Esti Hírlap, 1970. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-09 / 288. szám
• Bogarat, azaz tehenet tettek a fülünkbe. Hogy is áll fel az a fránya tehén? Szerintem az első mozdulatait a mellső lábaival teszi, aztán hátul kezd emelkedni, de „vízszintbe" egyszerre kerül elöl-hátul... Reggel már a rádió is megkérdezte, s valami hasonló választ adott... Jó kis pszichológiai játékot talált ki ez a nyugatnémet rövid játékfilm, amelynek éppen az a trükk adta meg létrehozásának egyetlen értelmes indokát, hogy számított az emberekben megbúvó természetes kíváncsiság ösztönére ... Hát majd ma elbeszélgetünk a tehenekről ... Ha nem sokan látják, esetleg ki is próbáljuk a mozdulatot... Hétvégén pedig lehet vidékre utazni, ellenőrizni... • A Beethoven évforduló alkalmából a Fideliót láthattuk tegnap este a főműsorban. Az operafilmek érdekes iskoláját teremtik meg manapság. Ez is közéjük tartozik. A lényege: nem vetik el a színpadszerűséget, hiszen az opera szükségszerűen stilizált világa egy naturálisabb környezetben nehezebben érvényesül, a film, a kamera mégis valósabb körülmények közé helyezi a látványt. Ez azért is probléma, mert a színházi közvetítésekkel ellentétben a szereplőkről adott közelképek nem mindig előnyösek. Ezért aztán inkább a filmnyelven félközelinek és távolinak nevezett képeket kedvelik, s valóban ezek a hatásosabbak. Most is így került a képernyőre egy jó operaelőadás közvetítéseként a Fidelio, főszerepben azzal az Anja Siljával, akit a minap a budapesti operalátogató közönség személyesen is láthat majd fővárosunkban. — bel — Halálos tavasz Az újvidéki Neoplanta Filmvállalat egy amerikai céggel megkezdte Futakon a Halálos tavasz című film új változatának forgatását. A film első részét Jugoszláviában, a másodikat valószínűleg Spanyolországban készítik. A rendező Stevan Petrovic, az operatőr Petar Latinovic, mindketten újvidékiek. A főszerepeket a nagyon népszerű Milena Dravida és az amerikai Bruce Pecheurra bízták. Még nem döntötték el, ki játssza a másik női főszerepet. Hárman, négy témáról írók színházról, filmről, zenéről, képzőművészeiről öt művészeti ág háromhárom képviselőjével® beszélgettünk. _ Senkivel sem arról, amivel foglalkozik, hanem a másik négy műfajról. Nem nyilatkozatokat kértünk. Élmények, emlékek kerültek szóba, egyéni vélemények kaptak hangot. Ezeket rögzítettük. Illés Endre: — Milyen zenét szeret? — Két nagy gyermekkori élményem volt: egyik a zene, a másik a képzőművészet. A zene szeretetét apám gazdag hanglemezgyűjteményének köszönhetem. Bartók mindig nagy zenei élményem volt, s az ma is. Hallottam játszani is. Puritán, tiszta keménységgel játszott. Ő kedveltette meg velem a preklaszszikusokat. Amit nem szeretek — zenében sem, festészetben sem —, az a romantika. — Azt mondta, a képzőművészet a másik nagy gyermekkori élménye. — Igen, csak másképpen, mint a zene. Tízéves voltam, amikor internátusba kerültem. Az ebédlőteremben körös-körül festmények reprodukcióit láttam. Keresztrefeszítést, kerékbetörést, emberi roncsokat, vért. Nem tudtam enni miattuk, s végül megszöktem az internátusból. Ez a borzongás, a vallásos tárgyú képzőművészet iránti ellenszenv csak amúlt évben oldódott fel bennem. Ravennában jártam, s ott megszerettem a mozaikokat. A ravennai mozaikok színesek, kevés bennük az arany. Ezek segítettek feloldódni.