Esti Hírlap, 1972. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
NAPIRENDEN: KŐBÁNYA FEJLESZTÉSE Kisváros a nagyvárosban Indiánvár, diákuszoda ♦ Az új központ terve Kőbányán ma 78 ezer ember él, s körülbelül 100 ezer talál munkát. Más szóval: több a kőbányai dolgozó, mint a kőbányai lakos. Ez meghatározza a X. kerület sajátos helyzetét és fejlődését. Valójában ipari kisváros a fővárosban, s jellegzetes arculatát megőrzi 2000-ben is. A főváros hoszszú időre szóló rendezési terve is ezt bizonyítja. A Belváros körül hat városrészi központ épül majd. De Kőbányára egyik vonzásköre sem terjed majd ki. Pest második legnagyobb ipari negyede saját központú terület lesz. Parkok, óvodák Kőbánya a főváros szerves része, itt ugyanolyan csuklós buszok járnak és ugyanolyan ABC áruházak épülnek, mint bárhol másutt Budapesten. Mégis, ahogy járjuk a kerületet a tanács elnökével, temérdek olyan helyi vonást és színt látunk, amely megkülönbözteti a többi városrésztől. A most rendbehozott csősztorony — aljában bisztró nyílt — a hajdan szőlőiről híres Kőbányát idézi. De ilyen csodálatos indiánvár — a rönkerőd körül „igazi” őrtornyok, sátrak és ágyúk várják a gyerekeket — vagy két diákuszoda sincs más kerületben. Lépten-nyomon tapasztalja a látogató, milyen sokat tesznek az itt lakók és az itt dolgozók Kőbányáért. Szépek a parkok, az új lakóházak körül sok leleménnyel gondozott kertek élénkítik a különben itt sem túl változatos építkezést. Remélik, hogy az Óhegyen lesz a főváros centenáriumi parkja, s megkezdődik a Népliget felújítása is. De legbüszkébbek az új óvodákra, „öt év alatt több mint százmillióval járulnak hozzá a gyárak a kőbányai fejlesztéshez — mondja dr. Orsai János tanácselnök. — Zöme az ifjúságnak jut. Már az idén 450 férőhelylyel kívánják bővíteni az óvodákat.” Ez fővárosi szinten is tekintélyes szám. Bejárnak, vásárolnak Milyen a közlekedés ? „Pesttel jó a kapcsolat. A 9-es és a 109-es busz gyorsan beviszi az utasokat. Segített a metró is, az Örs vezér tér percek alatt elérhető. Bevált a Kőbányát Angyalfölddel összekötő 32- es és az új 132-es járat.” De sok a panasz is. Lassú a forgalom a környező negyedekkel, s nagy torlódások vannak a kerület szívében, a Zalka Máté téren, a vasút mellett. A vasúton naponta soksok ezer bejáró érkezik. Legtöbben Kőbányán veszik meg az élelmiszert. Ezért az állomás mellett fontos bevásárlóhely van. Az utóbbi időben több új üzlet nyílt, de ez mind kevés. Különben is elavultak a házak, elavultak a boltok, felújításuk nem gazdaságos. Új megoldásra van szükség. Főként a közlekedés és a kereskedelem fejlesztése kívánja az új kerületi helyi központ megépítését. Javítani kell a kapcsolatot a Kőbányai és a Jászberényi út között, s olyan bevásárlóhelyre van szükség, amely megfelel a 100 ezer embert foglalkoztató ipari negyednek. Z-házak A központ terve elkészült és ma vitatják meg a városházán. Az elképzelés szerint a Zalka Máté tértől új „íves”, nagyforgalmú út menne, a Körösi Csoma Sándor út déli szakasza pedig bevásárlóutca lenne. A vasúttól felüljárón érnék el az utasok az első üzletházat. Emögött üzletházak egész sora épül, s itt a vevők igazi nagyvárosi választékot találnak majd. A központ megkívánja a lakások sűrítését. Főként tízemeletes házak épülnek — legtöbbjük alaprajza Z betűre emlékeztet —, s az összekapcsolt házak változatos képet adnak majd. Körülbelül 1800 lakás építhető fel, tekintélyes bontás árán. Készül a művelődési központ terve is. Nem messze a mozitól szándékozzák megépíteni az ifjúsági és művelődési házat. Ide 500 férőhelyes színház- és hangversenytermet, több klubhelyiséget és nagy könyvtárat javasolnak. A főváros közlekedési terve elárulja, hogy a gyorsvasúti hálózat és a közúti gyűrűrendszer elkerüli majd Kőbányát. Ezért nem olvad össze a többi negyeddel, sok vonatkozásban megtartja kisvárosi jellegét. De a helyi központ felépítése megoldja, hogy a közlekedés, a művelődés, vagy a kereskedelem fejlettségét tekintve Kőbánya egyben nagyváros is legyen. Aczél Kovách Tamás Közületek, magánosok! Szövetkezetünk a társadalmi és a magántulajdon védelmére, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Bűnüldözési osztályának ajánlása alapján megkezdte a VBKM Transzvill Gyára által kikísérletezett és gyártott EA-2 típusú elektronikus ajtózár RIASZTÓBERENDEZÉSEKKEL KOMBINÁLT TÍPUSÁNAK SZERELÉSÉT Az új riasztóberendezés tökéletesen megoldja az ipari és a kereskedelmi vállalatok, a közintézetek, a raktárak, a magánlakások stb. biztonsági védelmét. Szerelő-kivitelező: a XIII. KERÜLETI LAKÁSKARBANTARTÓ KTSZ. