Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1969-10-03 / 231. szám
• Egy évforduló ezúttal sajátos tartalommal gazdagította a nemzeti estek szokásos színeit. Az évforduló: az NDK megalakulásának huszadik születésnapja. A tegnapi est tehát nem pusztán ablaknyitás volt a tv képernyőjén át egy ország életére, kultúrájára — mint a korábbi hasonló programok esetében —, hanem egyúttal köszöntő is. S a köszöntőhöz jól illett a vidámság, az NDK estjének legtöbb kisfilmje a jókedvű jegyében fogant. A két háziasszony, az elragadó Fanny Danschke és a kedves Lénárd Judit szíves invitálására először Wartburg festői tájára látogattunk, mondhatnánk: Goethe és Luther nyomában, sőt — lábnyomában. A történelmi környezet hangulatát nem kellett hirtelen „lerázni” magunkról, mert a legendák múltba vesző világából táncolt elénk a furfangos Till Eulenspiegel, aki — mi sem természetesebb — baletthősként is ragyogóan feltalálta magát s szerzett ezzel kedves perceket. A komoly cím: A tíz első között, nem is engedte gondolnunk, milyen ötletes és humoros rajzfilmen kísérhetjük végig a 8(H) éves Lipcse nagy hírű vásárvárossá fejlődését. Annál komolyabb tartalmú volt a következő öszszeállítás: a dokumentum értékű filmrészletekkel megtűzdelt képes beszámolót Berlin építéséről, a fejlődő hajógyártásról és vegyészetről, a korszerűség követelményei szerint megújhodni képes iparról. Azaz a demokratikus Németország jelenéről. Jót mulattunk a Tiegener ellen. S végül még egy kisfilm, a Grazioso. Címének megfelelően: valóban kecses volt. És ötletes is egyben: a drezdai Zwinger udvarán leshettük ki, mint elevenednek meg a barokk porcelánfigurák, mint csábít Don Juan, s mint bonyolódik a furfangos történet Almaviva gróf, Figaro, a találékony Susanne, a grófnő meg a szerelmes apród köré — Mozart csodálatos zenéjére. • A főműsorban pedig megkerült a tettes és fény derült arra is, kik mozgatják az embercsempészgyilkos kezét. Werner Toelke — őt láttuk a főszerepben — leleplező szándékkal írta meg Az árba a halál is beszámít című film történetét, rutinnal kezelve a bűnügyi műfaj fordulatait. Olykor azonban túl soknak tűnt a magyarázkodás, s ezek a direkt elemek inkább lazábbá, semmint drámaivá tették a bűnügyet. (bársony) Kiállítás napról napra A következő napok gazdag képzőművészeti eseményekkel szolgálnak a fővárosban és vidéken. Ma a Nemzeti Galériában nyílik meg Medveczky Jenő kiállítása, az Iliász-illusztrációk. Megnyitó beszédet László Gyula egyetemi tanár mond. Ugyancsak mától látható a Lengyel Kultúra helyiségében. Bornemisza László festőművész Lengyelországi emlékeim című tárlata. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen holnap nyílik meg Amerigo Tot szobrászművész kiállítása, s szintén szombaton nyitja meg kapuit a hatvanéves magyar repülés évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás a Közlekedési Múzeumban (XIV., Városligeti körút 11.) Vasárnap két vidéki kiállítás nyílik. A ceglédi Kossuth Múzeumban a Székely Aladár országos fotókiállítás, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban pedig a Díszfegyerek fejedelmi és főúri kincstárakból című kiállítás. KÖNYV AZ ŐSNYOMTATVÁNYOKRÓL Leletek a könyvborítóban Kilenc példány a világban ♦ Mátyás plakátja Hol jelent m meg először Magyarországon könyvnyomtatásban? Mind ez ideig a magyar ősnyomtatványok sorában az első helyen Hess András Budai Krónika néven ismert históriai történeteket