Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)
1969-12-02 / 281. szám
Filmnépmese Mi sem természetesebb ma már, mint hogy óvodás gyermekeink kezében ceruza van, ecset, gyurma, s pöttöm életük mesévé nagyított képeit festik, rajzolják, mintázzák. Verset is szavalnak anyák napján, s ha nagyon ambiciózusak a szülők, már a hangszer sem idegen tőlük. Mindezek a művészetek már „nagykorúak”. Úgy látszik, a film is az lesz. Most fejeződött be Zalaegerszegen az amatőr filmesek fesztiválja. Sok érdekes és néhány egészen kitűnő produkciót láthattunk, a nagydíjas Váltakozó áram bármelyik profi bábfilmesnek is becsületére válhatnék. A legszívmelegítőbb érzést azonban A kolozsvári bíró szerezte. Ha nem is óvodások, de 12—13 éves gyerekek kaptak a kezükbe filmkamerát, és Mátyás király meg a galád kolozsvári bíró históriájából — tanári vezetéssel ugyan, de a mesét és a részleteket illetően teljesen önállóan — olyan ragyogó kis filmnépmesét csináltak, mint ahogyan ezt a témát korábban csak rajzban vagy saját szavaikkal előadott szöveggel mondták el. Ebben a mesében a behajtani tilos KRESZ-tábla alá került a felirat, hogy Kolozsvár, a királyi pár fogadását éljenző és transzparenst hordozó gyerekek „szervezték meg”, a nagyszabású vendéglátás alpakka tálcán málnaszörp volt A király koronája természetesen papírból, de mindez együtt: a képekkel és a gyerekek által kitalált filmtrükkökkel — varázsló szórakoztatta az „előkelőségeket” — nem egyszerű gyermek-színielőadás volt, hanem film, ahol a kameramozgatás, a vágás, a zene, a szinkronszöveg és természetesen, az „eredeti” helyszínek valóságos filmet teremtettek. Ez a gyermekfilm még az első fecske Magyarországon, s az első köztudomásúan nem csinál nyarat. Mégis azt lehet mondani: körülbelül mostantól a film Magyarországon is nagykorú művészet lett. Nemcsak politikai és társadalmi viták középpontjában áll oly gyakran, nemcsak nemzetközi hírű alkotóira figyelnek, nemcsak amatőrjei vannak, de a gyerekek kezébe került, s talán éppen ettől vált végérvényesen felnőtté. —bel— ÚJ SZERVIZE MEGNYÍLT a XVII. (Rákoskeresztúr), Pesti út 177. sz. alatt Hibabejelentés a 481—860-as telefonon A XVII. (Rákosliget) VIII. utca 1. sz. alatti szervizünk változatlanul rendelkezésükre áll Hibabejelentés a 481—155-ös telefonon ---------------------------------— ÉRTESÍTJÜK a t. közönséget, hogy a A Sorbonne tanára Budapesten A romantika útját követik Hosszabb időt töltött Budapesten Jacques Voismne professzor, a Sorbonne tanára, két évvel ezelőtt járt először nálunk, azóta tartja a kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének összehasonlító irodalomtudományi osztályával. — Hogyan lehet egy ilyen nagyszabású munkát elvégezni, mint az európai irodalom történetének megírását? Mi is tulajdonképpen az összehasonlító irodalomtörténet? Budapest és Párizs — A nemzeti irodalomtörténetek főként azt vizsgálják, hogy az illető ország irodalmában mi a jellegzetesen egyéni, s a kívülről érkező hatások hogyan válnak az illető nemzet sajátjává. Az összehasonlító irodalomtörténetírás éppen ezért nem teheti egyszerűen csak egymás mellé az egyes nemzeti irodalmakról szóló fejezeteket, hanem az irodalmat Nagy vállalkozás: megírják az európai irodalom történetét egységben kell vizsgálnia. Ez azt jelenti, hogy az elkülönüléssel szemben az összetartozást keresi, a témák, a motívumok útját kutatja, azt tárja fel, ami közös a népek irodalmában. Nagyon fontos ez az összehasonlítás, mert az egyes nemzeti irodalmakat a nyelvi elkülönülés sokkal jobban elválasztja egymástól, mint a többi művészeti ágat. A tudomány is ennek megfelelően nemzetenként nagyobb önállósággal fejlődött, mint a többi művé■szeti ágat kutató tudomány. A most készülő európai irodalomtörténetet természetesen csak kezdetnek, kísérleti könyvnek szánjuk, amely további munkára ösztönzi az egyes kutatókat. A megírás