Esti Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-05 / 3. szám
Új életet kezdünk. Ezzel a mondattal fejeződött be tegnap este a Rádió Kabarészínházának két és fél órás adása. Jutalomjáték volt ez, az új élet jutalomjátéka. A jobbnál jobb ötletek, tréfák, viccek, jelenetek kellemes egésszé olvadtak össze, és ha tematikájában nem is kezdett még új életet a Kabarészínház, egy bizonyos, az utóbbi időben kialakított stílusának érett savát-színét vonultatta fel. Talán azért is, hogy ha valakinek nem tetszett a rádió és a tévé közös szilveszteri műsora, most egy kis pótszilveszterrel kárpótlást adjon. Tetszett Komlós János összekötő szövege, a szóvivő végre pontot tett a Katona József Színház és a színikritikusok között dúló vitára. Bizonyította, hogy nem kebelbarát, és fátylat borított a múltra, azaz a sztriptízre. Szellemes, ötletes volt a Fenyvesi Gabi —Angyal János páros, a hírmagyarázat, Kiss Manyi és Rajz János SZTK- beli beszélgetése, Szilágyi György verse és így tovább. A szerkesztők valószínűleg bő anyagból választották ki az elhangzott műsorszámokat, sokba kerülhetett a neves művészekből álló gárda is. Vagyis úgy tűnik, nagy pénz, jó humor, harsány nevetés, kis pénz, rossz humor, halvány mosoly. A Kabarészínház havonta egyszer jelentkezik, jó lenne tehát, ha ilyenkor mindig előteremtenék az optimális feltételeket. ★ Tegnap a kettőtől-hatig kívánságműsorban két riporter — Kovalik Károly és Fikár László — ügyesen eladta a Köztisztasági Hivatal néhány száz köbméter havát. Felhívásukra a Kállai Éva és a Kun utca sarkán négyszáz fiatal jelentkezett, és másfél óra alatt több munkát végeztek, csak úgy, fiatalos lelkesedésből, mint amennyit a 90 forintos díjért az önként — de nem érdek nélkül — dolgozók. A műsor nem először bizonyította, hogy népszerű, szívesen hallgatott adás, s még a hóhányásban is kapcsolatot, lépést tart a hallgatóval. Mindenesetre a két riporternek küldhetne egy zeneszámot a Köztisztasági Hivatal a sikeres akcióért. Mondjuk, azt a lemezt, hogy Söprik a pápai utcát. Az illetékesek bizonyára fájlalják, hogy a kívánságműsor csupán hetenként egyszer jelentkezik. (harangozó) televízió KEDD: 16.45: Számadás húszmillióról. Az ajándékozott tévékészülékek sorsa Győr-Sopron megyében (ism.). — 17.28: Hírek. — 17.35: Sakk-matt. Támadás a királyállás ellen. — 17.55: Tapsoljon velünk! Könnyűzenei műsor. — 18.35: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. — 19.05: Reklámműsor. — 19.10 : Esti mese. — 19.30: Tv-Híradó. — 20.00: Gorkij: Éjjeli menedékhely. Színmű két részben. A Madách Színház előadása, felvételről. — 22.20: Tv-Híradó — 2. kiadás. SZERDA DÉLELŐTT: 8.30: Szünidei matiné. 1. Mézeskalács házikó. Csehszlovák bábfilm (ism.). 2. Légy ember. Barankin! Szovjet rajzfilm (ism.). 3. A sas szárnya alatt. Román természetfilm. 4. Lovagi torna. Lengyel rajzfilm. — 9.30: A titkos jelszó: „Csupaga.” Magyarul beszélő NDK tévéfilmsorozat. I—II. rész (ism.). — 11.50: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. (ism). ( SZÍNHÁZ ) Operaház: A kékszakállú herceg vára: A fából faragott királyfi.; A csodálatos mandarin (A bérlet, 5. el., 7) — Operaház Erkel Színháza: Hunyadi László (1. bérlet, 5. el., 7) — Nemzeti Színház: A bűnbeesés után (7) — Katona József Színház: Álszentek összeesküvése (7) — Madách Színház: A tetovált rózsa (7) — Madách Színház Kamaraszínháza: Vonó Ignác (7) — Vígszínház: Hotel Plaza (B-bérlet. 3. el., 7) — Pesti Színház: Az öreg ín. bérlet. 