Esti Hírlap, 1969. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

1969-07-03 / 153. szám

A Lengyel Dal ötödik fesztiválján Zielone Gorá­ban a képünkön látható Maja Szeliga, szczecini kis­lány nyerte az első díjat. ­ Egy óra túl kevés ahhoz, hogy ennyi idő alatt elénk ci­­táltasson az utóbbi évtizedek filmjeinek valamennyi jelleg­zetes hőse, akárcsak a magyar filmtermésből is. De egy óra elegendő volt tegnap este, hogy a mesebeli hétmérföldes csiz­mában — hétmérföldes léptek­kel — végig járjuk az utat nagy Kabos kisemberétől nagy háború kiskatonájáig, akit a félelem kényszerített hőssé tenni. Élvezetes volt ez a tegnap esti út, azzal együtt, hogy — különösen a közel­múlthoz érve —, kissé eset­legesnek tűnt az iránya, és sajnos, el sem vezetett a nap­jainkat jellemző filmhősökig, a közvéleményt leginkább fog­lalkoztató kérdésekig. Remél­jük, erre is sor kerül, hiszen az ötlet nagyon jó, s egyálta­lán nem lenne érdektelen akár még egy órát annak bemuta­tására áldozni, milyennek lát­ja a ma filmművésze korunk hősét, itt és a nagyvilágban. Élvezetes volt, írtuk, mert a párbeszédre bontott korrekt, de enyhén didaktikus ízű elő­adást találóan összeválogatott filmillusztrációk kísérték. Ér­demes lenne ezt az ötletet a jövőben gyakrabban jövedel­­meztetni, azaz, szórakoztató formában, gazdag illusztrációs anyag kíséretében, a legizgal­masabb témákon keresztül, a filmnézés kultúrájához vezetni a milliós nézőtábort. • Rendezésre adta vol­na a fejét a méltán népsze­rű, tehetséges táncdaléne­­kesnő? A kérdés nem elő­ször fogalmazódik meg, de most, hogy a tévé nagy kö­zönségsikert elért soroza­tát, a Figyeljetek, indul az adás című műsort megis­métlik, időszerű végre nyil­vánosság előtt feltenni. Azt olvassuk ugyanis, hogy a rendező: Kovács Kati. Legjobb tudomásunk sze­rint a név mögött nem a színésznőként is megismert táncdalénekesnő áll. Jó len­ne tehát valamiféle megkü­lönböztető jelzéssel, betűvel ezt jelölni is, ahogy ez a já­tékszabályok szerint régóta bevett szokás. (bársony) □ A JEUNESSES MUSI­­CALES szervezet július 16 és 23 között tartja idei vi­lágkongresszusát Buda­pesten. □ LUGANÓBAN NYÍLIK MEG augusztus elején az európai naiv festők kiállí­tása cseh, francia, nyugat­német, brit, olasz, jugo­szláv és szovjet művészek részvételével. Pluto fázik, az ördögök berekednek GYEREKEK A MULANGOK KÖZÖTT — Nem jössz ki azonnal a lángok közül, te haszon­talan pokolfajzat. — Ez még nem a Comico-tragoe­­diában hangzik el, hanem egy aggódó szentendrei édesanya fegyelmezi így a díszletek között mászkáló kisfiát. A Szentendrei Teát­rumot ugyanis, a frissen összeácsolt szín­padot, a Pluto birodalmába szánt vörös lángokkal együtt most a helybeli gyerekek vették birtokukba. A pró­ba kezdetéig itt ugrálhat­nak ezen az alkalmi desz­kapódiumnak látszó furcsa alkotmányon, az evilági és pokolbeli kellékeken és a lócákból összeszerkesztett, mindössze ötszáz ember befogadására alkalmas tri­bünön. A szentendrei né­zőtér ennél, persze, sokkal tágasabb: beletartoznak a környező házak, ablakaik­ban már a próba előtt te­kintélyes nézősereg gyűlt össze. A színpadra vezető utcák torkolatában is so­kan megállnak: kíváncsi­ak, bámészkodók, akiknek