Esti Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-05 / 3. szám

• Sorozatban látunk port­réfilmeket az Operaház művé­szeiről. Nem tudni, Abody Bé­lának, a portré alanyának, Fa­ragó Andrásnak, vagy Ruitner Sándor rendezőnek volt-e kö­szönhető, hogy a tegnap este látott adás könnyedebb volt, mint az előzőek. A csevegés valóban csevegés volt. Nem kí­vánt a művész magánéletéből szeletőt adni; megelégedett a művész és a riporter asztal melletti csevegésével, ami eről­­tetettség nélkül vezetett el a betétszámokhoz. • Harmadszor jelentke­zett a Nyitott Könyv. Visz­­szatért a sorozat igazi mód­szeréhez, s ez mindenkép­pen szerencsésebbnek mondható, mint amikor, egy órában több műről igyekeztek tájékoztatni. Most Illés Endre gazdag életműve bontakozott ki a Szakadékok című kötet megjelenése alkalmából. Különösen jól sikerült a Romeo és Júlia esszénovel­la dramatizált változata. Gaál Albert szellemes ren­dezői megoldásokkal tette tévészerűvé a dramatizált irodalmi anyagot. • George Simenon a bűn­ügyi regények legkedveltebb szerzőinek sorába tartozik. A betörő felesége című tévéfilm nem nagyon igazolta az előke­lő helyezést. Ez az, amiből egy tucat tizenkettő, s amiből mi is több tucatot láthatunk éven­te. A magyar szinkron karak­tert kölcsönzött a nem min­denütt meggyőző figuráknak. — bel — A magyar kérdés A Thália Színházban megkezdték A magyar kérdés című dokumentum­dráma próbáit. Szerzői: Pálfy József, a Magyaror­szág főszerkesztője és Ka­zimir Károly, a Thália Színház művészeti vezetője. Jelentős szerep jut a pro­dukcióban többek között Polonyi Gyöngyinek, Kom­­­lós Jucinak, Esztergályos Cecíliának, Temessy Hédi­nek, Simon Zsuzsának, Ke­res Emilnek, Szabó Gyulá­nak, Inke Lászlónak, Mécs Károlynak, Kozák András­nak, Keleti Lászlónak, Har­sányi Gábornak és Szilágyi Tibornak. A drámát Kazimir Ká­roly rendezi, díszleteit — például az ENSZ üléster­mét és a Három huszár nevű New York-i vendég­lőt — Rajkai György ter­vezi. Bemutató: február 12- én lesz. Kép, amely senkinek sem kellett A híres londoni Sothebys műkereskedés aukcióján Rosemary Cattrell nagy meglepetéssel vette át a 224 000 font sterling­ről szóló csekket. Mint később bevallotta, csak annyi pénzre számított, amiből éppen egy autót vehet. Senki nem volt a Cattrell családban, aki leg­alább gyanította volna, hogy az a kép, amelyet másfél évtizede örököltek, Hans Baldung-Grientől, Dürer ta­nítványától származik. „Soha nem szerettem ezt a képet”, mondta Cattrellné, az örökös. Férje, az edin­burghi orvos is így nyilat­kozott: ,,A legkedvesebb ké­pek számomra hétéves kis­lányom festményei". □ A SZEGEDI NEMZE­TI SZÍNHÁZ január 10-én mutatja be Artur Miller Alku című drámáját és Peter Shaffer: Játék a sö­tétben című vígjátékát. JEGYZETEK FINNORSZÁGBÓL (3.) Helsinki várja a magyar Kalevalát Szerelmem, Elektra ♦ A repertoár egyensúlya ♦ Sok ezer vidéki együttes Arvi Kivimaa professzor a helsinki Nemzeti Színház igazgatója. Érdemei na­gyok. Elsősorban talán ne­ki köszönhető a repertoár kiegyensúlyozottsága. A skandináv országokban a finnek vezetnek Shakes­peare és Moliére kultuszá­ban. 1958 és 1968 között 871 estén Shakespeare-, 751 estén