2. el., 7) — Thália Színház: A Thibault család (7) — József Attila Színház: Várj, amíg sötét lesz (7) — Fővárosi Operettszínház: Lóvátett lovagok (L-bérlet, 2. el., 7) — Irodalmi Színpad: Bikasirató; Római rablás; Bírák Könyvéből (Arany J.bérlet, 2. el., fél 8) — Vidám Színpad: És mi lesz holnap? (fél 8) — Zeneakadémia: A Magyar Vonósnégyes hangversenye (Mesterbérlet, 5. el., fél 8) — Kamaraterem: Matuz István és Nagy Vidor hangversenye (fél 8) — Kamara Varieté: Maxi show (6 és fél 9). Shakespeare-től Hasáig Új Rómeó és Júlia ♦ Mesék a bécsi erdőről A színházi évad hátralevő hónapjainak terveiről tájékoztatták az MTI munkatársát. A Nemzeti Színház Bessenyei Ferenc betegsége miatt többször is elhalasztotta Csehov Ivanov című drámájának bemutatóját. A darab végül is január 21- én kerül a közönség elé. A következő bemutató február 28-a, amikor is Major Tamás rendezésében Shakespeare Rómeó és Júliáját újítják fel Sztankay Istvánnal és Törőcsik Marival a címszerepekben. Lőrinc barátot Sinkovits Imre, Júlia dajkáját vendégként Horváth Teri, Mercutiót Iglódi István alakítja. A Katona József Színház következő premierje egy ősbemutató, Raffay Sarolta Utolsó tét című darabja Babarczi László rendezésében. A Nemzeti utolsó, áprilisi bemutatóját ismét Marton Endre állítja színpadra, Stopard angol szerző Rosencrantz és Guieldenstern halott című drámáját láthatja majd a közönség. Karika csapás Megkezdődtek a próbák Angyalföldön, a József Attila Színházban Károlyi Mihály A nagy hazugság című, kétrészes drámájának, Benedek Árpád irányításával. Még két premiert terveznek a József Attila Színházban ebben az évadban; márciusban Tabi László új vígjátékát, a Karikacsapást, s az évad utolsó premierjeként Ilasek Svejkjének musicalváltozatát mutatják be, a címszerepben Bodrogi Gyulával. A Fővárosi Operettszínház további bemutatóinak sorsa attól függ, hogy az építők átadják-e a régi színházépületet. Kedvező esetben Vámos László renledezésében már az új színházban mutathatják be Mitch Leigh zenéjével A man of la Mancha musicalt, amely a Don Quijote zenés változata. Cápuk a kertben A Vígszínházban már megkezdődtek O’Neill Eljön a jeges című drámájának próbái, Morvai István vezetésével. A színház következő bemutatója Ödön von Horváth Mesék a bécsi erdőről című darabja. Németh László első színpadi művét, az 1931-ben írt Bodnáryné című drámáját Ádám Ottó rendezi a Madách Színházban. A címszereplő Kiss Manyi. A Madách Kamara Színház következő premierje Moliére ritkán játszott darabja, a Misanthrope lesz. A főszerepet GáborMiklós alakítja. A Lenin körúti nagy színházban Schiller Ármány és szerelem című tragédiáját mutatják be, majd az évad utolsó bemutatójaként Darvas József A térképen nem található című drámája kerül színre. A Madách Kamarában Görgey Gábor Cápák a kertben című színműve, a Madách Stúdióban Hubay Miklós két egyfelvonásosa leszz a következő premier. A Bartók-összkiad diadalútja Az óév utolsó napjaiban adta át Párizs polgármestere a Bartók-életműsorozatért ifjabb Bartók Bélának és Bors Jenőnek, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatójának a Francia Nemzeti Hanglemez Akadémia nagydíját. A hanglemezgyártásunkat ért kitüntetés sorában ez a tizedik nemzetközi díj. — A Bartók-összeeadás — mondotta Bors Jenő — a magyar hanglemezgyártás történetében nem egy vagy két évet tekintve jelenti a legnagyobb vállalkozást, hanem periódust zár és periódust nyit. A ,reg” itt a legnagyobb magyar zeneszerző műveinek legautentikusabb gyűjteményét jelenti. A Bartók-össz