Esti Hírlap, 1969. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

1969-07-01 / 151. szám

Kell-e a nagypapa színháza ? Megkezdődött a füredi színházi tanácskozás Baiatonf'üri'd, július 1. — Ha így megyünk to­vább, legjobb úton vagyunk, affelé, hogy hamarosan a béka színvonala alá ke­rüljünk! A színházkultúránk hely­zetét tömörítő fenti lakoni­­kus mondat nem a hivatalos vitán hangzik el, csupán beszélgetés közben a füredi Annabella Szálló halljában. A fiatalos túlzással és indu­lattal fogalmazott kijelentés­e Major Tamásé, aki mos­tanság rendezői-felfedezői lázban lobog. Amíg sorra érkeznek a meghívottak, a füredi színházi napok vitá­jára, itt, a hotelhallban már folyik az előzetes paláver, írók, rendezők, dramatur­gok, színészek között. Irodalom­t­icizmus Az elmúlt hetekben szín­­ház igazon jói nyilatkozatok hangzottak el, melyek sze­rint sikeres és színvonalas évadnak értünk a végére. Másfelől cikkek jelentek meg, amelyek szerint a szezon szürke volt és érdek­telen. New Yorkból, Varsó­ból, Moszkvából elragadta­tottan hazaérkező színházi emberek siralmasnak és el­maradottnak írják le a ma­gyar színházi kultúrát, má­sok szerint nincs szégyellni­­valónk. A közönség összeha­sonlítási alap híján, az örök varázslat bűvöletében lé­nyegében hűséges maradt a színházhoz. Ezen a találko­zón azonban nincs itt a kö­zönség. Hallgassuk tovább a szakembert, hogyan látja te­hát Major Tamás? — Rám azt mondják: iro­dalomellenes vagyok. Kény­telen vagyok az lenni a színház vonatkozásában, mert nagyon haragszom azokra, akik, csak az írott szövegre figyelve, nem tel­jességében, működésében nézik a színházat. — Ez a kritikusokra vo­natkozik? — Rájuk is, de dráma­írókra is és a színházak né­mely irányítóira is. Harag­szom azok­ra, akik a darab­ban elhangzó valamely mondaton akadnak fenn, s úgy veszik, mintha azt az író vallani, s nem egyik adott és meghatározott sze­replője, adott és meghatáro­zott helyzetben. — Ez hát csupán a szín­házak baja? Az irodalom­­centrizmus? — Ebből is fakad a baj lényege. Shakespeare nem tisztelte az irodalmat, ott szedte össze témáját, ahol lehetett. De: a felhasznált anyaggal mindig a kor leg­nagyobb kérdéseire felelt. A mi igazgatóink csak műso­rokat csinálnak, ahelyett, hogy valamit mondani akarnának vele. Mondani valamit! Ez lesz az ifjúkorom óta, s most is, szenvedélye­sen. Mindez azonban már nem megy a régi módon. A XIX. századi színházi szem­lélet ideje lejárt. Nem lehet elmenni amellett, ami a vi­lág színházaiban történik: vagy vitázni kell az új tö­rekvésekkel, vagy felhasz­nálni. A világ legjobb szín­házai mind társadalmi ha­tást akarnak kiváltani. A lazítás, leleplezés, a happe­ning, a sokkolás mind­ezt szolgálja. Perbe citálják a publikumot, a politikától elforduló közönséget a filo­zófia tájaira terelik. Mi mi­ért térünk ki előle? öszezsugorodása, az idő fel­­gyorsulása korában a papa és a nagypapa színháza már nem lehetett megfelelő, az emberek valami újat kíván­tak. A polgári világban a színház megújhódott, de va­lamiképp hátrálva ment az utópiába, Így született meg az antiszínház, majd a rossz közérzetnek megfele­lően, az abszurd színház, s mostanában az úgynevezett „élő