Esti Hírlap, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

AZ SZBT TÁRGYALJA Kevesebb munkás, több túlóra Kedvezőtlen tapasztalatok ♦ Megfontoltabb gazdálkodást Ma egésznapos ülést tart a Szakszervezetek Budapes­­­­ti Tanácsának elnöksége. Téma: a vállalati munka­erőgazdálkodás és a túlórák alakulása. Az erről készült jelentés leszögezi: a főváros munkaerőhely­zete az utóbbi években kedvezőtlenül alakult, fe­szültségekkel és ellent­mondásokkal teli. A vállalatok ma is igényel­nek új munkaerőt, de források kimerültek, csök­kentek a belső tartalékok, mérséklődött a vidékiek fel­vándorlása, stabilizáló­dott az ingázók száma. Budapesten folyamatosan csökkent a munkáslétszám: öt év alatt több mint 40 ezerrel lett kevesebb. Az alkalmazottaké azonban ez idő alatt is nőtt. A növeke­dés háromötöde az admi­nisztratív munkavállalók számának emelkedéséből adódott. Mi ennek az oka? Nőtt a vállalatoknál az adminisztráció. 1968 óta a bújtatott adminisztrátorok tényleges munkakörüknek megfelelő besorolást kap­tak. A vállalatoknál bővült a piackutatás, az árelemzés, a reklámtevékenység, bő­vült a gyártmányfejlesztés és jelentős adminisztrációt követel például az utazási költségtérítés és a lakbér­hozzájárulás lebonyolítása is. A munkaerőmozgásban tapasztalható jelenségek az utóbbi két-három évben káros következményekkel járnak a munkafegyelemre, a munkahelyi légkörre. Az iparban a dolgozók egynegyede gyakran, évente többször is változ­tatja munkahelyét. A tapasztalatok szerint a vándorlók között első he­lyen vannak a segédmun­kások, a magasabb képzett­ségű műszakiak és a köz­gazdászok. Szerencsére ma már mind több vállalati vezető kezdi megérteni — hangsúlyozza a jelentés —, hogy a fluk­tuáció csökkentésének és a munkafegyelem megszilár­dításának alapja a megfon­toltabb vállalati gazdálko­dás. Az iparban és az építő­iparban 1969-ben nagyjából lezárult a munkaidő-csök­kentés. Ám, ezzel párhuza­mosan, jelentősen növeke­dett a túlórázás. Sok he­lyütt indokolatlan mérték­ben. A szakszervezetek a múlt években tettek bizo­nyos erőfeszítéseket a túl­órák csökkentésére, illetve az emelkedések megakadá­lyozására. De ezek az intéz­kedések nem voltak eléggé következetesek. A kollektív szerződések zöme a felhasz­nálható túlórákat a szük­séglettől függetlenül, me­chanikusan határozta meg. Szaporodtak azok a bérezé­si, premizálási és jutalma­zási formák, amelyek a túl­óra-szabályozás megkerü­lését okozták, elleplezték a valóságos helyzetet. Köztudott, hogy a negyedik ötéves tervben nincs mód Budapesten a foglalkoztatott létszám számottevő növelésére. Ennek ellenére sok vállalat — figyelmen kívül hagyva a tényeket — a következő négy évben is létszámeme­lést tervez budapesti telep­helyein, s eszerint alakította ki gazdasági előirányzatait is. A Szakszervezetek Buda­pesti Tanácsa felhívja a vállalati szakszervezeti­ bi­zottságok figyelmét a mun­kaerőhelyzet javítására és a túlórák csökkentésére teendő intézkedésekre, a realitásokra, a valós helyzet figyelembe vételével való tervezés fontosságára. Dolecskó DOBOSTORTA, BIRKAPAFRIKAS Tananyag az étel film KÖVETKEZIK A VAS ÉS A VAD A magyar gasztronómia remekeiről készült kisfilm­­sorozatot, amelyet a buda­pesti Vue Turistique ide­­genfo­galmi filmstúdió­ban forgattak, több euró­pai nagyváros televíziója megvásárolta és műsorára tűzte. A színes filmek a dobostortától a halászléig a