Esti Hírlap, 1969. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
1969-07-22 / 169. szám
Halló, itt a telefon... Modern technika ♦ Nemzetközi együttműködés Jelentős export sok országba A telefon az egész világon a legkeresettebb termékek közé tartozik. Fokozottan vonatkozik ez hazánkra és a többi szocialista országra, hiszen az ipar, az egész gazdaság gyors fejlesztése elképzelhetetlen modern távbeszélő-hálózat nélkül. Nemcsak a gazdaság, a lakosság is mind erősebben döngeti a kapukat. S bár az utóbbi tíz évben évente több tízezerrel gyarapodott a telefonvonalak, illetve a telefonelőfizetők száma, még mindig nagyon sok igénylő vár sorára, s ez a várakozás legtöbbször sok-sok hónapig tart. — Így igaz — mondják a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban. — A statisztika szerint a világ telefonelőfizető hálózata évente mintegy 10 millióval nő — ennyi új telefonkészüléket kell előállítani. Ezzel egyidőben a korunkra jellemző technikai forradalom a telefontechnikában is érezteti hatását: megjelentek a teljesen újszerű berendezések. Az eddigi kapcsoló gépeket például mindinkább felváltják az úgynevezett crossbar rendszerű központok, amelyeknek jóval hoszszabb az élettartamuk, karbantartásukhoz pedig kevesebb idő kell. A feladat tehát kettős: az eddiginél többet, illetve korszerűbbet kell produkálni, lépést kell tartani az igények növekedésével és nem szabad leszakadni a világ műszaki színvonalától. A BHG-ben, úgy tűnik, időben felismerték és elfogadták e követelményeket. A gyárban készített berendezések nyolcvan százaléka ma már crossbar rendszerű és csak húsz százalék a hagyományos központ. Nagy sorozatban gyártják az alközpontokat, s az ugyancsak crossbar faluközpontokat — ezeket a szovjet postával kötött megállapodás alapján. A telefontechnika fejlődésének további lépcsőfoka az elektronikus áramkörökrevezetése lesz. Világviszonylatban is jelentős eredménynek tekinthető a BHG mérnökeinek — a KGST keretében végzett — munkája: a crossbar rendszerű, elektronikus vezérlésű hálózat kidolgozása, amely különösen a vidéki telefonhálózat automatizálására alkalmas. A hazánkban üzemben levő központokban kidolgozták az eddig olyannyira hiányzó távválasztáshoz szükséges berendezéseket, ennek első egységei már működnek is. A Magyar Posta megrendelésének megfelelően gyártják a továbbiakat. A BHG nemrég műszaki együttműködési megállapodást kötött az LM Ericsson stockholmi telefontechnikai gyárral. A szerződés értelmében a magyar vállalat megszervezi a crossbar rendszerű, Ericsson típusú nagyvárosi főközpontok és távválasztók gyártását. E munka eredményeként a negyedik ötéves tervben a hazai megrendelőknek már kizárólag modern, crossbar rendszerű telefontechnikai berendezéseket szállítanak majd. S várható, hogy mind több kell - e szakadatlanul növekvő követelmény szükségessé teszi a termelés állandó bővítését. A BUG termékei ugyanis a hazai felhasználókon kívül sok országba jutnak el: összes termelésük 75 százaléka kerül exportra. Fő megrendelőjük a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, s még mintegy húsz ország vásárolja cikkeiket Halmai György Tízezrek menekülnek a hegyekbe, a strandokra, hogy a kánikulában egy kis hús helyet leljenek. Mások éppen napfürdő után vágyakoznak: megtelnek a ligetek és játszóterek padjai is, ahol szabad a hancúrozás a gyerekeknek, s ha már mégis éget a nap, hűsítőt is találnak. Kiskereskedelmi vállalatok! MEGÉRKEZTEK az importált TÁSKAÍRÓGÉPEK a Consul 221. sz. fogyasztói ára: 2920 Ft, a Consul 231. sz. fogyasztói ára: 2160 Ft PIÉRT 1. SZ. LERAKATA Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér 16—17. szám Aki Kossuth szobráról tud... A DOK SOK SZÉP SZENVEDÉLYE Szegeden, a Dóm tér közelében, magas homlokú, sárgára festett, földszintes házban él egy nyugalmazott főorvos, dr. Ádámfy József, aki négy évvel ezelőtt a magyarországi Kossuthszobrok nyomába eredt. A kutatómunka egyik lépéseként a sajtóhoz fordult: 36 hazai lapban adott fel hirdetést. Felhívott mindenkit, hogy akinek akár Kossuth-szobor van a birtokában, akár csak tudomása van valamelyik szoborról, értesítse őt. Négy év alatt alig volt olyan nap, hogy ne fért volna be hozzá a postás. A szobrokról 600, levelező