— A mai magyar képzőművészek közül lett szeret? — Borsos Miklós említeném. Műhelyét igazi reneszánsz műhelynek érzem. Azt szeretem benne, hogy ugyanaz az ember, aki remek szobrász, körtefából csodás kis sótartót farag, rézdomborításokat készít, s főleg, hogy nem lágy masszából formál, hanem közvetlenül birkózik a kővel. — Beszéljünk a színházról is. — Jó, de kivételesen ne előadásokról, szerepekről, hanem arról az évtizedes vitáról, hogy az író, vagy a rendező látomása a fontosabb? Az utóbbi időben jóformán csak rendezői látomások alapján képzelik el a darabot. Én ezt egészségtelennek tartom. Az a jó, ha az író és a rendező képzelete találkozik. — Gyakran jár moziba? Melyik film volt maradandó élménye? — Elsősorban színházba járok, az a nagy szerelmem. Moziba kevesebbet, de azért oda is. Igazi élményt nyújtottak Ingmar Bergman filmjei, ő bátor, tiszta, kemény, de kegyetlen „muzsikus”. Ezt szeretem benne. Lélektanilag mindig hiteles. Mándy Iván : — Két filmcímet kérnék, amelyek nagyon tetszettek. — Nyolc és fél, Apa. Szabó Istvánhoz vonzódom, mert alapvető belső világa van. Ritkán sikerül valakinek annyira megtalálnia a gyermekkor hangjait, mint neki a legutóbbi filmjében, a Szerelmesfilmben. Fellininél is a gyermekkor vállalása a legbensőségesebb alapélmény, mint Szabónál. Szeretem a rövidfilmeket is. Néha utolérem egyiket-másikat valamelyik moziban. • Rejtélyes a forgalmazás. A rövidfilmek gyorsan eltűnnek. Pedig legalább olyan, jók, mint a magyar novellák. — Egy színdarabcímet is kérek, amelyik tetszett. — Tóték. A groteszksége miatt. — Kedvenc színész? — Sok van. Például Törőcsikben látok most érzékenységet és erőt. Garasnak a humora tetszik. A groteszktől kezdve minden árnyalat megvan benne. — Képzőművészet? — Ritkán járok tárlatra, így inkább csak azt tudom elmondani, hogyan hatnak rám a képek, mint nézőre. Szántó Piroskát régen szeretem. Tébolyult virágait, útszéli Krisztusait. — Véleménye a zenéről? — Bartókig eljutottam. A csodálatos mandarin nagy élményem. A fiatalokat, a maiakat kevéssé ismerem. Pedig kellene, mert — mint minden alkotó — kifejeznek valamit a korból. — A rádióját milyen zenénél szokta kinyitni? — Bartóknál, valamint régi operetteknél, kupléknál, amelyek szövegét Emőd Tamás, Heltai Jenő és társaik írták. Az a véleményem, hogy sohasem a műfajokat kell üldözni, hanem azt, ami azokon belül rossz: elkerülni a kontrasztokat. — Színházba jár? — Nem rendszeresen, de járok. — Ki, vagy mi volt önre legnagyobb hatással az utóbbi időben? — Egy színészi alakítás: Törőcsik Marié a Varsói melódiában. Bár személyesen nem ismerem, mégis úgy éreztem az előadás után, hogy szeretném megszorítani a kezét. " — A zenében mennyire otthonos? — Kevésbé ismerem. Összevissza jártam az operába, míg a múlt évben a feleségem bérletet vett. Úgy éreztem, hogy ez jó volt, jót tett. Lemezt is vettem, kaptam is sokat. Muszorgszkijt például megvettem a nevéért. Nem kertelek, így volt. S amikor már hallgattam, megszerettem. Szeretem azóta is, Csajkovszkijjal együtt. — A filmet szereti? — A jó filmet igen, de a film nem a kedvencem. Volt azonban kettő, amelyiket sohasem felejtem el. Nem éppen maiak, nem is magyarok, de nagyon erősen hatottak rám. Ez a két film, az Emberi sors és a Szállnak a darvak. Szinte képenként emlékszem ma is mindegyikre ... (mátyás) MODERN LAKÁSBA MODERN BÚTORT! Összeszerelhető külföldi bútorokból árusítással egybekötött bemutató az V., Kossuth Lajos u. 12. sz. alatti Lakásművészeti Boltunkban A megvásárolt bútorokat lakásán, kívánsága szerint szereljük össze LAKBERENDEZÉSI TANÁCSADÁS Simon István: — Régebben festegetett. Ebből gondolom, hogy a négy téma közül a képzőművészet a kedvence. — Valóban. Azt, hogy van művészet, egészen fiatal koromban, falun, a piktúrából értettem meg Láttam, hogy a világot, amelyet a falun élő a maga közvetlenségében lát, a festészetben vissza lehet tükrözni. Ez olyan hatással volt rám, hogy egyidőben magam is elkezdtem festegetni. A képzőművészetiből jöttem rá, hogyan lehet az egyediből kifejezni az általánost. A festészet, de a szobrászat is, annyira hatott rám, hogy verseimben azóta sem tudom — nem is akarom — Déry-est Ma este az Egyetemi Színpadon folytatódik a Próza a pódiumon című sorozat, ezúttal Déry Tibor szerzői estjére kerül sor. A bevezetőt Pomogáts Béla irodalomtörténész mondja. Az esten részt vesz a szerző, s válaszol a közönség kérdéseire; a vele való beszélgetést Réz Pál vezeti. Az Egyetemi Színpad soron levő eseményei: vasárnap este Ambrus András tartja meg vidám Petőfi-estjét Egy kis mennydörgés címmel. 