Esti Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
A Kloss a több éven és több folytatáson át viselt náci álruhát végre fölcserélhette a lengyel egyenruhával és ezzel tegnap este véget ért a vártnál is százszorta sikeresebb sorozat. A Tv-notesz terjedelmi kereteit meghaladja ennek a sikernek az elemzése — pedig érdemes volna! A háborús és ellenállási témáktól sokszor már megcsömörlött közönséget sikerült tizenhét estén át a tvkészülékhez láncolnia egy remek és ideálisan elkészített tvfilmsorozatnak. Legtöbben Stanislaw Mikulskiban látják a siker fő titkát: nem vitás, az ő különlegesen rokonszenves lénye volt az egyik legfőbb vonzerő, fényképe fölkerült az iskoláslányok ágya fölé, sőt némely, iskoláskorból már kinőtt hölgy íróasztala, vagy gépe fölé is. S dicsérjük meg ugyanitt Bitskey Tibort, akinek hangja kísértetiesen összenőtt a figurával. Elsősorban azonban a leleményes forgatókönyv és rendezés, a hihetetlen és a mégis elhihető határán bravúrosan lavírozó kémtörténet, s a soksok emlékezetes és korrektül megrajzolt mellékfigura alapozta meg a sikert, olyanoknál is, akikre a film politikai hatása sem megvetendő. Bár épp a legutóbbi folytatás maradt leleményben és tempóban alatta az előzőknek — Klosstól így is szeretettel búcsúzunk. Főleg, mivel a városban elterjedt a rémhír, hogy Kloss az utolsó folytatásban meghal. Szerencsére ismét bebizonyosodott: az ilyen fiúkat nem fogja a golyó ... " Jól sikerült az Intervízió jubileumi műsora, sokszínű volt és változatos. A műsor méltó betetőzése volt az ünnepi gálaest, s azon belül is az MRT gyermekkara, amely nyolc nyelven énekelt népdalaival bűvölte el a késő éjszakába nyúló műsor nézőit. (l. f.) A Krónika ismét „ráharapott” egy közérdekű témára. Aktuális népgazdasági ügyben nyomoznak a riporterek: miért vesztegelnek százával a tömött vagonok teherpályaudvarainkon, és a vállalatok miért fizetik szívesebben a milliós kötbéreket, mintsem elszállítanák az árut? Folytathatnánk a kérdéseket.,A riporterek folytatják is". Tegnap például öt alkalommal jelentkeztek, több helyszínes élő adásban: szenvedélyesen vitatkoztak az illetékesekkel, „keresztkérdések” segítségével próbálták bizonyítani, hogy a helyzet tarthatatlan. A Krónikának ez a kitűnő vállalkozása ismét a korszerű, eleven rádiózás jó példáját adta. Ablak címmel új sorozatot indított a Rádió zenei osztálya. Az ezentúl havonta rendszeresen jelentkező élő adás népszerű művészek otthonába ad bepillantást. Az első alkalommal Halász Jutka, a Vígszínház ifjú művésznője fogadta vendégeit: színészeket, muzsikusokat, labdarúgót, írót, filmrendezőt. A téma, soksok verssel, zenével gyönyörködtetve — a labdarúgás helyzetétől a maxiszoknyáig terjedt. S hogy ez az egyórás műsor mégsem maradt meg a kedélyes szaloncsevegés szintjén, azt a művészeti életünk aktuális eseményeihez kapcsolódó spontán véleménynyilvánítások és viták biztosították. A műsor elsősorban a riporternek is tehetséges, kedves háziasszony, valamint Czigány György szerkesztő és Sediánszky János műsorvezető érdeme. (harangozó) Intézet - két szobával Felvétel — csak a következő félévre — Mondd meg szépen a neved. — Tuttár Pitti. — Ahá. Tehát Kulcsár Pisti vagy. S mit hozott a Mikulás ? — Mitulát bátit. — Eléggé problematikus eset — fordul a mamához Szabó László, a Budapesti Beszédjavító Intézet