lap nagyságú felvételt őriz már lakásában. Az elsőt — 1961. július 27-i dátumot mutat rajta a bélyegző — Karcagról kapta, dr. Cseppentő Rózsa belgyógyász főorvosasszonytól. A doktor úr a szobrok életrajzi adatait — alkotóik nevét, felavatásuk időpontját és körülményeit — irattartókban őrzi. Már 130 dosszié tornyosul egy alacsony fiókos szekrény tetején. Dr. Ádámfy József ez alatt a négy év alatt a Kossuth-szobrok leghivatottabb értőjévé vált az országban. Ha a szobrokról faggatják, nincs olyan kérdés, amelyet válasz nélkül hagyna. Például: mikor állították fel az első Kossuth-szobrot hazánkban? — 1894. július 1-én — Kossuth halálának évében Balatonszabadiban, az akkori Siómaroson. Viszont már 1860 körül készült róla egy mellszobor, amely jelenleg egy pécsi zenetanár, Veress Endre tulajdonában van. — És szülőfalujában, Monokon? — Itt jóval később, 1960. szeptember 20-án állították fel az emlékművet, Kisfalu és Strobl Zsigmond alkotását. — Körülbelül hány Kossuth-szobor található Magyarországon ? — Az eddigi kutatómunka adatai szerint 130 melles állószobor. Külföldön 25- ről van tudomásom. ^ — Ki alkotta a legtöbbet? ^ — Horvay János és Kisf faludi Strobl Zsigmond. ^ — Melyik a legkisebb? ^ — A szolnoki Damjanich §múzeumban őrzik, alig tíz^ centiméteres. § A szobrokról — aszerint, hogy hol találhatók — térkép is készült. A Kossuth^ emlékeket jelző pontocskák ^belepik az egész ország te rületét. Ezt a csaknem fél évszázadig a gyógyításnak élő S embert a nagy hazafi em- L léke, a Kossuth-hagyomá nyok ápolásának szándéka $ indította az évekig tartó ^ munka vállalására, könyv tárak, levéltárak, magángyűjtemények bolygatására. $ A nagy vállalkozás a $ vége felé közeledik. Ha ^együtt lesz minden adat, a $ doktor úr könyvbe sűríti a ^ 130 irattartó anyagát. Minden szobrot szeretne számba venni, bízik benne, hogy § nyomára akad annak aKossuth-szobornak is, amelyet Kossuth Ferenc faragott atyjáról. Erről a szoborról a Vasárnapi Újság $ 1894-ből ’ származó 44. számában olvasott. Még nem ^ zárta le az irattartókat. Fel^ készült rá, hogy kis falvak^ ből, érintetlen magángyűjteményekből, vagy valame^ lyik vidéki múzeum ho- Smály borította raktárából , még előkerülhetnek eddig ismeretlen Kossuth-szobrok. Ábrán László NYOLCASRA az asszony a homlokát is törölgeti, s közben nem véli a gyereket: — Józsikám, zárd el a táskarádiót... A gyerek tovább olvas, és nem zárja el a rádiót. Viszont nyílik a fülkeajtó, s belép egy fiatalember. Magas, jólöltözött, huszonöt év körüli. Az asszony ránéz, megnézi. A szemlélődés olyan feltűnő, hogy a fiatalember elpirul. — Jaj, de ismerős valahonnan — szól végre az asszony. — Csak nem tudom, hová tegyem. Ürügyről szó sincs, az asszony termetes, negyvenes, ami szívén, az a száján. Ha ő beszélgetni akar a háromszáz kilométeres úton, ahhoz neki nem kell kifogás. Töpreng: — Hol a csudában láthattam már magát? A férfi jóindulatú, szeretne segíteni, de nem tud. Ül a padon, forgatja a folyóiratot, olvasni szeretne. De nincs kímélet. — Hová való? — firtatja a nő. — Debrecenbe. — Mi a foglalkozása? — Orvos vagyok, az asszony gondolkodik, éI töpreng, homlokára csap. — Tudom , már... A gyakornok doktorka ... A fiatalember még pirosabb lesz, mert ami tény, az tény, a főorvos után húzódó vizitcsóvának ő a legkisebb pontja. Sok kórterembe mennek, sok beteghez. Megnézi az aszszonyt. Piros, kissé zsíros arc, elkenődött rúzs. — Én vagyok a nyolcaska — mondja az asszony. — Az epekövemet vették ki januárban. Azóta istenien érzem magam. A fiatalember bólint, örül. Az mindig jó, ha a beteg meggyógyul. — Eszem, iszom nyugodtan — folytatja tovább a közlést az asszony. — De hagyjuk az orvosi dolgokat — csap közvetlenül a fiatalember karjára. — Beszélgessünk. És beszélgetnek. Mindenféléről. A fiatalember beszámol, hogy szabadságon volt, most jön vissza. Elmondja, hogy még nem nős, de már van menyasszonya, egyetemi hallgató. Az asszony panaszkodik, hogy rossz vásárt csinált, vett egy kerékpárgumit, de nagyon drága. Az ura mindig rásózza az intéznivalókat. Beszélgetnek, akadozva, zökkenőkkel, egészen a végállomásig. Az asszony vidám, derűs, bőbeszédű. Joga van hozzá. Nyolcaska volt egy kórteremben, bal oldali ágy az ablaknál. (bende) NYÁR