Esti Hírlap, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
Az új Déli A képen a Déli pályaudvar korszerűsítésének első „kapavágásait” látjuk, de ezeket a kapavágásokat nagy teljesítményű markológépek végzik, hogy helyet készítsenek a földalatti vasút kelet-nyugati vonalán a végállomásnak. Itt, a Déli pályaudvar „üvegkalitkája” előtt jönnek majd fel az utasok a metróból, ezért most a mozgólépcső ferde alagútját, illetve a felszíni csarnok épületét készítik, építik. ősszel, előreláthatóan szeptemberben-októberben kezdődik a másik nagy munka: az új, megnagyobbodó Déli pályaudvar kétszintes állomásépületének alapozása. A jelenlegi modern üvegdoboz-épületet két és félszeresére nagyobbítják. Gondoskodnak sok pénztárról, tágas jegycsarnokról, helyet kap az Utasellátó étterme és bisztrója is. Ide csatlakoztatják a négyemeletes üzemi épületet, amelyben a vasútállomás forgalmi szolgálatát, üzemi helyiségeit rendezik be. Az új állomásrendszer építésével egyidőben szélesítik a vágánymezőt. Az új Délinek a jelenlegi hat helyett 12 vágánya lesz. De mindenekelőtt az üvegdoboz mellett új támfalat építenek, megerősítik a régi alapokat, rendezik a környéket. Az elképzelés szerint az új Déli pályaudvar épületcsoportját a földalatti kelet— nyugati vonalának átadásával egyidőben nyitják meg — 1972 őszén. Ugyanakkor már most előkészítik a következő nagy munkát: a Kelenföldi pályaudvar korszerűsítését. Előreláthatóan a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója 1973—74-ben kezdődik, s átadása után ez lesz Budapest egyik legkorszerűbb személypályaudvara. A Déli pályaudvar rekonstrukciós munkáit azonban néhány zavaró körülmény késlelteti. Még nem írták alá a MÁV vezetői a Déli átépítésének, megnagyobbításának beruházási programját, a Fővárosi Tanácsban sem döntöttek a pályaudvar előtti tér végleges rendezési tervéről. Az építők arra számítanak, hogy minderre hamarosan választ kapnak, s azután teljes erővel hozzákezdhetnek a nagy munkához. (b. a.) Fecskepusztulás A nyár derekán volt szokatlanul erős lehűlés és a viharos idő megtizedelte legkedvesebb madaraink, a fecskék második nemzedékét. Baranyai szakemberek a minap figyeltek fel a jelenségre, amikormegtalálták a molnárfecskék élettelen fiókáit. Ez a fecskefaj a ’legháziasabb’, a legérzékenyebb, s ezért közöttük okozott legnagyobb pusztítást a váratlanul hidegre fordult nyári időjárás. Emiatt az idei őszön a szokottnál kisebb fecskerajok hagyják el hazánk területét és kevesebb is tér majd vissza a jövő tavaszszal. (MTI) MI VAN ODALENT Búcsú a szívlapáttól A tárna: lámpafényes folyosó ♦ Drótkötél a végtelenbe ♦ A széndaráló nyomában Oroszlány határában hullámzik a föld. Oroszlány mellett állva halnak meg a fák. Oroszlány alatt a föld mélyében, az ország legkorszerűbb bányája. Mindez csak felszíni jel. Ereszkedjünk a mélybe,h onnan, lentről nézni, miért vet hullámot a föld, hátán ringatva utat, erdőt, dombot. És mitől esik le a fák koronája, miért vedlik meztelenre az akác, hogy azután kőszürkén pusztuljon napban, esőben, szélben állva. Milyen egy mai bánya, vagy inkább: mit üzent a jövő a jelennek — a föld alatt. A föld alá utcai ruhában menni nem lehet. Le a fényes orrú cipővel, fel a tömpe orrú gumicsizmát, az iszapszürke munkaruhát, fehér műanyag csákót afejre, sisakot az esetleg nyakba hulló széndarab ellen. Néhány pillanat, és — formára, külsőre — kész bányász vagyok. De még nem mehetek. Mentőkészüléket kapok, méregzöld vászon tarisznyába csomagolt oltalmat, tenyérnyi szűrőt, arcra húzható álarcot, az esetleges gázömlés ellen. Indulhatok már? Még mindig nem. Elmagyarázzák a készülék használatát. „Dohányozni szigorúan tilos, Oroszlányban sújtólégveszélyesek a bányák." „De most már, ugye, mehetek?” „Nem, ott adják a lámpát." Lámpással, mentődobozzal a lifthez, s a tudattal, ha valami baj érne odalent, az elektromos lámpa telepe 24 órán át fényt ad, a mentőkészülék szűrője 24 óráig működik ... — Jó szerencsét! — Jó szerencsét! A lift szűk. Két sorban hat ember. Az egyik fej mellett krétafelirat a vaslemezen: „Hajrá, Bányász". Ez a futball-slogen most nekünk szól: hajrá a bányába. 