Esti Hírlap, 1971. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-12 / 36. szám
• A Tízen túliak Társasága szerencsés címet visel, és sikeres. A siker titka alighanem a gyerekek jó kiválasztásában rejlik. Szerkesztett, megbeszélt, a kérdéseket előre tisztázó műsorról van szó, másképp aligha lehetne ötven perc alatt annyi mindenről szót ejteni. A gyerekek mégis olyan természetesen mozognak, játszanak, kérdeznek, mintha valóban abban a pillanatban rögtönöznék a műsort. Gratulálunk a második évfordulóhoz. • A Szülök, nevelője egymás közt című sorozatban tegnap este, a szokásosnál realistább módon közepették a veszélyezetett gyemmnkek problémaköréhez. Főleg az volt rokonszenves a műsorban, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem szűkítették le a veszélyeztetettség okait; pontos képen adtak arról, milyen sok tényező játszhat közre a helyzet ilyen ,mikulásában. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megoldásra is sok lehetőség van. • Érdekes riportfilmet készített Regős István Menni, vagy maradni... címmel. Fiatal értelmiségiek helyzetét vizsgálta, nem általánosságban, hanem egy üzem, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár viszonyai között. A néző arra gondolhatott, de jó lenne, ha üzemeink jelentős részében így fogadnák a fiatal diplomásokat. Aztán mindjártazt is hozzá kellett gondolni a riporthoz, hogy viszonylag könnyű egy nagyüzemben komoly feladatokat adni a fiataloknak, ha az üzem fejlődik, dinamikusan változik, maga is megújul. Mit csináljanak ott, ahol ilyen lehetőségek nincsenek? Mindez természetesen nem von le semmit a győri példaadás értékéből. — bel — BBAajok A 36 éves Brigitte Bardot Dél-Amerikában forgat. Mexikóvárosban sajtóértekezletet tartott. Ezután írta róla az egyik nagy lap a következő kedves mondatot: „Alakja már régen nem hasonlítható össze Raquel Welchével. Azonkívül iszik, mint egy kefekötő.” Egy másik lapból: „Nem csoda, ha nem hagyja magát fényképezni. Az alakja miatt.. □ N. CSERVINSZKIJ zeneszerző balettzenét komponált a Hamlethez. Az új művet a leningrádi Kirov Opera- és Balettszínház mutatta be. A koreográfiát K. Szergejev készítette, s ő is rendezte az előadást, N. Dugyinszkaja közreműködésével. □ MÓRICZ ZSIGMOND művei közül eddig kettőt: a Pillangót és a Légy jó mindhaláligot mutatta be az Állami Déryné Színház. Most Móricz egyik legsikeresebb színpadi művét, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékot tűzték műsorukra, Szécsi Ferenc rendezésében. Köszön a páncéllovag Iskolamester vagy varázsló? ♦ Othello és Otello - Az operarendezés titkai Mi a dolga az operarendezőnek? Bár már régen elmúlt az az idő, amikor a közönség főleg egy-egy szép hangért meg a parádés látványosságért ment el az Operába, s a publikum ma mindinkább a mű egészét akarja élvezni — mégis elég keveset tudunk arról, mi is az operarendező szerepe. Talán ezért is aratott olyan nagy sikert a szakmán túl is, az operabarátok és érdeklődők széles táborában a Zeneműkiadónál megjelent új könyv, az Operarendezés, amelyet Huszár Klára, az Operaház rendezője írt. HAT ARCKÉP A múlt század közepéig a rendező valóban csak afféle színházi ügyelő volt — tudjuk meg a könyvből —, nem a művet, a direktort képviselte, az előadás zavartalan lebonyolításáért felelt. Ám iskolamesteri küldetése, a művésznevelés ma is egyik része a rendező hivatásának. Másik ősi funkciója: a varázslóé, kultikus szertartások papjáé. Bepillantást nyerünk az opera színpadi-mesterségbeli műhelyébe, a jó szövegkönyv kialakításába. Forgatókönyvszerűen egymás mellett láthatjuk például Shakespeare Othellója és Verdi Otellója szövegkönyvének jeleneteit, kottarészletekkel is kiegészítve. Elemzi a könyv a karmester és a rendező kapcsolatát, a rendezés munkafolyamatát, a film és a tv hatását az operára, a szabadtér speciális feladatait.. Ismerteti az operarendezés rövid történetét, valamint a modern operák színrehozatalának kérdéseit. A könyv egyik legérdekesebb része — mely a szakmán s az operarajongókon túl is sokakat érdekel — az a hat kitűnő rendezői arckép, amelyet Huszár Klára Walter Felsensteinről, Wieland Wagnerről, Günther Rennerről, valamint Hevesi Sándorról, Oláh Gusztávról és Nádasdy Kálmánról fest. A két utóbbit különösen szívnesen, kiegészítve a két rendkívüli, s már életében legendává vált