erre vezet útjuk, és azok is, akik esti programnak szánták ezt a furcsa „szín­padi” élményt. A próba közönsége A harangok elütik a nyolcat, kezdődik a próba. Lassan sötétedik, az ügye­lő hangtölcsér segítségével hívja a szereplőket. Ez az egyetlen erősítő berende­zés, egyébre nincs szükség a tér méretei miatt. Amint sötétedik, a környező bol­tok feliratai homályba tűn­nek. A furcsa deszkatákol­­mány benépesedik, lassan színpaddá lesz, környeze­téből kiemelkedik, anélkül, hogy elszakadna tőle. Bás­­ti Lajos, a Halál későbbi megszemélyesítője, elmond­ja a prológust, majd meg­jelennek a Comico-tragoe­­dia allegorikus szereplői, először az Erény — Szabó Gyula, és a Bűn — Sztan­­kai István, utánuk kísérő­ik, az egyes erények és bű­nök megtestesítői. A gye­rekek féktelen hangosko­dása csendesedik, minden­ki feszülten figyel. Zavaró körülmény azért még min­dig akad: motorberregés a szomszédos utcákból, távo­li és közeli kutyaugatás, el­késett hazaigyekvők, akik kerékpárt, gyerekkocsit tolnak át sietve a színpad előtt. Lassan ez is megszű­nik, az ablakokból nem szűrődik ki sem rádió, sem tv hangja. Ami a színpa­don zajlik, még nem elő­adás, csak próba. Olyasmi történik, amihez nagy kö­zönséget nem szoktak hív­ni. Itt, Szentendrén azon­ban a próba közönsége vé­gignézheti, ahogyan az előadás, lépésről lépésre, mozdulatról mozdulatra megszületik. Békés András — a rendező — munkája a legapróbb részletekig fel­tárul. A Bűn buzogánya A Comico-tragoedia első jelenete után a színészek egy része pihen. Sztankai István, a félelmetes és ko­mikus Bűn megszemélyesí­tője, végre leteszi hatal­mas, bűnös buzogányát. El­nézően és fáradtan hallgat­ja Szabó Gyulát, az Erényt, aki igazán „erényes” vic­cekkel szórakoztatja szín­padi nagy ellenlábasát. Itt van Basilides Zoltán is, a Pokol félelmetes ura, Plu­to, aki a színpadon lángok­kal körülvett trónuson ül. Most nagyon panaszkodik, hideg van. Félő, hogy az ördögök berekednek. Pluto pedig fázik. Legalább egy atlétatrikót terveztek vol­na ebbe a szerepbe. A Co­mico-tragoedia néhány fő­iskolás szereplője viszont örömmel gondol a jelme­zekre, mert ők az előadá­son nagy prémes ruhákban jelennek meg. Hátha még a kánikula is megjön jú­lius 5-re! Ma este viszont csak a bűnös Gazdag em­ber, Mádi Szabó Gábor nem fázik, míg az ördögök dideregve marcangolják őt a pokolban. Meleg ruhá­ban és meleg itallal telt termosszal jött a próbára. Besötétedett. Csak a színpad világít a főtéren. Már a környező utcák zaja is elült, úgy látszik, a ku­tyák is elaludtak. Most lép­nek színre: a volt ördögki­rály, Basilides Zoltán, mint Gömböc Ádám, Psota Irén, mint Jutka-Perzsi herceg­leány és Konrád Antal, mint Pikko herceg. A tra­gikus komédia színpadán hirtelen hangulatváltással harsány, komikus tragédia kezdődik... — sz. j. — Érettségi után HÚSZ PERC UNALOM Pontos meghatározása: kisfáim a pályaválasztás gondjairól. Még pontosab­ban: arról a pályáról, amit nem választottak, csak ál­maik helyett vállalták, mint reális lehetőséget azok az érettségizett fiata­lok, akik nem kerülhettek egyetemre. Jó szándék — semmi eredmény. A kér­dés felvetése jogos és he­lyes is lenne. Azonban sem a film tartalma, sem for­mája nem