Esti Hírlap, 1970. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSUNK KOMMENTÁRJA: SÓLYMOK A VILÁGŰRBEN A világ első éjszaka felbocsátott űrhajójának utasai jelenleg alszanak, és előreláthatóan ma este, magyar idő szerint 20 óra tájban fejezik be 32. keringésüket. Nyikolajevnek és társának egyik fontos és hasznos feladata a különböző kontinensek geológiai és földrajzi objektumainak megfigyelése, fényképezése. Miért érdekes ez? A vízfelületek megfigyelése meglepő eredményt hozhat. Például mindenki ismeri a Balaton felületének elszíneződési jelenségét, amelyből viharra vagy más természettudományos jelenségre következtethetnek a part menti halászok és a vizet jól ismerő emberek. Egy óceán már nehezebb „dió”, mint a parányi Balaton. Az Atlantivagy az Indiai-óceán gyors áttekintésére egyszerűen nincs és nem is lehet alkalom. Űrhajóból (200—330 kilométer magassából) nézve azonnal megváltozik a helyzet. Felderíthetők nagy tengeráramlások, vagy akár a halak milliárdjainak vonulási iránya. A geológiai megfigyelések legalább ilyen fontosak és érdekesek. Az űrhajó megközelíthetetlen vidékek felett is elvepül, ott, ahol a madár sem jár. Ilyen tájak felderítésére csak rendkívül költséges expedíciók küldhetők — bizonytalan eredménnyel. Nagy magasságból viszont felfedezhetők ismeretlen él amezők, vas- vagy különböző érctartalmú kőzetek vagy külön típusú erdőségek. Nemrégiben volt háromszáz éve, hogy Jean Picard francia csillagász a Párizs—Amiens közötti vidékről elkészítette az első modern térképet. Bármilyen furcsa is, a mai napig sincs az egész Földet bemutató tökéletes térképünk. Különösen az óceánok áthidalása rendkívül nehéz, mert a tengereken az ismert háromszögelési módszer nehézkessé, néha lehetetlenné válik. A francia—szovjet űrkutatási egyezmény keretében az 1970-es években sor kerül egy hatalmas méretű gömbháromszög adatainak megmérésére. Ez a háromszög először hidal át óceánt. Hasonlóan nehéz a helyzet a nagy területű országokban, mint például az USA-ban, Kanadában, a Szovjetunióban, Ausztráliában, Kínában sít. A most keringő Szojuz fedélzetén a két magányos „sólyom” először kísérli meg a kartográfia új ágának, a világűr-térképészetnek az alapjait lerakni. Causer Károly Három csinos modell a Néva partjáról: a leningrádi ruhatervezők nyári ajánlata. EMBERRABLÁSRA VISSZAÁLLÍTJÁK A HALÁLBÜNTETÉST Peronista bejelentés: megölték Aramburit Buenos Aires, június 3. Az a peronista, szélsőséges gerillacsoport, amely korábban hírt adott róla, hogy halálra ítélte és golyó által kivégzi az elrabolt Pedro Eugenio Aramburu nyugalmazott altábornagyot, a volt államelnököt, magyar idő szerint mára virradóra bejelentette, hogy végrehajtotta „ítéletét”. Két argentin nagyváros napilapjai egyidőben kapták meg a következő üzenetet: „Peron visszatér! Négyes számú közlemény, június 1., a nemzethez, a gerillák parancsnoksága közli, hogy Pedro Eugenio Aramburún a halálos ítéletet a mai napon, reggel hét órakor végrehajtották. Isten irgalmazzon lelkének. Peron, vagy halál. Éljen a haza!” Aláírás: „a gerillák Az argentin kormány szóvivője nem volt hajlandó elismerni a kivégzés megtörténtét, és hivatalos körökben azt húzzák alá, hogy a fenti közlemény tartalma teljesen ellenőrizhetetlen. Ezzel szemben a lapokhoz eljuttatott sorokat ugyanazzal az írógéppel írták, mint a korábbi értesítéseket Aramburu elfogásáról. Ennél fogva rohamosan csökken a remény, hogy Aramburat ■— aki egyébként az Ongania-kormány szókismondó ellenfele is volt — valaha is életben találják. Ongania elnök tegnap este rádióbeszédet mondott. Nem derült ki, hitelt ad-e a közleménynek, de érződött szavain, hogy komolyan veszi a hírt. Bejelentette egyébként, hogy a kongresszus által negyvenkilenc esztendővel ezelőtt eltörölt halálbüntetést visszaállítják azokra a bűnözőkre, akiket emberrabláson érnek. A száműzött volt diktátor, az Aramburu-ügytől magát korábban elhatároló Juan Perón argentínai képviselője, Jorge Paladino, tegnap este megbélyegezte Aramburu elrablását. Sajtóértekezletén olyan kitételek között, mint „a haza a polgárháború küszöbén van”, Paladino felszólította az ország különböző politikai erőit az egyesülésre, a nemzeti megbékélésre. Az Aramburu-üggyel kiéleződött feszültség egyébként tegnap még csak fokozódott, amikor Cordobában hatezer autóipari munkás elfoglalt öt gyártelepet. Cordoba a kormányellenes érzelmek gyújtópontja Argentínában. ÚJABB KÍSÉRLET a közvélemény meggyőzésére... Ma este Nixon-beszéd Kambodzsáról Washington, június 3. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök ma este, közép-európai idő szerint holnap kora hajnalban mondja el újabb beszámolóját a kambodzsai helyzetről. Az elnök „időközi beszámolója” a jelek szerint nem tartalmaz majd nagy horderejű bejelentéseket s inkább arra szolgál, hogy ismét megkísérelje az invázió igazolását az amerikai közvélemény előtt. A Fehér Ház ma bejelentette, hogy Nixon külön vizsgálóbizottságot küld Kambodzsába, az elnök munkatársaiból, szenátorokból, képviselőkből és kormányzókból, „a helyzet felderítésére és a vietnamizálási program helyzetének megvizsgálására”. J. William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke nyomban megállapította, hogy az elnöki különbizottságtól vajmi kevéssé várható a tények ferdítése, annál kevésbé, mert információikat a katonai hatóságoktól kapják majd. Cedenbal Bulgáriában Szófiába ma mongol pártés kormányküldöttség érkezik, hogy a BKP központi bizottságának és Bulgária kormányának meghívására, hivatalos, baráti látogatást tegyen a Bolgár Népköztársaságban. A delegációt Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt központi bizottságának első titkára a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke vezeti. Rá-rádió a Ráktérítőről Thor Heyerdahl háncshajója, a Rá II. elérte a Ráktérítőt. Az idő kellemes, de a szél nem kedvező — jelentette rádión a norvég kutató és nemzetközi személyzete. ÖN IS TEKINTSE MEG E KÁRPITOZOTT GARNITÚRA BEMUTATÓJÁT Csepel centrumában, a CENTRUM CSEPEL ÁRUHÁZBAN XXI., Áruház tér 2. Nyitva: hétköznap 9-től 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig. Rákospalotán, a SWMW- ban XV., Sípos Dénes u. 9—11. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 15 óráig. Nemzeti gyász Peruhast Huarás városban, ahol kétszázötven ember pusztult elés a házak 95 százaléka összedőlt, tegnap este harminc elit ejtőernyős ereszkedett alá, közöttük Enrique Flores Corzo alezredes, akit a kormány a katasztrófa pusztította körzet katonai és politikai biztosának nevezett Huarás romjai között egy halomban találták meg száz iskolás kislány és tanítóik holttestét, a földrengés előtt istentiszteletre gyűltek össze. Peru más területein a földmozgások keltette áradások okoznak problémát. Az egészségügyi minisztérium szerint súlyos nehézséget jelent az is, hogy az életben maradottak ezrei — közöttük sebesültek — fedél nélkül vészelik át a fagypont alatti éjszakákat, s alig van többjük, mint a rajtuk levő ruha. Az útviszonyok is kuszák. A felpúposodott, vagy mélyedések szabdalta országutakon gépkocsik százai vesztegelnek. Limában, egyébként bejelentették, hogy a földrengés áldozatainak emlékére nyolcnapos nemzeti gyászt rendeltek el, anélkül azonban, hogy munkaszünetet is tartanának. A perui kormány tudvalevőleg nem riad vissza az anyagi áldozatoktól, hogy labdarúgó nemzeti válogatottját a katasztrófa ellenére is elindíthassa a mexikói labdarúgó-világbajnokságon. A jelek szerint vannak, akik nem sokat törődnek a perui futballisták helyzetével. A mexikói Leonból, a perui csapat szálláshelyéről jelentették, hogy ismeretlen tetteseik — akiket ma reggel a mexikói sajtó a világbajnokság hiénáinak nevez — kirabolták a perui sportolókat. Szállásukról, a Mitla szállodából, több ezer dollár értékű vagyontárgyat loptak el. A FÉLELEM FŐVÁROSA (I.) Miért mondják le az elnök partyját? — Nincs nálam pénz! — tiltakozott kétségbeesetten a csinos, fiatal Virginia Edens az USA fővárosának, Washingtonnak Texas Avenue-ján, amikor az útonálló rászegezte pisztolyát. Ám, a rabló nem hitt neki. Revolverével fejbe vágta a lányt, aztán elvette a retiküljét, amelyben — csakugyan — mindössze néhány dollár lapult, meg egy könnygázpisztoly. EGY PÉNTEK ESTE KRÓNIKÁJA Ezen a péntek estén, tizenkilenc utcai rablótámadás történt Washington utcáin. Ezért jelentette ki Sam Wallace rendőrhadnagy, a négyezer főnyi fővárosi rendőrség egyik tisztje, hogy ez szokatlanul nyugodt péntek este. Az utcai