Esti Hírlap, 1972. február (17. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-12 / 36. szám

SZÁZMILLIÓKAT KÖLTENEK RÁ Gépesítik a rakodást Zárt lánc a papírnak Konténerben a hűtőpult A rakodás gépesítése rég­óta nagy gond, napirenden levő feladat. Most az új beruházások költségeinek több mint 60 százalékát a vállalatok saját fejleszté­sű alapjukból fedezik. A múlt évben 200 millió forint támogatással 600 millió forint értékű ra­kodásfejlesztési beruhá­zásba kezdtek az érde­keltek. A­ fuvarozóes­zközök jobb kihasználását szolgálja majd az a zárt szállítási lánc, amelynek eszközeit a MÉH szerzi be a papírhul­ladék korszerű továbbítá­sára. Dunaújvárosban, Csepelen, Szolnokon, Lá­batlanban és Fűzfőn villás­­targoncák helyettesítik majd az emberi erőt, köny­­nyebb lesz a szállítás a pa­pírgyárakban. Az ÉRDÉRT 1,6 mi­llió köbméter import faáru fogadására rendez­kedik be. Rakodórámpát épít és tovább gépesíti ra­kodásait a csepeli gyár­kombinát. A Pamutnyomó­ban gázfejlesztőt szerelnek fel a pakura és a fűtőolaj fejtésére Fémsilókat vá­sárol a Hortobágyi Állami Gazdaság. Az Ózdi Vasmű­ben nagy teljesítményű szállítóberendezésekkel, baggerekkel viszik majd a vasércet, a mészkövet, rak­ják a kokszot. A debrece­ni útépítők bitumentárolót kapnak. Konténeres szál­lítást akar bevezetni hű­tőpultjainak exportálásá­hoz a LEHEL, rakodólapos anyagmozga­tásra rendezkedik be gyáraiban az egész ma­gyar bőripar. Az iparban, a mezőgaz­daságban, a kereskedelem­ben olyan javaslatok szü­lettek, amelyek lényege: a vasúti kapacitás jobb ki­használása a rakodómun­kások létszámának tetemes csökkentése. A Magyar Jakobinusok te­rének rendezését a metró­­ építésén kívül több más felszíni munka is jelzi A Déli pályaudvar, az új Krisztina körút és a met­ró építésével egyidőben dolgoznak a közmű- és a pályaép­ít­ők is. Mintegy 300 méter hosszan új, 130 cen­timéter átmérőjű vasbeton főgyűjtő csatorna készül, amely az eddigi sok, kisebb csatorna munkáját veszi át. A BKV pályaépítői a Krisztina körút Vérmező felé eső oldalán fektetik le az új villamosvágányokat. Itt is a Thököly úton már bevált panelos módszerrel rögzítik a sínpárokat. PRO URBE A PROFESSZORNAK Városa köszönti az építészt . A városrendezési és építészeti bizottság egyik ülésén megkérdezett egy­szer egy IX. kerületi mun­kásnő: „Mit keresek én itt — laikus — az állandó bi­zottságban?” Azt válaszol­tam neki: ön tanácstag, jobban ismeri saját kör­nyékét, mint bárki más, többet segíthet nekünk, mint egy építész.­ ­ A rendhagyó válasz leg­meglepőbb mozzanata: aki a történetet elmondja, ma­ga is építész, dr. Reischl Antal egyetemi tanár, a műszaki egyetem lakóépü­lettervezési tanszékének vezetője, aki ma vette át munkásságáért a Pro Urbe kitüntetést. Egy professzor — a vá­rosért. Egyetemi tanár, tudós, készülő könyvének írása közben zavarom meg. A lakóépülettervezésről ké­szül tankönyv,­ de mint mondja, többnek szánja: a témakör összefoglaló kézi­könyvének. Tanulmányokat készít tanszéki közösségé­vel, időhiányra panaszko­dik, tervei és­ tettei azon­ban messze túlnyúlnak az elméleti munkák körén. Ami magában betölthetne egy teljes életet, nála — teljességében! — csak egyéniségének egy része marad. — Az építész nem épít­het csak a mai igényeknek. A most készülő házak áll­nak ötven év múlva is. Kapcsolatot kell tartani olyan tudományokkal, mint a szociográfia, szociológia, demográfia, sőt, mi több, ki kell dolgoznunk ezeket az építészet területén is. — A jó építész tehát maximálisan az igényeknek megfelelően épít? — Féligazság. Az építész felméri minden lehetséges módszerrel az