tartalmazó nyomtatványa állt, amit 1473-ban Budán készített az ismeretlen nyomdász. Hess Andrásról ugyanis a nevén kívül mindössze annyit lehet tudni, hogy Budán nyomtatott könyveket, valószínűleg Olaszországban tanulta a mesterséget, onnan hozta a betűket is, s alighanem Karay László támogatta, tekintve, hogy neki ajánlotta ezt az első könyvet is. Ebből az első magyar nyelvű nyomtatott könyvből mindössze kilenc példány van a világon, egy a Széchényi Könyvtárban, egy az Egyetemi Könyvtárban, s további példányok Krakkóban, Lipcsében, Leningrádban, Párizsban, Prágában, Rómában , és Bécsben. Becsempészett felhívás Fölmerült azonban egy olyan elképzelés is, hogy a XV. században, 1470 és és 1480 között volt még egy nyomda valahol Magyarországon. Három kis nyomtatványt őriznek ettől az ismeretlen nyomdától, az első egy búcsúlevél, amit Pozsonyban állítottak ki, a második egy gyóntató kézikönyv, a harmadik Szent Jeromos életrajza. A betűtípus itt is olasz, s feltételezik, hogy a nyomda esetleg Pozsonyban működött. Fennmaradt egy híradás egy másik ősnyomtatványról is: a Bécset ostromló Mátyás plakátot csempésztetek be az osztrák fővárosba, amely Frigyes elleni felhívását tartalmazta. Ez a nyomtatvány nincs meg sehol, de feltételezhető, hogy ugyanabban a nyomdában — esetleg Pozsonyban — készült, mint az előző három. Minderről Borsa Gedeonnal, a Széchényi Könyvtár munkatársával beszélgetünk, aki egy munkaközösség élén most készítette el a Régi magyarországi nyomtatványok című bibliográfiai kötetet, az Akadémiai Kiadó számára. Még ebben az esztendőben napvilágot lát a szinte valamennyi tudományág történetével foglalkozó, szakember számára nélkülözhetetlen forrásmunka. (A kötet az 1473 és 1600 közötti nyomtatványokat ismerteti.) lényegében utoljára 1879- ben jelent meg. A kolozsvári egyetem könyvtárának vezetője, Szabó Károly teljesen önálló kutatások alapján állította össze Régi Magyar Könyvtár címmel 1531-től 1711- ig a magyar nyomtatványok bibliográfiáját. A könyv rendkívüli sikere arra késztette, hogy 1885- ben újabb kötetet jelentessen meg, amely már a Magyarországon nyomtatott nem magyar nyelvű anyagot is tartalmazta. Az első kötet 1793 címszót, a második, amely a nem magyar nyelvű nyomtatványokat vette számba, 2452-t tartalmazott. Ahogy a kötetek megjelentek, már szóba került újabb, bővebb kiadások közzététele. 1913-ban ki is adtak egy kiegészítő kötetet. Aztán 1919-ben az Athenaeumban már kiszedve állt az új kötet, hasáblevonatok imitt-amott maradtak is belőle, de az ellenforradalom nyomán szétdobták a szedéseket. 1952-ben határozott az Akadémia arról, hogy ismét hozzá kell látni a munkához és végül is 1961- ben kezdődött az Akadémia és a Széchényi Könyvtár együttműködése nyomán az érdemi munka. — A most megjelenő kötetnek melyik lesz az 1-es számú tétele? — Most egy kötetbe adjuk ki a magyar és nem magyar nyelvű, de Magyarországon nyomtatott anyagok bibliográfiáját, tehát egyes sorszámmal Basilius Magnus egy kötete szerepel. A második a Chronica Hungarorum, vagyis, népszerűbb nevén a Budai Krónika. Minden tételnél feltüntetjük a nyomtatás helyét, idejét, a terjedelmet. Van az ősnyomtatványoknak egy német világkatalógusa, amely 1500. december 31-ig készült nyomtatványokat tartja számon. Most feltüntetjük azt is, hogy ebben a világkatalógusban az adott nyomtatvány milyen szám alatt szerepel. Ezután rövid ismertetést adunk a nyomtatvány tartalmáról, a