olyan érdekes, mint amilyen izgalmas és érdekes a fiatal korosztály számára a pályaválasztás: hogyan, merre tovább? Ez a film nem ad semmit, nem segít semmiben. .Megszólal­tat sok (túl sok) érettségi­zett fiatalt, akik többnyire színtelen hangon, hasonló szöveggel elmondják, hogy mik szerettek volna lenni — és ezzel szemben mik lettek. A monoton szöveget mo­noton képsor kíséri. Az egész azt próbálja bizonyí­tani, hogy ha nem lesz is az ember, ami szeretne, azért megtalálhatja a he­lyét más munkakörben. Sajnos, nem meggyőzően. (S. E.) Új tagok az Irodalmi Színpadon Új tagokkal szaporodik a jövő évadban az Irodalmi Színpad. Odaszerződött Zsolnay Hédi, Gordon Zsu­zsa, Telessy Györgyi és Döry Virág, valamint Ma­daras József, Somhegyi György, Verdes Tamás és szí­nészként­ f­őrendezőként Bozóky István. KONCERT UTÁN GALAMBOS LAJOS: Örök malom Történetek távoli és ext­rém színhelyekkel, különös­­ szereplőkkel. Egyik a tatár­járás előzményeiről és fel­tételezett lefolyásáról. Sze­replői durvalelkű, élvhaj­­hász, széthúzó magyar urak és Batu kán vezetésével a tatárok. A másik két törté­net XX. századi, Miguel Dorado kadét két vallo­mása a forradalmi Spanyol­­országban játszódik. A tör­ténet Miguel, a főhős mel­lett felvonultatja a harcok nem egy hírneves nemzet­közi hősét. A harmadik a Görög történet, amelyet az Isten és ember előtt címmel a filmvászonról is ismerhe­tünk. Fiatalok tragikus vé­gű szerelme a téma, mely­nek helyszíne ezúttal egy magyarországi görög koló­nia. A három kisregény az örök malom közös címet viseli, már ezzel is jelezve, hogy az író korokat, hősö­ket, helyszíneket átívelve valami általánosat akar mondani: az ember örökös, hitét, hitetlenségét, megúj­hodását és pusztulását akarja kifejezni. Ezek a ta­nulságok olyan szabálysze­­rűen olvashatók le a mű­vekről, akár a faliújságról a jelmondat, vagy a számo­lógépről a végeredmény. Az író elmond valamit a múlt­ról, vagy egy távoli külö­nös helyről, azért hogy az egyén és a társadalom konf­liktusait világosabbá tegye. Sajnos, ami hitelesítené, ki­fejezné, specifikussá tenné számunkra e nagy­­és tisz­teletreméltó összefüggéseket — hiányzik. A leírások, je­lenetek, dialógusok színesen romantikus modorban íród­tak, de jóformán semmit sem lehet rajtuk számon kérni. A középkori magyar urak pontosan olyanok, mint amilyennek őket ol­vasmányaink alapján álta­lában elképzeljük. A tatár kán éppen olyan bölcs és misztikus, mint ahogyan azt egy keleti fejedelemtől elvárjuk. A Görög történet szerelmesei szépek és sze­rencsétlenek, a szülők pedig zsarnokiak, mint ahogy álta­lában ilyen esetben lenni szokott. Az előbbieknél va­lamivel jobb és érdekesebb a spanyol témájú kisregény. Plasztikusabb, jól körüljár­ható jellemeit elsősorban azoknak a valóságban élt hősöknek köszönheti, akik az író előtt mintaként állot­tak. Az ő alakjuk visszfé­nye ad hitelt a történetnek. (Szépirodalmi Kiadó.) Szekrényesy Júlia Bernstein búcsúja AJ LESZ A NEW YORKI FILHARMONIKUSOK ÚJ IGAZGATÓJA? Mahler-koncerttal bú­csúzott a New York-i fil­harmonikusoktól Leonard Bernstein, karmester, ze­neszerző (West Side Story) és zenepedagógus, aki 11 évig állt a posztján. Érde­kes, hogy ő volt az első