Esti Hírlap, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-20 / 168. szám
A halász és a horgász Balatonfüreden Múzeum Keresztúron Néprajzi múzeumot rendeznek be a XVII. kerületi Ferihegyi út 124. szám alatt. A múzeumnak kiválasztott, vert falú, nádfedeles házat felújítják, a munkát hamarosan befejezik. Az épület két szobájában német, illetve szlovák népviseleteket és lakberendezési tárgyakat mutatnak majd be, a konyha pedig magyarosberendezést kap. Kiállítanak sokegyéb érdekes helytörténeti anyagot is, dokumentumokat, fotókat, s itt láthatják majd az érdeklődök a százdi monostor alapító levelének hiteles másolatát, amely Rákoscsaba-település kilenc évszázados fennállását tanúsítja. A múzeumot augusztusban nyitják meg. (MTI) GÁZÍTÁS, TÁVFŰTÉS Nem füstöl a kémény Átalakítanak 1100 házat Bérbe adják a készülékeket Az V. és a XIII. kerületben 1972 októberéig fokozatosan meg kell oldani a füstmentes fűtést: 1100 IKV-házban áttérnek a gázfűtésre, az etázsfűtésre, illetve a fafűtésre. A kerületi ingatlankezelő vállalatok elkészítették az áttérés részletes tervét. Gázfűtésre alakítják át 223 központi fűtéses épület kazánját, a XIII. kerületben pedig bekapcsolnak a távfűtő hálózatba 192 központi fűtéses épületet. Gázfűtéses cserépkályhákat, illetve kéménybe köthető gázkonvektorokat szerelnek fel 715 épületben, a nagyobb lakásokban pedig etázsfűtés lesz. A lakásokon belül a gázvezetékek szerelési költségeit az IKV a lakbérbe beleszámítja, s elintézi, hogy a fürdőszobai és a konyhai készülékeket bérletben kapja meg a lakó. Az V. és a XIII. kerület egy része védett övezet, ezért az Energiagazdálkodási Intézet ezen a területen vállalta a központi fűtőberendezések gázfűtésre alakítását. A Fővárosi Szerelőipari Vállalat 1971-re 25 központi fűtéses épületet átalakít, s mintegy 70 millió forint kivitelezési értékben végez gázszerelési munkákat. A lipótvárosi távfűtési hálózatba való bekapcsolás nehéz feladat, mert a központi fűtéses épületeknek csak mintegy felét tudják majd a távfűtési hálózatba bekötni 1972 október 1-ig. Az érdekelt IKV-k azonban mindent elkövetnek, hogy a levegő tisztaságának javítására hozott rendeletnek határidőre eleget tegyenek. KÖLCSÖNZO-ÚJDONSAG Nyaralóknak Minivizor ELŐJEGYZÉS HŰTŐSZEKRÉNYRE A Balaton partján 30 boltban lehet kölcsönözni sátrat, gumimatracot, rádiót, pilleágyat, kerékpárt. Sátorból nőtt a kereslet, ezért vásároltak 320 két- és négyszemélyes, modern, hálófülkés sátrat. A kölcsönzőnek — csak a Balatonnál — 5000 gumimatraca van, s most szereznek be ezer újat. Megkezdték a Minivizor tévékészülék kölcsönzését, egyelőre kis tételben. Bérbe adják két hétre, egy hónapra vagy az egész nyári szezonra is. Most vásárolt a kölcsönző 1600 hűtőgépet, ezek nagy részét a vidéki boltok kapták. Ezzel 6500-ra nőtt a kölcsönözhető hűtőgépek száma. A budapestiek növekvő igényének kielégítésére ebben és a jövő hónapban még 450 hűtőszekrényt szereznek be. Szeptemberben újabb ezerrel bővítik a készletet, melyre már elfogadnak előjegyzéseket. (MTI) Testőrsereg volt a hozomány Százhúsz éve találta meg a nagy afrikai folyók bölcsőjét, a kontinens vízválasztóját Magyar László, a fekete földrész regényes életű kutatója. Felfedezését így örökíti meg naplója: „Innét ered a teljesen ismeretlen, hatalmas Kasszás