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 9. Ügyintézők: Galavtsik István, 120—176 és Fapp Sándor, 110—844. A nyékládházi Mezőgazdasági Épületelemgyárat azért hozták létre, hogy a mezőgazdaság építkezéseit ellássa könnyített vasbeton elemekkel. Az üzem telepítésekor arra gondoltak, hogy elsősorban sertésneveléshez megfelelő épületelemeket készítsen, nagy sorozatban. Időközben a sertéshústermelési program a tervezettnél hamarabb megvalósult, s most a gyár munka nélkül maradt. Az itt készülő elemekből raktárak, szerelőcsarnokok, autógarázsok, edzőcsarnokok, áruházak és más épületek szerelhetők, de az építkezők tájékozatlansága miatt rendelőre vár, munkát keres ez a gyár. Műanyag fejvédő Eddig évente csaknem ötvenezer bukósisakot készített a Győri Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet. Újabban e termékek iránt csökkent a kereslet, s ezért a szövetkezet megkezdte a munkásvédelmi sisakok gyártását. E cikkek világszerte keresettek: az első félmilliós sorozatot — az építőiparban, a bányászatban nélkülözhetetlen műanyag biztonsági fejfedőkből — Kanadába exportálják. JÖTT, TETSZETT ELTŰNT Hová lett a papírzsebkendő SZALVÉTÁT AJÁNLANAK • HÁROM HETE KAPOTT EGY BOLT Eltűnt az üzletekből a papírzsebkendő. A vevő hetek óta hiába járja a háztartási és az illatszerboltokat, a papírüzleteket. Az elárusítók többsége csak legyint: „Hiába keresi!’’ Vásárló körútra indultunk. Találkoztunk „élelmesebb” kereskedőkkel is. Például az V. kerületi Kossuth Lajos utcai ÁPISZ-ban huszonöt darabos, nyolcforintos import papírszalvétát fosztottak meg borítólapjától, s kötötték át kis szalaggal. Ezt ajánlották papírzsebkendőként. A hazai papírzsebkendőket gyártó cég a Papíripari Vállalat Csomagoló- anyaggyára. Az igazgatótól a következőket tudtuk meg: „MÁRCIUS KIÁLT../" (3.) LE A HÁBORÚVAL! Az ünnep előtti hetekben már nyilvánvaló, hogy a Történelmi Emlékbizottság mögött az illegális kommunista párt áll, a Petőfi-szobornál a tervezett demonstráció több lesz, mint tisztelgő zarándoklás ... Keresztes-Fischer belügyminiszter „figyelmeztetésére”, a peyerista vezetők nyomására a szociáldemokrata pártválasztmány megtiltja a felvonuláson való részvételt. Csakhogy ezt már nem lehet megtiltani. Az illegális Szabad Nép cikke után („Március 15-e zászlaját mi visszük. Minden megmozdulásunk Talpra Magyar kiáltás, amellyel csatasorba szólítjuk a nemzetet a szabad, független és demokratikus Magyarország kivívására!”) a kerületi szocialista pártos szakszervezetekben, a kultúr- és sportegyesületekben, az üzemekben a forradalmi március hangulata pezseg. Készülnek a zászlók, a transzparensek, a jelszavas táblák. Kossuth-, Petőfi-, Táncsics-, Ady- és József Attila képei, gyűlnek a fillérek koszorúkra ... Március tizenötödike. Ezerkilencszáznegyvenkettő. Csípős, hűvös vasárnap reggel. Hősök tere. Levente és ludovikás díszszázadok. Díszemelvény: Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter, Bárcziházy Bárczy István, Zsindely Ferenc, Fáy István államtitkár, Béldy Alajos altábornagy, a testnevelés országos vezetője és más előkelőségek. A Kormányzóhelyettes Úr és Felesége fogadása. Levente zenekar: Szózat, kórus: Nemzeti Dal. A Kormányzóhelyettes Űr beszéde. A Kormányzóhelyettes Űr Zászlaja az Ifjúságnak. Vitéz Kudriczy ezredes felszólítja az Ifjúságot: tegyen Esküt a Zászlóra. Egy honleány szavalata. A jogászok vezérének beszéde. A Kormányzóhelyettes Úr előtt elvonulnak a ludovikás századok, az egyetemi és főiskolai ifjak, a fiúleventék és leányleventék ... A Petőfi Társaság ünnepi ülése: Akadémia, nagyterem. József