színház”. Ez már min­den eszközzel, balettal, pan­tomimmal, pucérsággal, erő­szakkal, síppal, dobbal, ná­dihegedűvel, de igyekszik valamit erőteljesen kifejez­ni. Ez újat hozott, lehetsé­ges, hogy pozitív megúju­lást. AZ EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA július 19-én, reggel 8 órakor a Vigadó téri, hajóállomásról KÜLÖNHA­JÓT INDÍT SZENTENDRÉRE Program: városnézés, múzeumlátogatások, a Pikko herceg és Jutka Perzsi c. előadás megtekintése. A hajón, műsor, tánc, szórakozás Részvételi díj: 90 Ft Jelentkezés: az EXPRESS UTAZÁSI IRODA BELFÖLDI OSZTÁLYÁN Budapest, V., Szabadság tér 16. II. em. Tel.: 317—777, 18-as mel. Hátrálva az utópiába Időközben szaporodnak a vendégek, az Írószövetség autóbusza egy utastérnyi drámaírót tesz le a szálló ellé. A szanatórium színház­termében délelőtt megkez­dődik a vitaülés, a megnyi­tót dr. Bodogán János, a vendéglátó Veszprém megye tanácselnöke tartja, az elő­adó Boldizsár Iván, a Szín­ház című lap főszerkesztője. — A világban lezajlott, Magyarországon most zajlik a színházi válság — mondja Boldizsár Iván. — A föld és szalari ás — Nálunk a helyzet más, — folytatja. — Itt is van igény az újrateremtésre, de ez nem születhetett a taga­dás jegyében. Eddig nem jött létre a mai társadalom igényével egybevágó kifeje­zési forma. Legalábbis szín­padon nem; filmen, iroda­lomban inkább. Az ok: a színházat a tömegkommuni­kációs forradalom előtti helyzetnek megfelelően szemléljük. Közben azonban a színház bevonult a szobá­ba; ahhoz, hogy a közönség ezek után is bejöjjön a szín­házba, valami olyat kell ne­ki nyújtani, amit az otthoni fotelben nem kaphat meg. A színházak nálunk még nem alkotóműhelyek, formában, tartalomban, eszmeiségben, forradalmiságban elmarad­nak a valóság mögött. — Ma még csak keressük a színház új szertartásos­ságát — mondja végül Bol­dizsár —, talán együtt meg­találjuk. A vita a színház és kö­zönség viszonyáról, a mű­sorpolitika irányáról, vala­mint a kritika orientáló szerepéről, lehetőségéről és felelősségéről — megindult és lapunk zártakor javában zajlik. Holnapi számunkban beszámolunk róla. Fen­csik Flóra Pályázati felhívás! Pályázatot hirdet a Magyar Partizán Szövetség olyan iro­dalmi művek — elbeszélés, do­kumentum játék, riport, tanul­mány, életrajz-feldolgozás stb. — megírására, amelyek a ma­gyarországi, vagy más európai országbeli fasizmust ábrázol­ják, valamint az ellene foly­tatott harcot, vagy a fasizmus újjáélesztésére irányuló mai törekvéseket. Egyéni pályázók és munkaközösségek is részt vehetnek. A pályamű terjedel­me lehetőleg ne haladja meg az egy szerzői ívet. A pályázatra csak eddig meg nem jelent munkák kerülhetnek. Pályadíjak: Egy 1000 forintos első díj, két 3000 forintos második díj, három 1000 forintos harmadik díj. A beérkezett pályaműveket a Magyar Partizán Szövetség, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a Magyar Írók Szö­vetsége m­elsbízottaiból alakult zsűri bírálja el. Az eredményt 1970. áprilisában a sajtóban hozzák nyilvánosságra. Bekül­dési határidő: 1969. december 31. A pályázatokat jeligével és zárt borítékban mellékelt név és lakcím feltün­tetésével a kö­vetkező címre kell elküldeni: Magyar