rablótámadások napi átlaga ugyanis 30 és 40 között van, péntekenként néha a nyolcvanat is eléri. Wallace hadnagy nem foglalkozott Virginia Edens ügyével, miként azzal az egy órával később történt esettel sem, amikor a Park Road fe a 14. utca sarkán, hárman megtámadták George Lambertet, vasrúddal fejbe verték, majd elvették a pénztárcáját. A washingtoni bűnügyi rendőrség hatáskörébe, most már csak a fegyveres rablótámadások tartoznak — géppisztoly, revolver, kés —, a vasdorong nem. (S a revolver is csak akkor, ha elsütik — Virginia Edenset „csupán” fejbe verték vele.) A szóban forgó péntek estén a Spiegel washingtoni tudósítója elkísérte Sam Wallace rendőrhadnagyot, amikor az mégiscsak riadóautójába szállt. A 14. utca és a Girard Street sarkán álltak meg egy kopott, szennyes, öreg bérház előtt. Egy kis második emeleti lakásban szúrták le a 36 éves Ernest L. Millst. Ugyanazon az estén, a Nelson téren a 66 éves Marie H. Campbellt ágyában találták holtan — leszúrták. A 26 éves Eva M. Blakeneyt a North Capitol Streeten lőtték agyon. „Mindössze” ezt a három gyilkosságot kellett felderítenie a rendőrségnek ezen az estén ... HARMINC ÓRÁNKÉNT GYILKOSSÁG : 1. Már a statisztika tárgyilagosan hűvös számai is félelmetesek. Washington 850 ezer lakosa közül, minden 30 órában megölnek egy embert, s minden 40. percben rablótámadás áldozata lesz valaki. Tíz esztendővel ezelőtt még csak öt napra esett egy gyilkosság, és 12 óránként követtek el rablótámadást. 1969-ben az USA fővárosának rendőrsége összesen, csaknem 50 ezer erőszakos bűncselekményről nyitott aktát. Minthogy Washington lakosságának többsége néger, a nagy számok törvénye szerint, a bűnözők többsége is néger. A faji elkülönítés hívei ezt az adatot alaposan kihasználják propagandájukban. Arról már nem beszélnek, hogy a washingtoni bűnözés áldozatai között is a négerek vannak többségben, holott ez is a nagy számoktörvénye szerint való. A bűn metropolisa... — mondják újságírók se politikusok. „Ez, a félelem fővárosa. A félelem végigszántja az utcákat. Bekúszik az irodákba, az üzletekbe és a lakóházakba” — mondta Mansfield szenátor, a szenátus demokratapárti frakciójának vezetője. Igen, a statisztika önmagában is szörnyű, pedig abból még ki sem világlanak a még borzalmasabb egyéni esetek. Például Octavia McKoy bélyegkereskedőnőé (Kenilworth Avenue), akinek üzletét 48 óra alatt négyszer, tizenegy hónap alatt összesen ЗП-szor rabolták ki—, a hölgy most már állandóan idegcsillapítókat szed. Vagy Sol Katz- vegytisztítóé (Monroe Street), akihez egymásután tízszer törtek be, kilencszer revolverrel, tizedszerre késsel fenyegették. Erejéből csak két feljelentésre telt, mert nem hisz, nem bízik már a rendőrségben. Magántestőrt fogadott, havi 700 dollárért, de most ebbe megy tönkre. Ő is teljesen idegbeteg lett, ahogy maga fogalmazza: „belülről teljesen kiégtem”. Nixon elnök mondta a kongresszusban: „A nemzet fővárosa, a világ első városa legyen egy biztonságos város példaképe.” És megígérte a „law and ordert”, a törvényesség fe a rend megvalósítását, a főváros utcáinak megtisztítását a bűnözőktől. Eredmény: Nixon hivatalba lépése óta a washingtoni bűnözés gyorsabban növekedett, mint korábban bármikor, a rablótámadások 50, a gyilkosságok száma ugyancsak 50 százalékkal emelkedett. A Fehér Ház ura is kénytelen fegyveres őröket előre elküldeni vendégeiért, akiket partyra hív magához, de még így is akadtak, akik lemondták egy-egy meghívását (az elnök meghívását!), őszintén arra hivatkozva, hogy sötétedés után autóban sem közlekednek az utcán, mert nem érzik magukat biztonságban. A PAPI PERSELY SINCS BIZTONSÁGBAN Még a szent helyeken sem. A Fehér Ház közelében, egy baptista templomban vasárnaponként revolveres, kék egyenruhás őr áll a gyűjtőpersely mellett — el ne rabolja illetéktelen, amit a hívek isten házának szántak. A washingtoni autóbuszokon a 32 centes menetdíjat automata perselybe kell dobni, korábban ezt a buszsofőrök (akik egyben kalauzok is) kezelték, de ők most már nem hordanak maguknál aprópénzt, miután öt hónap alatt 200 fegyveres rablótámadás történt az autóbuszok fő vezetőik ellen. (A rablók azóta egyenest az utasokat fosztogatják ki a buszokon.) (Következik: Vietnam Washingtonban kezdődik.)