Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)
1969-12-30 / 303. szám
SZÉCHENYI ÓHAJTOTTA... Gyár a szigeten Jó hajózást, Budapest, Riga, Tallin ♦ A Feketeerdőtől a Fekete-tengerig Régi-régi csaknem másfél száz esztendős feljegyzés arról tanúskodik, hogy egykor Széchenyi István az óbudai szigetre látogatott, azt alkalmasnak találta hajógyártásra, s „óhajtja, hogy mindenféle hajó gyártásához Pest közelében ipartelep létesüljön ” A híres kikötő E szigetre épült nagymúltú gyárnak jelentős része van a Magyar Hajó- és Darugyár egészében is: itt foglalkoztatják az országos vállalat munkáslétszámának 23 százalékát, itt dolgozik a műszaki és adminisztratív alkalmazottak 18 százaléka. Az óbudai gyárban állították elő az idei teljes termelési érték 18 százalékát, s az exportmunkák csaknem egynegyedét. Az óbudai kikötőből bocsátották vízre a Budapestet, a Rigát, a Tallint, a Varsót, a Druzsba nevű csehszlovák üdülőhajót és a SZOT üdülőhajóit. Ezek a hajók most is és még sokáig szelik a Dunát a Feketeerdőtől a Fekete-tengerig. Jelenleg folyami és tavi tolóhajókat gyártanak a Szovjetuniónak. Jövőre tovább bővül az Óbudai Hajógyár tevékenysége: a Magyar Hajó- és Darugyár produktumának 23 százalékát készítik majd itt, s az exporttermelés meghaladja a 25 százalékot. A termelés jelentős növelését a termelékenység javításával kell elérniök: a hatékonyabb munkát szinte parancsolóan írják elő a hosszabb ideje kísértő munkaerőgondok. S ezzel egy időben itt azújabb gond: mind több a nyugati rendelés, fel kell készülni kisebb szériák, sőt egyes hajók gyártására is. Az új konstrukciókhoz viszont új technológiák, új termelési eljárások kellenek. Igen magas műszaki színvonalat feltételez a legtöbb munkafolyamat — a hegesztést például nagyon szigorú a nemzetközi előírások szerint kell végezni. — Ezért a hajógyár dolgozóinak — meg a külső vállalatok munkásainak is — speciális vizsgát kell tenniük, hogy megfeleljenek a minősítő bizottságok követelményeinek. Kevesen gondolnak rá, hogy a festői környezet mennyire nehezíti a munkát. A Duna öblével elválasztott műhelyekben, az újra meg újra beomló régi partfalak között nehezek a munkafeltételek. Nagy erőfeszítés árán oldható csak meg itt — a másutt oly természetes — egységes műszaki irányítás, a sziget három részén doboznak széttagoltan a műszaki főosztály részei. A tél pedig kettőzött erőfeszítésre készteti az állandóan szabad ég alatt dolgozó munkásokat, egy 900 személyes új öltöző építése. A mai magyar hajógyártás nem marad el a világszínvonaltól — ezt bizonyítja a külföldi rendelők elégedettsége is , de ellentét van a gyár korszerű termékei, az automatikus vezérlésű hajók és a gyártás viszonylag alacsony technológiai színvonala között. S ez az ellentmondás csakis fejlettebb gyártástechnológiával oldható fel. A tervezett korszerűsítési, gépesítési és műszaki fejlesztési programok következetes végrehajtása tehát egyben lépcső is a gyártástechnológia világszínvonalának megközelítéséhez. Valachi Anna Szép környezet, de... A szakmunkáshiányt kooperációval ellensúlyozzák: főleg kisebb vidéki vállalatokkal szerződnek hajófelszerelési tárgyak gyártására. Gond azonban, hogy ezek a vállalatok — a gépesítés alacsony foka miatt — csak kisméretű és könynyű alkatrészek gyártására képesek. Falak közé a szabadból Az új ötéves terv szolid, de megalapozott fejlődést ígér a múlt század elején épült nagyüzemben: korszerűsítik a meglevő műhelyeket, újaikkal pótolják az elhasznált gépeket és berendezéseket, s fokozottabban gépesítik az eddig kézzel végzett munkafolyamatokat. Nagy