Moliére-darabokat játszottak a finn színházak­ban. További listavezetők: Arthur Miller 529, Csehov 371 és Shaw 355 előadással. A nem klasszikusok közül John Patrick Teaház az augusztusi holdhoz című darabját 810, Tennessee Williams darabjait 614, Marc Camolettit pedig 544 alkalommal játszották. Tíz esztendő legnépszerűbb finn szerzője Leena Harma­n 1756 előadással. A hel­sinki Nemzeti Színház két házában évadonként átlag tizennyolc premiert tarta­nak. Az együttes létszáma: 50 színész, négy rendező, három díszlet- és jelmez­­tervező. A finn színházi élet összesítő adatai is érdeke­sek. Évente átlagosan 90 finn színművet játszanak, ebből 35 az új alkotás. A külföldi darabok között je­lenleg előkelő helyen sze­repel a Tóték, Örkény Ist­ván tragikomédiája. Örkény-premier Tamperében A Nemzeti Színház ka­maraszínpadán mutatták be, s eljutott a nyolcvana­dik előadásig. Ezt csak rit­ka sikerdarabok érhetik el Finnországban. Helsinkin kívül öt vidéki színház is játssza. Tamperében de­cember elején volt Ör­kény-premier. A magyar drámairodalom és színház­kultúra hírét-nevét a Tó­ték mellett egy új magyar dráma és egy úttörő me­részségű dramatizálás tart­ja felszínen. Gyurkó László Szerelmem, Elektra című tragédiája szakmai körök­ben keltett érdeklődést, el­ismerést. Kazimir Károly Kalevala-rendezése vi­szont a legszélesebb sajtó­nyilvánosságot élvezi. Ter­jedelmes cikkek jelentek s jelennek meg a lapokban a Thália Színház előadásáról. „A magyarok megmentet­ték a finn nemzeti becsüle­tet” — írta egy publicista. Kissé túlzó megállapítását arra alapozta, hogy a nem­zeti eposz dramatizálásá­­nak egyetlen — fél évszá­zad előtti — kísérlete óta Finnországban senki nem próbálkozott a Kale­vala hőseinek színpadra ál­lításával. S egyszer csak jött a hír: Budapesten be­mutatták és nagy sikerrel játsszák a Kalevalát. Az előadást megtekintette Kekkonen elnök és jó né­hány finn vendégünk. Kö­zülük elég sokan a Thália Színház kedvéért jöttek el­sősorban Budapestre. Kazi­mir Károly, Ortutay Gyula és Képes Géza munkája, finn szemmel nézve, a leg­illetékesebb bírálók szá­mára is nagy élmény volt, remény —, hogy a megma­radásért vívott küzdelem, a mostoha természettel vi­askodó ember eposzában ennyi játékos elem és hu­mor is van. Ezt a magya­rok fedezték fel — mond­ják és írják finn bará­taink. Majd hozzáteszik: A magyar Kalevala-elő­­adás hangulata nem min­denben azonos a bennük élő emlékképekkel. Színe­sebb, derűsebb, szórakozta­tóbb. A finn ember Kale­­vala-élménye­­ megrázóbb, komorabb. Ez a különbség azonban még inkább ked­vet ad az ismerkedéshez. Beszélgető partnereim — színházi emberek, egyete­mi tanárok, újságírók és diákok — közös vélemé­nye: mielőbb szeretnék lát­ni a budapesti Thália Szín­ház Kalevala-előadását Helsinkiben. A bemutató­tól pedig nemcsak művészi élményt várnak. Remélik, hogy a dramatizált válto­zat, a játék érdekessége, színszerűsége szélesebb kör­ben is felkelti a mű iránti — ma bizony szunnyadozó — érdeklődést. A Kalevala kötelező olvasmány, iskolai feladat. A diáksorból kilé­pők számára viszont jó­részt megszűnt igazi él­ményforrás lenni. A klasz­­szikusok sorsa fenyegeti, emlegetik, idézik, de