Esti Hírlap, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
Angela védőinek beadványa San Rafael, szeptember 21. Angela Davis védői tegnap azzal a kéréssel fordultak a polgárjogi harcos ügyét tárgyaló bírósághoz, hogy a tárgyalás színhelyét helyezzék át San Franciscóba, mert csak ott képzelhető el a tárgyilagos légkör biztosítása. Az ügyvédek kérelmüket a kiszemelt város lakosai körében végzett közvéleménykutatással támasztották alá. Rubensnek nyoma veszett Koppenhága, szeptember 21. Rubens egyik, 55 ezer angol fontot érő festményét lopták el ismeretlen tettesek egy vidéki házból, amely mintegy 60 kilométerre van a dán fővárostól. Málta pénzügyi segélyt kapott Líbiától Valletta, szeptember 21. A máltai kormány tegnap este bejelentette, hogy pénzügyi segélyt kapott a líbiai kormánytól, de nem ismertette, mekkora az öszszeg és milyenek a segély feltételei. A miniszterelnök hivatalának egyik megbízottja a képviselőhöz ülésén hangoztatta: a júniusban tartott választások után nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat nem tud megbirkózni a pénzügyi nehézségekkel, ha csak valahonnan nem kap segítséget. E segély Líbiából érkezett — mondotta, de hozzáfűzte, hogy további részletek közlése „nem szolgálná a nemzet érdekeit”. Dom Mintoff miniszterelnök június óta háromszor járt Líbiában. Az elmúlt hét végén Nagy-Britanniában tárgyalt. A máltai kormány hatalomra jutása óta nehéz tárgyalásokat folytat arról, hogy a szigeten létesített brit és NATO-támaszpontok bérleti díjaként milyen összeget kapjon. Hírek szerint Nagy-Britannia és a NATO évenkénti tízmillió font sterlinget ajánlott fel, míg a miniszterelnök húszés harmincmillió font sterling közötti összeget követel. A KERESZTÉNYDEMOKRATÁK IS AGGÓDNAK... VITA AZ OLASZ PARLAMENTBEN Cino Pallotta telefon jelentése: Valamennyi jelentősebb ágazatban rohamos áremelkedés jellemzi az olasz gazdasági életet — állapította meg tegnap a parlament ipari bizottságának elnöke. Gava iparügyi miniszter egy jelentést terjesztett a képviselők elé. A jelentés alapján kialakult vitában még a kereszténydemokrata honatyák is aggodalmuknak adtak kifejezést az élelmiszerek, textíliák, ruházati cikkek és lábbelik árának ugrásszerű emelkedése miatt. Gara igyekezett bizonygatni, hogy ez év júliusában a kérdéses cikkek ára viszonylag kisebb mértékben módosult csak Itáliában, mint a Közös Piachoz tartozó más országokban, összehasonlítva 1970 júliusával Az általa közölt indexek szerint Franciaországban 5,6, Angliában 10,2 százalékos áremelkedés következett be, míg az olasz áruk csak 5,4 százalékkal drágultak. Az Unitá mai száma „teljesen kiábrándítónak” nevezte Gava jelentését. Római megfigyelők szerint az infláció megfékezésére az olasz szakszervezeti szövetségek különböző javaslatokat dolgoztak ki. Saarbrückenben Nem először jártam az utóbbi esztendők során a Német Szövetségi Köztársaságban. Első ízben vezetett azonban utam egy nyugatnémet földön rendezett, európai békeértekezletre. S nemcsak számomra volt ez újság. A Saarbrückeni négyszögletű „kerekasztalnál” földrészünk huszonöt országából sereglettek össze a különböző béke mozgalmak képviselői. A téma kézenfekvő volt: európai mozgósítás az európai biztonságért. Ha utánajárnánk a hidegháború sokszor bepókhálósodott jogi aktahalmazaiban, valószínűleg akadnának még olyan, egyelőre érvényüket nem vesztett határozatok, amelyek Nyugat-Németországban törvényen kívül helyezték a szövetségi békemozgalmat is. Amennyire különös és sajátságos ez a helyzet, a másik oldalon annál örvendetesebb, hogy a politika gyakorlatának túl kellett mindezen lépnie. Néstehv éve a realitások szószólói a sarokba szorítva, szinte védekezésre kényszerültek. Emlékszem rá, hogy ahhoz is bátorság kellett, amikor valaki pejoratív meghatározások helyett, macskakörmök nélkül — a nevén nevezte a Német Demokratikus Köztársaságot. Most, egy változott légkörben sok minden természetesnek tűnik, ami akkor valósággal rendkívüli szenzációként hatott. A szociáldemokrata professzor, Saarbrücken Bundestag-képviselője, amikor este a különböző ifjúsági szervezetek vezetőivel vitatkoztunk, az új SS-ről beszélt, s a két S alatt Strauss keresztényszocialista pártvezért, valamint Springert, a sajtócézárt értette. A helyzet