igényeket, de előremutatóan tervez. Egy kissé pedagógia ez, hatással kell lennünk az igény fejlődésére is. Az em­berek életmódja óriásit változott a múlthoz ké­pest, és ma is rohamosan változik. Az egyetemen dolgozom, de mindig arra törekedtem, hogy a legszo­rosabb kapcsolatot tartsam az élettel. Ezért vállaltam és vállalom ma is a társa­dalmi megbízatásokat. Hosszú időn át a Fővá­rosi Tanács városrendezé­si állandó bizottságának el­nöke volt. Kerületi tanács­tag és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának al­­elnöke. A város — Buda­pest — a szenvedélye, hi­szen, mint mondja: — Az építészetben együtt jelentkezik a lakás- és vá­rosépítés, a jó lakás, meg­felelő környezetben. Még pontosabban: nekünk nem lakásokat, hanem várost kell építenünk. Nem va­gyok polihisztor, de az év­tizedek alatt beletanultam ebbe a munkába: az ipar­­telepítésbe, a közművesí­tésbe és sok más egyébbe. A városépítés — politika.­ ­ — Mi a jó várospolitika alapja? — A demokratikus jelle­ge. A városfejlesztést nem lehet a lakosság nélkül vé­gezni. Az információ maga kevés, fel kell tárni meg­levő gondjainkat, választá­si lehetőségeinket, és a la­kossággal közösen kell meghozni a döntést. Pedagógus szenvedélye: a beszélgetés vissza-vissza­­térő motívuma. A lakos­ság aktivizálásának felada­ta mellett a szőkébb fel­adat : az építészmérnökök nevelése. A végzősök évről évre kapnak budapesti fel­adatokat, figyelmük ezzel a városra fordul, hozzájá­rulnak sok építészeti prob­léma megoldásához. A pro­fesszor kezdeményezése alapján gy­rűzött tovább a műegyetem építészmérnö­ki karáról a „Főváros az if­júságért, az ifjúság a fő­városért” mozgalom.­ ­ Magáról legszívesebben tőmondatokban, terveiről, munkásságáról többes számban beszél. Arról, hogy tanszéke nyerte meg a Belváros rekonstrukciójá­nak pályázatát, arról is, hogy a Képzőművészeti Alap felkérésére a házgyá­ri házakban kialakítható műteremlakások tervein dolgoznak. Arról, hogy ő volt annak idején a ház­gyári technológia bevezeté­sének szükségszerűségével foglalkozó munkabizottság vezetője és a szovjetunió­beli tárgyalások egyik szakértője. — Mi az ön ars poeticá­ja? — Az építészet művészet, mert hatással van a benne élő emberre, egyéniségét alakítja. Az építészetben minden az emberért törté­nik, és erről — emberköz­pontúságáról — egy pilla­natra sem szabad megfe­ledkezni. Széky Péte­r KERESKEDELEM, VENDÉGLÁ­TÓIPAR Balesetmegelőzés tudományos alapon ELEMZIK AZ OKOKAT • TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG A múlt évben a keres­kedelemben 5 és fél ezer baleset történt, s emiatt százezer munkanapkiesés volt. Ez késztette az illeté­keseket arra, hogy a pszichológia segítségét is igénybe vegyék az okok feltárására és a balesetek megelőzésére. — Az ü­zleti munka — mondta Király József pszichológus — különösen csúcsforgalmi időszakban az átlagosnál nagyobb szellemi és testi erőki­fejtést igényel. Ezt csak teljesen kiegyen­súlyozott emberek tudják hosszabb időn át, káros kö­vetkezmények nélkül elvi­selni. A tapasztalatok sze­rint a kereskedelmi szak­mában a baleseteket a nem megfelelő technikai-mű­szaki viszonyok, a korsze­rűtlen, hibás munkaesz­közök, az ésszerűtlen mun­kaszervezés, a nem egyen­letes munkatempó, az óv­intézkedések elégtelensé­ge okozza. — A mi feladatunk az volt, hogy felderítsük a balesetek lélektani okait. Új vizsgálati módszert ve­zettünk be. Ennek segítsé­gével eddig hetvenöt bal­esetet szenvedett vendéglá­tóipari dolgozót vizsgál­tunk meg. Kiderült, hogy a balesetek túlnyomóan figyelmetlenségből szár­maztak. A balesetet szenvedők kö­zül sokan