Esti Hírlap, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

ANGLA-INTERJÚ London, szeptember 24. Televíziós interjút adott börtönében Angela Davis polgárjogi harcos. A Tha­mes Tv-társaság riporteré­nek elmondta,, hogy szoros baráti szálak fűzték az atticai börtönben meggyil­kolt George Jacksonhoz, a „Soledad testvérek­’ egyi­kéhez. Maga és társai sor­sával kapcsolatban kijelen­tette, hogy a forradalmá­roknak vállalniuk kell a halál kockázatát. PRAVDA-CIKK a Brezsnye­v—Brandt találkozóról Carlo Benedetti telefon­­jelentése: Viktor Majevszkij a Pravda ma reggeli számá­ban hosszabb cikket szen­tel a közelmúltban lezaj­lott Brezsnyev—Brandt ta­lálkozó értékelésének. A többi között megállapítja: az európai népek kap­csolatában új szakasz kezdődött. Az európai országok fej­lődő kapcsolatait igazol­ja az a körülmény — állapítja meg a Pravda cikkírója, —, hogy egyre inkább felismerik a reali­tásokat. A Pravda cikkírója végül annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a krími eszmecsere rendkívül fontos politi­kai esemény az európai béke, a konti­nens biztonsága szempont­jából. ELBOCSÁTÁSOK A PIRELLINEL Újabb sztrájkok Olaszországban Róma, szeptember 24. Gino Pallotta telefonje­lent­é­se: A legóvatosabb megfi­gyelők is úgy vélekedtek a nyári szabadságolások megkezdése előtt, hogy Itália nehéz ősz elé néz. Nos, a jelekből arra lehet következtetni, hogy a bal­jós sejtések megalapozot­tak voltak. Milánótól Palermóig sokfelé figyelmeztető sztrájkokat hirdetett a három szakszervezeti szövetség, tiltakozásul a rohamosan emelkedő megélhetési költségek és a gyárak vezetői által kilátásba helyezett elbo­csátások ellen. Milánóban a Pirelli cég — a világ egyik legnagyobb autógumi gyára — máris több ezer munkásnak fel­mondott, másokat rövi­­debb munkaidőre osztott be, ami a keresletben hát­rányosan érinti a dolgozó­kat. Indok: az utóbbi idő­ben túlzott mértékben emelkedtek a ráfordítási költségek, a rentabilitás veszélyben forog. Colombo kormányfő teg­nap a pénzügyi tárcák minisztereivel tárgyalt, a szakszervezeti szövetsé­gek pedig folytatják az infláció megfékezésére és a munkásérdekek védelmé­re teendő intézkedések, javaslatok kidolgozását. Régiség-kiállításon találták meg az ellopott Madonnát Milánó— Firenze, szeptember 24. Szorgalmasan dolgoznak az olasz detektívek — de a műkincs­rablók is. Milá­nóban egy mo­dern festészeti kiállításról teg­nap több , mint hat millió líra értékű műkin­cset loptak el. Ebben az évben a példátlan lo­pási hullámban mintegy 3000 műkincset lop­tak el Olaszor­szágban. A szorgalma­san nyomozó rendőrség egyre nagyobb figyel­met fordít e ,,di­vatossá” vált bű­nözési fajtára. A műkincsrablók elleni hajszát irányító detek­tív Rodolfo Siviero, a firen­zei régiségkiállí­táson bukkant rá egy 15—20 évvel ezelőtt elrabolt késő reneszánsz­­kori, rendkívül értékes Madon­na-képre. A fest­mény eltűnésé­nek időpontját nem tudják pon­tosan megálla­pítani, mert a rablók egy kivá­ló másolatot tet­tek helyére, ezért csak évekkel az eredeti elrablása után jöttek rá a bűntettre. A bunda *mindig elegáns GYERMEKBUNDA (fehér bárányból) 1650 Ft-tól 1770 Ft-ig Cáfolják Kadhafi balesetét Kairó, szeptember 24. Az Al Ahram mai szá­mában határozottan cáfol­ja, hogy Kadhafi líbiai el­nököt közlekedési baleset érte volna. Az egyiptomi lap szerint a líbiai elnök kabinetfőnöke tegnap nyi­latkozatot juttatott el a szerkesztőséghez. E nyilat­kozat azt írja,, hogy „a hír­­ügynökségeknek nagyobb gondosságot kellene tanúsí­tanak­’ és nem lenne sza­bad „minden alapot nélkü­löző híreket” közölniök. Ham­iltonban, a Bermuda-szigetek fővárosában csak 1946-ban engedélyezték az autót. A hajdani brit gyarma­ton máig is sok a konflis és az özönvíz előtti gépkocsi. Zsákutcában a békéltető értekezlet Zsákutcába jutott a Dzsihádban ülésező jordá­­niai—palesztinai békélte­tő értekezlet,­ mert a jordániai fél úgy dön­tött, hogy elavultnak te­kinti az ammani egyez­ményt — írja a Hisszad al Asz­­szifa, az El Fatah bejrút­ban megjelenő bulletinje. A mai számban megje­lent közlemény szerint a tegnap tartott harmadik plenáris ülésen a jordániai küldöttség öt pontból álló memorandumot terjesztett elő. Ez azt fejtegeti, hogy az ammani megállapodás több, „ma már nem idősze­rű­’ kitételt tartalmaz és ezért „új egyezményre” van szükség. A palesztinai küldöttség arra utalva, hogy a me­morandum ellentétben áll a szaúd-arábiai—egyip­tomi munkaokmánnyal, nem volt hajlandó azt megvitatni. Ezt követően a két közve­títő, a szaúd-arábiai Szak­­kaf és az egyiptomi El- Khali felfüggesztette az ülést, de a két fél képvi­selőivel közölte, hogy a dzsiddai békéltető érte­kezlet a kairói és ammani egyezmények tisztelet­ben tartásán alapul. Az El Fatah bulletinje a következő szavakkal feje­zi be közleményét: „Ha Jordániának az a szándéka, hogy Dzsiddá­­ban a süketek párbeszé­dét folytassa, akkor Ammanban meg­kezdődhet a géppuskák pár­beszéde.” Szétf­szet FILMKRITIKA A SALT maratoni műfaj. A stratégiai leszere­lés, a nukleáris születésszabályozás kérdései hosszú tárgyalásokat, gondosan kimunkált részle­teket és kompromisszumokat kívánnak. A szovjet—amerikai párbeszéd ötödik, több hóna­pos fordulója fejeződik be ma Helsinkiben, s már­is kitűzték a folytatást, Bécsben novemberre. A je­lek szerint rövidülnek a szünetek, és nyújtottab­­bak lesznek a tárgyalás érdemi szakaszai. Ez rend­szerint akkor jellemzi a diplomáciai megbeszélése­ket, ha a felek szükségesnek és reményt keltőnek tartják a tanácskozást, de túlontúl sok a megoldás­ra váró feladat. A tárgyaló delegációk vezetői a Szovjetunió ré­széről Szemjonov és az Egyesült Államok képvise­letében Gerard Smith a hivatalos kereteken túl toráb ízben folytattak magánjellegű eszmecserét, sőt, oldottabb programokra, így közös hajókirándulás­ra is sor került. A minap, első ízben, kölcsönös filmbemutatót rendeztek. A Szovjetunió a Berlini csatát idéző jelenetsorokat, az amerikaiak a Nor­mandiai partraszállás dokumentációit vetítették. A témaválasztás a jellegzetesen politikai, sőt, ka­tonapolitikai közegben természetesnek tűnhetett. Aligha várta volna valaki, hogy az amerikai delegá­ció a Love Storyval, a szovjet küldöttség az Ivan Rubljovval lepi meg a partnert. A bemutatott két filmet mégis szinte többszörös jelképként foghatjuk fel. A második világháború korszakát idézték fel, amikor az alapvető társadalmi és ideológiai kü­lönbségek ellenére a két nagyhatalom együttműkö­dött az antifasiszta küzdelemben. Igaz, a különbsé­gek azóta nem csökkentek, hanem növekedtek, a szocializmus és az imperializmus vezető hatalmá­nak szembenállása ma a nemzetközi helyzet egyik leglényegesebb jellemzője. De ugyanakkor közös ér­dekű területeket találtak és találhatnak az atom­­világháború elhárításában. A második világháború­ korszakát idézték fel, azokat az ütközeteket, amelyek a volgográdi csa­tával együtt a legvéresebbek voltak. Mégis, ha va­laki, akkor éppen a tárgyaló felek tisztában vannak vele, mennyit fejlődött azóta a tömegpusztító fegy­verek