kiadás nemcsak r.nov erkölcsi sikert hozott a világ hanglemezpiacán, hanem sikert jelentett az üzletekben is. Angliában, Ausztriában, Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban és az USA- ban lemezsiker. Az NSZK- ban és Franciaországban előfizetéses rendszerben biztosítják már jó előre a lemezgyűjtők maguknak ezt a sorozatot. A japánok a felvételt akarják megvásárolni és maguk kiadni a Bartók-összkiadás lemezeit. Az előzetes tárgyalások szerint 1971-ben a Szovjetunió olyan magas példányszámot vesz át, ami majdnem az egész nyugati exporttal egyenértékű. □ A MUOSZ Sajtótudományi Bizottsága január 8- án 10 órai kezdettel ankétet rendez a televíziós újságírás problémáiról. Márványi György bevezetőjéhez Szepesi György és Vitray Tamás szól hozzá. Az ankét színhelye a Magyar Sajtó Háza. □ A LENGYEL KULTÚRA székházában új lengyel nyelvtanfolyam indult kezdők és haladók részére. □ GYAGYOVSZKY EMIL egykori lakóházában (Budapest VII., Barcsay utca 8.) a Fővárosi Tanács emléktáblát helyez el. Az ünnepség január 7-én, délelőtt 11 órakor lesz. Emlékbeszédet László Gyula mond. Modern tánctanfolyam kezdődik jan. 7-én este V26 órakor. Tánciskola, XI., Bartók Béla út 32. Tel.: 256—652. (x) Női ruha szabás tanfolyam indul. Tandíj 100 Ft. 134—661. (x) A néma énekesnő Végül a Thália Stúdióban Gosztonyi János a szerzője és a rendezője A néma énekesnő és A nagy lehetetlen című komédiáknak, Weöres Sándor kétrészes költői játékát, A holdbéli csónakost, Kazimir Károly rendezi. Akadémiai nívódíj Ma délelőtt Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese átadta az MTA Tudós Klubjában az Akadémiai Kiadó 1970. évi nívódíjait és kritikai nívódíjait. Nívódíjban részesítették az Erdei Ferenc szerkesztésében megjelent Information Hungaryt, az első idegen nyelven közzétett kis magyar enciklopédiát, Hadrovics László A funkcionális magyar mondattan alapjai című művét, Szádeczky- Kardoss Elemér A föld szerkezete és fejlődése című kötetét, valamint az Várizsy—Vörös szerzőpáros Mezőgazdasági mikológia című munkáját. Ezenkívül további tíz tudományos mű szerzőjének nyújtottak át nívódíjat. Jutalomban részesült a Kritika című folyóirat több munkatársa. Ide figyeljetek, gyerekek! Fenti mondattal kezdődik a Vidám Színpad gyermekkabaréja, amely január 9-én mutatkozik be közönségének. Minden szombat délután és vasárnap délelőtt látja vendégül a színház a fiatalokat. A gyermekkabaréban látható lesz Alfonzó, zenebohócként, bűvészként, és hasbeszélőként; Csala Zsuzsa mint Háborgó Duci, továbbá Móka Miki. Lesz gyermek-divatbemutató, vetélkedő és nézőtéri játék. Felnőtt művészeken kívül a tévéből és a rádióból ismert népszerű gyermekszereplők is színpadra lépnek. A műsor írói: Túri András és Pálos Miklós. A gyermekkabaré díszlet- és jelmeztervezője Vogel Eric. A versszövegeket Brandt István és Romhányi József írta. Rendező: Kalmár Tibor. BESZÉLGETÉS HINCZ GYULÁVAL Látják is a képet Verseny, kiállítás ♦ Új térrendszerben A szeszélyesen színes foltokból, síkokból teremtődött, különleges tereket feltáró kompozíciók, az első pillanatban , érthetetlen ellentmondásban vannak a nyugalmas zenével, Haydn C-dúr vonósnégyesével. Amíg Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművészszel Bulcsú utcai műtermében beszélgetünk, a rádióból szüntelenül árad a zene. — Szeretem a zenét, mert felkavar, megértet, értelmes nyugtalanságra késztet — mondja. — Mivel kezdje egy képzőművész a beszélgetést? Kiállítással. Hatvan munkámmal, grafikákkal, festményekkel, szobrokkal