igazgatója —, Pistike nagyon pösze és sok hangot ejt hibásan. Kezelése legalább egy év. Felvenni viszont, valószínűleg csak a következő félévben tudjuk, ha lesz üresedés. A Beszédjavító Intézet Festetich utcai épületében a szokásos fogadóóra van. Az igazgató személyesen foglalkozik az újonnan jelentkező beszédhibás gyerekek felülvizsgálatával. Az intézet, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának és munkásságának 75. évfordulóját, kezdettől fogva itt kapott menedéket a Siketnémák Intézetének épületében, nem éppen a legelőnyösebb körülmények között. Ide tértek és térnek be ma is a pösze és dadogó gyerekek, és felnőttek, hogy megtanulják az emberi érintkezés nélkülözhetetlen eszközét, a helyes emberi beszédet. Időn át tanult az intézetünkben, munkahelyet változtatott és sok emberrel kellett foglalkoznia. Újra elkezdett dadogni. Utókurzusra volt szükség, míg rendbe jött. Az intézet túlzsúfolt. Bejutni csak úgy lehet, ha egy-egy hely felszabadul a gyógyultan távozó gyerekek után. — Most az új tanévben valamivel könnyebb a helyzetünk, mivel a főváros valamennyi kerületében, a központi fekvésű általános iskolák orvosi rendelőiben működik egyegy logopédus. Ily módon több száz gyereket kezelhetünk, a súlyosabb esetek persze idekerülnek az intézetbe. Ennek ellenére az elmúlt években mintegy 500 gyereket nem vehettünk fel, mert pedagógusaink így is túlterheltek. Egy-egy logopédus 35—40 gyerekkel is foglalkozik. A felmérések szerint az általános iskolások mintegy 4—5 százaléka beszédhibás. Több tízezer gyerekről van szó. Foglalkozni kellene velük. BENTLAKÁS A Művelődésügyi Minisztérium már ígéretet tett, hogy az elkövetkező ötéves terv során felépít egy száz férőhelyes, , bentlakásos intézetet. Elsősorban a vidéki gyerekek számára, akik a nagy távolságok miatt képtelenek feljárni kezelésre. Bentlakásos intézet ma csupán Kőszegen dolgozik, s mindössze hatvan hellyel. Itt Budapesten is elkelne egy hasonló intézet. Az elmúlt év tavaszán, amikor a Fővárosi Tanács a gyógypedagógia helyzetét tárgyalta, már érintette ezt a témát. Szémann Béla AZ OK ISMERETLEN Az ide érkező gyerekek túlnyomó többsége pösze. Az úgynevezett sziszegő hangokat (c, s, z, cs) nem tudják kimondani. Ez a betegség azonban szinte teljes mértékben gyógyítható. Sokkal súlyosabb feladatot jelent viszont a gügyögő, orrhangzós és a dadogós beszéd kezelése. A gügyögés a szájpadhasadékos gyerekeknél fordul elő és előbb műtéti beavatkozást igényel. A dadogás okát viszont még ma sem ismerik pontosan. A különböző teóriák idegrendszeri zavarokra vezetik vissza. Ezt a beszédhibát a logopédusok ritmusgyakorlatokkal kezelik. Ám amíg a pöszeség gyerekeknél 3—6 hónap alatt gyógyítható (felnőtteknél 1 év), addig a dadogás kezelése 2—3 évig is eltarthat. GYAKORI VISSZAESÉS Az intézetben kevés a hely. Jelenleg 250—300 gyerek tanul itt nyolc logopédus oktatóval. Kicsi és szűk a két rendelkezésükre bocsátott szoba. A gyerekek részére játékos, nagy helyiségeket kívánó foglalkozásokat kellene biztosítani. Az intézet esti tagozatán évente körülbelül száz beszédhibás felnőtt is tanul. Az ő oktatásuk sokkal problematikusabb, mint a gyerekeké, hosszabb időt vesz igénybe és gyakori a visszaesés. — A visszaeséseknek olykor egészen furcsa, de érthető okai vannak — mondja Szabó László. — Egyik tanítványunk