Esti Hírlap, 1971. november (16. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

Ismeretlen Turgenyev-levél A XIX. századi orosz iro­dalom egyik nagy alakjá­nak, Iván Szergejevics Turgenyevnek ismeretlen levelére, illetve a levél szö­vegére bukkantak Pécsett. Dr. Hajzer Lajos, a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz tanszékének tanára a Fünf­­kirchen Zeitung című ré­gi pécsi újság egyik 1873-as számában ráakadt Jánosi Engel József karlsbadi tu­dósítására, amelyben beszá­molt az olvasóknak Tur­­genyevel történt találko­zásáról, s említést tett egy levélről, amelyet a világ­hírű írótól kapott. Engel pécsi gyáros volt, nagy tisztelője Turgenyev­nek.­­1873-ban éppen akkor tartózkodott Karlsbadban, amikor az író odaérkezett. Levelet írt Turgenyevnek, s ebben találkozót kért tő­le. 1873. július 21-i kelte­zéssel kapott választ. Dr. Hajzer Lajos további kuta­tása során a Pécsi Napló egyik 1926-os számában, megtalálta a német nyelvű Turgenyev-levél szövegét. • A jogi esetek minden jelentkezésekor megerősí­ti a nézőt, hogy bizalma, amellyel ezt a műsort fo­gadta, nem alaptalan. Köz­érdekű, hasznos és közért­hető a televíziós jogi is­meretterjesztés. Rokon­szenves a törekvése, amely­­­nek a tegnapi adás volt különösen jó példája: sok kínálkozó témából a leg­időszerűbbet választja ki, a nagy vásárlások idején a vásárlók jogait védő ren­delkezéseket, szabályo­kat. Az is előnyére vá­lik a műsornak, hogy több oldalról vizsgálja az ese­teket. A műsor gazdái nemcsak keresik, hanem nagyon ügyesen meg is találják a sorozat élővé, mozgékonnyá tételének módjait. • Átléptük a küszöböt — mondta a Számítógépek Ma­gyarországon sorozat első adásának címe. Ez az adás a történeti áttekintést vállalta, s bár a laikusnak olykor tá­madhatott is olyan érzése, hogy elmaradt a szakmai is­mertetések megértésében, mégis: általános képet ka­pott arról, mi is a számító­gép, honnan, milyen irányba fejlődik a számítástechnika. • A múltkor szóvá tettük, hogy a Háború és béke keskeny szalagon, két sötét csík közé szorítva je­lent meg a képernyőn. Szó esett akkor levágott fejek­ről és lábakról. Tegnap a kedves mosolyú Takács Marika megnyugtatott min­ket, hogy a tévé nem vág le semmit, mindaz látha­tó itt is, ami a panoráma méretekben készült film­ből a mozi vetítővásznán látható volt. Távol álljon a notesztől, hogy vérengzés­sel vádolja a tévét, meg­jegyzésünk csupán annak szólt, hogy a szuper­szélesvásznú méretekre komponált film előnyte­lenül jelenik meg a kép­ernyőn. Az alul-fölül sö­téten maradt csík pedig olyan érzékcsalódáshoz ve­zeti az embert, hogy hiány­zik a képből valami, hol egy fej, hol egy láb. De az igazsághoz tartozik, hogy ezúttal sem a kópiá­val, sem a hanggal nem volt különösebb baj. (bársony) A H­YBRIDYBEN Tánc hattól tízig Félmillió új diplomás • Haj, lányok, divat Mennyit ér az előnypont Fél hatkor már elég hosz­­szú a sor. Pedig hideg van, jeges szél fúj, topognak a fiúk, a lányok, némi előleg a táncból. Csütörtökön, szombaton és vasárnap es­te ugyanis csak tánc van a Hybridyben, a Varsói Tu­dományegyetem­ 1957 óta működő központi diákklub­jában. Háromszázan férnek a termekbe, s ha bent van mind a háromszáz vendég, elég nagy a zsúfoltság a táncparketten. Amíg várakozunk, néze­lődünk: a falra akasztott, kivilágított