elveit Vajda György Mihállyal, az összehasonlító osztály bevezetőjével közösen dolgozzuk ki. A kutatási és a szervezési munkák központja Budapest, illetve Párizs,de már igen sok tudóst sikerült toboroznunk Jugoszláviából, a Szovjetunióból, Németországból, Hollandiából, sőt, Kanadából és az USÁ-ból is. FESTETT EGEK Illés Endre Festett egek című drámájának első részét decemberi számában közli a Kortárs című folyóirat. A megjelenéssel egyidőben lesz a premier is a Madách Színházban; vasárnap este mutatják be a darabot Lengyel György rendezésében. A három főszerepet Huszti Péter, Domján Edit és Almássy Éva alakítja. Képünkön a szerző Huszti Péterrel beszélget. (MTI-fotó: Keleti Éva ferv.) Magyarok a Bábelben A Bábel, a Fordítók Nemzetközi Szövetsége többnyelvű folyóiratának utolsó száma három magyar szerző cikkét is tartalmazza. Karcsay Sándor francia nyelven megjelent írása az Országos Fordító és Fordítás Hitelesítő Iroda fennállásának századik és újjászervezésének huszadik évfordulójával foglalkozik. Radó György angol nyelvű cikkének a magyarországi fordításelméleti irodalom fellendülése a tárgya, míg a folyóirat „levelesládájában” Tarnóczi Lóránt részletesen válaszol Aurélien Sauvageot nyugalmazott egyetemi tanárnak arra a célzatosan egyoldalú bírálatára, amelyben az 1966-ban magyar nyelven megjelent A fordító kalauza című könyvét részesítette. Kis magyar blődológia Az Egyetemi Színpad Kis magyar blődológia címmel irodalmi estet tart december 10-én, amelyen — a műsor szerint — „a huszadik század legrosszabb verseit”mutatják be. □ A NEMZETI MÚZEUMBAN, a több mint száz évvel ezelőtti hagyományoknak megfelelőn, kamarahangversenyeket rendeznek. A legközelebbi koncert december 7-én lesz. Címe: Bach Karácsonyi oratórium. □ A JÓZSEFVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Csokonai fotóamatőr klubja kiállítást rendez a Déry Miksa utca 3-ban. A megnyílót december 7-én tartják. Izgalmas kor — Mivel foglalkozik a most tervezett kötet? — Mivel a könyv célja nem időben és térben egymás után következő fejezetek összeállítása, hanem irányzatok és ízlésáramlatok európai útjának vizsgálata, ez a kötet a történet egyik legérdekesebb szakaszával, a XVIII. század második felével és a XIX. század elejével foglalkozik majd. A felvilágosodás utolsó periódusáról van szó, és a romantika terjed ' ' - ről. Azt kell majd megvizsgálni, hogy ez a szellemi mozgalom milyen változásokat hozott Európában, hogy haladt végig a kontinensen, s hogyan változott meg közben. Keleten a romantika mindig később kezdődik, jellegzetességei is változók. A romantika útját szeretnénk követni, az irodalmi áramlatok és az ízlés változásait az egyes országokban. Ez a munka nekem különösen érdekes, hiszen éppen ez a korszak saját kutatási területein is. Diákok, egyetemek — Voisine professzor itttartózkodása idején részt vett az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának oktatási munkájában is. Előadásokat tartott, szemináriumokat vezetett. Milyen tapasztalatokat szerzett az egyetemen? — Nagyon érdekes volt a találkozás a diákokkal és az oktatási rendszerrel. Párizsból jöttem, ahol először az előadások számának csökkentését a diákok kérték, s most, amikor ez megvalósult, ismét elégedetlenek, több előadást szeretnének. Hasonló problémákról itt is hallottam, de a helyzet sokkal kedvezőbb Budapesten. Nálunk nagyon sok a diák, a hallgatók kiválogatása sincs megoldva, ez pedig egyáltalán nem jó. Általában azt tapasztalom Budapesten és Párizsban is, hogy az előadás és a szeminárium helyes egyensúlyának megtalálása a legfontosabb. Időt kell hagyni az olvasásra, az önálló készülésre, megadni azt a segítséget, amelyet a tanár adhat, vagyis a szükséges eligazítást a könyvelő között. (szekrényesy) A Képzőművészeti Kiadó gondos szerkesztésben, új Colorvox képeslevelezőlaphanglemezeket bocsátott ki. A képek általában