Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-22 / 44. szám
Siket Kodállyal Egy francia népdal, az „Amitié, liberté” hangjaival futott be a vonat a Keleti pályaudvarra. Az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusa Ugrin Gábor vezetésével Belgium nagyvárosaiban 12 nap alatt 17 hangversenyt adott. A „Jeunesses Musicales” megalakulásának 30. évfordulója alkalmával rendezett koncertekre az alapító ország két külföldi együttest hívott meg: a ,,Deutsche Bachsolisten”-t és a magyar „Jeunesses Musicales” kórust. A BBC „Let the peoples sing’’ kórusversenyén I. díjat nyert magyar együttes Palestrina, Monteverdi, Lassus, Debussy, Stravinsky, Bartók és mások műveinek megszólaltatása mellett küldetést is vállalt. Kodály zeneoktatási módszerét mutatta be a brüsszeli líceumokban és az antwerpeni zeneakadémián. Lelkes közönségük búcsúzáskor már az általuk megismert magyar népdalokat énekelte. Egzotikus szabadegyetem A Természet világa címemel, egzotikus témájú esti szabadegyetemet indít február utolsó hetében a TIT Tolna megyei szervezetének biológiai szakosztálya Szekszárdon. Az első előadáson az ősember vadászösvényeire kalauzolja el a hallgatókat dr. Anghy Csaba professzor, a Fővárosi Növény- és Állatkert nyugalmazott igazgatója. A színes témájú szabadegyetemre már eddig több mint százan jelentkeztek. (MTI) □ ALBERT MIKLÓS, az Operaház magánénekese Besztercebányára utazott, ahol ma Verdi Don Carlosának címszerepét énekli. Tűzoltás helyett megoldást Egy fontos műhely javaslata • A rendező is elégedett • Látogatás a szinkronstúdióban A Pannónia Filmgyár szinkronműtermeiben 1963-ban negyvenkilenc játékfilmnek készítették el magyar változatát a televízió számára. 1970-ben már 130 film magyar hangú változatát kapta meg a televízió. Az idei tervben 150, 1972-ben pedig 200 film szerepel. Ezek mellett évenként átlagosan 60 film szinkronja készül a mozihálózat számára is. — Hogy bírják ezt a felfutást? Képes-e a Pannónia ezt a hallatlanul nagy igényt kielégíteni? — kérdeztük Varga Edittől, a stúdió igazgatójától. Elmarad az igényektől . Az a furcsa helyzet nálunk, hogy helyiséggel még győznénk, szellemi kapacitás dolgában is fel tudjuk fejleszteni a gyárat. Műszaki állapotunk azonban nagyon gyenge, s nem is tudjuk, hogyan érjük utol magunkat. Készítettünk ugyan tervet a legszükségesebb műszaki problémák megoldására, ez azonban csak „tűzoltómunka”. A karbantartásra nincs idő, arra, hogy kihűljenek a gépek, mert állandóan dolgoznak rajtuk. Az új berendezések beszerzése viszont sok devizát kíván, s jóllehet vállalatunk nyereséges, bizonyos állami támogatást is kaptunk a tröszttől, amit venni tudunk, mégis jelentéktelen az igényekhez képest. — Ritkán esik a szó a szinkron műfordítóiról, a dramaturgokról. — Valóban ritkán esik róluk szó, pedig nehéz, művészi tehetséget, igényességet követel ez a munka. Még ott is a legnagyobb gondok adódnakk, ahol a dramaturg kifogástalanul beszéli a film nyelvét. Speciális ételek, állatok, gyümölcsök nevei rendszerint komoly gondokat okoznak — a bíróságon játszódó filmekről nem is beszélve. Hiszen például az amerikai jog más, mint sok európai országé. Ezért, természetesen, mindig meghívunk szakértőket is. Ám a felsoroltak még mindig jobbára technikai jellegű nehézségek, de a szöveg hangulatát, atmoszféráját is vissza kell adni. Most dolgoztunk például Antonioni legutóbbi filmjén, a Zabriskie pointon, amelynek egy részében a szereplők jellegzetes amerikai diákzsargont beszélnek. Meg kellett keresnünk ennek a magyar megfelelőjét, Sátékat szab a válogatásnál.) Az évi egy-két film pedig olyan kevés, hogy nem érné meg a befektetést: vidéki stúdiók felszerelését. Volna egy javaslatunk: 20—30 emberből kellene olyan stábot létrehozni, amelyik két évig nálunk dolgozna, két évet a tévében, kettőt a filmgyárban