művészre jellemző anekdotákkal, melyeket a közelükben töltött évek során jegyzett fel a szerző. Mesteréről, Oláhról sok más közt elmeséli példáid, hogy operaházi szobájában egy középkori páncélzat állott. Ebbe rejtette el aszszisztemét, a mostani kitűnő tervezőt, Forrád Gábort. Majd sorban magához hívatta munkatársait, s az ajtó mellett elhelyezett páncélzat előtt vett tőlük búcsút. Amikor kezét nyújtotta, Forrai, azaz a páncéllovag az illető vállára csapott. Ez a tréfa nemcsak Oláh játékosságából fakadt: a különböző reagálásokból és magatartásokból mérlegelte beosztottjai, karakterét, értékét. Minden másodpercen vizsgáztatott. CSODA IGÉNYLÉS Nádasdyt a könyv a költő-sámán - varázsló típusú rendezők közé sorolja, aki „a csodát igényli, éppen ezért vele is gyakran csoda történik”. Tizenhat évesen, komolyabb zenei tanulmányok nélkül, lefordítja Puccini Schicchijét, úgy, hogy ezen tanul meg óla-* szül. Sok más kisebb és nagyobb „csoda” után beüt az első nagy nemzetközi siker: az 1938-as szegedi Turandot-előadás után meghívták a milánói Scalába rendezni. A határidő oly rövid volt, hogy csak repülővel érhetett oda. Ám annyi pénze nem volt. Búsan ült be az Abbázia-kávéház asztalához, ahol Rudi bácsi, az akkori főpincér megkérdezte, mi nyomja a szívét. Majd, hallván, miről van szó, benyúlt a mellényzsebébe, kivette a repülőjegy árát, és letette az asztalra. „Majd visszaadja — mondta —, ha visszajön, mint a Scala sikeres rendezője.” „És ha nem kötik meg velem a szerződést?” „Ahogy én magát ismerem, megkötik.” Kj SZÖVEG A másik régi Nádasdytörténet „áldozata” Rosier Endre. Nádasdy fordította magyarra Cilea: Adrienne Lecouvreur című operáját. Igyekezett a bonyolult cselekményt minél világosabbá téve fordítani, s ez az igyekezet a bemutatóig sem szűnt meg. A nyilvános főpróbán az ifjú Rosier egyik jeleneténél váratlanul megjelenik a színen egy lakáj, ezüsttálcával, rajta egy levéllel. Rosier már a legszörnyűbb dolgokra gondolt, de végtelen fegyelemmel felvette a levelet, amelyen a következő állt: „Remélem, van annyi lélekjelenléted, még mielőtt megütne a guta, hogy az áriában a régi, tökéletlen szöveg helyett az itt közölt újat énekeld, Nádasdy.” Rosier elénekelte. Igaz, hogy utána meg akarta verni rendezőjét és szeretett barátját, de szíve mélyén büszke volt virtuóz mutatványa sikerére. C VORSINTERJÚ CALIGULA, CAPILLARIA Az Egyetemi Színpad sikeres sorozata, a Fiatalok a pódiumon ezúttal egy budapesti színésznek ad színpadot. Papp János, a Madách Színház tagja tartja előadóestjét hétfőin a Pesti Barnabás utcában. — A főiskola után fél évet Szegeden töltöttem, ott állítottam össze, s mutattam be először a műsort — mondja. — Az est két része egymással vitázó két gondolati egység. Az első rész gerince Camus Caligula című drámájának tíz jelenete — a dialógushoz a partner magnetofonról szólal meg —, amelyben Caligula végigjárja a kegyetlenség, a pusztítás, a gyilkolás, az emberek megvetésének útját. Végül rádöbben: a kétféle boldogságból a rosszat választotta, az ő szabadsága, nem szabadság, az ő igazsága nem igazság. Minden jelenet után egyegy József Attila-vers következik, olyanok, mint A hetedik. Mindent hagyok, Tudod, hogy nincs bocsánat, Számvetés, Karóval jöttél. — A második részben az emberi lét szépsége, fájdalma, gazdasága fogalmazódik meg. Karinthy Frigyes Capillariáját mondom el rövidítésekkel, összevonásokkal. Ugyancsak tíz részre bontottam a művet; az egyes részeket József Attila-versek és Shakespeareszonettek kötik össze. (be) Derűs történet mai fiatalokról: A SZABÁLYTALAN ÖTPERCEK . Szinkronizált szélesvásznú bolgár film. Bemutató: február 16. Hazavezérlő csillagok FEHÉR FERENC KÖSZÖNTÉSE A Magyar Írók Szövetsége és a TIT irodalminyelvi szakosztálya ma délután baráti találkozót rendez, amelyen pályatársai, olvasói köszöntik Fehér Ferencet. A jugoszláviai magyar költő a Művelődésügyi Minisztérium, meghívására érkezett, s egy hónapot töltött Budapesten. A magyar irodalmi és színházi életet tanulmányozta. Beszélgetésünk során otthoni munkájáról, közelmúltban megjelent kötetéről kérdeztük: — Szegényparaszti szülők ötödik gyermekeként, négy évvel a háború után érettségiztem Kosztolányi szabadkai gimnáziumában. Első verseskönyvem, a Jobbágyok unokái, huszonöt éves koromban jelent meg Újvidéken. Jelezte, hogy