Partizán Szövetség, V., Szabadság tér 1­• CSAK GAULA: Ember a kövön Egy kor tipikus konflik­tusát és tipikus hősét írta meg Csák Gyula Ember a kövön című regényében. Parasztszármazású, tehet­séges fiatalember a főhős. Idő: az ötvenes évek. A fiatalember élete akkor ér döntő fordulathoz, akkor siklik ki és válik írnilag érdekessé, amikor kidob­ják az egyetemről. Züllés, kalandok, élet a társada­lom peremén, a felemelke­dés reménye és végül az élet újra megtalálásának lehetősége. Tipikus hős, ti­pikus történet: A regényt szerencsére az állag fölé emelik erényei. Le tudja küzdeni a téma kezelésé­ben szinte kötelező ér­zelgősséget, bár, hibái ép­pen ott mutatkoznak, ahol ez az érzelgősség mégis előtör. Nem találkozunk benne a szokásos alapsé­mával: nagy lelkesedés, utána nagy csalódás, nagy és nemes részegeskedéstől és zülléstől kísérve. Csák Gyula hősére az a jellem­ző, hogy erkölcsi hanyat­lása nem hősies és nemes, bűnei nem romantikusan titokzatosak és nagyszabá­súak. A legérdekesebb a regény első része. Az el­ső személyű előadás lehe­tővé tette, hogy az író ér­zékeltesse azt a kajánságot, amellyel hőse saját, sorsát szemléli. A későbbi feszült­ségcsökkenést éppen en­nek a szemléletnek a rész­leges, majd teljes eltűnése, az érzelgősség, az önsaj­nálat térhódítása okozza. Az író, aki hőse ábrándos és naiv elképzeléseit jo­gos kritikával mutatja be, a regény vége felé mintha maga is elhinné, sőt, he­lyesnek ítélné ezeket a naivságból, tudatlanságból származó cselekedeteket és gondolatokat. A könnyebb ellenállás felé indul, hogy a felemelkedés lehetőségeit megmutassa. (Szépirodal­mi Kiadó.) Szekrényes*­ Júlia Miskolci programok Gazdag kulturális prog­ram várja az üdülőket — és persze, a város lakóit — Miskolcon. Ismét megren­dezik a Collegium Musicu­­mot. Az öt hangversenyből illő sorozat színhelye az avasi műemlék templom. A diósgyőri várban vasárnapi koncerteket adnak, ugyan­itt augusztus 20-án Kodály Psalmus Hungaricusát és a Budavári Te Deumot, 31-én pedig Haydnt Évszakok cí­mű művét mutatja be a Budapesti Kórus. A prog­ram érdekes színfoltja lesz az augusztus végén meg­rendezendő lillafüredi író­­találkozó. Egy hét múlva megnyitó MONICA VITTI TÁVIRATA ♦ MOSZKVA A FESZTIVÁL ELŐTT húsz gyermek film és ne­gyedszáz versenyen kívüli film vár bemutatásra. Több mint negyven ország filmne­­sei küldték el nevezésüket a fesztiválra. Franciaországot például Francois Truffault ,, Ellopott csókok” című filmje, az Egyesült Államo­kat Stanley Coobick „A kozmikus Odüsszeia 2001. éve" című, tudományos-fan­tasztikus zsánerben készített alkotása. Angliát pedig Dickens Twist Olivérjének legújabb megfilmesített vál­tozata képviseli. Reklámoz­zák már a szovjet főváros­ban Kovács András „Falak" című versenyfilmjét is. Sok neves filmszakértő készül Moszkvába, hogy a zsűri tagjaként mondjon majd véleményt a be­mutatásra váró filmekről. Az idén is zsűritag lesz Erwin Geschonneck, az NDK népszerű filmmű­vésze, Kawalerowicz len­gyel rendező, Poppescu- Gopo, a világhírű román rajzfilmkészítő, a francia Yves Chiampi, az olasz Gianni Rodari és a film­szakma több más kiválósá­ga. Magyarországról Szabó István rendezőt hívták meg a