Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

TELEFONRA VÁRVA Háromszoroz a Beloiannisz gyár Nagyobb kapacitás • Olcsóbban — többet Az igénylistán a telefon odakerült a lakás és a gép­kocsi mellé. A telefon ma már közszükségleti cikk. Magyarországon jelenleg száz lakosra 7,15 állomás jut. Ha ezt összehasonlít­juk az iparilag fejlett or­szágok adataival, kiderül: van mit fejlesztenünk a te­lefonhálózaton. Budapesten több mint százezren várnak tele­fonállomásra. Két évvel ezelőtt, amikor az állo­mások száma a jelenlegi­nél is lényegesen alacso­nyabb volt, még csak hetvenötezren kértek te­lefont. Az igények gyors növe­kedése minden eddiginél gondosabb tervezést köve­tel a Postától és az ipartól. Az iparban például meg kell alapozni egy olyan korszerű gyártási módszer­nek a bevezetését, amely­­lyel a jelenlegi teljesítő­­képességet lényegesen bő­víteni lehet. Az elmúlt két évben ez­zel kapcsolatban folytatott vizsgálatok befejeződtek: a Posta és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kö­zött létrejött a megegye­zés, terveiket egyeztették. A BRG most a Postával egyetértésben együttmű­ködési megállapodást kötött a svéd LM Ericson Vállalattal a gyár kapa­citásának növelésére, a korszerű nagyvárosi tele­fonközpontok gyártásá­nak bevezetésére. " A tervezett intézkedések nyomán háromszor annyi telefonállomást várhatunk a gyártól, mint amennyit az utóbbi öt évben készí­tett. Az egyszerű telefonháló­zat bővítése mellett újdon­ság lesz az országos táv­választás. Ez azt jelenti, hogy az előfizetők saját készü­lékükön, az interurbán központban szolgálatot teljesítő tisztviselők köz­reműködése nélkül is tárcsázhatják a vidéki te­lefonszámokat. 1971-ben egy sor vidéki vá­ros és Budapest között, a IV. ötéves terv végére pe­dig csaknem az egész or­szág területén bevezetik. Ebben az időben előké­szítik a nemzetközi távvá­lasztást is, ezzel az or­szágok közötti interurbán­­hívásokat lehet automati­kus tárcsával lebonyolíta­ni. A lakástelefon mellett ugyanilyen fontos a közü­le­­tek, az üzemek, az intéz­mények telefonforgalmá­nak automatikus alköz­pontja. Ezek kiszolgálnak kisebb helyi hálózato­t, ugyanakkor bizonyos meg­határozott számú vonal se­gítségével az országos te­lefonhálózathoz kapcso­lódnak. A BRG fejlesztőmérnö­kei a 40 éve gyártott régi típusú berendezések helyé­be teljesen új, igen kor­szerű, crossbarkapcsoló­val felszerelt, úgynevezett, alközponti családot alkot­tak. Az új, automatikus telefonközpont hat vona­lastól kétezer vonalas há­lózatig működik. A következő években az eddiginél több telefonköz­pontot szállít a BRG a Magyar Posta részére. A belföldi szállítás a kö­vetkező ötéves tervidő­szakban megháromszoro­zódik. A gyorsabb ütemű fejlesz­tés érdekében a BRG új, crossbar telefonközpont­jait 20—25 százalékkal ol­csóbban adja a Postának, mint amennyiben ugyan­ilyen színvonalú import­központ kerülne. Ennek a gazdasági előnynek kö­szönhető, hogy a Posta az eddiginél több központot állíthat fel. B. A. Megkezdődött a szarvasbőgés A VADÁSZOK LESHELYEN Megkezdődött a vadászati idény legizgalmasabb ese­ménye, a szarvasbőgés a gemenci erdőben. Az idő­sebb, tapasztaltabb bikák még tartózkodók, a „han­golásban” a fiatalok a kez­deményezők. A teljes bő­gést nagy-öt nap múlva várják. A szarvasvadásza­tot nehezíti a Duna magas vízállása, az elöntött árte­rületek szinte megközelít­­hetetlenek. A hűvös hajna­lokon, a szarvasjárások kö­zelében a vadászok már el­foglalták leshelyüket. (MTI) FEBRUÁRBAN NYIT a Hotel Helikon A keszthelyi Balaton­­parton épül a HUNGAR­HOTELS legújabb vál­lalkozása, a Hotel Helikon. 