Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

FRANKFURTI NOTESZ (S.) Három nap szerelem és Nehéz gazdag embernek lázadni, ,de lehet. Ezt akarja bizonyítani a huszonnyolc éves dokumentumfilm-rendező, Michael Wadleigh. Nevétől hangos a világ. Híressé lett produkciója az NSZK-ban is vitákat váltott ki. Frankfurti egyetemisták kérdezték a háromórás szuperprodukciót kísérő Wadleightől: mit csinál azzal a sok pénzzel, amit a Woodstockkal keresett? Az újságok megírták, hogy a gazdagság elleni lázadás filmje a bemutatót követő néhány hónap alatt csak az USA-ban ötmillió dollárt hozott, s a Warner Brothers forgalmazó cég még további tizenötmillióra számít. Wadleigh közölte: ebbőlmindössze 5 százalék az övé. Pénzéből tüntetéseket akar filmre venni, a rendőrség barbár módszereit szeretné a világ szeme elé tárni. Új popfilmre nem készül, az a véleménye, nincs értelme ismételni. Különben sem tudja elképzelni, hogy hasonló méretű és szellemű fesztivál a közeljövőben létrejöhetne: „a hallgató többség — mondja —, elnyomja az ilyen összejöveteleket, meg akarja ölni a szabadság szellemét”. Legenda is lehet Nem túlzás egy sikerfilmet ilyen társadalmi összefüggések közé állítani? Wadleigh erre is rokonszenves megfontoltsággal válaszol: európai viszonyok között a Woodstock csupán nagyszabású szórakoztató filmnek számít, az Egyesült Államokban azonban legenda is lehet belőle. Mi van hát a Woodstockban? New York államban, Woodstock város határában négyszázezer popmuzsika rajongó hallgatott meg harminckét popegyüttest és szólistát. A két és fél millió dolláros költséggel rendezett fesztivál hetvenkét órán át tartott. Jelszava: „Három nap zene, szerelem és béke!” Michael Wadleigh csaknem százfőnyi stábja — tíz operatőr és nyolcvanvalahány segéderő — száz kilométer hosszúságú keskenyfilmet forgatott. Ebből vágta össze a rendező háromórás filmjét, amely az európai nézőnek sem csak szórakozás. Eltekintve a produkció technikai bravúrjától, a zenei anyag remek rögzítésétől és reprodukciójától, a vetítővászon két oldalán pergő képek ritmusától, a látvány hatásától — a zene és a több százezres tömeg kapcsolata meglepően drámai. A közönség — nemcsak fiatalok, hanem középkorúak is fel-feltűnnek — részt vesz az akcióban, tapsol, ujjong, énekel, jógázik, fürdik és szeret. Hatalmas intenzitással él, a maga módján — igen leegyszerűsített szemlélettel és szenvedélyekkel — lázad. Tüntet a vietnami agresszió ellen, megtapsolja az amerikai himnuszt parodizáló — egyébként tizennyolcezer dollárért szerződtetett Jimi Hendrixet, szolidáris a négerekkel és újra meg újra megkérdezi, hogyan kellene szépen, hazugság nélkül, igaz ember módjára élni. Ez a nagy keresés hatja át a popfesztivált és Wadleigh filmjét, amely el sem vett, hozzá sem tett a zenével tüntető amerikai fiatalok — viharral, esővel, éjszakával, testi kényelmetlenséggel dacoló — seregszemléjéhez. Milyen a zene? Néhány nagyszerű szám miatt napokig kacérkodtam a frankfurti kirakatokat elárasztó Woodstocklemezekkel. Sajnálom, hogy annyira drágák. Szívesen hallgatnám. Korbács a kirakatban A popfesztivál szüneteiben meztelenül fürdő lányokat mutat Wadleigh filmje. Ebben és az egymást szerető fiatalokban az élet szépségét köszönthetjük. A frankfurti szexboltokban mesterségesen felfokozott, betegessé fűtött szexualitás kelléktára fogad. Két évvel ezelőtt még Offenbachba — Frankfurt egyik elővárosába — kellett kivillamosoznia az ilyesmi iránt érdeklődőnek. 