kiadások történetéről és a szerzőre vonatkozó, továbbá a nyomdára tartozó adatokról. Az elmúlt 90 esztendő alatt bizonyára számos új nyomtatvány is előkerült. Mik a legfrissebb szerzemények? Verses iskoladráma A régi könyvek kemény fedelét papírlapok összeragasztásával készítették. Ezek a könyvborítók manapság olyan leletőrző rétegek, mint a régészeknek az anyaföld. Szinte naponta kerülnek elő szétáztatott könyvfedelekből magyar nyelvű anyagok is. Legutóbb például egy Segesváron őrzött régi könyv táblájából magyar nyelvű verses iskoladrámát „bányásztak” ki, amit 1576- ban nyomtattak, s így feltehetően a legelsők közé tartozik. Újdonság még Méliusz Juhász Péter prédikációinak előkerült töredéke is. Mindezek természetesen már benne lesznek a Régi magyarországi nyomtatványok most megjelenő kötetében. Bernáth László Szétdobták a szedést — Ennek a kötetnek a kiadása évtizedek óta foglalkoztatja a szakembereket — mondja Borsa Gedeon —, hiszen hasonló jellegű munka először és FŐDÍJ ROMÁNIÁBAN A Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek negyedik katonai filmfesztiválját rendezték Romániában. A résztvevő országok összesen 54 katonai témájú oktató- és dokumentumfilmet mutattak be. A fesztiválról a magyar küldöttség szép sikerrel tért haza. A három fődíj közül az egyiket, a 720 nap című, a MAFILM katonai stúdiójában készült dokumentumfilm nyerte. A produkciót Lestár János rendezte, az operatőrök: G. Tóth János és Tóth Rezső. □ TÖRŐCSIK MARI és Gábor Miklós lesz a két főszereplője Herskó János M, a halál angyala című, októberben induló filmjének Az operatőr Zsombolyai János. □ FEJES ENDRE a Rádiószínház felkérésére hangjátékot írt Vonó Ignác címmel. A stúdiófelvételek a minap fejeződtek be, Ruttkay Évával és Latinovits Zoltánnal a főszerepben. A rendező Rácz György. □ EDDIG 40 ORSZÁG népzenei együttese jelentette be részvételét a franciaországi Dijonban megrendezésre kerülő népzenei fesztiválra. Titkárnők lázadása KOMÉDIA A KIS SZÍNPADON Ma este mutatják be Kállai István Titkárnők lázadása című komédiáját a Kis Színpadon. A darab a szinte örökzöld titkárnőtémát dolgozza fel. Hősei íróasztaluk mellett szerényen meghúzódó szőke, barna, Vörös és fekete, karcsú és gömbölyded hölgyek, akik dolgoznak, főzik a kávét és mindent tudnak a főnökről és a beosztottakról. A bemutató érdekessége, hogy az egyik titkárnőt Kabos László alakítja. A népszerű komikus azonban nem női szerepben mutatkozik be, hanem Gabikát, a titkárt eleveníti meg, aki szerelméért, a kibírhatatlan főnöknőjéért felforgatja a PESTERTEX vállalatot. A darab többi szereplője: Horváth Tivadar, Kibédy Ervin, Lórán Lenke, Alfonzó, Kabos László és Géczy Dorottya A váci sajtó A váci Vak Bottyán Múzeum a múzeumi hónap keretében holnap nyitja meg a Kétszázéves váci nyomdák, váci ősnyomtatványok című kiállítását. A hónap folyamán a városban érdekes előadások hangzanak el: Váci nyomdák, váci ősnyomtatványok, A váci sajtó története, A kelták vidékünkön, Vác és a felszabadulás, A váci múzeum évi munkája címmel. Dráma és játék SIKER AZ IRODALMI SZÍNPADON Jól választott az Irodalmi Színpad. A szezonnyitó egyfelvonásosok — Tennessee Williams: Múlt nyáron hirtelen, ill. Giradoux: Bellaci Apolló című darabja — az elhanyagolt műfaj jeles erényeit mutatja. Az amerikai szerző lélektani és kriminológiai feszültséget teremt, sejtelmes-jelképes cselekménnyel jár a nézők kedvében. Művének jelentése, szemlélete