Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-16 / 113. szám
HÚSZEZER ÚJ VONAL Szerelik a Crossbart PORSZEMTŐL IS VÉDIK ♦ GYORS, MODERN, MEGBÍZHATÓ ♦ SZÁMVÁLTOZÁSOK Lágymányos, távbeszélőközpont. A hatalmas ablaktáblákat körülragasztották, hogy porszem se érje az érzékeny alkatrészeket és a berendezéseket. Szinte ,,klinikai'’ körülmények között, neonfényes teremben, légkondicionálók halk morajában szerelik az új, húszezer vonalas Crossbar telefonközpontot a Beloiannisz-gyár műszerészei, nyoson. Az utóbbi két évben felszerelt nyolcezer új telefon után az idén decemberig újabb ötezret szerelnek fel. Gyorsított módszerrel, a többi távbeszélőüzem segítségével végzik ezt a munkát, hogy a Crossbar főközpont üzembe helyezésének napján, az ötezer új telefon is megszólalhasson a lágymányosiak lakásában. (dániel) BŐVÍTHETŐ, JAVÍTHATÓ A mostanihoz hasonló nagy munka, s változás talán csak negyven évvel ezelőtt volt az üzemben, amikor a budapesti távbeszélésbe ,,belépett’’ az automatika. Az akkor működni kezdett berendezések azóta elavultak, ma már lassúak, nagy helyet foglalnak el, gyakran kell javítani őket, egyszóval: „megértek” a cserére. A nagy munka már korábban megkezdődött: két évvel ezelőtt például 125 millió forintot fordított a posta a lágymányosi telefonközpont korszerűsítésére. A jelenleg szerelés alatt álló Crossbar főközpont berendezéseire, amelyeket a svéd Ericssoncég szállított, 200 milliót költenek. Az új központ gyors, modern, s jóval megbízhatóbb, mint a régi. Előnye az is, hogy könnyen szerelhető, működés közben is bővíthető, javítható. Az új főközpont melletti helyiségben ügyelőszoba lesz a kezelő személyzetnek. Korábban több tucatnyi műszerész látta el ezt a munkát, a Crossbarra— az automata ellenőrök segítségével — mindössze hat mérnök és technikus vigyáz majd. A RÉGI KÖZPONTOT FELÚJÍTJÁK A húszezer vonalas központ előreláthatóan december közepére készül el. Az átadást azonban több fontos intézkedés megelőzi. Le kell majd állítani a régi gépterem 14 ezer kapacitású gépegységét, hogy helyet adjon az új központnak, s a régi berendezések felújításával alkalmassá váljék a Crossbarral való „együttműködésre”. Tizennégyezer telefontulajdonos új számot kap, s az új gépterem korábban elkészített nyolcezres központjának előfizetői közül is mintegy háromezernek — elsősorban azoknak, akiknek külön vonaluk van — megváltoztatják a telefonszámát. A számváltozásokról negyedmillió példányban jegyzéket készít a posta, s augusztus elejétől levélben, majd — a vonal átkötésének napján — telefonon is értesíti az érintetteket. Az új központ szerelésével egyidőben további hálózatbővítés lesz Lágymá KÜLÖNVONATTAL a napfény városába Ma délelőtt az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda sajtótájékoztatóján bejelentették: az idén negyedik alkalommal üdvözlik az ünnepi fanfárok a Szegedre érkező fiatalokat. A két-, illetve háromnapos program változatossága, a város kedves vendégszeretete az érdeklődés középpontjába állította az ifjúsági napokat. Az idei nyáron hétezren érkeznek az ország minden részéből, különvonatokon és autóbuszokon a „napfény városába”. Összedőlt ház Szamostatárfalván MONOGRÁFIA EGY ÉVSZÁZADRÓL így éltünk a Duna mentén A fejlődés közös vonásai ♦ Hitelezők a bölcső körül ♦ Gazdaság, kereskedelem, ipar Nemrég jelent meg Berend T. Iván és Bánki György monográfiája: Középkelet-Európa gazdasági fejlődése a XIX.