vitrinekben iro­dalmi esteket, koncertet, jazzhangversenyt ígérnek a plakátok a következő ked­­dekre, szerdákra, péntekek­re; a Hybridy hetenként csak­ egy este van zárva. Hat óra után néhány perc­cel nyílik az ajtó, belülről markos legények tartják. Egyszerre csak tíz-húsz ember mehet be, ennyi a ruhatár­áteresztő képessé­ge. Itt kell a jegyet is meg­váltani, a diákigazolvány felmutatása ellenében. Tavaly ünnepségek vol­tak a varsói egyetemen. Az ötszázezredik diák kapta meg a diplomáját, aki 1945 után kezdte tanulmányait. S miért kell a félmilliomo­dik diplomást külön kö­szönteni? Lengyelország­ban a háború után mind­össze 13 ezer értelmiségi maradt életben. A nácik terve az ország lakosságá­nak teljes megsemmisítése volt, s ennek első lépése­ként a hatmillió elpusztított lengyel állampolgár között mindenekelőtt a munkás­­mozgalom, az ellenállás harcosai, a zsidók és az ér­telmiségiek tudatos és mód­szeres kiirtásához láttak hozzá. Így maradt egy több mint 30 milliós országban mindössze 13 ezer értelmi­ségi. Az 500 ezer új diplomás tehát egy ország új értelmi­sége. Folytonosság nélküli új félmillió ez, s amennyi előnye van, annyi hátránya is. Különösen sok gondot okoz például a folytonos­ság hiánya a pedagóguspá­lyákon. Nem véletlenül esik annyi szó manapság Len­gyelországban az iskolák helyzetéről, tanulmányi­nevelési színvonaláról. síkra. S minden holmi, min­den szín viselőjének karak­teréhez igazodik. Mindez elfogult férfiúi lelkesedés a lengyel lányok iránt? Le­hetséges, de jogos a ment­ség: más külföldiek is ha­sonló elfogultsággal mond­ják ugyanezt. Nehéz az egyetemet vég­zett lányok helyzete. A lengyel egyetemeken is nö­vekszik a lányhallgatók aránya, de közülük sokan a diploma megszerzése után otthon maradnak. Nem mindig jószántukból. Az el­helyezkedés nem könnyű. Általános gond ma a fiata­lok munkába állítása. 1970 és 1975 között három és fél­millió fiatal áll az üzemek, az intézmények, a hivatalok kapuja elé, hogy felvételét kérje. Az egyetemi felvétel nem egyszerű. Nem is csak a munkás-paraszt hallgatók aránya, hanem elsősorban a vidéki és a városi iskolák közötti rendkívül nagy kü­lönbségek miatt. Ezért ve­zették be az úgynevezett előnypont-rendszert. Bizo­nyos vidéki iskolák diákjai előre pontokat kapnak, hogy bejutásuk esélyei nö­vekedjenek. De mi lesz ve­lük, ha bekerülnek? Ez a nagy kérdés, amelyen most sokat vitatkoznak. Van ugyan egy érdekes statiszti­ka, amely szerint a felvett vidéki fiatalok jelentős ré­sze a negyedik-ötödik év végére utoléri a városiak tanulmányi eredményét, de változatlanul jogos a kér­dés: mi legyen a tehetsé­gekkel, akik pontelőnnyel sem jutnak be az egyetem­re? Az emeleten magnó szól, itt kisebb a zsúfoltság, könnyebb táncolni, de a konzervzene nem olyan, mint lent, a pompás Bemi­­bek-együttesé. A színházte­remben egy diákfestő ké­peinek kiállítása várja a látogatókat. Asztalok, szék­sorok a teremben, akik csak beszélgetni akarnak tánc közben — vagy he­lyett —, ide menekülhetnek a harsogó muzsika elől. Ebben a teremben lép fel időnként az egyetemi diák­­színjátszócsoport, itt tarta­nak költői esteket, ide jön el, mint egy esztendeje már, minden hónapban a rektor, hogy válaszoljon a diákok kérdéseire, jegyzetügyben, ösztöndíjakról, a tanítás