150 méteres süllyedés után meg is kezdjük: kilépünk. Megállók, e képre nem számítottam. Előttem végtelennek tetsző fehér boltozatú lámpafényes folyosó, közepén két sínpár, csillesor, fölötte két ringó kötélpálya.Hol van a fenti kép az eddig magamban és sokunkban hordozott hiedelem, a sötét, fekete alagutas bányától? Gyermekkorom óta nem jártam tárnában, aknában. Emlékszem, a sötét háttérből felparázsló, kicsi, sárga fényekre, az imbolyogva közelgő karbidlámpákra, a velük napfényre érő, vaksin hunyorgó vájárokra, csillésekre, akik sáros, iszapos hátukat a csillének vetve, rágyújtottak, megpihentek a tiszta levegőn, a hűs füvön, az akáclombok árnyékában. Most a bányásznak a föld alatt is van árnyéka, a boltozatról világító erős sugarú lámpafényben. A bánya bélése: vas és beton. Ettől fehér. És nem ló — Dieselmozdony húzza a csillét. És ahová a ló sem jutott el — csak ember, hogy derékszögben görnyedve, vállát a csillének vetve, maga előtt gurítsa, tolja a csillogó kristálymázsákat — most a végtelen drótkötél a húzóerő. Tízesével, húszasával cipeli a púposra megrakott csilléket. De ahová már ez a „drótkéz” sem ér — ott dolgozik a gumiszalag —, az első vonalból, a „frontról’’ hozza a mindennapos széncsata zsákmányait. Az első vonalban gép és ember dolgozik. Pontosabban: csak a gép. Mert az ember „csak” kezeli a gépet, vezeti, irányítja, kiszolgálja. 96 méteres frontszakaszon le s föl jár Oroszlányban egy szovjet gyártmányú fejtőgép, nagy, forgó vágótárcsájának késeivel 96 métert sétál jobbra-balra, közben ledarálja maga előtt a két méter magas szénmezőt, rápördíti az állandóan mozgó, gumiszalagra. Tizenkét ember dolgozik vele, teljes biztonságban, mert a berendezés pneumatikus erővel, acélbordákat, vasfedőket szorít, széles lemezeket támaszt a kifejtett föld alá. Tizenöt millió forint mozog előre négy és fél tonna súlyban, a géprendszer egyegy eleme egy Fiat kocsi ára. A szénfaló gépvakond után ember soha többé nem látja kenyérkereső munkahelyét, lába nyomát, beomlik ott minden, leszakad a föld, s odafönt, ahogy a kőzet engedi, viseli a lenti zaklatást: hajlik, hullámzik az út, az erdő, s néhány fáról még a levél is lehull — tavasszal. Nincs lombja. De: csákány, fúró, pajszer sincs. - És: nincs az erőt rabló szívlapát sem. Csak búcsút a szívlapáttól. Békés Attila A NŐK VÉDELMÉBEN Újabb fogamzás szerekkel kísérleteznek Korábban már beszámoltunk dr. Seregélyes György tudományos kutató munkájáról, amelyet a fogamzásgátlás hazai elterjedéséről, a népszokásokról, a babonákról, a téves hiedelmekről állított össze. S hogy a téma mennyire eleven, mennyi újat lehet elmondani még róla, azt a szerző most megjelent „Fogamzásgátlás" című könyve is bizonyítja. Feldolgozta a fogamzásgátlás egyetemes orvostörténetét, a közismert és a kevésbé elterjedt eljárásokat. Nem azt kívánja elősegíteni a könyv, hogy kevesebb gyermek legyen, ellenkezőleg: a fogamzásgátlás modern módszereinek ismertetésével meg akarja kímélni a nőket a művi beavatkozás nem ritkán veszélyes, s feltétlenül egészségkárosító hatásaitól. Az egyik fejezet végén csupa nagybetűvel idézi, amit először 1933-ban a svéd Ottesen-Jensen írt intézete bejárata fölé: „A fogamzásgátlás jobb, mint az abortusz!" Igen érdekes, amit a könyv a további kutatásokról mond: nemcsak a meglevő antibébi tabletták tökéletesítésén fáradoznak a kutatók, hanem új még hatásosabb vegyületeket keresnek, naponta szedhető egyszerű tablettákkal, egy éven át hatásos injekciókkal