hosszabb 75 éves a magyar állami hajózás MAHART MAGYAR HAJÓZÁSI RT Bpest, V., Apáczai Csere János utca 11. Thomas Mann Könyvmoly című novellájának tévéváltozatában Kállai Ferenc játssza a főszerepet. A műsorra a Világirodalmi Magazin különkiadásában kerül sor, amelyet Világirodalmi lexikon címmel Kazán István rendez. A műsor vezető operatőre: Bornyi Gyula. Könyvforgalom 1969-ben 1959 óta megduplázódott hazánkban az eladott könyvek értéke. Akkor csak 270 millió, 1969-ben már 543 millió forint értékű könyvet adott el az Állami Könyvterjesztő Vállalat. A legnagyobb forgalmat a téli könyvvásár 75 millió forintos bevétele jelentette, melyhez már nagyban hozzájárult a decemberben megnyílt Könyváruház, mely 3 millió forinttal zárta az 1969-es évet. Továbbra sem változott az eladott könyvek műfaji megoszlása. Legkeresettebbek a szépirodalmi művek, melyek az összkiadás 35%-át tették ki. A további sorrend: a tudományos, ismeretterjesztő és szakirodalom 29%, tankönyvek 26% és a fennmarad 10%-ot pedig a térképek, leporellók stb. kiadása biztosítja. Jézus, a kalendárium elején Francia gimnazisták és a történelem Szünnap csütörtökön — Mi volt a reformáció? — hangzik a kérdés. Válasz: — Valami változtatás a rendszabályokban. —Mikor történt? — Hát... régen. — Melyik században élt Jézus? — A kalendárium elején... — Mikor robbant ki a Nagy Októberi Forradalom? — Száz éve.... — És a francia forradalom? — 1800 körül ... Ifjúság és jelenkor Az ankétot, ahol a fenti kérdések és válaszok elhangzottak, idén januárban tartották Párizsban, 326 párizsi és Párizs környéki diák — másodikos gimnazisták — részvételével. A tanárok kísérlete, hogy bebizonyítsák, mennyit nem tudnak a tanulók a világ és a hazai történelem nagy eseményeiről, összefüggéseiről — lehangoló eredménnyel járt. A L’ Education (A nevelés) című pedagógiai újság beszámolója szerint a 326 tanuló közül 240 nem tudott pontos választ adni, például a reformációra vonatkozó kérdésekre. A pedagógusok azt remélték, hogy a francia irodalom és történelem berkeiben sokkal jártasabbak lesznek a fiatalok. Csalódniuk kellett. Arra a kérdésre például, hogy mikor halt meg Robespierre, ilyen feleleteket is bőven kaptak: 1660, 1800, 1803 stb. A diákok nagy része nem ismerte jól a hazai történelem legfontosabb korszakát sem. Pedig a történelemoktatásra és vele kapcsolatban a hazafias nevelésre a francia iskolák sokkal nagyobb gondot fordítanak, mint a reáltárgyakra. Elképesztő tudatlanságot árultak el a tanulók olyan alapvető kérdésekben, hogy melyik volt Moliére százada, vagy hogy mikor élt és alkotott Balzac. — Úgy látszik — vonták le a következtetést a tanárok —, a mai ifjúságot elsősorban a jelenkor érdekli. Ám a kapott válaszok ezt a feltételezést is megdöntötték. A 326 diák 73 százaléka nem tudta, mikor született meg az az V. Köztársaság, amely 1958- ban De Gaulle tábornok uralomra jutásával kezdődött, s ma is tart. Tehetetlenség — Mindazok a kérdések — írja a L’ Education —, amelyeket feltettünk az ankéton, kifejezetten olyan ismeretekre vonatkoztak, amelyeket iskolai tanulmányaik alapján a gyerekeknek pontosan tudniuk kellett volna. Az eredmény — állapítja meg a lap — iskolai rendszerünk tehetetlenségéről árulkodik. Nem találtuk még meg a módját annak, hogyan kapcsoljuk össze a hagyományos ismereteket a mai