magyar konyha sok készít­ményének születését örö­kítik meg. A 15 részes „Magyar ételkülönleges­ségek” című filmsorozat­ban világhírű magyar mesterszakácsok mutat­ják be a magyar konyha specialitásait, valamint a mindennapi étkezés ízes remekeit. A prágai tv szeptember utolsó napjaira színes programjában tűzte mű­sorra a magyar ételfilme­ket. A bécsi televízió szin­tén megvásárolta a soro­zatot és további ételfil­meket kér. A sorozat be­került a legnagyobb angol főzőiskola tananyagába, és rendszeresen vetítik a Pan­nónia és a Hungária Szál­loda- és Vendéglátóipari Vállalatok külföldi bemu­tatóin. A minap londoni tv-tár­­saságok is érdeklődtek a receptfilmek után, az Evening Standard című lap pedig részletesen ismertet­te a birkapaprikás és a paprikás csirke receptjeit. A budapesti stúdió „Eu­rópai gasztronómia”­­ cím­mel egész sorozatot forgat; a magyar ételkülönleges­ségek után vad- és haléte­lekről, majd speciális nem­zeti ételekről, a francia konyha és az orosz sza­kácsművészet címmel ké­szít filmeket. (MTI) MATYÓFÖLDI KINCSES A XMRÁK Valutát hoz a csipke, a rézfokos — Népművészeti kiállí­­tássorozat indul — mondja Kiss Ivor Sándor, a Nép­­művészeti és Háziipari KSZV főosztályvezetője. A cél, hogy minél töb­ben megismerjék a magyar népművészetet. A vállalat szándékát elsősorban kul­túrpolitikai elvek vezetik, s csak másodlagos szempont a kereskedelmi háttér. Ez amúgy is megvan — a nép­­művészeti termékek ma a legkeresettebb cikkek közé tartoznak. Inkább az a baj, hogy nem kap eleget a vál­lalat. HÁZI MŰHELYEK Nagy gond: télen kellene feltölteni a raktárakat, ami­kor teljes erővel dolgoznak a szövetkezetek, akkor van igazán árukínálat. A Nép­­művészeti és Háziipari KSZV-nek azonban nincs annyi pénze, hogy télen megvásárolja a második és a harmadik negyedév ide­genforgalmi szezonjának nagy árukészletét. Ennek ellenére a múlt évben már 12 millió forintért vásárol­tak előre, ám ez a mennyi­ség kevés volt. Valamilyen megoldást kellene találni, megérné, hiszen minden költség többszörösen vissza­térül — kemény valuta for­májában. Jól járna a ter­melő is, mert a több mun­ka — nagyobb kereseti le­hetőséget adna. Sajnos, annyit még nem, hogy a fiatalok is érdekeltek legye­nek a népművészeti cikkek készítésében. Jelenleg több­nyire otthoni műhelyekben, konyhákban, szobákban há­ziasszonyok keze munkájá­val állítják elő a tájegységek szőtteseit. Ma legkeresettebb cikk a matyó és a kalocsai hímzés, blúzok, lakástextíliák, női ruhák —, alkalmi viseletre. Nemcsak a külföldiek, a magyarok is vásárolják. A vállalatnak az a célja, hogy minél többen ismer­jék meg idehaza is a nép­művészetet. Újabb és újabb területeket kutatnak fel, onnan hoznak a városba, a boltokba szebbnél szebb szőtteseket, dúsan díszített kézimunkákat. A legutóbbi felfedezések közé tartozik Szekszárd és vidékének népművészete. Megállapod­tak egy tanácsi vállalattal a jellegzetes szekszárdi cse­répedények ■ készítésére. Karcagon gömöri eredetű csipkéket vernek. Nádudva­ron rézfokos készül. Sár­közben újabb szőttes, Sió­­agárdon hímzések, falifu­tók, párnák, stólák. KIÁLLÍTÁSOK A legjelentősebb „kin­cseskamrák” : Matyóföld, Kalocsa is bővíti eddigi kí­nálatát. Alkalmi viseletre való blúzokat, bársony ala­pon arany, úgynevezett „úri hímzést” ajánlanak a kalo­csaiak. A matyók­ festett bútorokat, asztalokat, ló­cákat, fali tékákat, tükröket kínálnak. Mindezt