1970 őszén már a város szívében, a Katalin-templom tornya alatt kínálja portékáját dr. Müller sex-boutique-ja. Mi van a kirakatában? A szolidabb áru: szadistáknak való bőrkorbács, izgató italok, vágyfokozó intim fehérnemű és sok-sok könyv, hanglemez, diafilm, magnetofonszalag, filmtekercs. Az önkiszolgáló boltban ugyanezek, még nagyobb bőségben, megtoldva néhány diszkrétebb árucikkel. Egy részük olyan ládikákban rejtőzik, amelyekre kiírták, csak felnőtteknek. Látható — és borsos áron vásárolható — nudista útikalauz, ötven német város nyilvános házainak térképpel ellátott leírása és szerelmi mécses, amelynek illata a prospektus szerint különösen izgató. Minden világos, csak nem értem, miért rakta ki a tulajdonos rafinált árukészlete fölé Mona Lisa reprodukcióját. Azt sem tudom — és soha nem is fogom megérteni — hogyan választhatja szakmáját tanult rendező durván közönséges szexfilm ürügyéül Ro- Leo és Júlia szerelmét. Milyen lelkiismerettel próbálja bemocskolni az emberiség legendáját azzal, hogy zene, béke Verona hercegétől kezdve a komornáig mindenkit Júlia ágyába fektet. A férfiasság története Ezt a filmet üres moziban, néhány török, szerb és olasz vendégmunkás társaságában láttam. A Geothe egyetem hallgatóival a szerelmi élet felszabadításáról, a szexuális morál hazugságainak ártalmasságáról beszélgettünk. Jelszavuk: „Szabadság az életben, szabadság a szerelemben". Érveik közül a számomra legérdekesebbet említem: Hitler példáját. Elmondták, hogy Hitler — akinek álpuritán téveszméire ma is sokan hivatkoznak név nélkül — lealacsonyítónak tartotta a szerelmet. A nemi ösztön elfojtását, mint férfias és hazafias erényt magasztalta, gyakran mondott ítéletet „az érzékiség fülledt légköre" felett. Közben titkos viszonya volt Éva Braunnal, a müncheni fotómodellel. De talán Éva sem érdekelte túlságosan. Egyik biográfusa, Curzio Malaparte megjegyezte: „... a férfiasság történetét semmi esetre sem a diktátorok írják". Hitler a szónoklásban és az államszervezésben élte ki magát. Jobb lett volna — mondják a német diákok —, ha szexuálcentrikusabb, vagyis egészségesebb. A személyes szabadság, az egészséges vágy érvényesítésében, a hazugság nélküli szexuálmorál kivívásában igazuk van. Vitatható viszont, helyes-e ezt összekapcsolni az eltévelyedések védelmével, a szó teljes értelmében korlátlan szexuális szabadság, alkot- mányba iktatásának követelésével. Az ifjúsági szélbal ugyanis ezért harcol. Dersi Tamás • A tegnapi tévéesemény kétségtelen a megújított híradó első jelentkezése volt. Bőven lesz időnk tapasztalatokat szerezni, hogy érdemben megítéljük a változásokat és az új időbeosztás hatását a nézők esti életritmusára. Most csak annyit: a kellemes, tágas helyszín, az ízlésesen megkomponált díszlet és berendezés, a technikai eszközök jó elhelyezése nem csupán a látványbeli igényeket szolgálta. Mindez a műsor megnövekedett jelentőségét is érzékeltette. Ami máris kiemelkedett: Moszkva és Párizs kétszeri jelentkezése. • Kissé vontatott és szolid volt az a műsor, amely pedig mindennapjaink egyáltalán nem szolid boszszúságaiból választott néhányat. A Szerkesztik a nézők jó szolgálatokat tehet, hogy csökkentse a különféle szolgáltató vállalatok packázásait, az ügyfelek kiszolgáltatottságát. Ehhez Balogh Mária riporter, tapasztalataink szerint, jól felkészült, rokonszenvesen harcos kedvű partner. S miután valamennyien vásárlók és ügyfelek vagyunk, szívesen látjuk, halljuk a képernyőről is kellemetlenségeink okozóinak bírálatát. Minél gyakrabban. (bársony) Teraimk emlékest Tersánszky emlékestet rendeznek vasárnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A múzeum új magnótekercs-szerzeményei közül az egyikről Tersánszky füttyszava hangzik fel, egy másikról a rádióban megőrzött vallomása arról, hogyan lett íróvá. Szabó Gyula a Kakuk Marci rendet csinál című novellát, Béres Ferenc Tersánszky kedvenc dalait szólaltatja meg. Bige József — Nyúl István lantkíséretével — havasi népdalokat furulyázik. Szendrő