csak kevesen olvassák. Ezen a helyzeten javítana, ha el­készülne Kazimir Károly rendezésének televíziós felvétele, a milliós nézőkö­zönség előtt bemutatható magyar Kalevala, Kivi. A városokban viszont hódítanak a fiatalok: Brecht tanítványai, és a politikai-társadalmi prob­lémákra reagáló diák- és munkásszínházak amatőr szerzői. Dérei Tamás Következik: Kék cinegék tánca A Tót­ék Helsinkiben: jelenet a finn Nemzeti Színház előadásából Közös vélemény­ ej színeket fedeztek fel az époszban. „Nem gondol­tunk arra — hangzott a vé­ Legészakibb a világon A félmilliós Helsinki színházait egy-egy évad­ban összesen kétszázezer néző látogatja. A négy és fél millió lakosú országban 35 színház működik. Kis városkák is fenntartanak színházat, széles körű ma­gán- és társadalmi támoga­tással. Büszkén emlegetik, hogy a világ legészakibb színpada a 26 ezer lakosú — 1929-ben alapított — Rovaniemiben van. Műkö­dik továbbá 8 ezer nem hivatásos együttes, amely évente mintegy 20 ezer elő­adást tart. Többségük fal­vakban él és dolgozik. Ked­venc szerzőjük a klasszi­kus vígjátékíró, Aleksis Karika­túra A negyedév sportközvetí­tései közül, természetesen, a téli sportok szerepelnek a leggyakrabban. Januárban Kitzbüchelből adnak köz­vetítést a Nemzetközi Le­ Szembesítés Szembesítés címmel jele­nik meg a felszabadulás 25. évfordulójára a csepeli Olvasó Munkás Klub má­sodik antológiája. Megjele­néséről — igen szép kiállí­tásban — a Táncsics Könyvkiadó gondoskodik. A kötetben, amelyet Ta­mási Lajos szerkesztett, a csepeli szerzők versei, el­beszélései mellett azok az interjúk is helyet kapnak, amelyeket a klub neves íróvendégeivel készítet­tek. Így, vendégként sze­repel az antológiában töb­bek között Kassák Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Lengyel József, Veres Pé­ter, Darvas József, Benjá­min László és Féja Géza. Az antológia anyagából a Csepel Vas- és Fémmű­vek dolgozóinak lapja ér­dekes összeállítást közölt az antológia anyagából. Még egy ferde torony A pisai ferde toronynak „konkurrenciája” van In­diában: a 80 méter magas Kutub-minar. A Kutub-mi­nar is elferdült. Igaz, hogy a torony teteje még csak 60 centiméterrel hajolt el a tengelytől, s a szakemberek szerint egyelőre nem fenye­geti közvetlen veszély az építményt. A Kutub-minart a régi korok egyik legtökéletesebb építészeti emlékének tartják s különböző verziók szerint valamikor a XI—XIII. szá­zadban épült. Rakparti esték Az I. kerületi Tanács VB Művelődési Háza Rakparti esték című irodalmi soro­zatában ma este Vathy Zsuzsa, Ágh István és Ser­főző Simon találkozik a közönséggel. A költőket Bata Imre mutatja be. Három nővér A Színház- és Filmmű­­­­vészek­­­ Főiskola hallgatói január 10-én délután, il­letve 11-én délelőtt Csehov Három nővér című szín­művét mutatják be az Ód­­ry Színpadon. A vizsgaelő­adást Vámos László ren­dezőtanár állította szín­padra. Munkatársa Ba­­barczy László volt. Dísz­lettervező: Jánosa Lajos. DRÁGA LEVÉL Mrs. Jacqueline Kennedy­­nek, aki jelenleg Onassis multimilliomos felesége, se­hogyan sem tetszett a puló­ver, amelyet tíz évvel ez­előtt kapott volt férjétől, John Kennedytől. Jackie a pulóvert annak idején visz­­szaküldte