Esti Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Fiatal életek A Szépirodalmi Könyvkiadó fiatal írókat bemutató sorozata keretében, amely sorozat a Fiatal életek indulója címet viseli, hétfőn, 10-én este 7 órakor Pardi Anna és Zimre Péter szerzői estjét tartják meg az Építők Műszaki Klubjában (V., Petőfi S. u. 5.). A szerzőkkel B. Nagy László és Domokos Mátyás beszélget. Közreműködik: Demján Edit és Huszti Péter. A tékozló lány Eredeti bemutatót tart a Déryné Színház. Végh Antal A tékozló lány című drámáját Kertész László rendezi. Az országjáró riportjairól és szociografikus tanulmányairól is jól ismert író a dráma témáját a tanyavilág problémáiból merítette. A darab szereplői: Téren Gizella, Borhy Gergely, Szigeti Géza, Kiss László és Mihók Éva. A Kulich Gyula téri színpadon május 6-án tartják a darab budapesti bemutatóját. ÖTSZÁZ ÉV UTÁN Szelíd oroszlán kíséri Dürer a Szépművészeti Múzeumban ♦ Ajtósi ősök Az ólomkeretes ablakokon át betörő napfény vibrálva ömlik szét a cella tárgyain, s békésen állapodik meg az írásba mélyedő bölcs öregen. Előtte házőrző kutyája és megszelídített kísérő állata — az oroszlán szunnyadozik. A jámborság, a lelki tisztaság megtestesítője: Szent Jeromos. A másik lapon szörnyetegekkel körülfogott ifjú lovag látható. A csontvázhalál torz vigyorral nyújtja felé a homokórát, a fiatal lovas nyomában ördög leselkedik. A harmadik, magába mélyedő, kezében körzőt tartó, tépelődve töprengő, nőalakot ábrázol. A mű címe: Melankólia. A három rézmetszet a képszerkesztés, a gondolati tartalom és technikai bravúr páratlanul szép együttese. Méltán tartják Albrecht Dürer leghíresebb művének mestere. A jubileum alkalmából Albrecht Dürer emlékkiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. Nálunk őrzött ötszáz lapjából, most több mint 180 fa- és rézmetszettel ismerkedhet meg a látogató. A terem első tárlójának üveglapjai alatt, a mester öt sajátkezű rajza sorakozik. A különféle ötletek, a különféle hangok, a gyengéd szépségű, ezüstvesszővel rajzolt Mária Magdolna, s Szent Anna harmadmagával és a Lándzsás lovas. E két utóbbi mű már csak néhány napig látható Budapesten. A Férfiarckép című festmény társaságában hamarosan vendégségbe utazik, a mester szülővárosába. Magyarországról indult Albrecht Dürer, 1471. május 21-én született Nürnbergben. Apja, a tehetséges ötvösmester, Magyarországról indult el a középkori mesteremberek szokásos vándorútjára. Bebarangolta a Németalföldet, Németországot, majd Nürnbergben telepedett le. Tizennyolc gyermeke közül a jövő nagy mestere, az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb egyénisége, a harmadik volt. 1524 karácsonyán keltezett sajátkezű feljegyzései szerint ősei a Gyula melletti Ajtós községből származtak, családnevüket is innen vették. Az ötvösmester atya az ifjú Dürert is ötvösnek szánta, de a fiút hajlama és érdeklődése a festészet felé vonzotta. Keresztapja, Anton Koberger nyomdájában ismerkedett meg a fametszés technikájával, s egy életre eljegyezte magát a grafikával. Inasévei elteltével ő is útra kelt, beutazta Svájcot, Németországot, végül Itáliában talált rá az új embereszményre, a természet és az ember realista ábrázolására. Hazatérve berendezte műhelyét, s ettől kezdve munkásságát, csaknem teljesen a sokszorosított grafika, a fa- és a rézmetszet töltötte ki. Szüntelenül kísérletező, töprengő, alkotó volt, a szép arányok és a igaz gondolat titkát kutatta. Fanielszd,sorozat A Szépművészeti Múzeum kiállítása valóban ünnep, hiszen Dürer műveit 1928 óta most mutatják be először reprezentatív kiállításon. A tárlat átfogó képet ad e rendkívüli művészegyéniség töretlenül ívelő pályájáról. Híres fametszetsorozatai, Az Apokalipszis lovasai, a Nagy passió és a Mária