színvonaláról, diák-önkor­mányzatról,­­ mindenről. Tíz óra előtt már sorban­­állás a ruhatárban. Vita nincs, ez a rend. Tíz óra után néhány perccel már csak néhány fiú, a lány ácsorog a bejárat közelé­ben, míg eldöntik a kényes kérdést: ki kit kísérhet ha­za. Bernáth László A Hybridy büféjében kapni bort és sört, virslit és kolbászoskáposztát, s természetesen teát. A hosz­­szú haj, úgy látszik, nem olyan divat, mint nálunk, mert aki hosszú hajú, szin­te kivétel nélkül mind lány. Nagyon csinos és nagyon­ jól öltözött lány. Bekötött szemmel is minden máso­dikat fel lehet kérni, s ha akadna ilyen vállalkozó kedvű ifjú, a legritkábban érné csalódás. Külön titok az öltözködés. Az ösztöndíj itt sem valami óriási, az áruházak sem bővelkednek luxus ruhadarabokban. Nem is látni lányt, aki — a pesti szóhasználattal élve — különösen feltűnő „cuccok­ban” járna. Szoknya, puló­ver, csizma, nyakrás: szinte majdnem minden lány vise­letének ez az alapja, de egyik sem hasonlít a mű­ JUBILEUM Húszéves Vadrózsák Ma este jubileumi mű­sort ad az Építők Szak­­szervezetének központi művészegyüttese a Madách színházban. Kilencvenéves az énekkar, húszéves a Vadrózsák tánckar. Két évtizedes fennállása alatt félszáznál több koreográ­fiát tanult be; hazai és külföldi fellépéseinek szá­ma meghaladja­ az 1600- at. Műsorairól eddig ti­zenegy táncfilm készült, amelyet magyaron kívül bemutatott az egyiptomi, a dán és az­ angol televí­zió. Különösen szép a Magyar Televízió 30 perces felvétele, valamint az EAK tv-je által forgatott kétórás teljes műsor, ame­lyet többször is sugároz­tak. Az együttesnek jelenleg 47 táncos és 11 zenész tag­ja van. Feladatának tartja a magyar néptánc-hagyo­mányok felkutatását, meg­őrzését, művészi feldolgo­zását; bemutat újszerű, tematikus tánckompozíció­kat; sok lírai jellegű tánckölteményt vitt már si­kerre. Gyakran szerepel hazai törzsközönsége, a szakma dolgozói előtt, szinte mindennapos ven­dége a munkásszállások­nak. □ TAKÁCS TIBOR Klapka katonái című törté­nelmi regényét, amelyben 1849 őszének komáromi eseményeit írja meg, közös kiadásban jelenteti meg ta­vasszal a budapesti Móra és a pozsonyi Madách Ki­adó. A kötethez Kondor Lajos készít illusztrációkat. □ PEKÁRI ISTVÁN fes­tőművész kiállítása nyílik holnap Zürichben, a Se­­miha Huber Galériában. □ OLÁH JÁNOS Ke­nyérpusztítók című kétré­szes játékát mutatja be holnap este az Universi­tas Együttes az Egyetemi Színpadon. Rendező: Ruszt József. □ ILLYÉS GYULA FÁKLYALÁNG című tör­ténelmi drámáját mutatja be a Déryné Színház. Kos­suthot Szigeti Géza, Gör­­geyt Sós László játssza. Rendező: Szécsi Ferenc. □ IPARTÖRTÉNETI KI­ÁLLÍTÁS nyílik a József­városi Művelődési Klub helytörténeti kiállító ter­mében december 3-án. A jövő év áprilisáig tartó be­mutató a VIII. kerület leg­nagyobb gyára, a Ganz- MÁVAG 127 éves történe­tét tekinti át. A megnyitón Csergő János vezérigazgató mond beszédet. Tegnap este nyitotta meg kapuit a Magyar Sajtó Házá­ban a végleges otthonába költözött Huszonötödik Szín­ház. Az együttes Hernádi—Jancsó: Fényes szelek című művét mutatta be, Jancsó Miklós rendezésében. Képün­kön: az előadás egyik jelenete. MIKES LILLA TOLMÁCSSZEREPE Sikert jelez a csend IRODALMI SZALON A TESZT ÖRDÖGE UTÁN Vékony kis nő jelenik meg a színpadon, s a kö­zönség két és fél órán