kísérleteznek. A téma világszerte aktuális, s erre jellemző, hogy a könyv végén kiegészítés is helyet kapott. A nyomdába adás és a megjelenés között eltelt hónapokban ugyanis újabb ismeretek kerültek napvilágra, új eredményekről számoltak be a kutatók. A szerző ezek rövid ismertetésével, s ezzel fejezi be nagy érdeklődésre számot tartó munkáját: ,,E sorok írásakor 20 millió nő tartozik az orális fogamzásgátlást (tablettát) alkalmazók táborába, de a fejlődés nagy lendületét figyelembe véve, elképzelhető, hogy ezt a módszert is hamarosan háttérbe szorítják az újak. A végleges megoldás — a rákkutatás és a szervátültetés kérdéséhez hasonlóan — valahol a szervezet mikrostrukturális világában rejtőzik. Kutatók és laikusok egyaránt érthető érdeklődéssel várják a következő évtized forradalminak ígérkező találmányait és felfedezéseit”. (sm) KOHMASYRENDELET Nagyobb önállóságot kapnak a főiskolák A JÖVŐ: MEGSZŰNNEK A FELSŐFOKÚ TECHNIKUMOK A kormány rendeletben szabályozta a főiskolák, a felsőfokú intézetek, valamint az egytemeken szervezett főiskolai karok céljait, feladataikat és működésük rendjét. Erről tájékoztatták az MTI munkatársát. Az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák irányításának rendjét a múlt évben szabályozták. Ugyanakkor a többi felsőoktatási intézmény mindeddig változatlanul a korábbi jogszabályok alapján működött: a főiskolák szervezetének és működésének általános rendezése eddig nem történt meg, s a mostani kormányrendelet ezt a hiányt pótolja. Az oktatáspolitikai folyamat részeként eddig is több új típusú, karokra tagozódó műszaki, illetve gazdasági főiskola létesült — ezzel egyidőben a felsőfokú technikumok és szakiskolák száma fokozatosan csökkent, s a későbbiekben ezek várhatóan meg is szűnnek. A főiskolai oktatók és hallgatók jogosan igénylik az eddiginél nagyobb intézményi önállóságot, a vezetésbe való bevonásokat, a hallgatókjogainak az egyetemi hallgatókéhoz hasonló rendezését. A főiskolák adottságai lehetővé is teszik, hogy belső életük rendjét államunk közelítse az egyetemekre vonatkozó rendszerhez. A mostani kormányrendelet célja, hogy hosszabb időre megteremtse az oktató-nevelő munka legkedvezőbb feltételeit a főiskolákon is. A szabályozás tehát kiterjed a már működő és a jövőben létesülő valamenynyi nem egyetemi jellegű főiskolára. A főiskolák rangját, megbecsülését emeli, hogy — hasonlóan az egyetemekhez — az intézmények vezetőinek hatáskörébe kerül több olyan jogkör, amellyel eddig a felügyeletet gyakorló miniszterek rendelkeztek. A jövőben az egyetemekhez hasonlóan a főiskolák vezetői dolgozzák ki például tanulmányi és vizsgaszabályzatukat. Az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak ügyintézésükben és gazdálkodásukban is. Ezzel természetszerűen együttjár, hogy a hallgatók nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak intézményük, saját főiskolai életük alakulásába, alakításába. A főiskolák javaslattevő, véleményező testületeiben egyaránt helyet kapnak az oktatók és a hallgatók képviselői is. AFRIKÁBA, KANADÁBA Utazik a győri keksz Az évente több mint százféle cukorkát, csokoládét, teasüteményt készítő Győri Keksz- és Ostyagyár újdonsága a kávés, kakaós, diós és kókuszos szeleteket tartalmazó ropogós, töltött ostya. A gyár az igényességükről híres angoloknak jelentős mennyiségű kekszet exportál, legújabb kereskedelmi partnere több afrikai ország és Kanada. Vasutas étterem A MÁV miskolci igazgatósága 15 millió forintos költséggel új szociális létesítményt kapott. A kétemeletes épületben 1333 vasutas részére van öltöző, mosdó, zuhanyozó, ezenkívül ezer személyt ellátó étterem, amelyhez korszerű üzemi konyha tartozik. A miskolci igazgatóság dolgozói a napokban veszik birtokukba az új létesítményt. kávé nagyon jó. Én csak ezt iszom! _______