Esti Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Fiatal életek A Szépirodalmi Könyv­kiadó fiatal írókat bemuta­tó sorozata keretében, amely sorozat a Fiatal éle­tek indulója címet viseli, hétfőn, 10-én este 7 órakor Pardi Anna és Zimre Péter szerzői estjét tartják meg az Építők Műszaki Klubjá­ban (V., Petőfi S. u. 5.). A szerzőkkel B. Nagy László és Domokos Mátyás beszél­get. Közreműködik: Dem­ján Edit és Huszti Péter. A tékozló lány Eredeti bemutatót tart a Déryné Színház. Végh An­tal A tékozló lány című drámáját Kertész László rendezi. Az országjáró ri­portjairól és szociografikus tanulmányairól is jól is­mert író a dráma témáját a tanyavilág problémáiból merítette. A darab szerep­lői: Téren Gizella, Borhy Gergely, Szigeti Géza, Kiss László és Mihók Éva. A Kulich Gyula téri színpa­don május 6-án tartják a darab budapesti bemuta­tóját. ÖTSZÁZ ÉV UTÁN Szelíd oroszlán kíséri Dürer a Szépművészeti Múzeumban ♦ Ajtósi­ ősök Az ólomkeretes ablako­kon át betörő napfény vib­rálva ömlik szét a cella tárgyain, s békésen állapo­dik meg az írásba mélyedő bölcs öregen. Előtte ház­őrző kutyája és megszelí­dített kísérő állata — az oroszlán szunnyadozik. A jámborság, a lelki tisztaság megtestesítője: Szent Jero­mos. A másik lapon ször­nyetegekkel körülfogott if­jú lovag látható. A csont­vázhalál torz vigyorral nyújtja felé a homokórát, a fiatal lovas nyomában ör­dög leselkedik. A harma­dik, magába mélyedő, ke­­­zében körzőt tartó, tépelőd­­ve töprengő, nőalakot áb­rázol. A mű címe: Melan­kólia. A három rézmetszet a képszerkesztés, a gondo­lati tartalom és technikai bravúr páratlanul szép együttese. Méltán tartják Albrecht Dürer leghíresebb művének­ mestere. A jubileum alkal­mából Albrecht Dürer em­lékkiállítás nyílt a Szépmű­vészeti Múzeumban. Ná­lunk őrzött ötszáz lapjából, most több mint 180 fa- és rézmetszettel ismerkedhet meg a látogató. A terem első tárlójának üveglapjai alatt, a mester öt saját­kezű rajza sorakozik. A különféle ötletek, a kü­lönféle hangok, a gyengéd szépségű, ezüstvesszővel rajzolt Mária Magdolna, s Szent Anna harmadmagá­val és a Lándzsás lovas. E két utóbbi mű már csak néhány napig látható Bu­dapesten. A Férfiarckép című festmény társaságá­ban hamarosan vendégség­be utazik, a mester szülő­városába. Magyarországról indult Albrecht Dürer, 1471. má­jus 21-én született Nürn­bergben. Apja, a tehetséges ötvösmester, Magyaror­szágról indult el a közép­kori mesteremberek szoká­sos vándorútjára. Bebaran­golta a Németalföldet, Né­metországot, majd Nürn­­bergben telepedett le. Ti­zennyolc gyermeke közül a jövő nagy mestere, az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb egyéni­sége, a harmadik volt. 1524 karácsonyán kel­tezett sajátkezű fel­jegyzései szerint ősei a Gyula melletti Ajtós köz­ségből származtak, család­nevüket is innen vették. Az ötvösmester atya az ifjú Dürert is ötvösnek szánta, de a fiút hajlama és érdek­lődése a festészet felé von­zotta. Keresztapja, Anton Koberger nyomdájában is­merkedett meg a fametszés technikájával, s egy életre eljegyezte magát a grafiká­val. Inasévei elteltével ő is útra kelt, beutazta Svájcot, Németországot, végül Itá­liában talált rá az új em­bereszményre, a természet és az ember realista ábrá­zolására. Hazatérve beren­dezte műhelyét, s ettől kezdve munkásságát, csak­­nem teljesen a sokszorosí­tott grafika, a fa- és a réz­metszet töltötte ki. Szünte­lenül kísérletező, töprengő, alkotó volt, a szép arányok és a igaz gondolat titkát kutatta. Fanielszd,sorozat A Szépművészeti Mú­zeum kiállítása valóban ünnep, hiszen Dürer mű­veit 1928 óta most mutatják be először reprezentatív kiállításon. A tárlat átfogó képet ad e rendkívüli mű­vészegyéniség töretlenül ívelő pályájáról. Híres fa­metszetsorozatai, Az Apo­kalipszis lovasai, a Nagy passió és a Mária élete lap­jai, mind-mind