2001. éve" című, tudományos-fantasztikus zsánerben készített alkotása. Angliát pedig Dickens Twist Olivérjének legújabb megfilmesített változata képviseli. Reklámozzák már a szovjet fővárosban Kovács András „Falak" című versenyfilmjét is. Sok neves filmszakértő készül Moszkvába, hogy a zsűri tagjaként mondjon majd véleményt a bemutatásra váró filmekről. Az idén is zsűritag lesz Erwin Geschonneck, az NDK népszerű filmművésze, Kawalerowicz lengyel rendező, Poppescu- Gopo, a világhírű román rajzfilmkészítő, a francia Yves Chiampi, az olasz Gianni Rodari és a filmszakma több más kiválósága. Magyarországról Szabó István rendezőt hívták meg a zsűribe. A vendégek között is sok régi ismerőst üdvözölhetnek majd a moszkvai mozikedvelők: Japánból Keichiko Usiharát, az NDK-ból a Worndike házaspárt, Lengyelországból Lucina Winnickát és másokat. A minap érkezett meg Moszkvába Monica Vitti távirata. ..Köszönöm a meghívást, örömmel részt veszek." (sxath) Moszkvában befejezéséhez közeledik a július 7-én nyíló idei nemzetközi filmfesztivál előkészülete. A világ filmművészeinek ez a seregszemléje jubileumot ül: a moszkvai fesztivál tízéves múltra tekint vissza. Összeállították a kéthetes programot is, amely meglehetősen zsúfoltnak ígérkezik: a huszonnégy benevezett versenyfilmen kívül még mintegy száz rövidfilm. A XV. században épült és az utóbbi években rekonstruált kőröshegyi műemléktemplom új orgonáját a minap szólaltatták meg először a nagyközönség előtt. Képünkön az újjáépített templom belseje hangversenyhez előkészítve. (MTI fotó : Bajkor felv.) József Attila-ünnepség Franciaország ben töltött egy nyarat. Ennek emlékére július 17-én emléktáblával jelölik meg a házat, amelyben lakott. Ezzel egyidőben a város kastélyának egyik termében kiállítás nyílik József Attila műveiből. A bemutatásra kerülő könyvek idegen nyelvű köteteit a Magyar Írók Könyvtára bocsátotta a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére Hungarica gyűjtéséből. Az emléktábla leleplezésen Szabolcsi Miklós képviseli a magyar irodalomtudósokat. József Attila-ünnepségre készülnek Franciaországban. A költő a húszas évek közepén Cagnes-sur-Mer. A televízióban elkészítették az év első felének filmstatisztikáját. 1969 első hat hónapjában 82 tv- vagy mozijátékfilmet, 14 huszonöt-harminc perces kisjátékfilmet és 11 saját gyártású produkciót mutattak be. A számokon belül megállapítható, hogy jelentősen nőtt a magyar filmek aranya: az év első felében kilenc magyar klasszikus mű filmváltozatát pergették le a tv nézői előtt, s öt alkalommal vetítettek művészfilmet éjszakai adásban. A krimitermés meglehetősen bőséges volt: 13 bűnügyi film került képernyőre. Filmkultúra 69/2 Megjelent a Filmkultúra idei második száma. A Vörös Május című dokumentumfilmről Garai Erzsébet, a Mérleg-rovatban Konrád György az Extázis 7-től 10- ig-ről A beatmozgalom és a dokumentumfilm paradoxonai címmel írt cikket. Fekete Éva A tűzön nincs átkelés című szovjet filmről, Hámori Ottó a Sziget a szárazföldönről, Lázár István a Pál utcai fiúkról, Sándor Iván a Nem félünk a farkastól című filmről, Galsai Pongrác pedig Törőcsik Mariról írt cikket. Reinsebüchler Sándor A látóhatár rovatban szovjet rajzfilmeseknél tett láttogatásairól számol be. A premier plan rovat Balázs Béláról közöl cikkeket. Két érdekes felmérés, hatásvizsgálat eredményéről számol be Vitányi Iván és Tánczos Gábor. A folyóiratot a Műhely, az Ellenvélemény és a külföldi folyóiratok cikkeiről beszámoló rovat teszi teljessé. A Covent Garden új igazgatói Peter Hallt, a Royal Shakespeare Theatre volt vezetőjét és Colin Davis karnagyot nevezték ki a Covent Garden Királyi Opera új igazgatóivá. Mind a két művész 1970-ben kezdi meg működését. Addig a magyar Solti György vezeti a színházat.