és kettőt-kettőt két vidéki színházban, így ez a körforgás biztosíthatná a változatosságot. Nem bizonyos, hogy ez a legjobb megoldás, de egy biztos sürgősen tisztázni kell, közösen, a színészügyet, mert nem tudunk szinkronizálni. — Készülnek már a szinkronszemlére ? — Március 23—27 között Debrecenben tartja a Szövetség a szemlét, s ez minden évben egy kicsit a szinkronra tereli a figyelmet. Hasznos és érdekes tanácskozások is zajlanak ott, s végül: egyáltalán nem mellékes, hogy rendezőink erkölcsi s némi anyagi megbecsülésben is részesülnek ilyenkor. Bernáth László Ezt nem lehet kihagyni, most vásároljon divatos órákat! Búvárjellegű férfikaróra 270 Ft Divatos női karórák már 200 Ft-tól Tetszetős irodai asztali órák 230 Ft Zsebstopperórák (sporthoz) 515 Ft Nem teszi tönkre — Sok rendező — például a lengyel Wajda éppen Magyarországon beszélt erről — úgy véli: a szinkron tönkreteszi az eredeti művet. — Lehet, persze, úgy is szinkronizálni, hogy valóban tönkremegy a mű eredeti hangulata, atmoszférája. Szeretnénk azonban hinni, hogy — miként a magyar irodalmi műfordítás — a magyar szinkron is olyan színvonalat produkál, hogy a hanganyag egyenértékű az eredetivel. Ezt — egyebek között — a közelmúltban Wajda egyik asszisztense is elismerte. (Reméljük, meggyőzte erről mesterét is.) Készülnek a szemlére — A szinkronnal kapcsolatban a közönség elsősorban a színészekre gondol. — Jogosan. Nem utolsósorban a magyar színészeknek köszönhető, hogy jónak érezzük a nálunk készült szinkronok színvonalát. A színészkérdés azonban csaknem olyan súlyos, mint a műszaki helyzet. Egyszerűen már most sincs kivel dolgoznunk, pedig jövőre még több lesz a munkánk. (Van ugyan — nagyon kis létszámú — állandó színészstábunk, ahol kitűnő szinkronszínészek dolgoznak.) Próbálkoztunk a vidékkel is, de legfeljebb egy vagy két produkcióhoztud megfelelő mennyiségű és minőségű színészt adni egy évben egy vidéki színház. (A szinkron például nem tűri a koreltérést, s amennyire lehet, a magyar hangnak karakterében is azonosnak kell lennie s látható külföldi színészével, 07 noottAn c'ilxrrvc? Irftr. • Jó és hasznos sorozat az elíj arcok rivaldafényben. Fogy az operaházak közönsége, sok egyéb ok mellett a tv „elszívó” hatása miatt is. Meg aztán, amint ez például az ugyancsak szombaton sugárzott Szépítés nélkül... című kulturális riportműsorban elhangzott, sokan technikai okokból nem jutnak el operába, színházba, s csak kényszerűségből marad kizárólagos szórakozásuk a képernyő. A tv így adja vissza másik kezével, amit az egyikkel elvett: az ilyen műsoroktól ugyan még mindig nem telnek meg minden este az operaházak és színházak széksorai, de az ott elférő százak helyett milliókhoz jut el az operazene. Egyébként rokonszenvesen sikerült Szabó Rózsa és Rozsos István (kár, hogy nem hajlandó nevet változtatni több nemzedék él még, amely nem tudja, nem is akarja elfeledni a néhány éve elhunyt kitűnő színész nevét!) bemutatkozása. A tehetséges, sokműfajú Abody Bélának viszont, őszintén szólva, nem a riport a legerősebb oldala. Helyesírás a képernyőn. Többször megfigyelhettük már sajnos, hogy ez nem erőssége a tv-nek. A Krúdy-darabban kiírással jelezték a helyszíneket „Az alvinczy kastélyban”, így: kis a-val, de y-nal. Meg így: „A füredi Annabálon”, az utóbbit egybe írva. Rég kiderült: tízmillió magyar egyik gyenge pontja a helyesírás. Kár, hogy a tv javítás helyett tovább ront ezen. • Tegnap este: Családi boldogság. Három Csehov novella szovjet filmen. Az elsőben (Unalom) leginkább a fátyolos nemságú fotografálás tetszett, a másodikban (Idegek) jószerivel semmi, a harmadikban (A bosszúálló) pedig úgy, ahogy volt, minden. Forgatókönyvírója-rendezője, Andrej Ladinyin, jól ért „csehovul” és kitűnően tud „filmül”. Szellemes, fantáziadús, szikrázóan tehetséges munka! • Három látványos