fiatalság gondolkodásmódjával. Elavult módszerekkel próbáljuk átadni nekik a tudásanyagot, azaz szakadék tátong az iskola nyújtotta ismeretek és napjaink igénye között, ezt tanulásra. Ezen a napon pihennek, olvasnak, sportolnak, moziba mennek, azaz a csütörtök kárpótolja őket a délutánokért. Sok iskolában ugyanis még szombat délután is tanítanak. Az oktatásnak ez a rendje olyan régi és olyan „szent” hagyomány, hogy még a tanárok többsége sem gondol arra, hogy talán ez is szerepet játszhat az említett ankéten lelepleződött tudatlanságban. Lukács Teréz Tanítás — egész nap Foglalkozik az Education a diákok szellemi túlterheltségének problémájával is. Ám nem beszél a francia iskola egyik — számunkra furcsa — jellegzetességéről , az egésznapos tanítás rendszeréről. A diákok délelőtt-délután iskolában vannak, fáradtan érnek haza este 6 és 7 között. Éppen a csúcsforgalom idején kell közlekedniük. A házi feladatok elkészítésére pedig már sem idejük, sem energiájuk. Csütörtökön ugyan szünnap van — ezt a napot tartják fenn a fakultatív hittanoktatás számára az egyház és az állam megállapodása értelműében —, ám az iskolások elenyésző hányada használja Meghalt Sebő Miklós A két világháború között igen népszerű színész és dalénekes volt Budapesten Sebő Miklós, aki tegnap Budapesten, 71 éves korában meghalt. Sokáig lépett fel ,különböző kabarészínpadokon, majd a Rádió sztárja lett. Hanglemezeit ezerszámra vásárolták. Az utóbbi években visszavonult a színpadtól és egy fotóvállalatnál dolgozott. Elhagyott , görbe fák KAJÁRI GYULA RAJZAI A NEMZETI GALÉRIA TERMEIBEN Emberek, portrék, kéz- és fejtanulmányok mutatják fel újra a nehéz életeket, a szürke napok ismeretlen, igaz hőseit Esett öregek megadó arca, férfiak dacos keménysége, keserű dühe, síró asszonyok gyötört sorsa — megrázó végignézni is. A világ, a táj, ahol ezek az emberek élnek, hozzájuk, sorsukhoz hasonló: a múlt szimbólumaként lézengő, magányos tanyák, elhagyott, romló udvarok, görcsös, nyomorult fák, varjak, és néha szomorú virágok. Olyan világ, ami ezekkel a megtört sorsokkal együtt elhalóban van. Tragikus világlátását a mozdulatokban is kifejezi: lehajtott fejek, görnyedt vállak, kézbe temetett arcok, görcsös kezek. Olyan embereké, akik mindig alulmaradnak, akik értelmetlenül áldozatokká válnak, de bukásukban is felfénylik emberfeletti küzdelmük csodája. Valami szépségesen emberi és ugyanakkor kétségbeejtően embertelen múlik el velük együtt. És a sok szomorú sorson, tájon, élményen mégis átsugárzik a hit az emberben. Mélységesen humanista művész. Karakteres, szuggesztív hatású kompozíciói nem nyugalmat árasztanak, hanem felelősséget. „Sors és dal közösek” — idézi egyik képén Hölderlint. Rajzai kifejezik, hogy ő vállalta ezt a sorsközösséget. A legújabb évek termésénél már változatosabb témát talált. Még inkább csak a keresését, mint igazi ismerősét. Amennyire teljesen, átélten önmaga kifejezésére talált a tragikus sorsok felmutatásában, itt, az újnál a rátalálás öröme sokszor még a felszínesebb megoldásokra csábítja. A fekete szénrajzok hátterébe beszöktetett színek olcsóságra csábíthatnak. A viszonylag fiatal, vidéken alkotó művész első pesti kiállítása megérdemelten arat sikert. Reméljük, nemcsak a művészetkedvelő közönségnek élmény, hanem a művésznek is segítség a továbblépéshez. Stink* Fr/splifit