érett a továbblépésre: a keleti szerződések ratifikálására, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi érvényű elismerésére, a két német állam ENSZ-tagságára, s végül, de semmiképpen sem utolsósorban az európai biztonsági értekezlet összehívására. Ha nem tagadjuk, hogy a külső és belső változások hatásaként a bonni kormány is nagyobb realitásérzékről tett tanúságot, ebben a szellemben éppen a következetességet kérhetjük számon. Nincs indoka, legalábbis ésszerű érve, a félúton történő megtorpanásra. A pillantás a tanácskozóteremre elegendő volt annak felmérésére, mennyire növekszik és szélesedik a kontinensünk biztonságát kívánók tábora. Az ismert arcok mellett — legtöbbjükkel májusban, Budapesten, a Béke-világtanács emlékezetes közgyűlése alkalmából találkozhattunk az eddig kevéssé ismert nevek. Izlandi fiatalember, a legutóbbi, baloldali győzelmet hozó választás óta parlamenti képviselő, méghozzá a baloldali kormánytöbbség képviselője. Többé már nem ellenzéki követelésként, hanem kabinetprogramként beszél az amerikai bázisok felszámolásának szükségességéről, a biztonsági konferenciáról. Málta küldötte — a szigeten szerveződő antiimperialista bizottság munkálatairól számolt be. Ciprusi kollégám homlokát — a nicosiai esti lap egyik szerkesztője volt — az Aprodithé szigetéről érkező hírek vonták redőbe. Ki küldte és miért küldte, vagy engedte oda Grivasz tábornokot, az ország semlegességének egyik fő ellenségét... S nem is egészen a véletlen úgy hozta magával, hogy a belfasti szakszervezeti titkárnő s a dublini egyetemi előadó — egy „protestáns” és egy „katolikus”, egymásmelletti széken ültek, megértve és átérezve a másik mondanivalóját. Sokan és sokféleképpen fogalmaztak: így volt ez rendjén.*Az ismert sebészprofesszortól (a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának alelnöke, s a szovjet békebizottság elnökségének tagja) a San Marino nevében felszólaló jogászig mégis mindenki egyetértett abban, hogy a kedvező körülmények között még többet lehet és kell tenni Európa biztonságáért. Ugyanígy nem lehetett vita arról, hogy az október-novemberi nagy BVT kampányban elválaszthatatlanul összefonódik majd a vietnami béke és földrészünk biztonsága. A Saarvidék fővárosában plakáterdő hirdette, hogy megnyílt a Család Világa elnevezésű kiállítás és vásár. A fogyasztás jegyében, a közös piaci országok rendezték konzumbemutatójukat. S megint egy első ízben: a vásáron pavilont nyitott a saarvidéki békemozgalom is. Plakátok és könyvek; békedalok a magnetofonokból ; filmvetítések, szabad vitalehetőség az európai békemozgalmak képviselőivel, rendszeres találkozók és beszélgetések az NDK küldötteivel — különösen a fiatalok voltak gyakori vendégek. Vásár lévén, vásárolni is lehetett: nemzetközi bazár kínálta áruit, s a tiszta bevételt — ezt hirdette a szembetűnő tábla — a haiphongi gyermekkórház újjáépítésére ajánlották fel. Olyan sikere volt a békepavilonnak, hogy konferenciánk ajánlotta: meg kell fontolni az egyre nagyobb szerepet játszó vásárok és nemzetközi kiállítások tervszerű felhasználását a békepropaganda céljaira is. A vásár szakmai része, természetesen, a fogyasztói társadalom kínálatának elsöprő áradását vonultatta fel, hiánycikkek nélkül. Talán ezért figyelt fel mindenki a megnyitó műsoron kívüli tüntetésére: sokgyermekes családok kopott ruhás fiai és lányai emeltek magasba protestáló feliratokat, a gazdasági csodából történő kirekesztettségüket panaszolva. „A sokgyermekes, szegénysorsú családok talán nem tartoznak a család világához?” — kérdezték. „Nem tipikus!” — fűzte hozzá egyik helyi újságírókollégám, és alighanem igaza van. De azért nem is „hiánycikk.. Réti Ervin PICASSO IS KÁROSULT Tornádó a Riviérán Párizs, szeptember 21. Valóságos tornádó pusztított tegnap Dél-Franciaországban, a spanyol határ közelében, ahol rendkívül heves szélvihar kíséretében, özönvízszerű eső zúdult számos tengerparti helységre. A felhőszakadás utakat mosott el, gépkocsikat sodort el, s a környéken levő kempingekben tartózkodóknak úgyszólván mindenük elpusztult. A felhőszakadásnak két halálos áldozata is van. A károsultak között szerepel Picasso is: az egyik környékbeli múzeumban a híres festő több képe megsérült, mert a szélvihar betörte az ablakokat és a