írói-erkölcsi felfogásaimat a népi írók határozták meg. Illyés Gyula például nekem nem csupán a modern mai magyar költészet világító fáklyáját jelentette pályám kezdetén ... Magyarságról és európaiságról vallott nézetei a személyes élmények erejével hatott rám. Korán megtanultam, hogy az önismeret elválaszthatatlan a körülöttünk élő népek történelmének, művelődésének az ismerésétől. Amikor tehát az egyén és a közösség nyelvi megmaradásáért vívtam küzdelmeimet, korszerűen értelmezett európaiság-eszményem arra kötelezett, hogy megtanuljam a körülöttünk élő népek nyelvét, s belülről ismerjem meg történelmüket, irodalmukat, életérzésüket. Így jutottam el egy olyan magatartás vállalásáig, amelyet már nem kezdhetnek ki a kételkedés, vagy a cinizmus divatos áramlatai. Az elkötelezettség számomra nem esztétikai kategória. A bácskai, bánáti, muraközi, szlavóniai magyarság helyzetét föltérképezni szándékozó utazásaim és naplókötetem, a most megjelent Hazavezérlő csillagok — ■ életformát és írói programot jeleznek. Annak jegyében születtek, szerb, horvát, szlovén, s úttörő vállalkozást jelentő macedón, albán és vajdasági román, szlovák versfordításaim, velük kapcsolatos esszéim, cikkeim is. — Szerepvállalásom tudom, nem egyedülálló, még csak nem is újszerű. Szeretett barátom, Csuka Zoltán mondhatná el, hogy itt föl sem vetődhetik az „érdemes-e” bizonytalansága. Napi elszámolásai sem nyugtalanítják, azt, aki meggyőződéses munkája az Európa e tájain élő népek irodalmi-művelődési közeledésének. A mai olvasó, a mi olvasónk, tapasztalásom szerint, mellébeszélésnek tartja, az író magánügyként fogja fel az elidegenedés, az egzisztencialista életérzés átplántált változatait. Élete, sorsa nagy kérdéseire földszintes válaszokat vár, ehhez pedig az írói önismeret erkölcsi fedezete kell. Ilyen önismeret nélkül irodalmi közvélemény sem létezik. Olga Lepesinszkaja ismét Budapesten. A világhírű szovjet balettmesternő az Opera balettkarának gyakorlatait vezeti. (MTI fotó : Keleti Éva terv.) Toldi estéje az Irodalmi Színpadon A következő hetekben, hónapokban , ismét néhány jelentős irodalmi alkotást tűz műsorára az Irodalmi Színpad. Február végén, 25- én tartják a premierjét Georg Büchner német drámaíró két egyfelvonásosának, a Woyzeck-nek, illetve a Leonce és Léná-nak. Woyzeck szerepét MadarasJózsef játssza, a többi szerepben, Dallos Szilvia, Dőry Virág, Miklóssy György, Bozóky István, Újréti László, Somhegyi György, Ferencz László, Telessy Györgyi, Szilágyi István, Harkányi Ödön és Fodor Tamás mutatkozik be. A Leonce és Léna című komédia főszereplője Latabár Kálmán lesz. A két egyfelvonásos rendezője: Léner Péter. Oratóriumváltozatban Szendrő József rendezésében mutatja be március 7- én Arany János Toldi estéjét az Irodalmi Színpad. Toldit Dömsödy János személyesíti meg. Váci Mihály emlékére áprilistól a költő műveiből irodalmi esteket rendeznek a Nagymező utcai színházban. A televízió hamarosan szalagra rögzíti az elmúlt évad egyik legnagyobb sikerét, Peter Weiss: Makinpot úr című zenés játékát. A toborzóliszt. Az Universitas együttes ma este mutatja be az Egyetemi Színpadon George Farquhar A toborzótiszt című komédiáját, Szántó Judit fordításában, Zsámbéki Gábor rendezésében. További előadások február 13-án, 28-án és március 13-án és 28-án, valamint április 16-án este lesznek. Nemzetiségi est Délszláv és német nemzetiségi estet rendez holnap délután a Fővárosi Művelődési Ház és a Népművelési Intézet. A műsorban délszláv és német népművészek, népi együttesek, lépnek fel. Szerepel a nemzetiségek táncfeldolgozásait bemutató debreceni népi együttes, a magyarországi nemzetiségek központi táncegyüttese, a soroksári Táncsics Mihály Művelődési Ház német nemzetiségi táncegyüttese és a VDSZ Bartók táncegyüttese. A műsor keretében bemutatják a Busójárás című filmet. A nemzetiségi est keretében az együttesek vezetői és a szakemberek vitát is tartanak a népzene színpadi feldolgozásáról, a műsorokban bemutatott koreográfiákról. A Fővárosi Művelődési Ház előősarkában délszláv és német népművészeti kiállítást is láthatnak az érdeklődők. Műszaki diákklub Műszaki diákklub alakult Csepelen, a Radnóti Miklós Művelődési Házban. A programban kutatóintézetek, üzemek, intézmények látogatása szerepel, előadások, filmvetítések, viták várják az érdeklődőket. ' *