az új való­ság, a reneszánsz ember eszményéről, műveltségé­ről, virtuóz techniká­járól tanúskodik. Az antik és a humanista irodalomból me­rített témáin kívül itt van­nak barátairól és híres kor­társairól, Rotterdami Erasmusról és Pirckheimer­­ről készített korabeli met­szetei. Albrecht Dürer születésé­nek ötszázadik évfordulójá­ról mindenütt megemlé­keznek a világon. A Szép­­művészeti Múzeum gazdag kiállítása méltóan kapcsoló­­dik ehhez a jubileumhoz. A kiállítást dr. Kaposy Vero­nika rendezte hozzáértés­sel és nagy-nagy szeretet­tel- Harangozó Márta Ezü­st vesszővel ötszáz esztendővel ez­előtt született a német re­neszánsz e világjelentőségű Beat-sikcr Schuberttel PÁRIZSI OLYMPIA ÉS FALUSI DOBOGÓ N­ACKIÉK KÉT ÚT KÖZÖTT A párizsi Olympia Szín­ház — olyan név, amely­nek hallatán­ világszerte felkapják fejüket a látvá­nyos, zenés műfaj ismerői. A show világhírességei lép­nek itt fel. Magyarország­ról hívott vendég most sze­repelt először: az Ex An­­tiquis, Hacki Tamás és együttese. A két hét alatt, amíg a nevezetes színház­ban felléptek, nem kisebb nagyságok szerepeltek még ugyanazon a színpadon, mint Tom Jones és Mi­­reille Mathieu. Az­ igazgató búcsúzóul újabb meghí­vást ígért. Párizsban tévé­felvételt is készítettek ve­lük, Dalidával és más sztá­rokkal egy műsorba kerül­tek. A külföldi sikerek szé­riája után éppoly szerény és halk maradt ez a tehet­séges és immár világhírű fiatalember, mint amikor füttyművészként először feltűnt. Pedig azóta való­ban jóformán az egész vi­lágot bejárta zenekarával; csak a közelmúltban a pá­rizsi sikeren kívül a mad­ridi tévében léptek fel, szerepeltek élő adásban a holland televízióban; és még egy, nem megvetendő hír: attól az olasz vállalat­tól, amely Hackiék lemez­­felvételét készítette, meg­vette az egész világon va­ló terjesztés jogát a Phi­lips lemezcég. Most épp Nyugat-Né­­metországba utaztak, Düs­seldorfba és Dortmundba. ősszel Sorrentóban lépnek fel, az ottani műsorban Bartókné Pásztory Ditta is szerepel. — Ezek mind nagy örö­mök. De mégsem szeret­nénk, ha mi mindig csak az az együttes lennénk a hazai köztudatban, amely éppen megjött valahonnan, vagy éppen utazik valaho­vá — mondja Hacki Ta­más. — Amire a legbüsz­­kébbek vagyunk: a kevés­bé zajos, de nekünk igen: kedves hazai sikerek. Ro­zoga falusi művelődési há­zakban fiatalok, gyerekek körében aratunk koncer­tünkkel „beat-szintű” si­kert, Bachot és Schuber­tét viszünk feldolgozásain­kat a zenével most ismer­kedő közönségnek; vidéki zenepedagógusoktól­­ ka­punk jóleső elismerő sza­vakat. Ők érzik meg legin­kább munkánk missziójel­legét. Legalábbis mi első­sorban annak tekintjük az Ex Antiquis Együttes mu­zsikája. (f. f.) □ CSATA ÁRNYÉK NÉLKÜL címmel készíte­nek filmet a MOSZFILM Stúdióban. A sportolókról szóló alkotást Valentyin Popov rendezi, Oszetyinsz­­kij forgatókönyvéből. □ SZÁNTÓ PIROSKA Munkácsy-díjas festőmű­vész munkáiból nyílt ki­állítás a hajdúszoboszlói művelődési központban. D MICHELANGELO AN­TONIONI Csehszlovákiá­ba utazott, hogy ott ke­ressen főszereplőt Techni­cally Sweet című filmjé­hez. □ ÉRDY JÁNOSRA, a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának egykori vezetőjére emléke­zik a Magyar Nemzeti Múzeum május 8-án nyíló kiállítása. □ ORSZÁGOS KE­­RESZTREJTVÉNYFEJTŐ csapatbajnokságot rendez­tek Szombathelyen a Rejt­vénykedvelő Klubok együt­tesei részére. A többórás versenyt és a KISZ Vas megyei Bizottsága kupá­ját a szekszárdiak II. csa­pata nyerte. ín apró­ci mozikban Az Angyal elrablása Ismét a filmvászonra lép a televízió képernyőjéről Angyal, azaz Simon Temp­lar, azaz Roger Moor. És, természetesen, rendkívüli bonyodalmakba keveredik egy rendkívül csinos krimi­írónő és egy rendkívül el­szánt gengszterbanda­­ ré­vén. A tét ezúttal is élet vagy halál, de, természete­sen, semmi kétség afelől, hogyan