több értelmű, az viszont kétségtelen, hogy tömör párbeszédei, feszes jelenetezése, a szerepek íve hatásos. A francia író inkább a költői játékosság futamaival — néhol kevéssé eredeti, máshol meggondolkoztató ötleteivel — igazolja a darabválasztást. Mindkét szerző tehetséges, értő tolmácsolót kapott Lengyel György személyében. Néhány dologban lehetne csak a rendezővel vitatkozni, s meglehet: kifogásaink nem őt, hanem a körülmények kényszerét illetik. A szereposztás kiegyensúlyozatlan; a színpad és a nézőtér arányaitól idegen artikuláció elég gyakran zavaró; a Giraudoux-játék kelléktára szegényes. Mindezeknél fontosabb azonban, hogy a Múlt nyáron hirtelen atmoszférája (Fehér Miklós díszletében) sűrű, és jó — helyenként kiváló — a három főszereplő: Somogyi Erzsi, Telessy Györgyi és Bozóky István. Lengyel rendezői elgondolása hármójuk kiválasztásában és szerepépítésében valósulhatott meg. Somogyi Erzsit hosszú idő után, formátumához illő szerepben élvezheti a közönség. Mestere a fokozatosan, idegfeszítő késleltetéssel kibontakozó önleleplezésnek, a látszat mögött lapuló igazságsejtetésnek. A hazugságaiba kapaszkodó öregasszony mániákus gonoszsága Somogyi Erzsi által valóban jelképpé nő. Telessy Györgyi rokonszenves, ígéretes tehetség. Bozóky István mindkét szerepében sikerszerző. (d) Bán Frigyes temetése Bán Frigyes Kossuth-díjas filmrendezőt október 6-án, hétfőn délután 2 órakor temetik a Farkasréti temetőben. Német írók érdekképviselete kétezerötszáz német író, kritikus és műfordító érdekképviseleti szövetségbe tömörült. A Kölnben megtartott alakuló gyűlésen amelyen Heinrich Böll is felszólalt, tizenkét pontból álló programot hirdettek meg. Vidékre indul A kertész kutyája Lope de Vega, A kertész kutyája című színművét tanulta meg a szerződés nélküli színészek egy társulata. Az előadást bemutatták az Országos Rendező Iroda és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete képviselői előtt, a produkciót a bizottság elfogadta. A Horváth Ádám rendezte előadással a társulat a falvakban s kisebb településeken lép fel. Pincetárlat Rövidebb szünet után ismét kiállítás nyílt a feferencvárosi Pincetárlat Mester utcai helyiségében. Az őszi nagy budapesti kiállítások mellett bizonyára kevés figyelem jut erre az egyetlen kis"'Seremre. Pedig érdemes odafigyelni Bencze Klára textiltervező és Szilágyi Mária keramikus közös tárlatára. Bencze Klára olyan műfajban alkot újat és vonzót, amelyben nagy a hiány: a gyermekközösségeknek, bölcsődéknek, óvodáknak, s a gyermekszobákba készített ízléses faliképeket. Kiállításán a Kisoroszlán és a’Kiszsiráf az anyjával című képe a közönség bejegyzései szerint is rendkívüli sikert aratott. Bencze Klára egyéb, nem gyermekeknek készült, batikolt faliképei is egy érdekes, harmóniára törő egyéniség képét mutatják. Szilágyi Mária kerámiái új utakat jeleznek ebben a manájság oly virágzó műfajban. Érdekesen tágítja a határokat. Aranyborjúja például nemcsak ötletében, de kivitelében is egész kiváló; a Zsuzsánna és a vének, a Don Quijote, a Nap ugyancsak azt jelzi, milyen sok lehetőség van az agyagban. Hírek szerint ugyan a zsűri egynémely munkáját vitatja, szobornak tekinti — ezért nem is engedték a kiállításra —, amiben csak az a furcsa, hogy akad-e Magyarországon ma esztéta, aki egyértelműen meg tudja határolni a szobor műfajának határait. Amit a kiállításon láttunk, mindenképpen kerámia — méghozzá igen érdekes. —bel—*