—XX. században. A kötet rendkívül gazdag anyag felvonultatásával évszázadnyi időt, hét ország gazdasági fejlődését tárgyalja, s vizsgálódását 1945-tel zárja. Izgalmas, aktuális olvasmány, hiszen gazdaságtörténeti oldalról nem kisebb kérdést elemez, mint a kelet-európai népek egymásrautaltságát. Erről beszélgettünk a szerzőkkel. DEMOGRÁFIA, KÜLFÖLDI TŐKE — Milyen céllal készítették a monográfiát? — Arra törekedtünk, hogy megragadjuk az osztrák—cseh, az orosz—lengyel—magyar és a balkáni országok fejlődésének közös vonásait, hasonlóságait. Foglalkoztunk a demográfiai növekedéstől, az agrárfejlődésen, az infrastruktúra kiépítésén, a tőkefelhalmozási -finanszírozási, külkereskedelmi kérdéseken át az iparosodás jellegzetességeinek témájával. Vizsgáltuk az állam sajátos gazdasági tevékenységét, a külföldi tőke szerepét. Így rajzolódott ki a Duna-völgy országainak sok alapvető fejlődési rokonsága, összekapcsolódása. — Hallhatnánk példát e hasonlóságokról és összekapcsolódásokról ? — A vizsgált országok többségében az ipari forradalom Nyugat-Európához képest 50—100 éves késéssel kezdődött. Magyarországon 1881 után egymást követik az ipartámogatási törvények, amelyek adó-, vám- és tarifakedvezményekkel, állami szubvenciókkal előrelendítik az ipart. Meglepően azonos módszereket találtunk a szomszédos országokban: Szerbiában 1893- ban bocsátják ki az első ipartámogató törvényt, Bulgáriában 1894-ben. A modern gazdaság születése e térségijén elválaszthatatlan a függőséggel járó külföldi tőkebeáramlástól. Ausztriában a századfordulóig befektetett tőke 35 százaléka eredt külföldről, Magyarországon csaknem a fele. Ezen belül a bankok részvényeinek 55 százaléka, az ipari részvények több mint egyharmada külföldi késen volt. Romániában az ipari részvények 92 százaléka volt külföldön. Az 1878- ban létrejött Szerbiáról pedig így írt a kérdés egyik kutatója: „Amikor az újszülött állam először felnyitotta szemét, pillantása a bölcsőjét körülálló hitelezőkre esett.” Szerbia és Bulgária a századforduló körül már annyira eladósodott, hogy nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alá helyezték. ÖSSZEKAPCSOLÓDÁS — E sajátos és hasonló fejlődési jelenségek menynyiben vezettek összekapcsolódásokra? — Egyrészt a fejlődési utak közössége szerint. A földmegoszlás rendkívül hasonló volt Lengyelországban, Magyarországon és Romániában. Az ipar rokonszerepet játszott az orosz, a lengyel vagy a magyar nemzeti jövedelemben, így az élelmezési ipar a legjelentősebb ágazat volt ezekben az országokban. A összekapcsolódás másik értelme: az egymáshoz fűződő gazdasági kapcsolatokban található. A modern gazdaság születése idején az Osztrák—Magyar Monarchiában az osztrák—cseh területek kereskedelmük 70 százalékát Magyarországgal, az utóbbi forgalmának 80 százalékát a Lajtán túli területekkel folytatta. Románia és Szerbia kereskedelmének háromnegyedét a Monarchiával, a Lengyel Királyság kereskedelmét csaknem 90 százalékban az Orosz Birodalom más területeivel bonyolította. TÖRTÉNELMI HAGYATÉK — Az első világháború után ezek az összefűző szálak elszakadtak! — Igen. A vámok, tilalmak, az országok egymással folytatott kereskedelmét 5—15 százalékra zsugorították. Ez tudatos politikai elképzelés volt. A növekedés üteme