folyam, amely észak felé folyván a Kongót gyarapítja. De innét szakad ki a Zambesi folyamot alkotó rengeteg vízér...” Magyar László, a fiumei tengerészeti iskola elvégzése után indult kalandos útjára. Egy osztrák postahajón Brazíliába jutott, majd a La Plata állam flottájának hadnagyaként részt vett az Uruguay elleni háborúban. S Sorsa ezután Afrikába veti, ahol a calabári szultán katonájaként, portugál emberkereskedőkkel harcol. Később elvetődik a bibéi néger király udvarába, s feleségül veszi a fejedelem lányát. A hozományul kapott háromszáz testőr kíséretében indul el nagy jelentőségű kutatóútjára. Térképei, feljegyzései nyomán neve ismertté vált egész Európában. A Magyar Tudományos Akadémia nem tudott segítséget adni kutatásaihoz, csupán annyit tehetett, hogy 1859-ben kiadta egyik kötetét és levelező tagjává választotta. A kutató 1862- ig küldte jelentéseit Magyarországra. 1864 novemberében Benguela afrikai város közelében hunyt el. Kétszáznyolcvankilenc mondat a jövőről: ez az MSZMP Központi Bizottságának most közzétett határozata a negyedik ötéves terv irányelveiről. Mondatok, amelyeket ugyan egy politikai párt fóruma fogalmazott meg, de — mint ahogy a párt egész tevékenysége — nemcsak a párttagokhoz, hanem mindannyiunkhoz, az egész országhoz szólnak. Mondatok, amelyekbe hosszú évek tapasztalatai, gondjai és örömei, sikerei és kudarcai sűrűsödtek, mondatok, amelyek jövőt formálnak, munkára, alkotó gondolatokra, közös szép erőfeszítésre hívnak. Nem először készülünk tervbe foglalni évekre, hosszabb időszakra szóló elképzeléseinket — az ötéves tervek sorában ez már a negyedik, s volt két hároméves tervünk is — tudjuk hát jól, mennyit érnek ezek a tervek. Annyit, amennyi a realitásuk. Volt idő, amikor éppen ez a realitás hiányzott belőlük: vágyainkat, kívánságainkat írtuk a tervbe, sőt az első eredmények, sikerek bűvöletében meg is emeltük a vágyak, kívánságok számoszlopait, de tudjuk, emlékszünk, mi lett az eredmény. Az effajta tervezéstől óvva intenek bennünket az új ötéves terv irányelvei, amelynek mind a 289 mondata azt a józan realitást, azt a higgadt mértéktartást tükrözi, ami az MSZMP politikájának immár hosszú évek óta egyik legvonzóbb sajátossága. Csak a célok, a tennivalók újak tehát, a gazdaságpolitika, a haladás irányát megszabó elv változatlan: megyünk tovább a korszerű tervgazdálkodás útján, folytatjuk a szocialista rendszer következetes erősítésének politikáját, s határnak nem „a csillagos eget", hanem a földi valóságot jelöljük meg. z irányelvek másik sajátos vonása, hogy minden eddiginél határozottabban mutatnak a fejlődés fő irányaira, a majd elkészülő tervtörvény egész arculatát megszabó kiemelt feladatokra. A munka termelékenységének gyorsabb növelése, az ipari termelés korszerűsítése, nemzetközi versenyképességének javítása, a lakásépítés jelentős fokozása, a hústermelés fellendítése — ezek azok a főbb, közvetlen célok, amelyekre összpontosítanunk kell majd erőfeszítéseinket az új tervidőszak éveiben. Az iparfejlesztésben elsősorban a távolabbi jövő és a hazai adottságok szempontjából fontos, hasznos ágazatok erősítése a cél. a korszerű energiahordozók — az olaj, a földgáz — felhasználásának gyors ütemű elterjesztése, az alumíniumipar további fejlesztése, a közúti járműprogram folytatása, az