harmonizálnak a rájuk préselt dallal, így például a Parlamentet és a Rákócziszobrot ábrázoló képen Liszt XV. rapszódiájának Rákóczi-induló részlete hallható, egy karácsonyi hangulatot idéző képre Presser—Adamis Kiskarácsony című számát préselték, s ugyancsak ők a szerzői a Ha én szél lehetnék című táncszámnak, amelyen egy Balatonon suhanó vitorlás képe látható. Ugyancsak stílusos képek csatlakoznak azokhoz a dalokhoz, amelyekkel a magyarnóta-kedvelő jóbarátokat és rokonokat örvendeztethetik meg a feladók. Összesen 18 új Colorvox-lapot bocsátott forgalomba a Képzőművészeti Kiadó. -máj zenélő képeslapok Szobor „Latyiról” — Olyan kedveseket mondott, miközbenmintáztam, hogy alig tudtam dolgozni a nevetéstől — mondja Kisfaludi Strobl mester, aki szobrot készített Latyiról. Latabár Kálmán a Menessőst mondja egyik legkedvesebb szerepének. Elgondolkodva teszi hozzá, hogy talán azért, mert a Szép Helénát annak idején, több mint 100 éve, dédapja, Latabár Endre, akkori színigazgató, a magyar színészet egyik úttörője, ekhós szekéren hozta be Párizsból Magyarországra. Ő fordította, ő rendezte, ő tanította be, ő dirigálta a darabot. Híres zenés darabok egész sorát fordította Latabár Endre magyarra, ezek közül többet a Széchenyi Könyvtár őriz. Déryné naplójában áradozva ír érdemeiről. Menelaos eredetileg epizódszerep volt. Latabár Kálmán többet látott benne, s kibővítette. Árpád öccsével Berlinben Reinhardtnál játszották a Szép Helénában a két Ajax szerepét. A két testvér bejárta együtt az egész világot. Felléptek Európa fővárosainak minden nagy színpadán, Afrikában. A szobor. Latabár Kálmán magas kormánykitüntetése alkalmából készült. B. R. Zs. (Endrődi, János felv.) LÖVIK—GOZSDU—SÁRKÖZI Térkép, könyvekből ÉRDEKES MŰVEK A MAGYAR ELBESZÉLŐK SOROZATBAN „Egyebütt az ilyen regénygyűjtemény pusztán mulattató olvasmányok tára, de ez a mi gyűjteményünk egyszersmind a nemzeti élet mappája — térkép, könyvekből összerakva”. Mikszáth Kálmán a Magyar Regényírók sorozat szerkesztőjeként írta le ezeket a sorokat. A Szépirodalmi Kiadó, amikor 1967-ben megindította a Magyar Elbeszélők sorozatát, ezt a mikszáthi elvet kívánta követni. Célja az volt, hogy értékes műveket népszerűsítsen, a közönség olvasmányigényét igazi irodalommal elégítse ki. A Magyar Elbeszélők karakterét egy-két újdonság is kiegészíti: nem választja külön a klasszikus és az élő irodalmat. Az évenként megjelenő hat kötet arányosan oszlik meg a régmúlt a közelmúlt és a jelen alkotói között. Az idén például ebben a sorozatban jelent meg Szabó Pál Talpalatnyi földje. A századforduló kissé elfeledett prózairodalmát Gozsdu Elek Köd című kötete képviselte. Kiadták Oláh Gábor Táltosfiú című könyvét is. Ebbe a sorba tartozik még az idén megjelenő Juszth Zsigmond-könyv, A pénz legendája, Gányó Julcsa, és a Fuimus című regények egykötetes kiadása. Közeli terv: Eötvös József regénye, a Falu jegyzője Sőtér István tanulmányával. A nemrég megjelent kötet Bródy Sándor három kisregényét tartalmazza, közöttük A nap lovagját. A jövő esztendőben újra kiadják a múlt századi író Lovis Károly egy regényét és válogatott elbeszéléseit A kertelő agár címmel. Egy másik, évtizedek óta kiadatlan mű Sárközi György Mint oldott kéve című történelmi regénye. Ugyancsak jövőre olvashatjuk Pap Károly főművét, az Azarelt. A kevésbé ismert műveken kívül — a terv szerint — ,jövőre néhány közkedvelt kötetet is megjelentetnek. Ezek közül: Gárdonyitól az Isten rabjai, Füst Milán legjelentősebb regénye, A feleségem története és a magyar irodalom első háborúellenes regénye, a Viszontlátásra, drága, Tersánszky Józsi Jenő hasonló eszmeiségű másik regényével, a Margarétás dallal együtt. A felsorolásból is kiderül a sorozat másik újítása: nem határolja el a regényt és a novellát sem, abból az elgondolásból, hogy elbeszélő irodalmunkat csak e kettő együtt mutathatja be híven. , Sas. J.