lelassult, elavult iparágak „terebélyesedtek”. Ausztria, Lengyelország és Magyarország Európa leglassabban fejlődő országaivá váltak. Jugoszláviában, Romániában és Magyarországon egyaránt a textilipar fejlődött leginkább, bár ez az ágazat már mindenhol visszaszorulóban volt. Megoldhatatlan problémák halmozódtak fel, amelyek megkönnyítették, hogy a térség országai a náci ,,nagytér-politika’’ csapdájábaessenek, s e politika következménye: 1938-ban már kereskedelmük felét Németországgal folytatják ezek az országok, a náci hadigazdaság tartozékaivá válnak. Az előnyös és a kedvezőtlen tények tehát egyöntetűen bizonyítják a szoros egymásrautaltságot és — nevezhetjük így — sorsközösséget. (h. i.) Értesítjük vendégeinket, hogy a VIDÁM PARK CALIPSO JÁTÉK- ÉS SPORTAUTÓMATA TERME MÁJUS 18-TÓL NAPONTA DÉLELŐTT 10 ÓRÁTÓL TART NYITVA DRÁMAI ÓRÁK A SZAMOS VIDÉKEN Helikopterekkel mentik a lakosságot az elöntött községekből (MTI fotó : Balogh László felvételeit /Ј / » /* J f • f m * Gazcso-felújitás a Belvárosban Az idén és a következő esztendőkben jó néhány belvárosi utcában újítják fel, illetve cserélik ki a 80 —100 éves gázcsöveket, összesen 15 utcában — egyebek közt a Markó utcában, a Szemere utcában, az Október 6. utcában, a Zrínyi utcában, a Szent István körúton és a Szabadság téren — fektetnek le új csövet, illetve hozzák rendbe a régieket. Bővítik az V. kerület földgázvezeték-hálózatát is. Földgázvezetéket 10 utcában — az Akadémia utcában, a Vigyázó Ferenc utcában, a Széchenyi rakparton, a Roosevelt téren építenek. Gólyára várva Sopronban — az ünnepi hetekre az idén is nagy gonddal készülő városban — jegyeztük fel az alábbi történetet. Akkoriban is nagy igyekezettel készítették elő az ünnepi hetek vendégeinek fogadását. A városon kívül, a fertőrákosi kőfejtő bejáratánál újjávarázsolva, megszépítve, korhű formában adták át az idegenforgalom nádfedeles kis fehér házát. Úgy állt ott, mintha az Alföld közepén lenne, s nem az Alpok küszöbén, Schneeberg közelében. Szomszédságában a Fertőtó, lapos-lápos, színes madárvilágával, zöld nádtengerével. Amolyan pusztai idill. De ki hallott nádfedeles „kicsi tanyát’ gólyafészek nélkül? A soproniak várták, várták, majd csak jön a gólya, fészket rak, teljes lesz a kép. Tavasz volt, s remény a kívánság teljesülésére. Ám a vári gólyapár elkerülte a fertőrákosi kőfejtő bejáratát. Talán a zajos, forgalmas hely riasztotta el őket: leszálltak, fészket raktak — a szomszéd faluban. Ám Sopron nem azért Sopron, hogy mindebbe beletörődjék. Ha nem a gólyák, majd ők raknak, építtetnek gólyafészket. Meg is bízták a legközelebbi ktsz-t a munkával. „Rendelünk egy gólyafészket” — írták levelükben. A kiszben azt hitték, tréfát űznek velük. S valóban: mi mást gondolhattak a levél olvasása közben — „megrendelünk önöknél egy gólyafészket” — a dátum: április 1. A szövetkezet visszaírt: ne járassák velük a bolondját. A soproniak komolyra fogták a szót: nekik valóban kell a gólyafészek. Mire a szövetkezet, sajnos, nem foglalkozunk gólyafészekkészítéssel, forduljunk madártani szakemberekhez.леп1 a levél, kérve a górrlyaszakértőket, a madárvilág tudorait: segítsenek Sopronon egy gólyafészek hű másával. Igaz, gólyafészek ma sincs a fertőrákosi kis házon, de az intézet válaszolt: sajnos, mi nem tudunk gólyák helyett fészket rakni. Aláírás: Gólya János ... Békés Attila