építőanyagipari bázis növelése, a vegyipar erősítése, a ruházati ipar rekonstrukciója, s a számítástechnikai eszközök gyártásának és alkalmazásának további bővítése. Az irányelvek fontos megállapításokat tartalmaznak az életszínvonal további emelésének programjáról. Kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez, az egyéni képességek kibontakoztatásához; a családi jövedelmek közötti aránytalanságok mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján; a szociális, egészségügyi ellátás további javítása; a reálbérek 16—18 százalékos emelése; 400 ezer lakás felépítésével a lakásgond enyhítésének meggyorsítása, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása; sok egyéb cél mellett ezeket javasolja ötéves tervbe foglalni a párt Központi Bizottsága. Jó alap ezeknek a szocialista rendszer erejéhez, fejlettségünk színvonalához méltó nagy feladatoknak a sikeres megoldásához, hogy biztatóan, sok területen a vártnál jobban alakul az idén befejeződő harmadik ötéves terv teljesítése, gazdaságunk növekedése lényegesen gyorsabb az előző ötéves időszakénál, s a reform bevezetése óta fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya, szerkezete, jobb a hírünk, nevünk a világban, a külföld piacain versenyképesebbek cikkeink. A jó indulóalap azonban egymagában kevés lenne a sikerhez. A következő években a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeket állít mindenkivel, minden munkahellyel szemben. Segédmunkástól miniszterig, diáktól tudásig mindenkitől hatékonyabb, célratörőbb munkát követel, korszerűbb gépet, korszerűbb irányítást, korszerűbb gondolkodást vár, bátor szakítást a tegnapi gondolatokkal, a beidegződött megszokottal, merész szövetséget az újjal, a modern megoldással. Egyszóval: önmagunk szüntelen megújításának képességére van most szükség, jobban, mint bármikor. Szathmári Gábor MONDATOK A JÖVŐRŐL „FÉLREESŐ VÖLGY ÖLÉBEN..." Éled a váli erdő Vendégváró alvó város ♦ Budapest aranytartaléka „Odabenn a mély vadonban, / A csalános iharosban, / Félreeső völgy ölében, / Sűrű árnyak enyhelyében” Vajda János sorait a váli erdőről sokan ismerik, de talán kevesen tudnák meghatározni, hol is van, hazánk mely táján terebélyesedik ez a romantikus erdőség. Nem messze Budapesttől — s a Gina-versek költőjét ez alkalomból idéztük — nemrég értekezletet tartottak, s megvitatták Bicske környékének üdülőterületté fejlesztését. A tanácskozáson, mint hétvégi pihenésre alkalmas hely, a hozzá tartozó völggyel együtt, a váli erdő is szóba került, hold hétvégi üdülőterületnek való telket ölel magába. Ezen a részen, az E 5- ös út kereszteződésében, kempinget lehetne kialakítani, szervizállomással, s később esetleg — a külföldi turistáknak — szállodát is építhetnének. TORONY A DOMBTETŐN A Máléhegy—Ginza— Szentgyörgy puszta—Szent László patakvölgy vidéken a vadászat és a lovas sport hívei találhatnák meg szórakozásukat. Az előzetes tervekben szerepel az az elgondolás, hogy a Szent László patak vizét megduzzasztják, s ezzel tíz kilométer hosszú patak- és tórendszer jönne létre, a fürdőzők és horgászok örömére. Végül: a Vajda János megénekelte váli erdő és völgy hétvégi pihenésre volna megfelelő, nevezetes zártkert-rendszerével, s látnivalóként az alcsúti arborétummal. Ezek a tájak bármely irányból könnyen megközelíthetők. A