bezúduló eső számos képet súlyosan megrongált. Amerikai kormányzók A jövő hónapban nyolc amerikai állam kormányzója látogat kilenc napra a Szovjetunióba — jelentette be ma a washingtoni külügyminisztérium. A kormányzók további négy napot töltenek Romániában. Szélittyilvet A HUSZONHATODIK Ma ismét benépesül az a New York-i üvegpalota, amelyre heteken-hónapokon keresztül feszülten figyel majd a világ. Százkilenc javaslat és a komputerkorszak statisztikusai szerint mintegy tízmillió szó hangzik el a közgyűlési teremben — nem számítva azokat a néha fontosabb szavakat, amelyek a folyosókon elhangzanak. Talán a palota üvegjellege is hozzájárul ahhoz, hogy a kommentátorok szívesen hasonlítják az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházát egy óriási lombikhoz. Valóban, ha gondosan figyelemmel kísérjük, mit látunk az üveg mögött, kicsiben, többé-kevésbé pontosan, megpillanthatjuk világunk változásait. A XXVI. közgyűlés megnyitásának napján már vitathatatlan egy olyan lényeges változás, amely magában a szervezetben, pontosabban annak élén következik be. U Thant főtitkár, aki már fél évtizeddel ezelőtt meg akart válni tisztségétől, vasárnapi, politikai testamentumnak is beillő nyilatkozatában immár félreérthetetlenné tette: nem hajlandó újabb öt esztendőre ellátni a főtitkári teendőket. Bárki is követi majd a palota 38. emeletén levő főtitkári hivatalban, nehéz dolga lesz; nem lesz könnyű feledtetni sem a csendes-udvarias burmai diplomata politikai képességeit , sem emberi kvalitásait. A világ biztonsága ezernyi tényezőtől függ. A 109 javaslat és az előre legalábbis sejthető téma közül nehéz kiválasztani a legfontosabbat. Annyi azonban biztos, hogy a szovjet delegáció által javasolt leszerelési világkonferencia már a közgyűlés nyitányakor az érdeklődés homlokterébe került Ennek az a fő oka, hogy a változások közepette egy alapvető körülmény változatlan maradt: világunknak még mindig nem sikerült határozottan eltávolodnia a nukleáris válaszattól, a nagy veszélyek és nagy lehetőségek kereszteződésétől. A közvélemény azt várja a nemzetek fórumától, hogy a mostani ülésszakon segíti ezt az eltávolodást — természetesen, az egyetemes fellélegzés irányában. Számos kérdés a világpolitika lombikjában is megérett a döntésre, köztük a kínai ENSZ-tagság, a gyarmatosítás maradványainak eltüntetése, valamint a vietnami háború befejezése.incsenek illúzióink: az út változatlanul tele van is természetes akadályokkal és mesterséges buktatókkal. De elég egy pillantást vetnünk a Glóbusra, és természetesen, elsősorban Európára, ahhoz, hogy felismerjük: az Egyesült Nemzetek Szervezetének talán soha nem volt annyi esélye az emlékezetes továbblépésre, mint a ma kezdődő XXVI. közgyűlésen. Harmat Endre ___________________________________________ A kezét nem emelte fel... A francia rendőrség bekerítette az „új Arséne Lupini-t Párizs, szeptember 21. Izgalmas órák zajlottak le tegnap Strasbourgban, ahol a rendőrségnek hoszszas nyomozás után végre sikerült felderítenie egy régóta keresett gengszter, Simon Schneider búvóhelyét. Schneidert több rablással és gyilkossági kísérletben való részvétellel gyanúsítják. A rendőrség már hónapok óta üldözi, a fiatal bűnöző azonban eddig még mindig egérutat tudott nyerni. Sok a barátja és pártfogója Strasbourgban és környékén, ahol bizonyos tekintélynek is örvend. Úgy emlegetik mint az új Arsene Lupint, olyan rendkívül ügyesen tudja álcázni magát. A hétfőre virradó éjszaka a rendőrség egy strasbourgi villában bekerítette, de óvakodott attól, hogy frontális támadással foglalja el a villát, mert Schneider és a vele együtt bujkáló társa állig fel volt fegyverkezve és túszként két fiatal nőt is tartott a villában. Schneider, amikor észre vette, hogy bekerítették, telefonon felhívta a párizsi France Soir szerkesztőségét, s bejelentette: hajlandó tárgyalni a rendőrséggel, de ellenállást tanúsít, ha megtámadják. Kiszállt a helyszínre a Strasbourgi főügyész is és Schneider ügyvédjével együtt a szomszédos házból hosszas tárgyalást folytatott a fedezett gengszterrel, aki végül beleegyezett, hogy társával együtt fegyvertelenül kijön a villából, és megadja magát, ha „megőrizheti tekintélyét” és nem kell fölemelt kézzel megjelennie a rendőrök előtt. Dobsa János