az áruházba, egy levél kíséretében, amelyben követelte, hogy térítsenek vissza neki 17 dollárt. A levél sokkal értékesebbnek bizonyult, mint a pulóver: november elején több mint 200 dollárért vették meg egy New York-i árverésen. Ráktérítő­ Vasárnapi vendégségben kamasznak lenni életveszélyes Mit ígér a televízió? Ma délelőtt a televízióban sajtótájékoztatón ismertet­ték az első negyedév mű­sortervét. Mint a postai adatokból kiderül, 1969. no­vember végén 1 569 017 tv­előfizető volt Magyarorszá­gon. Januárban­­elkezdik s az egész negyedévben folytat­ják szombat délutánonként Nézőink kedvére címmel annak a tizenkét televíziós játéknak az ismétlését, amelyet a Rádió és Televí­zió X újságon keresztül a né­zők választottak ki. Három alkalommal jelentkezik a negyedév során a Fórum, kül- és belpolitikai témá­val. Az ipari műsorok kere­tében a tv-kamerák elláto­gatnak a Beremendi Ce­mentgyár építkezéséhez. A negyedév végén Mit akar megtudni a Szovjetunióról címmel a felszabadulás év­fordulójának tiszteletére nézők részvételével adnak műsort. A beérkezett kér­désekre a moszkvai tele­vízióval közösen készített műsorban adnak választ, nyékről. Februárban a Mű­korcsolya Európa Bajnok­ság versenyeit láthatjuk Leningrádból, valamint a Sívilágbajnokság verse­nyeit. A hazai labdarúgó­­bajnokság idénykezdéséről is helyszíni közvetítést ad a televízió. Más lapra tartozik A művészeti és szórakoz­tató műsorok között port­rét láthatnak majd a nézők Ágay Karoláról, Fülöp Vik­torról, Petrovics Emilről és Minikoncert címmel a Bar­tók Vonósnégyesről, Weöres Sándor költőhöz és Men­­sáros László színművész­hez látogat a televízió Va­sárnapi vendégségben cím­mű adása. Opera­ bár cím­mel farsangi vidám műsort közvetítenek az Operaház klubjából. Új zenei rejt­vényműsor indul: A kocka el van vetve. Egy másik új műsorsorozat címe Karika­túra. Legjobb karikaturis­táink és műveik szerepel­nek a műsorban. Nő a gyerek előtt a címe Radványi Ervin önálló mű­sorának, amit Kárpáti György rendezett. Bárdy György portréműsora: An­ton­iusz és Gugyerák. Más lapra tartozik a címe a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Hírlap és Esti Hírlap szerkesztősége ka­barévetélkedőjének, amit az első negyedévben sugá­roz a televízió. A Daliás idők­ben Tabi László idézi fel a Ludas Matyi indulá­sának korát. A Mit tenne ön sorozatműsor havonta egyszer jelentkezik, részve­vői: Abody Béla, Kállai István, Komlós János és Révész György. A Mézga-család tizenhá­­romrészes rajzfilmsorozata is ebben a negyedévben in­dul. Bemutatják az NDK ötrészes filmjét, Krupp und Krause a címe. Raktéritő: Utolsó ítélet Az első negyedévben öt fővárosi és vidéki színház előadását közvetíti a tele­vízió. A következő tv-játé­­kokat mutatja be: Kirk­wood—Fehér István: Ka­masznak lenni életveszélyes. Cserhalmi Imre: Volt egy­szer egy borbély. Vercors: Utolsó ítélet. Hollós—Szán­tó: Szerencsés álmokat. Hámori Ottó: Ráktérítő, Gosztonyi János: Valaki a sötétből. Molnár Géza— Deme Gábor: Őrjárat az égen. A Kultúra kerekasztala címmel új irodalmi műsor indul, amelynek témái a nézőket foglalkoztató kul­túrpolitikai és irodalompoli­tikai kérdések lesznek.

Next