élete lapjai, mind-mind az új valóság, a reneszánsz ember eszményéről, műveltségéről, virtuóz technikájáról tanúskodik. Az antik és a humanista irodalomból merített témáin kívül itt vannak barátairól és híres kortársairól, Rotterdami Erasmusról és Pirckheimerről készített korabeli metszetei. Albrecht Dürer születésének ötszázadik évfordulójáról mindenütt megemlékeznek a világon. A Szépművészeti Múzeum gazdag kiállítása méltóan kapcsolódik ehhez a jubileumhoz. A kiállítást dr. Kaposy Veronika rendezte hozzáértéssel és nagy-nagy szeretettel- Harangozó Márta Ezüst vesszővel ötszáz esztendővel ezelőtt született a német reneszánsz e világjelentőségű Beat-sikcr Schuberttel PÁRIZSI OLYMPIA ÉS FALUSI DOBOGÓ NACKIÉK KÉT ÚT KÖZÖTT A párizsi Olympia Színház — olyan név, amelynek hallatán világszerte felkapják fejüket a látványos, zenés műfaj ismerői. A show világhírességei lépnek itt fel. Magyarországról hívott vendég most szerepelt először: az Ex Antiquis, Hacki Tamás és együttese. A két hét alatt, amíg a nevezetes színházban felléptek, nem kisebb nagyságok szerepeltek még ugyanazon a színpadon, mint Tom Jones és Mireille Mathieu. Az igazgató búcsúzóul újabb meghívást ígért. Párizsban tévéfelvételt is készítettek velük, Dalidával és más sztárokkal egy műsorba kerültek. A külföldi sikerek szériája után éppoly szerény és halk maradt ez a tehetséges és immár világhírű fiatalember, mint amikor füttyművészként először feltűnt. Pedig azóta valóban jóformán az egész világot bejárta zenekarával; csak a közelmúltban a párizsi sikeren kívül a madridi tévében léptek fel, szerepeltek élő adásban a holland televízióban; és még egy, nem megvetendő hír: attól az olasz vállalattól, amely Hackiék lemezfelvételét készítette, megvette az egész világon való terjesztés jogát a Philips lemezcég. Most épp Nyugat-Németországba utaztak, Düsseldorfba és Dortmundba. ősszel Sorrentóban lépnek fel, az ottani műsorban Bartókné Pásztory Ditta is szerepel. — Ezek mind nagy örömök. De mégsem szeretnénk, ha mi mindig csak az az együttes lennénk a hazai köztudatban, amely éppen megjött valahonnan, vagy éppen utazik valahová — mondja Hacki Tamás. — Amire a legbüszkébbek vagyunk: a kevésbé zajos, de nekünk igen: kedves hazai sikerek. Rozoga falusi művelődési házakban fiatalok, gyerekek körében aratunk koncertünkkel „beat-szintű” sikert, Bachot és Schubertét viszünk feldolgozásainkat a zenével most ismerkedő közönségnek; vidéki zenepedagógusoktól kapunk jóleső elismerő szavakat. Ők érzik meg leginkább munkánk missziójellegét. Legalábbis mi elsősorban annak tekintjük az Ex Antiquis Együttes muzsikája. (f. f.) □ CSATA ÁRNYÉK NÉLKÜL címmel készítenek filmet a MOSZFILM Stúdióban. A sportolókról szóló alkotást Valentyin Popov rendezi, Oszetyinszkij forgatókönyvéből. □ SZÁNTÓ PIROSKA Munkácsy-díjas festőművész munkáiból nyílt kiállítás a hajdúszoboszlói művelődési központban. D MICHELANGELO ANTONIONI Csehszlovákiába utazott, hogy ott keressen főszereplőt Technically Sweet című filmjéhez. □ ÉRDY JÁNOSRA, a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának egykori vezetőjére emlékezik a Magyar Nemzeti Múzeum május 8-án nyíló kiállítása. □ ORSZÁGOS KERESZTREJTVÉNYFEJTŐ csapatbajnokságot rendeztek Szombathelyen a Rejtvénykedvelő Klubok együttesei részére. A többórás versenyt és a KISZ Vas megyei Bizottsága kupáját a szekszárdiak II. csapata nyerte. ín apróci mozikban Az Angyal elrablása Ismét a filmvászonra lép a televízió képernyőjéről Angyal, azaz Simon Templar, azaz Roger Moor. És, természetesen, rendkívüli bonyodalmakba keveredik egy rendkívül csinos krimiírónő és egy rendkívül elszánt gengszterbanda révén. A tét ezúttal is élet vagy halál, de, természetesen, semmi kétség afelől, hogyan