figyelmet szentel a terv a dolgozók munkakörülményeinek javítására: 1973-tól az eddig szabadban végzett munka zömét falak közé viszik, több mint százmillió forintos beruházással korszerűsítik a hajóépítő-műhelyt. Az első új csarnok már az idén elkészül. Távolabbi terv a lakatos- és villanyszerelőműhely korszerűsítése és FELÉNYI LESZ A DOLGA KÉTANNYI A SZABAD IDEJE: VÁSÁROLJON SZAKÜZLETÜNKBEN automata mosógépet! Különleges szolgáltatások, OTP-hitel, csereakció ELEKTRICA SPECIAL NDK gyártmányú mosóautomaták szaküzlete Budapest VI., Lenin krt. 94. Ismét havazik CT-1 ÉS CT—2 Tárcsázza a túlsó féltekét Távbeszélő világközpontok épülnek Közvetlenül hívható a Föld bármely városa A Postaunio tagállamainak megállapodása alapján több ország részvételével megkezdődött a föld körüli távválasztó-központi gyűrű kiépítése, amely lehetővé teszi majd, hogy a világ bármely országának előfizetői a legtávolabbi földrészeken levő telefontulajdonosokat is közvetlenül, tárcsázással felhívhatják. A gyűrűn öt CT—1 jelzésű világ távválasztó központ épül: New Yorkban, Londonban, Moszkvában, Tokióban és Sidneyben. Ezek között nagy kapacitású kábeleket és mikroláncokat építenek ki, amelyeken egyszerre 10 800 telefonbeszélgetést lehet továbbítani. CT—2 jelzésű automata kapcsolású nemzetközi távválasztó központ épül minden ország fővárosában, s ezeket a legközelebbi világválasztó központhoz kapcsolják. A budapesti CT— 2-es például a moszkvai CT—1-eshez tartozik majd. A világegyezménynek megfelelően úgy kell kiépíteni a belföldi és a nemzetközi távválasztó rendszert, hogy 12 tárcsázással a legtávolabbi földrész előfizetői is hívhatók legyenek. Például, ha egy siófoki előfizető fel akarja hívni telefonon párizsi ismerősét, először a budapesti CT— 2-es központ számát tárcsázza, utána az egy számjegyű moszkvai CT—1-es világközpontot, majd újabb búgó hang után a párizsi CT—2-es központ két számjegyű számát, amely ezután automatikusan párizsi vonalat ad a siófoki előfizetőnek, s ezután már csak az ottani ismerős hétjegyű telefonszámát kell tárcsáznia. Így anélkül, hogy valakivel egyetlen idegen szót váltott volna, fél percen belül beszélhet. Ha nappal az adott pillanatban 10 800-nál többen beszélnek a gyűrűn, a CT—1-es központ a Föld másik, éjszaka kevésbé terhelt felén továbbítja a hívásokat. Mindez nem fantasztikus terv, hanem a legközelebbi évek valósága. Az öt CT— 1-es távválasztó világközpont építését vállaló ország megrendelte a berendezéseket, Moszkvában pedig már meg is kezdték a CT— 1-es távválasztó berendezések szerelését. A terv szerint 1971-ben elkészül a föld körül a világ távválasztó gyűrű, s azok az országok, ahol megvan erre a lehetőség, máris bekapcsolódhatnak a „világbeszélgetésbe”. Egyelőre azonban csak azokat az országokat lehet majd hívni, amelyek kiépítették belföldi távválasztó rendszerüket, s összekötötték fővárosukat a legközelebbi CT—1-es világközponttal. Budpesten a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár január közepén kezdi meg a világ-interurbán beszélgetésre is alkalmas magyar telefonközpontok alkatrészeinek kísérleti gyártását. Az első hazai 400 állomásos központot 1970-ben szerelik össze, s az üzem területén állítják fel, hogy megismerhessék a gyakorlatban is működési elvét. A BHG 1971-től kezdi meg az új telefonközpontok szériagyártását, s a tervek szerint évente 65 ezer telefonvonal kapcsolásához elegendő magyar crossbart gyárt. Magyar berendezésekből készül majd például a 40 ezer állomásos belvárosi telefonközpont is. A BHG központ gyártó kapacitása lehetővé teszi