jó közlekedést a jövőben tovább lehetne javítani: összeköthetnék például az M 7-es balatoni utat és az M 1-est. A fővároshoz való közelsége pedig indokolttá tenné, hogy Bicske — mint Budapest előretolt bástyája — a külföldi turisták pihenőállomása legyen a magyar fővárossal való ismerkedés előtt. Nemcsak a természeti adottságok, hanem a művelődéstörténeti emlékek is vonzóvá tehetnék ezt a vidéket. Csapdi mellett van hazánk első csillagvizsgálójának omladozó tornya, a Batthyányiak egykori Hegyi-kastélyában a bicskei elágazástól északkeletre két halastó között egy dombtetőn. Nem messze tőle, a Szent László víz völgyében, a 80 méter hosszú kőfejtő barlang hatalmas méreteivel a fertőrákosbányára emlékeztet. Innen szállították a követ a múlt század végén az Országház építéséhez. • TANULMÁNYTERV KÉSZÜL Az üdülővidékké fejleszthető területek túlnyomó többsége ma — kihasználatlanul — állami gazdaságok kezében van. Tulajdonjogukról bármikor szívesen lemondanának a tanács javára. A zárt kerteket pedig magánkézből lehetne megvásárolni. A kiáramlás a fővárosból — a telkek, présházak vásárlása — szervezetlenül ugyan, de már megindult. A mostani értekezleten határozatot hoztak, hogy elkészítik Bicske és vidéke üdülőterületi tanulmánytervét, s létrehozzák az intéző bizottságot. Lehet, hogy néhány év múlva a „félreeső völgyek" és a „sűrű árnyak” — első felfedezőjük, Vajda János után — sok ezer budapesti és külföldi kirándulónak is enyehelyül szolgálnak. Ábrán László HORGÁSZOKNAK HALASTAVAK Bicske: tizenkétezer lakosú település a nagyforgalmú M 1-es út mellett. A közkeletű szociológiai kifejezéssel „alvó város”nak nevezhető: tízezer lakója jár be naponta dolgozni Budapestre. Mi indokolja a környék üdülőterületté fejlesztését? Mindenekelőtt talán közelsége a fővároshoz, s természeti adottságai, jó közlekedési kapcsolatai, művelődéstörténeti emlékei. Bakonyi Dezső a Városépítés című folyóirat egyik számában Budapest aranytartalékának nevezte Bicske környékét. Valóban az-e? A Budapesttől 34 kilométernyire fekvő kis város körzetében négy, üdülőtelepnek kitűnően alkalmas tájegység határolható el egymástól. A Szár—Újtelep—Nagyegyháza— Óbarokk vidék — magasba ágaskodó szikláival, lankáival — a Vértes utolsó nyúlványát és a Gerecse völgyét foglalja magába. A vidék halastavakkal teli, amelyek nagyüzemi gazdálkodásra többnyire alkalmatlanok, ám kitűnő lehetőséget adnak a horgászoknak. A Tükröspuszta—Csapdi —bicskei Előhegy—bicskei halastavak határolta rész körülbelül 400 katasztrális hold zártkertet (nagyrészt szőlőt) és 200 katasztrális legyen magyar nevük A MINISZTÉRIUM A BOLTKERESZTELŐKRŐL Az utóbbi időben sok kifogás hangzott el amiatt, hogy a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok, szövetkezetek új üzleteiket, éttermeiket idegenszerű és idegen hangzású névvel jelölik. Ezek az elnevezések nem ritkán különcködők, mesterkéltek, érthetetlenek. A Kereskedelmi Értesítő közli a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalását, amely szerint a köztudatba átment és általánosan ismert idegen nyelvű, vagy idegenhangzású elnevezések nem kifogásolhatók. Az új üzleteknek, éttermeknek azonban célszerű a magyar nyelv gazdag szókincséből vett — lehetőleg az üzlet tevékenységére is utaló közérthető magyar nevet adni. (MTI)