neurotikus haj­lamúak,, vagy már neuró­zisban szenvednek. Ezeket az idegrendszeri feszült­ségeket teljesen kiküszö­­ni nem lehet, mérséklé­sükre azonban többféle le­hetőség kínálkozik. Ilyen például a vezetők munka­­szervezési készségének és a beosztottak munkakul­túrájának a fokozása. (MTI) AZ IDÉN ÜNNEPÜK Százéves intézet PARKOSÍTÁS, PÁLYAÉPÍTÉS Szegeden fennállásának 100. évfordulóját ünnepli az idén az állami fiúnevelő intézet. A jubileum alkal­mából a város vállalatai és a tanács segítségével kor­szerűsítik, bővítik az intézetet. 900 ezer forintért fel­újítják az iskola konyháját, új lakberendezési tárgyak kerülnek az intézet helyiségeibe. Parkosítják az udvart és futballpályát is építenek. BUDAPEST, 1972 A fővárosi tanácstagok kedden jóváhagyták az 1972. évi tervet és költ­ségvetést. Tizenegymil­­liárd forintról határoztak — tizenegymilliárd forint­tal gazdálkodnak az idén a Városházán. A minden eddiginél na­gyobb összeg, minden ed­diginél nagyobb fejlődést tesz lehetővé. Igaz, az erő­ket összpontosítják, hogy minél előbb átadhassák az elkezdett beruházásokat. De a nagy építkezések egész Budapestet gazdagít­ják, hatásuk érezhető lesz minden városrészben. A tervezés központjában a pesti ember áll Ezért mondták ki, hogy első a lakás és a legtöbb pénzt az új negyedekre kell fordíta­ni, hogy a közlekedés ja­vítása nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is, hogy meg kell gyorsítani a közművek fejlesztését. Két év alatt Budapesten 30 ezer új otthon készül el. Más szóval: legkeve­sebb 100—120 ezer, de va­lószínű, hogy ennél több, a cserékkel együtt 140—150 ezer pesti jut új lakáshoz. Egész városrészek újulnak meg, s a lakásokkal együtt bölcsődék, óvodák, rende­lők, boltok áruházak épül­nek. A lakás után követke­zik a közlekedés. Csak a gyorsvasúti hálózatra több mint egymilliárdot költ a főváros. 1971-ben 66 buszt vett a BKV, 1972-ben 150 — sőt a most elfogadott 30 milliós támogatást is számítva — 186 új kocsit. De ez is kevés, hogy lé­pést tartson a főváros az új igényekkel. Új negyedek épülnek távol Pest szívé­től, és gyorsul az átáram­­lás a buszokra. Ezért szük­ség lesz sok más intézke­désre is. A forgalomban az év­e­k legjelenősebb esemé­nye a metró új szakaszá­nak megnyitása. Az új híddal felérő, Pestet és Budát összekötő földalatti vonal ízelítőt ad majd, hogy milyen vonzó közle­kedést akar megvalósíta­ni a tanács. Egyöntetű vélemény, hogy több gondot kell for­dítani a közművekre. A hálózat egy része már el­avult. De a nagy építke­zések is sürgetik a felújí­tást és a bővítést. Több la­káshoz több víz, több csa­torna és több gáz is kell. Sőt, a Vízműveknek nem­csak azzal kell számolniuk, hogy 15 ezer új otthon ké­szül. Minden új lakás für­dőszobái és a beköltöző család gyakran többször annyi vizet fogyaszt, mint eddig. A közlekedés fej­lesztését is gátolhatja, ha az utak, a közművek nem viselik el a réginél több­ször nagyobb megterhelést. Az ember a központ — ezt fejezi ki az is, hogy az idei költségvetés egymilliárd­­hatszáznegyvenmilliót szán művelődésre, s egy­­milliárd-nyolcszázmilliót gyógyításra. Valójában az egészségügy ennél jóval többet kap, hiszen bővül­nek a kórházak, és új ren­delőintézetek épülnek. A­z idei első tanácsülés a centenáriumi készü­lődés jegyében folyt le. Amint bejelentették, sok szép képzőművészeti al­kotás örökíti majd meg Pest-Buda és Óbuda száz év előtti egyesülését. De korunk legérdekesebb, az utódoknak legtöbbet mon­dó emlékműve a metró, Újpalota, Dél-Zugló, a megújuló Óbuda és az idei tervben megjelölt több más nagy építkezés lesz. Aczél Kovách Tamás

Next