a 70-es években a nagyobb városok telefonközpontjainak korszerűsítését, a belföldi távválasztó rendszer kiépítését, s utána Magyarország is bekapcsolódhat a világbeszélgetésbe. Tőke Péter VIVISZO VONT — Pedállat! — harsogott ki a taxisofőr az ablakon egy maszek Trabant vezetőjének. Meglepetten néztem rá: — Micsoda? Pedállat? — Az. Mit trabancol itt nekem?! — Trabancol? — Persze. A hülye sémagyarja! Zuglóig a következőket tudtam meg tőle: Baloghnak hívják, fiatalabb korában hadart. Egymásba buktak, összemosódtak szavai, „tessék?", néztek rá, ismételhette elölről az egész mondatot. Gátlásos lett, elvesztette ambícióit, elkedvetlenedett. Az emberek nem arra figyeltek, mit mond, hanem arra, hogy egyszerűen megértsék szavait. Nem akkor voltak elégedettek, ha gondolatait értették, hiszen szavainak fonetikájára kellett figyelniük, akkor mosolyogtak rá, ha végre érthetően mondott akár értelmetlen dolgokat is. De mit tegyen, ha gyors egymásután tolulnak nyelvére gondolatai? Ha ideje sincs tagoltan megfogalmazni őket? Valamelyik barátja tanácsára elkezdett rövidíteni, összevonni. Zuglóból e nyelvi kincsek kedvéért elvitettem magam a Hűvösvölgybe, bár ott semmi dolgom nem volt. Taxisom különös szótárából itt adok közre néhány szemelvényt: három sofőr — pedállal rossz főnök — vezetőkor török lány — szüzbég, muzulmán és szeszt vedel — konyakai hazug randevú — kitalálva imádja a tvisztet — tvisztériás csavargó giliszta — kalandféreg nyakkendő — tokafix mulatóhelyi számla — kártérítés ha egy Fiatos rosszat kíván — fiátkozódik átlagos hazánkfia — , sé magyar prostituált hölgy — oktondi pedagógus — butanár bicegő tapir — sántapir pácolt fácán — pácán elhibázott lépés — mellépés beteges öregasszony — satnyanya lefűrészelt lábú pad — apád nem szereti a nőket — viszony újévi film — szilveszteri — No és? — kérdeztem. — Használt a módszer? — Uram — nyugtatott meg —, gyelako pali vagyok. — Gyelako? — Gyerek-lakás-kocsi. Most már véget ért távbalogatásom. Én ön? — Nevekevem mávás provoblévémávámm vavannavak. Mélyen a szemembe nézett. — Évér levem — mondta végül —, vi viszovontlávátávás rava. — Viszlát! — intettem. Simonffy András iparázna IJJ NAGYBERUHÁZÁS: a Délpesti Kórház ALAPKŐLETÉTEL 1970 KÖZEPÉIN A XX. kerületi Tanács ülésén bejelentették, a Délpesti Kórház építését a földalatti vasút és a lakásépítkezések rangjára, a nagy beruházások közé sorolták. A kórház alapkövének letételére 1970 második felében kerül sor. A 922 ágyas kórház 513 millió forintba kerül. Felszerelése a lehető legmodernebb lesz. ELKÉSZÜLT A TERV Felújítják az arborétumot A pannonhalmi vár és az apátság körül elterülő híres arborétum az idők folyamán sok kárt szenvedett. Felújítására Varga Gábor erdőmérnök rekonstrukciós tervet készített. A háromkötetes terv, részletesen felsorolja a meglevő értékes fákat és cserjéket, közli a múlt évtizedben elpusztult és pótlandó növényeket, meghatározza a rekonstrukciós feladatokat. Az arborétum teljes felújítása több évi munkát ad. (MTI) ÉRTÉKES LELETEK Történelem — pecséteken Értékes új tárgyakkal gyarapodott a dunapataji múzeum, a Duna—Tisza köze leghíresebb tájmúzeuma. Legérdekesebbek a község régi pecsétjei, amelyekből etilig negyvenet gyűjtött össze Pastyik István múzeum vezető. A legidősebb és legrangosabb a ..Pataj város petséti, anno 1704 ’ feliratú, amely Kalocsán került elő. Viaszlenyomatát már 100 évvel ezelőtt közölte Thaly Kálmán a Századunkban, de az eredetije csak most került elő. A pataji pecséteket — amelyek végigkísérik a község történelmét — kiállítják a tájmúzeumban. (MTI)