vettem részt az 1970-es velencei biennálén. Az anyag a minap érkezett haza. E hónapban a Vármúzeumban, az itthoni tárlatlátogatók is megismerhetik. A velencei verseny ... — hirtelen megáll a beszédben. — Nem jó ez a szó, hogy verseny — nem vagyok híve. Bár maga is klasszikus dolog, mint a művészet, az alkotásokat mégsem lehet egymással versenyeztetni, hiszen minden jó kép, vagy szobor egy-egy nép gondolatiságának, érzésvilágának a kifejezése. Kölcsönös tiszteletadás — Tehát ne legyenek nemzetközi tárlatok? — Dehogyisnem. Félreért. A kiállítás a művészek kölcsönös tiszteletadása. De versenyezni? Miben? Hogy szebb kockát készítsek, mint a kocka? Az, ami itt van, bent, az emberben, gondolat is, meg érzés is, hajlam, erkölcs, meg minden, nem verseny,, hanem feladat a művésznek. A velencei biennálén a művésztől hat alkotást vásároltak meg külföldi tisztelői. De mintha ezt nem olyan telkesen mondaná, mint az előző gondolatsort. — Nem szívesen válik meg a munkáitól? — Tudja, egy író más. Megírja a művét, kinyomtatja, polcra teszi, leveszi, elolvassa, százezreké is, meg az övé is. A képzőművésztől elviszik. És a képen ott a teremtő gondolat, amely egy számára idegen világba kerül. És ha ott idegennek fogja érezni magát? No persze, áldásos dolog is ez. Mert példázza: itthon mi hol állunk, mit csinálunk. — Hadd tegyem fel ugyanezt a kérdést önnek! — Az élvonalban ... Igenis, az élvonalban! Szerintem a kultúrforradalom küszöbén vagyunk, abban a pillanatban, amikor a nép alkotó módon fog beleszólni abba, hogy mit csináljunk. Mire gondolok? Kedvencem a zene. Nos, igazi nagy mű akkor született — így bontakozott ki Beethoven, Bartók, vagy Kodály zenéje —, amikor a nép velük énekelt, mert tudtak olyat csinálni, amit a nép szívesen énekelt, megszoktuk. Úgy érzem, hogy a realizmus továbbfejlődése csak akkor tehetséges, ha magába tudja szívni a kor központi problémáit, társadalmi, erkölcsi, technikai, tudati és kritikai megismerését is. Hadd mondjak erre gyorsan egy példát! Kiderült, a Venusra nem lehet egyenes vonalban rakétát küldeni, s ez nagyon fontos, sok mindenről árulkodik. Szeretném ezt a nagyon is hétköznapi térés perspektívarendszert szétlőni és beérni az újat, ez vezetne valami új szintézishez. Legújabb munkáját, egy hatalmas, színes üvegmozaikot a Műszaki Egyetem aulájába készíti. Ez a kor! — Törvényről, térről, optikai világról beszél, mint egy fizikus. — Mert ez a kor! Pontosabban: a kor követelménye és igénye. És a kifejezés vágya. Az ember alapvető öröme ez, tehát hagyni kell, hogy kifejezze magát. Ne álljon szembe a művészettel és a művészekkel sem, ne gondolja, hogy azok a világtól elzárkózó, taláros papok. Dehogyis! A művészetnek az élet szerves részévé kell válnia, mert csak így lehet egy nép igényének, tudatának szerves része. Én nem haragszom, ha a kiállítási vendégkönyvbe bárki beírja: „Apafej, ilyet én is tudok csinálni.” Vagyis nem haragszom, ha valóban megpróbálja, s tényleg tud olyat, vagy még jobbat. Mert tegyen bármi is az ember, képzőművész, vagy pincér, atomtudós vagy kalauz, ha él benne a vágy, hogy kifejezze önmagát, s ez sikerül is neki, akkor megismerte az étet, sőt a létezés legnagyobb örömét. Tudja, ez nekem afféle fantazmagóriám, de bocsásson meg érte bárki, én a magam részéről szentnek érzem. Harangozó Márta : A művész önkarikatúrája v i A rakéta útja — önt milyen kérdés foglalkoztatja most a legjobban? — A tér! A térről alkotott képzetem más szférában van, mint ahogy azt