József baráti visszaemlékezéssel vesz részt a Tersánszky-emlékkiállításhoz kapcsolódó műsorban, a Károlyi-palotában. Roham a jegyekért Pécsett SZÓRAKOZTAT A BÓBITA ♦ HAT ÉV UTÁN ÚJ ÖTLETEK Pécsett teljes a fesztiválhangulat. Valamennyi vetítésre egyetlen szálig elkeltek a jegyek. A közönség megostromolja a szemle jegyirodáját. A külföldi vendégek is megérkeztek. Tizenegy országból — a Szovjetunióból, Angliából, Olaszországból, Norvégiából, az NDK-ból, Svájcból, Nyugat-Németországból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Bulgáriából — jöttek neves kritikusok, rendezők, dramaturgok, esztéták, filmfőiskolai tanárok. A fesztivál vendége többek között az olasz Nanny Boy, a hazánkban is sikerrel vetített Nápoly négy napja című film rendezője, Janus Morgenstern, a Kloss-sorozat rendezője, M. Jahoda, a Keresztesek operatőre és Jerzy Toeplitz lengyel filmesztéta. Az idei pécsi fesztivál jelentőségéről kérdeztük Ranódy lászló filmrendezőt, a szemle rendező bizottságának elnökét. Tegnap este mutatkozott be a Fővárosi Operettszínházban a kubai nemzeti folklóregyüttes, amelynek művészeti vezetője: Raul Torres. Kubai vendégeink Győrbe is ellátogatnak. Képünkön: a bemutatkozó előadás egyik jelenete. (MTI-fotó: Benkő felv.) Közérzet Az Egyetemi Színpad érdekes tavalyi műsora folytatódik: Közérzet 1970—71 címmel mutatkozik be az összeállítás október 11-én, délután 5 órakor. A műsorban közreműködik Bürös Gyöngyi, Bálint András, Dégi István, Harsányi Gábor, Cserhalmi Anna, Sinkó László, Vallai Péter. Szerkesztő: Szabó Márta, rendező: Horváth Jenő, bevezeti: Vargha Balázs. □ SZEGŐ JÚLIA október 13-án, kedden délután 5 órakor a Rózsavölgyi Zeneműboltban dedikálja Embernek maradni című nagy sikerű Bartók-életregényét. VÉRÁTÖMLESZTÉS — Úgy gondolom, hatodik találkozónk összegezi majd az eddigi játékfilmszemlék eredményeit. A következő években szeretnénk megtartani mindazt, ami jó volt, s hat esztendő során bevált, de azt hiszem, egy kis „vérátömlesztésre” is szükség lesz. A többi között megfogalmazódott az a kérdés is, hogy vajon nem kellene-e a mostaninál sokkal szélesebb versenyprogramot és nemzetközi programot öszszeálítani, s ide, Pécsre időzíteni az év végére tartogatott kiemelt filmeket. KÖZJÁTÉK, IMPOSZTOROK Eseményekben gazdag a pécsi játékfilmszemle. Találkoztak a Filmtudományi Intézet és a Népművelési Intézet rendezésében az ország valamennyi részéből idesereglett filmklubvezetők. A Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói a Szemtől szembe bemutatója kapcsán Bilicsi Tivadart, Bánffy Györgyöt és Farkas Antalt látták vendégül. Az orvosi és a jogi egyetem hallgatói Simó Sándort, a kezdő diplomások életéről szóló, Szemüvegesek című film rendezőjét rohamozták meg kérdéseikkel. Folytatták a versenyfilmek díszelőadását. A Petőfi moziban Máriássy Félix Imposztorok és Révész György Utazás a koponyám körül című filmjét vetítették sikerrel. A Kossuth Filmszínházban külföldiilmeket mutattak be, levetítették Bergman Csend című alkotását, két francia filmet, az Egy este egy vonat, és az Egy férfi, aki tetszik nekem címűeket. Levetítették a Közjáték című lengyel filmet is. A főiskolások munkáiból a fesztivál főhadiszállásán, a Pannónia Szálló nagytermében tartottak bemutatót. A szemle vendégeinek késő éjszaka a Bóbita-bábegyüttes mutatta be műsorát. (h. m.) THÁLIA Csurka tsztt?mm: I _ Keres Emil, Inke Iászló, Szilágyi Tibor, Harsányi Gábor S Tímió ^ B I^ Eli rSíJ B L lA ^Nl ^ Rendezte: Léner Péter Művészeti vezetői Kazimir Károly Nálunk változatlanul hétfőtől szombatig, reggel 9-től este 9-ig szolid árakon vásárolható CL: Jivalyj Jón Jogaink megérkeztek ! Centrum-Lottó Áruház Budapest VII., Rákóczi út 36. A metrótól 1 percre.