14-én este pedig Szabó Tünde, a pécsi Nemzeti Színház tagja mutatkozik be. Dosztojevszkij Feljegyzések az egérlyukból című kétrészes monológjával. □ KEMÉNY ZSIGMOND tanulmánykötetet jelentetett meg a Szépirodalmi Kiadó, Sorsok és vonzások címmel. A két Wesselényi Miklós, Széchenyi István, id. Szász Károly és Vörösmarty Mihály portréjához, Tóth Gyula írt utószót. t4o1 naptól a mozikban DR. SOMMER A közönség általában kedveli a kórházakban játszódó, a betegek és az orvosok kapcsolatairól szóló filmeket, mint amilyen ez az NDK-ban készült Dr. Sommer című film is. A történet egy fiatal orvos pályakezdésének orvosilag, emberileg, etikailag nehéz pillanatait próbálja érzékeltetni. (Képünkön: jelenet a filmből.) A FÉLSZEMŰ SERIFF Jó néhány cowboyfilm-paródia után immár a legfiatalabb nézők is „személyesen találkozhatnak” egy valódi westernnel, a szó minden értelmében valódival. Az amerikai vadnyugaton játszódik, a múlt század végén, romantikus hőse a címben is idézett félszemű seriff, s természetesen az árva, ám akaraterős, lovat is megülő, fegyverrel is harcoló, apja gyilkosát üldöző kislány. S valódi azért is, mert a műfaj egyik legöregebb rókája, a cowboyfilmek veteránja, John Wayne játssza a címszerepet. (Képünkön: a film egyik jelenete.) GYORSINTERJÚ Csupa lelkes fiatal Darvas Ferenc zeneszerzőnek pénteken lesz a premierje a Fővárosi Operettszínházban. Huszonnégy esztendős. A „Lóvá tett lovagokkal” debütál. — A színház korrepetitora vagyok. Eddig néhány songot és sanzont írtam, hangszereltem. Szeptemberben kérdezte meg Seregi László, vállalnám-e a feladatot, hogy egy Shakespeare-műhöz zenét komponáljak. Bár nagyon másnak látszott, mint amit eddig csináltam, de szinte gondolkodás nélkül mondtam igent. Ilyen lehetőséget nem hagyhat ki az ember. Nagyon gyorsan kellett dolgoznom, zenét költeni, hangszerelni, majd betanítani a számokat. — Hogy érzi magát a bemutató előtt ? — Most már a tompa kábultság szakaszába értem, amikor az ember nincs elkeseredve és nem reménykedik. Hetek óta ülök a próbán, kívülről tudom a szöveget, bárki szerepét el tudnám játszani. Körülöttem csupa fiatal és lelkes ember dolgozik. Seregi Lászlóval az élen, mindenki „hajt” és nagyon akar. A színház színpadán először hangzik el eredeti Shakespeare-szöveg — azt hiszem, ez a tény önmagáért beszél. S hogy a zenével kísért tolmácsolás hogyan sikerült, az pénteken kiderül. Szexuális felvilágosítás !t , A Volksstimme egyik cikke támadja azt a kormánydöntést, amelynek alapján a szexuális felvilágosítás céljaira a nyugatnémet szövetségi kormánnyal közösen egy új folyóiratot alapítanak Szülők címmel, amit elsősorban a szülőknek és az oktatók nagy részének is meg kell majd venniük. Egy szigorú miniszteri rendelet szól ez ügyben valamennyi osztrák oktatóhoz, s közli az utasítás azt is, hogy minden iskolában, a szexuális felvilágosító akciók során csak a folyóiratban közölt anyagokat szabad felhasználni. A cikk szerint alapos indok van feltételezni, hogy az új folyóirat mögött a nyugatnémet Springer, Bertelsmann és más nagykapitalista sajtótrösztök, konszernek húzódnak meg. □ BŰNÜGYI DRÁMÁRA készül a József Attila Színház. A darab szerzője Frederick Knott, címe: Várj, amíg sötét lesz. A december 19-i bemutató rendezője, vendégként: Horváth Jenő, főszereplői: Kállai Ilona, Pálos Zsuzsa, Bujtor István, Káló Flórián, Mádi-Szabó Gábor és Újréti László.