át figyeli szavait, mozdulatait. — A csend — mondja később, előadás után fárad­tan, boldogan — a legna­gyobb siker. A Virágot Al­­gernonnak című mono­dráma esetében, a leg­pontosabb fokmérője an­nak, hogy sikerült a művet tolmácsolnom. Furcsa egy ilyen tol­mácsszerep. Rengeteget kell olvasni hozzá néző­szemmel, színésznőszem­mel, szerkesztőszemmel. Bonyolult dolog, hiszen ami a nézőnek fenntartás nélkül tetszene, azzal ta­lán nem ért egyet az újat akaró, változatosságot ke­d­velő művész. S amit ez utóbbi választana, annak talán ellentmond a szer­kesztő. Aztán mégiscsak „össze­áll’’ az előadóest, immár az ötödik, s nagy sikert arat A teszt ördöge címmel az Irodalmi Színpadon. — Úgy érzem, minden percemet ki kell használ­nom. Próbálok, fellépek, éjjeleken át olvasok. Most szerveztünk több nyelvű irodalmi szalont a Pilvaxban. Érdekes feladat. Magyar költők verseit sza­valjuk angolul, németül, oroszul. Sokan h­allgatták, s remélem még többen fogják hallgatni. Annak idején Luciferrel felvételizett a Színművé­szeti Főiskolán. Szereti a rendhagyó dolgokat. Volt kultúrházigazgató. A MOM- ban éppen működése alatt hoztak létre egy szabadté­ri színpadot. — Ha arra járok, eszem­be jut, milyen fondorlatos módon szereztem földgya­lut a terepsimításhoz. Azt hiszem, ez életem legsike­resebb szereplései közé tar­tozott. Irodalmi vegykonyhájá­ban mindig újabb és újabb vevőjejekkel kísérletezik. A legújabb és a legmoder­nebb műveket is elvitte távoli falvakba, előfordult, hogy ott tartotta premier­jét. — Esztendőkön át titkos vágyam volt, hogy egyszer majd odaállhatok régi is­kolám tornatermének bor­dásfala alá, és szavalha­tok. De sohasem hívtak, én meg restelltek ajánlkozni. Nemrégen hallottam, hogy a régi iskolámat lebontot­ták .... Bende Ibolya Galóczi Piroska búcsúztatása Ma délután búcsúztat­ják Galgóczi Piroskát, a magyar könyvterjesztés egyik legszeretettebb és legismertebb egyéniségét, az Állami Könyvterjesztő Vállalat párttitkárát és propaganda osztályának vezetőjét. Személyében nemcsak a szűkebb szak­ma, hanem a magyar kul­turális élet sok-sok dol­gozója, a szocialista kul­túráért és könyvterjeszté­sért lankadatlanul küzdő, igazi kommunistát veszít. Azok közé tartozott, akik személyes boldogulásuk­nál többre tartották a kö­zösség gondjainak válla­lását, céljainak szolgála­tát. Derűs, barátságos lé­nye csak kevesekkel sej­tette, hogy élete hat évti­zedének jelentős részét a harcnak szentelte. Emberségét, hitét nem törhették meg sem a bör­tönévek, sem a lágerek szenvedései. A felszabadu­lás után egészen a közel­múltig töretlen lelkese­déssel, lényére jellemző fiatalos lobogással dolgo­zott. Sokat vett vállaira, talán többet, mint ameny­­nyit egy törékeny nő el­bírhat, de mindenkor de­rűsen, másokat is lelkesít­ve végezte feladatait. Ezt az arcot őrzik mindazok, akik szerették és tisztel­ték. ..­­. Kistükör A gyorsan népszerűvé vált Kistükör sorozat leg­újabb kötete a minap meg­jelent csaknem ezerolda­las Az újgörög irodalom kistükre. A Dimitriosz Hadzisz, az ismert görög író és kritikus által válogatott prózai és lírai művek tük­rében a középkortól nap­jainkig rajzolódik fel az új­görög irodalom fejlődése­ , 1­00 . -ot ma ír­a­n­t­a /! Színpadra alkalmazta és rendezte: • I­RAM AJ AN­A­t­a­r BEMUTATÓ: NOVEMBER 26.

Next