80 millió forint beruházás­sal épül az új szálló, amely­ben 240 szoba lesz majd, ebből 126 egész évben a vendégek, elsősorban a Hévízen gyógyulni vágyók rendelkezésére áll. A Ho­tel Helikon falai között étterem, eszpresszó, bár és drinkbár működik majd, konyhája ínyencfalatokat ígér, a bakonyi hegyvidék pásztorvilágának sajátos ételeit, a híres zalai rák­ból készült fogásokat. A nyitást februárra terve­zik. A KISIPARI SZÖVETKEZETEK DIVATSZALONJAINAK ŐSZI-TÉLI DIVAT­BEMUTATÓJA A HOTEL DUNA INTERCONTINENTALBAN, szeptember 6-án 10.30­­ órakor, 7-én 19 órakor, 8- án 16 és 19 órakor, 9- én 16 és 19 órakor, 10-én 19 órakor A modelleket az OKISZ Labor tervezte, és a Budapesti Ruházati Kisipari Szövetkezetek divatszalonjai készítették Jegyek 30 Ft-os áron kaphatók az OKISZ Laborban (VI., Dessewffy u. 34.), a Hotel Duna Intercontinental portáján, az Országos Filharmónia jegyirodájában (V., Kossuth L. utca 20.), a szövetkezeti divatszalonokban és az üzemi közönségszervezőknél MEGJEGYEZZÜK Régi újdonságok Reggeli laptársunk, a Népszava Példám és való­ság című cikkében elma­rasztalja a Habselyem- és Kötöttárugyár Divatcsar­nokban rendezett, árusítás­sal egybekötött bemutató­ját, mert azt propagálják, ami nem kapható. Nemcsak ez a baj. A Habselyem- és Kötöttáru­­gyár — eltekintve a bemu­tató exkluzív köntöseitől, hálóingeitől — azt sem propagálja, amit a sajtótá­jékoztatón dr. Réti Lajosné vezérigazgató mondott: „A Taco­lon férfiinget már huszonegy féle gallérfazon­nal készítik.” Amikor ez a bejelentés elhangzott, hát­ranéztem a mögöttem kiál­lított Trico­lon férfiingek­re: minden gallér egyforma volt. A manökenek kétféle gallérű inget mutattak be. Ezután a Lotz-terem­ből kimentem az áruházi pult­hoz: ott is csak kétféle gal­lérfazonú Habselyem-inget találtam. Tehát ellentét van a reklám és valóság között. Ráadásul a gyár újdonság­ként hirdet régi szabású, elavult színű, mintájú, ma már korszerűtlen alap­anyagú, ugyanakkor nevet­ségesen drága nyloninge­­ket. Lehet, hogy még van­nak, akiknek ez is­ kell, de többen lennének, akik a kevert alapanyagból, b­a- Uszt-nylonból, puplin-my­­lonból, fehér, vagy pasztell­színű, mintás és a karcsú­sított öltönyökhöz igazodó karcsúsított ingeket vásá­­­­rolnának. Amikor mindezt elmondtam a vezérigazga­tó-asszonynak, az ismerős ellenérvvel válaszolt: „Nem biztos, hogy lenne rá igény". Az a nem biztos , amit nem tudunk. A Habselyem- és Kötöttárugyár biztos vá­laszt kapott volna erre is, ha kiállított termékei kö­zött valóban ott találtuk volna az­ igazán újat, a di­vatosat, s amit már a hely­színen is meg lehet vásá­rolni. Állítólag ezt nevezik a piackutatás egyik bevált módjának. A vevő ugyanis, ha a réginél jobbat, szeb­bet, korszerűbbet kap , azonnal pártját fogja, ki­nyitja pénztárcáját, nem sajnálja érte a forintot, ha netán még többe kerül is az ósdinál. Békés Attila ' ■ * • w • j * IsmErt ! EGYÜTTÉLÉS Kifejezetten rendes em­ber, de együttélni ve­le — maga a pokol!... Nagyon régen nem látott ismerősöm fakadt ki így, amikor megkérdeztem, hogy mit csinál a felesége? „Ki­­borulását” nyilván, nem puszta ártatlan kérdésem okozta, hanem az is, hogy egyike vagyok azoknak a keveseknek, akik tanúi vol­tunk házassága, sőt, szerel­me kezdetének azzal a tün­dén fiatal leánnyal, akivel most dantei bugyornak tartja az együttélést. — Hozzá kell tennem — jegyezte meg ismerősöm, látva elképedésemet —, hogy nemcsak rendesnek tartom, hanem szeretem is a feleségemet. De pontosan egy évvel fiatalabb nálam, tehát öregszik. És miatta én is azt teszem, vagy leg­alábbis fogom tenni. Pedig egy fiatal nő mellett fiatal lennék, és tetterős. Szár­nyakat kapnék!. .. Nemsokára elbúcsúztunk, ismerősöm eltávozott, és én töprengve néztem utána. A véletlen úgy hozta, hogy még aznap találkoz­tam egy másik — szintén régi — barátommal. Róla azt hallottam, hogy nemré­giben újra nősült, és szép, ifjú nő a felesége. Gratu­láltam, de ő elhárította, és rögtön bizalmas vallomásba kezdett: — Nézd, beleestem ebbe az ügybe, de — meg kell vallanom —, nem könnyű ez