is dől el végül An­gyal és ellenfeleinek küz­delme. A filmet Leslie Charteris ötletéből John Kruse írta, a rendező: Roy Baker. Roger Moor part­nernője: Sylvia Syms. Az állatnak meg kell halnia A Hűtlen asszonyok és a televízióban nemrég sugár­zott A szép Serge című film rendezőjének,­­Claude Chabrolnak a neve bizo­nyára sokakat becsalogat új produkciójához a mozikba. Másoknak pedig a felirat lesz vonzó: színes olasz— francia bűnügyi film. A fő­­cselekményen valóban bűn­ügy feszültsége húzódik vé­gig. Egy apa keresi fia gá­­zolóját, azzal a Szándékkal, hogy bosszút álljon rajta. Mindezt a néző már az el­ső percekben megtudja, de a rendező szándéka nem csupán annyi, hogy a nyo­mozás izgalmait adja. Lé­lektani ábrázolással törek­szik igazi drámává mélyí­teni a napihírbe sűríthető bűnügyet. Olykor azonban melodramatikus hangba csúszik a történet, s a szi­kár elbeszélőmód ellenére érzelmes kicsengésűvé vá­lik a film. A nagyon szé­pen kidolgozott felvételek Jean Rabier operatőrt di­csérik. A főszerepekben Jean Yanne, mint a már nem is emberformátumúan gonosz és önző gázoló, Mi­chel Duchaussoy, mint a bosszút kereső apa, s Ca­roline Cellier, mint a gázo­lás életben maradt, sze­rencsétlen sorsú áldozata lép elénk a filmben. Eboli hercegnő Májusban folytatódik a világjáró vendégművé­szek fellépése Budapest dalszínházaiban. A sort Gisella Schröter, a berlini Deutsche Staatsoper ma­gánénekese nyitja meg, aki a Rózsalovagban Octavia szerepében mutatkozik be május 14-én. Kónya Sándor Cavaradossit énekli a Toscában május 16-án. A hónap, s egyben az évad ki­magasló művészi eseményét ígéri Grace Bumbry ameri­kai néger művésznő ven­dégfellépése: május 18-án­­Amnerist énekli az Aida előadásán, 21-én pedig Eboli hercegnőt a Don Car­­losban. Ismét Budapesten szere­pel majd Peter Schreier kamaraénekes, a berlini Staatsoper Nemzeti-díjas művésze, aki Taminót énekli a Varázsfuvolában 29-én, s az azt követő na­pon Belmontét a Szöktetés a szerájból című operában. Grace Bumbry • Az otthoni munkát megkönnyítő gépek kerül­tek ezúttal a Családi ott­hon terítékére. A riportok­ból kiderült: sok háziasz­­szony nem is igen tud jó néhány, a konyhai munkát korszerűsítő gépről. Külö­nösen a falun élő háziasz­­szonyok ismeretei szűkö­sek. A rögtönzött adatgyűj­tés szembetűnővé tette, hogy ők emiatt kétszer any­­nyi vagy még több időt töl­tenek konyhai munkákkal, mint városi társaik. Molnár Margit műsorának célja le­hetett a háztartási gépek propagálása is, bár a be­mutatott darabok haszná­latáról és hasznosságáról inkább csak kutyafuttában hallottunk. Annál rokon­szenvesebb volt a riporter­nő igénye: olcsóbb gépeket a piacra! Egyetértünk ál­láspontjával, azaz a szem­lélettel, hogy hiába álom­szép és szupermodern egy mosogató- vagy egy robot­gép, ha magas ára miatt nem tudják megvenni a kö­zepes és kis jövedelmű csa­ládok. • S most hadd térjünk vissza egy hétvégi műsor­ra, amelynek méltatása ko­rábban kimaradt a tévé­noteszből. A Telegroteszk legutóbbi adásáról van szó, amelynek Kassowitz Félix volt a vendége. Azért té­rünk vissza rá, mert véle­ményünk szerint ez sike­rült eddig a legjobban. Rapcsányi László és a ka­­rik­aturista valóban beszél­getett, s nem egy előre megírt forgatókönyv beta­nult csattanóit­ mondta föl. Legalábbis a néző a legke­vésbé sem érezte az előre kiosztott szerepek előkészí­tettségét. S ebből a nagyon gördülékeny beszélgetésből és a jól közbeiktatott raj­zokból világosan kiderült a meghívott művész egyéni­ségének lényege, a rendkí­vül termékeny ötletesség. (bársony) CSURKA ISTVÁN, MAJOR TAMÁS, KÁLLAI FERENC, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ zolnay zsuzsa, partos erzsi, Döglött 3knak SZOKOLAY OTTÓ, IZSÓF VILMOS,­­ GYULAI KÁROLY Bemutató előadás 1971. május 7-én Vígjáték 2 részben Rendezte: - - ■ IGLÓDI ISTVÁN

Next