technikája. A hirosimai atombomba manap­ság a­ „bébi atombomba” lekicsinylő kifejezésével szerepel a stratégiai irodalomban és egyetlen két­száz megatonnás hidrogénbomba nagyobb robbanó­erőt rejt magában, mint a második világháború alatt az összes hadviselő felek által az összes fron­tokon bevetett bombák és lövedékek. Ilyen érte­lemben a Berlini csata képsorainak felelevenítése kifejezhette nemcsak a tárgyaló küldöttség, de az egész szovjet nép, az egész szocialista közvélemény álláspontját. Csak remélhető, hogy az Egyesült Ál­lamok részéről nem formális meggondolások, ha­nem megfontolt gondolatok vezették a normandiai partraszállásról szóló film reprízét Helsinkiben. A nemzetközi politika kommentárjaihoz ritkán kapcsolódik a filmkritika. A SALT-epizód azt mutatja, hogy néha helyénvaló kapcsolni hozzá a filmek kritikáját. , Réti Ervin V.__________________________________| A CLAIRVAUX-I DRÁMA UTÁN ma sztrájkolnak a francia fegyőrök Szokatlan munkabeszün­tetés van ma Franciaor­szágban. A börtönök és fegyházak személyzete tart ma egy­napos tüntető sztrájkot, ami persze nem abban nyil­vánul meg, hogy nem biz­tosítják a fegyencek őrzé­sét, hanem ezen a napon nem kísérik le őket a fo­gadó­órákra és így a roko­nok, az ismerősök, az ügy­védek ma nem látogathat­ják a francia börtönökben levő rabokat. A börtön­személyzet ezzel az akcióval az ellen kíván tiltakozni, hogy a francia börtönökben — személyzet­hiány és egyéb körülmé­nyek miatt — nem meg­nyugtató a fegyőrök bizton­sága. S ezzel kapcsolatban a clairvaux-i börtönben tegnapelőtt lezajlott véres drámára hivatkoznak. Clairvaux-ban ugyanis egy életfogytiglani börtön­re ítélt gyilkos, Claude Buf­fet, egy másik fegyenctár­­sával együtt, hasfájást szín­lelve, a rendelőbe jutott, ahol leteperte és megkötözte az éppen szolgálatban le­vő fiatal ápolónőt, s az őket kísérő fegyvertelen fegyőrt. A fegyencek elbarikádozták a rendelőt és azt követel­ték, hogy két gépkocsit, gépfegyvert, pisztolyokat és töltényeket bocsássanak rendelkezésükre, így el­hagyhassák a börtönt, mert különben megölik foglyai­kat. Egy egész éjszakán át folyt tárgyalások után Ple­ven igazságügyminiszter személyesen adott utasítást e követelések elutasítására, s a rendőrök frontális tá­madást intéztek az elbari­­kádozott rendelő ellen. A fegyenceket kézre is kerí­tették, de azok közben mindkét túsznak elmet­szették a nyakát, a rendőrök már csak a holt­testüket találták meg. Az eset nagy megrendü­lést keltett a francia köz­véleményben, s annak kap­csán ismét megindult a vita a halálbüntetés kérdéséről is. Franciaországban ér­vényben van ugyan jelenleg is a halálbüntetés, de már évek óta nem hajtottak végre halálos ítéletet, s erő­södött az az áramlat, amely a halálbüntetés végleges el­törlését sürgette. Most azonban a hangulat ebben a kérdésben megváltozott és általában biztosra veszik, hogy a két gyilkos fegyen­­cet ki fogják végezni. D. J. Kirabolták Shirley MacLainet London, szeptember 24. Kirabolták Shirley Mac­­Laine amerikai származású színésznő London melletti házát. Az angol rendőrség közleménye szerint a tolva­jok az ablakon keresztül hatoltak be a magányos vil­lába, s a nem kívánt látoga­tás eredményeképpen a művésznő mintegy kilenc­ezer font értékű ékszerrel lett szegényebb. A rendőrségi közlemény­ből az is kiderül, hogy a színésznőt — akit a magyar közönség egyebek között a „Legénylakás” és az „Irma, te édes” című filmekben is­merhetett meg — az el­múlt hat hét alatt már má­sodszor rabolták ki.

Next