amerikai, aki ezt a felada­tot — amely a többi között valaha Toscaninié is volt — betöltötte: közvetlenül egy görög művésztől, Di­­mitrij­­ Mitropulosztól vette át a pálcát Hallatlan ered­ményeket ért el! 1958-ban 9886, ma 25 570 bérlője van a New York-i filharmo­nikusok hangversenyeinek. A zenekart nem minden alkalommal Bernstein ve­zényelte, de amikor ő állt a dirigensi pult előtt, mindig telt ház volt. Főigazgatói pályafutása alatt a zene­kar 42 zenekari mű ameri­kai, illetve világpremierjét tartotta meg, közöttük 26 amerikai zeneszerző mun­kája volt. Mahler harmadik szim­fóniájának — a hallgató­ság szerint csodálatos — előadásával Bernstein csak­ állásának mondott búcsút, a New York-i filharmo­nikusoknak nem. Tovább­ra is vállal náluk vendég­­szerepléseket és együttmű­ködik­­velük azokon a kivá­ló, zenepedagógiai gyer­mekhangversenyeken, ame­lyek közül néhányat már a magyar televízió közönsé­ge is látott. Bernstein felszabaduló ideje java részét ismét komponálással akarja eltöl­teni. Már meg is kezdte a tárgyalásokat a kiváló olasz filmrendezővel, Franco Zeffirellivel, operafilmet akarnak együtt csinálni. Ezenkívül­ a New York-i nemrég felépült kulturá­lis központ, a Lincoln Centre mintájára épül a washingtoni is, Kennedy Centre néven. 1970 őszén nyílik meg. Bernsteint kér­ték fel, hogy a megnyitóra új musicalt komponáljon. S ki lesz a New York-i filharmonikusok új zenei f­ői­gazgató­j­a ? Egyelőre a clevelandi filharmonikusok vezetője, a magyar szár­mazású George Széli vál­lalta a zenei tanácsadó szerepét. Csak átmenetileg. Végleges megoldás még nincs, öt jelölt közül akar­nak választani. Ezek a kö­vetkezők: az amerikai Lo­rin Maazel, Kertész István, a spanyol Rafael Frühbeck de Burgos, a japán Szeiji Ozava és a milánói Scala nálunk is többször­­ ven­dégszerepelt nagyszerű művésze, az olasz Claudio Abbado. Az utóbbi kettő egyébként hosszabb-rövi­­debb ideig működött már Bernstein asszisztenseként. (bt) Nyár a Csiliben A pesterzsébeti Vasas Művelődési Központban, a Csiliben, érdekes műsort állítottak össze­ az elkövet­kezendő hetekre. A film­klub például külön nyári sorozatot mutat be. Az Astra bábegyüttes jelenleg Csehszlovákiában képviseli a magyar amatőr bábmű­vészetet, hazatértük után a bécsi nemzetközi bábfesz­tiválra készülnek, ahol Ba­bits Jónás könyve című művének bábszínpadi fel­dolgozásával szerepelnek. Az irodalmi színpad sem tart nyári szünetet: Kovács András Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmje alapján készült műsorukat vasárnap délelőttönként pódiumjáték formájában mutatják be a kulturális otthon kerthelyiségében. Működik, természetesen, az úttörőklub, hetenként egy alkalommal találkoznak a vakációzó diákok. A szóra­kozni vágyó fiatalok augusztus 19-én az Alkot­mány­bálon reggelig tán­colhatnak. t/sss/ss///s/ss///sss//sssss//s////sssss/s/ssssssssss/sss//s/s//sssssssss//ss/s/ss/s/sssssss/sssr/ss/ss/s/////s. Kérje az élelmiszer-szakboltokban a 8 és 5 tojásos ISMERI M­Á­R ? BIHARI házitésztákat ■ M t m Hi I I ■ ▼ » I • Metélt, csusza, kis és nagy kocka, tarhonya, eperlevél, csiga, reszelt tészta rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'SSSSSSSSSSS/i Kitűnő minőség!

Next