kiállítás­­sorozaton akarja bemutat­ni a vállalat, mégpedig úgy, hogy a Dunántúl népművé­szetét elviszik a tiszántúli városokba — és viszont. A palócok Győrbe készülnek, a kunsági hímzést Pécsre viszik, a hajdúságit Szek­szárdin. Matyónapok lesz­nek Tihanyban. Békés Attila Az I. Nemzetközi Természetfilm-fesztivál legérdekesebb filmjeiből összeállított műsor A HÍRADÓBAN Hetenként, délelőtt és délután más-más műsor. Filmek a vadászatról, a halászatról, a természet­védelemről, a növény- és állavilágról. ÖRÖK MEGÚJULÁS Kollányi Ágoston aranyérmes, díjnyertes természet­filmje a bem mozi műsorán, szeptember 23-tól, este 6 és 6 órakor. Több emelet mélységű lesz a Margit-híd déli oldalán épülő N­ÉV vonalalagút. Legalul jelenleg a vasbe­­tonszerkezet betonozása folyik, efölött gyalogos át­járó épül. Innen lehet majd megközelíteni a híd másik oldalán kilakuló állomást, valamint a Margit-hídon levő villamosmegállókat. A Margit­ hídnál láttuk A felszín alatti alagút építőinek szabad utat teremtettek azzal, hogy felemelték a közműhálózatot. A látha­tó vezetékek víz- és gázcsövek, végleges helyükre később kerülnek. MUNKÁBAN A TACTA-AERÁTOR Levegőztetik a Sajót ÚJ­FAJTA VÉDEKEZÉS A VÍZSZENNYEZŐDÉS ELLEN érdekes és igen hasznos kísérletet végez a Sajón a víz szennyezettségének gyorsabb elhárítására. A napok óta erősen szennye­zett folyón Sajónémeti ha­tárában ezen a héten állí­tották munkába az OVH 2,30 centiméter átmérőjű „takta-aerátor” rendszerű hordozható turbináját, amellyel nagy mennyiségű leve­gőt juttatnak a víz alá. A megfigyelések szerint a „levegőztetéssel” meg­gyorsul a vizet szennyező szerves anyagok bomlása és jelentős oxigéntartalék kerül a folyóba. Ez pedig azt jelenti, hogy a Cseh­szlovákiából érkező szeny­­nyeződést már a határnál csökkenteni tudják és a le­vegő befuvatással oxigén­hez jutott vízben a halak pusztulása nem következik be. Az újszerű hordozható, víz alatt működő turbinát mindaddig üzemeltetik, ameddig a folyó felső sza­kaszáról erősen szennye­zett víz érkezik Borsod te­rületére. (MTI) Az Országos Vízügyi Hi­vatal vízminőségi felügye­lete és az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság ÍGÉRIK: EZ VESZÉLYTELEN VENTILLÁTOROS OLAJÉGŐ A múlt hetekben többször is megjelent a hirdetés, amely szerint a „Fáklya 69” nevű olajégőt a gyártó cég kivonja a forgalomból, s az eladott darabokat is vissza­vásárolja, mert a KERMI robbanásve­szély miatt megtiltotta a további forgalombahoza­­talt. Sokan azonban nem küld­ték vissza a készüléket az orosházi gyárnak, mert pil­lanatnyilag csak ez az egy­fajta cserépkályhába hasz­nálható olajégő van forga­lomban, s nem akartak visszatérni a fa- vagy szén­tüzelésre. A lajosmizsei Agrotáp közös vállalkozás, hamaro­san új típusú cserépkályha olajégőt küld piacra az ÁFÉSZ és a VASÉRT bolt­jain kérésztől — jelentette be az üzem igazgatója. Az SEP—1,5 jelű égő gyártásá­ra és forgalmazására már megkapták az engedélyeket, a KERMI-ét is. Az új tí­pusú égő nagy előnye: veszélytelenül használha­tó olyan kályhákban is, amelyeknek kicsi a huza­ta. Ventillátort építettek ugyanis a készülékbe, s ez mesterséges huzatot csinál. (A „Fáklyák” legtöbbször az elégtelen huzat követ­keztében vetették szét a kályhát.) Az SFP—1,5 to­vábbi előnye: etázskazánok fűtésére is használható, könnyen felszerelhető a cse­répkályhára, s mindössze 1,5 liter gázolajat fogyaszt óránként.

Next