az együttélés. Nem mon­dom, szép és kedves a fele­ségem, a jelek szerint egye­lőre szeret is, ám az együtt­élés minden percét szoron­­gatóvá teszi a tudat, hogy ő fiatal, én meg ugyebár, mint azt te is tudod ... Anyagilag is meglepően sze­rény a hölgy, de mi lesz holnap? És holnapután? ... Ha belegondolok, és persze, mindig bele kell gondol­nom, megőrülök. Egy ve­lem egykorú, nagymama jellegű feleség más lenne. Azt se bánnám, ha idősebb nálam ... Tovább sorolhatnám azo­kat az együttélési panaszo­kat, amelyekkel lépten-nyo­­mon elárasztanák régi és új ismerőseim. Van, aki azt sírja el, hogy nem tud együttélni — mert hiszen a munka és a munkahely is az együttélés közege —, a főnökével, aki látszatra ugyan nem rossz hozzá, va­lószínűleg azonban titok­ban gyűjti ellene az adato­kat. És ez éppen azért olyan valószínű, mert olyan jó­nak, megértőnek mutatko­zik. — Hát, lehet normális az ilyesmi? — Egy másik „kuncsaftom” meg éppen­séggel a beosztottja­i miatt kesergett. — Manapság egy főnöknek olyan nagyon kell vigyáznia, mint a nyű ... Ebből a „mint a nyű”­­ből többet értettem meg, mint egy hosszú, keserves litániából. Ez azt jelezte, hogy az illető mélységesen felajzott állapotban van. Elvégre egy könyvelési cso­portvezető nem fejezheti ki indulatait olyan hasonla­tokkal, mint — mondjuk — García Lorca. Felfogtam, hogy szívesebben lenne in­kább beosztott, mint főnök. De a főnökség — ez viszont egy szomszédom hasonlata, aki nem tud együttélni a harmadik szomszédunkkal — olyan, mint a tetoválás: nem lehet lemosni. — És ezt a láthatatlan tetovációt hordozza — a panaszkodó szomszéd szerint — a be­panaszolt szomszéd. Kisz­­élnök volt, lebukott, és most a környéken, és éppen vele is, főnökösködik. Ennyi empíria után tér­jek rá most elméleti síkra, és vonjam ki a kü­lönböző rendű és rangú együttélések nehézségeiből a törvényszerűséget? Nem vonom, már csak azért sem, mert ezt annyian megtették előttem mások,­­és látniva­ló, milyen eredménnyel. Ami különben az engem közvetlenül érintő tapaszta­latokat illeti, én nem is ér­zem olyan súlyosnak a hely­zetet, mint a fentebb idé­zettéi. Nem panaszkodom azokra, akikkel — ilyen vagy olyan relációkban — együtt kellett és kell élnem és úgy vélem, ők sem so­kat panaszkodnak rám. De, ha meggondolom mégis akad valaki akivel nagyon hosszú ideje nagyon rosszul tudok csak együttélni. Ezért úgy oldom meg a dolgot, hogy lehető­leg keveset találkozom ve­le. Csak ha elkerülhetetlen csak ha már nagyon mu­száj. És néha muszáj, mert az illető pechemre éppen e szerény sorok lejegyzője. Antal Gábor Kémcsőben a Bal­aton A növényi szervezetek fejlődését elősegítő táp­anyagok — a nitrogén, a foszfor és a kálium — mennyiségét és arányát vizsgálja a Balaton vizé­ben több más vízügyi szerv közreműködésével a Kö­­zépdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. Azt akarják meg­határozni, milyen mennyi­ségben, milyen összetétel­ben érkeznek legnagyobb tavunkba a vízinövények elszaporodását elősegítő ás­ványi anyagok. nokban télen — ígérik — jó meleg lesz. Felvételünk a fűtőerőmű hatalmas ké­ményéről készült. Az újpalotai szép, új ottho­ Híd az Ócsai út felett Újabb közúti felüljáró épül a fővárosban: a Fő­városi Tanács közlekedési főigazgatóságán elkészí­tették a MÁV kelebiai vas­útvonala felett az Ócsai út­nál átívelő híd beruházási programját. A szintbeni vasúti kereszteződés eddig az E-5-ös jelzéssel a nem­zetközi térképeken is szá­­montartott úton hosszabb­­rövidebb várakozásra kényszerítette a gépjármű­veket. A híd megépülte után gyorsabbá válik a közlekedés, megszűnik a balesetveszély. A tervek szerint a felüljáró hossza megközelíti majd a 130 mé­tert, szélessége a 9 métert. Az ötnyílású vasbetonhíd építési költsége eléri a 45 millió forintot, s a tervek szerint 1973 elején adják át a forgalomnak. (MTI)

Next