zsűribe. A vendégek között is sok régi ismerőst üdvözölhetnek majd a moszkvai moziked­velők: Japánból Keichiko Usiharát, az NDK-ból a Worndike házaspárt, Lengyel­­országból Lucina Winnickát és másokat. A minap ér­kezett meg Moszkvába Mo­nica Vitti távirata. ..Köszö­nöm a meghívást, örömmel részt veszek." (sxath) Moszkvában befejezésé­hez közeledik a július 7-én nyíló idei nemzetközi film­­fesztivál előkészülete. A vi­lág filmművészeinek ez a seregszemléje jubileumot ül: a moszkvai fesztivál tízéves múltra tekint vissza. Összeállították a kéthetes programot is, amely megle­hetősen zsúfoltnak ígérke­zik: a huszonnégy beneve­zett versenyfilmen kívül még mintegy száz rövidfilm. A XV. században épült és az utóbbi években rekonstruált kőröshegyi műemléktemplom új orgonáját a minap szó­laltatták meg először a nagyközönség előtt. Képünkön az újjáépített templom belseje hangversenyhez előkészítve. (MTI fotó : Bajkor felv.) József Attila-ünnepség Fra­nciaország­ ben töltött egy nyarat. En­nek emlékére július 17-én emléktáblával jelölik meg a házat, amelyben lakott. Ezzel egyidőben a város kastélyának egyik termé­ben kiállítás nyílik József Attila műveiből. A bemu­tatásra kerülő könyvek idegen nyelvű köteteit a Magyar Írók Könyvtára bocsátotta a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére Hungari­­ca­ gyűjtéséből. Az emlék­tábla leleplezésen Szabol­csi Miklós képviseli a ma­gyar irodalomtudósokat. József Attila-ünnepségre készülnek Franciaország­ban. A költő a húszas évek közepén Cagnes-sur-Mer. A televízióban elkészítet­­ték az év első felének film­­statisztikáját. 1969 első hat hónapjában 82 tv- vagy mozijátékfilmet, 14 hu­szonöt-harminc perces kis­játékfilmet és 11 saját gyár­tású produkciót mutattak be. A számokon belül meg­állapítható, hogy jelentősen nőtt a magyar filmek ara­nya: az év első felében ki­lenc magyar klasszikus mű filmváltozatát pergették le a tv nézői előtt, s öt alka­lommal vetítettek művész­filmet éjszakai adásban. A krimitermés meglehetősen bőséges volt: 13 bűnügyi film került képernyőre. Filmkultúra 69/2 Megjelent a Filmkultúra idei második száma. A Vö­rös Május című dokumen­tumfilmről Garai Erzsébet, a Mérleg-rovatban Konrád György az Extázis 7-től 10- ig-ről A beatmozgalom és a dokumentumfilm para­­doxonai címmel írt cikket. Fekete Éva A tűzön nincs átkelés című szovjet film­ről, Hámori Ottó a Sziget a szárazföldönről, Lá­zár István a Pál utcai fiúkról, Sándor Iván a Nem fé­lünk a farkastól című film­ről, Galsai Pongrác pedig Törőcsik Mariról írt cik­ket. Reinsebüchler Sándor A látóhatár rovatban szov­jet rajzfilmeseknél tett lát­­togatásairól számol be. A premier plan rovat Balázs Béláról közöl cikkeket. Két érdekes felmérés, hatás­­vizsgálat eredményéről számol be Vitányi Iván és Tánczos Gábor. A folyóira­tot a Műhely, az Ellenvéle­mény és a külföldi folyó­iratok cikkeiről beszámoló rovat teszi teljessé. A Covent Garden új igazgatói Peter Hallt, a Royal Shakespeare Theatre volt vezetőjét és Colin Davis karnagyot nevezték ki a Covent Garden Királyi Opera új igazgatóivá. Mind a két művész 1970-ben kez­di meg működését. Addig a magyar Solti György ve­zeti a színházat.

Next