is dől el végül Angyal és ellenfeleinek küzdelme. A filmet Leslie Charteris ötletéből John Kruse írta, a rendező: Roy Baker. Roger Moor partnernője: Sylvia Syms. Az állatnak meg kell halnia A Hűtlen asszonyok és a televízióban nemrég sugárzott A szép Serge című film rendezőjének,Claude Chabrolnak a neve bizonyára sokakat becsalogat új produkciójához a mozikba. Másoknak pedig a felirat lesz vonzó: színes olasz— francia bűnügyi film. A főcselekményen valóban bűnügy feszültsége húzódik végig. Egy apa keresi fia gázolóját, azzal a Szándékkal, hogy bosszút álljon rajta. Mindezt a néző már az első percekben megtudja, de a rendező szándéka nem csupán annyi, hogy a nyomozás izgalmait adja. Lélektani ábrázolással törekszik igazi drámává mélyíteni a napihírbe sűríthető bűnügyet. Olykor azonban melodramatikus hangba csúszik a történet, s a szikár elbeszélőmód ellenére érzelmes kicsengésűvé válik a film. A nagyon szépen kidolgozott felvételek Jean Rabier operatőrt dicsérik. A főszerepekben Jean Yanne, mint a már nem is emberformátumúan gonosz és önző gázoló, Michel Duchaussoy, mint a bosszút kereső apa, s Caroline Cellier, mint a gázolás életben maradt, szerencsétlen sorsú áldozata lép elénk a filmben. Eboli hercegnő Májusban folytatódik a világjáró vendégművészek fellépése Budapest dalszínházaiban. A sort Gisella Schröter, a berlini Deutsche Staatsoper magánénekese nyitja meg, aki a Rózsalovagban Octavia szerepében mutatkozik be május 14-én. Kónya Sándor Cavaradossit énekli a Toscában május 16-án. A hónap, s egyben az évad kimagasló művészi eseményét ígéri Grace Bumbry amerikai néger művésznő vendégfellépése: május 18-ánAmnerist énekli az Aida előadásán, 21-én pedig Eboli hercegnőt a Don Carlosban. Ismét Budapesten szerepel majd Peter Schreier kamaraénekes, a berlini Staatsoper Nemzeti-díjas művésze, aki Taminót énekli a Varázsfuvolában 29-én, s az azt követő napon Belmontét a Szöktetés a szerájból című operában. Grace Bumbry • Az otthoni munkát megkönnyítő gépek kerültek ezúttal a Családi otthon terítékére. A riportokból kiderült: sok háziaszszony nem is igen tud jó néhány, a konyhai munkát korszerűsítő gépről. Különösen a falun élő háziaszszonyok ismeretei szűkösek. A rögtönzött adatgyűjtés szembetűnővé tette, hogy ők emiatt kétszer anynyi vagy még több időt töltenek konyhai munkákkal, mint városi társaik. Molnár Margit műsorának célja lehetett a háztartási gépek propagálása is, bár a bemutatott darabok használatáról és hasznosságáról inkább csak kutyafuttában hallottunk. Annál rokonszenvesebb volt a riporternő igénye: olcsóbb gépeket a piacra! Egyetértünk álláspontjával, azaz a szemlélettel, hogy hiába álomszép és szupermodern egy mosogató- vagy egy robotgép, ha magas ára miatt nem tudják megvenni a közepes és kis jövedelmű családok. • S most hadd térjünk vissza egy hétvégi műsorra, amelynek méltatása korábban kimaradt a tévénoteszből. A Telegroteszk legutóbbi adásáról van szó, amelynek Kassowitz Félix volt a vendége. Azért térünk vissza rá, mert véleményünk szerint ez sikerült eddig a legjobban. Rapcsányi László és a karikaturista valóban beszélgetett, s nem egy előre megírt forgatókönyv betanult csattanóit mondta föl. Legalábbis a néző a legkevésbé sem érezte az előre kiosztott szerepek előkészítettségét. S ebből a nagyon gördülékeny beszélgetésből és a jól közbeiktatott rajzokból világosan kiderült a meghívott művész egyéniségének lényege, a rendkívül termékeny ötletesség. (bársony) CSURKA ISTVÁN, MAJOR TAMÁS, KÁLLAI FERENC, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ zolnay zsuzsa, partos erzsi, Döglött 3knak SZOKOLAY OTTÓ, IZSÓF VILMOS, GYULAI KÁROLY Bemutató előadás 1971. május 7-én Vígjáték 2 részben Rendezte: - - ■ IGLÓDI ISTVÁN