bukás után a barkochba-játék végre megtalálta (már a múltkori adásban) megfelelő játékvezetőjét, Lux Alfréd személyében. Tegnap este is jó volt, mondhatni: túl jó, mert önkritikát gyakorolt, holott nem volt hibás. A változatlanul bukdácsoló zsűri volt a hibás, viszont soha nem jut eszébe elnézést kérni. És továbbra is slendrián a rendezés. Kiírják a megfejtést: „Ludas Matyi lúdjai”. A zsűri viszont úgy tudja: Ludas Matyi lúdja. Az élet semmilyen területén nem mindegy, hogy egyes-, vagy többesszámról van-e szó, a barkochba sem kivétel. • A gyorskorcsolyázóvilágbajnokság elsősorban látványosság. Minthogy azonban már régen túljutottunk a némafilm korszakán, itt sem árt, ha közben jó riporter viszi a szót. A zürichi csorbát most kiköszörülte a tévé: Gyulai István személyében az inzelli sporteseménynek alkalmas közvetítője akadt. (bt) Ezrek ünnepelték tegnap Mohácson a hagyományos busójárást. Drámatöredék hős — remekmű WOYZECK AZ IRODALMI SZÍNPADON Huzattal letakart széksorok, üres színpad. A józan reggeli hangulatot zene vágja ketté, a hadügyminiszter és az ideológus duettbe kezd. Arról cserélnek eszmét, hogymit tegyen az ember, ha élve akar maradni. A groteszk figurák — Ferencz László és Szilágyi István — az Irodalmi Színpad új produkciójának szereplői. Büchner két színműve, a Woyzeck, valamint a Leonce és Léna kerül a közönség elé február 25-én, Léner Péter rendezésében. — Büchner két darabja színházi életünk adóssága — mondja a rendező —, hivatásos színházban ugyanis nálunk még nem adták elő egyiket sem. Pedig ezek a művek is bizonyítékai annak, hogy Büchnernek a mai dráma és színház nagyon sokat köszönhet. Brecht, az expresszionisták, a szociális dráma művelői valamennyien előfutáruknak tekintik. Meghökkentően sokat tud mondani az emberről. A Woyzecket a világirodalom egyik nagy drámájának tartom. És ami színházi szempontból egyáltalán nem közömbös kérdés: kitűnő szerep Madaras Józsefnek. H UNGÁR IMRE KOSSUTH-DÍJAS ZONGORAMŰVÉSZ önálló estet ad ma Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban. □ KÉT EGYÜTTEST lát vendégül márciusban az Operaház: 5-én és 6-án a tallinni Estonia Operaház balettegyüttese vendégszerepel nálunk. Műsoruk érdekessége, hogy bemutatják Bartók Csodálatos mandarinját a tallinni koreográfiával. Március 19-, 20- és 21-én Antonio Gades világhírű spanyol táncegyüttese lép fel új műsorral az Operaházban. MONDATOK A HAGYATÉKBAN A Woyzeck drámatöredék. Egy tervezett nagy dráma Büchner hagyatékában fellelt néhány jelenetrészletéből állították össze, a töredék felfedezése után. Ebben a formában mutatja be az Irodalmi Színpad is? — Nem, Thurzó Gáborral, a dráma fordítójával egészen új változatát szerkesztettük meg a jelenettöredékeknek, s felhasználtunk a Woyzeckből kimaradt, de a hagyatékban megtalálható mondatokat is. Az új Woyzeck-dramaturgiának a lényege egy hármas felosztás. Eszerint a színmű bemutatja a kizsákmányolt Woyzecket, a meggyalázott Woyzecket és a lázadó Woyzecket. Filológiai-dramaturgiai munkánkat segítette az előzetes tanácskozás Walkó György irodalomtörténésszel. — És a színpadi munka? — Tanulmányoztuk a Brecht-színház utolsó Woyzeck előadásának gondolatát és Bergmann stockholmi rendezésének felfogását. Persze, csak dokumentációból, az előadásokra nem jutottunk el. Ez inkább tájékozódás volt, mert természetesen saját Woyzeckelőadást szándékozunk teremteni. NEM KLASSZIKUS A Leonce és Léna politikai szatíra. Büchner világnézetében és gondolkodásában haladó, harcos politikus volt. Ennek megfelelően ezt a darabját nem klasszikus vígjátékként, hanem politikai szatíraként adjuk elő. E szatírához Rónay György sanzonjaira Székely Endre szerzett zenét. A főszereplők: Csikós Gábor, Telessy Györgyi és Latabár Kálmán. A Woyzeckben Madaras József partnereként Dőry Virág játssza a másik főszerepet. (de)