főherceg, gróf Bethlen István, Herczeg Ferenc, Fabinyi Tihamér, Hegedűs Lóránt és mások, Kornis Gyula elnöki megnyitója: Petőfi és Nietzsche ... Déli egy óra. Kállay Miklós miniszterelnök Ullein-Reviczky Antal meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és Kállay Kristóf miniszteri fogalmazó, személyi titkára kíséretében a rádió épületébe érkezik. Vitéz Náray Antal, a Rádió és az MTI elnöke fogadja. A miniszterelnök vitéz Náray kíséretében azonnal a III-as számú, kisebb stúdióba megy, elhelyezkedik az előadóasztal mellett. Rövid mikrofonpróba, majd pontosan egy órakor a bemondó a mikrofonhoz lép, s bejelenti: a Budapest I. dr. Kállay Miklós miniszterelnök rádiószózatát közvetíti. Ezután felcsendül a rádióban Kállay Miklós miniszterelnök hangja. („Szívhez szóló komolyság, határozott, érces hang.”) Ma megint történelmi időket élünk. Ma megint van tennivalónk. Fiatal lendületre van szükség. Ő mindig mindenkit meghallgatott. Parasztfiúk voltak a játszótársai, budai polgárfiúk a tanulótársai. Most őt hallgassák meg. Az út nem könnyű. Jót akar. Isten őt úgy segélje. De! Nem tűr semmi lázítást, bujtogatást. Erre mindenki ráfizet... Délután három óra, Petőfi tér. A Történelmi Emlékbizottság tagjai a Modern kávéház előtt gyülekeznek, majd pontosan három órakor elindulnak a Petőfi-szobor felé. Amikor a szoborhoz érnek, a környező utcákból, a Duna-partról kilódul, s közrefogja a teret az eddig sétálgató tömeg. A kezekben a Történelmi Emlékbizottság füzete, „Petőfi útján”, a kabátokon a Petőfi-jelvény. A Történelmi Emlékbizottság tagjai elhelyezik a szervezett munkásság, az építők, a parasztság, az értelmiség koszorúit. Hangos éljenzés, a kerületek, üzemek munkásainak koszorúi következnek. A koszorúkon vörös szalag, feliratokkal: „Budapest külteleki munkássága, Petőfi és Táncsics szellemében a szabadságért.” „A függetlenség és szabadság harcosainak — Gyapjúmosó munkásai.” „A szabadságért.” „Független Magyarország.” Sokan csokrot, egyegy szál virágot helyeznek a szobor talapzatára. A kabátok alól előtűnnek a jelszavas táblák, a transzparensek, Kossuth, Petőfi, Táncsics képei. Nyolc-tízezer ember hangja dübörög: Rabok tovább nem leszünk! Éljen a független, demokratikus szabad Magyarország! El Németországtól! Hozzák haza honvédeinket! Le a háborúval! Különbékét! Vesszen Hitler ...! Aztán egy újabb jelszó: Menjünk a Kossuthszoborhoz! A tömeg mind nagyobb,„egyre nő, egyre dagad, szinte már szétfeszíti a szűk utcákat, valahonnan botokra feszített vászonlepedők kerülnek elő, rajtuk a szabadság és függetlenség jelszavai: ott lengnek a tömeg fölött, mintha most írná betűiket az ezreket átforrósító szabadságvágy”). A Ferencz József téren, a riadóautós rendőrök a tömeg elé vágnak, a főkapitányság kapui alól száz és száz gumibotos rendőr rohan (mintegy száz tüntetőt behurcolnak, késő éjszakáig folynak a kihallgatások), a sorok megtorpannak, aztán, ha kisebb csoportokban is, de eljutnak a Kossuth-szoborhoz... Balogh László (Folytatjuk) A TÖBB IS KEVÉS . Három gépünk készíti a papírzsebkendőket. Tavaly 600 tonnát, az idén a növekvő keresletre való tekintettel a fejlesztések eredményeként már ennél is többet adunk. Erre a negyedévre 163,5 tonnát vállaltunk, s ezt a mennyiséget folyamatosan, határidőre szállítjuk. Ez a mennyiség azonban nem fedezi az igényeket. A PIÉRT 800 tonnánál is többet tudna eladni országszerte. Már tárgyalunk újabb importgép vásárlásról, s csak ha ez sikerül, akkor tudjuk emelni termelésünket. A gyár tehát — az igazgató tájékoztatása szerint — ezekben a hetekben is úgy és annyit dolgozott, mint korábban, sőt, még valamivel többet is. De akkor hol van, hová tűnt a papírzsebkendő? VENNÉK, HA VOLNA Az ÁPISZ áruforgalmi osztályán elmondták: utoljára három hete kapott papírzsebkendőt egyik boltjuk, a Szent István körúti ... Kétségtelen: a néhány évvel ezelőtt még aligalig keresett papírzsebkendő napjainkban már igen népszerű, szívesen veszik, azaz vennék. Nem lenne értelme most azt kutatni, nyomozni: vajon a gyár valóban elkészítette-e ezúttal is az említett menynyiséget, s az ÁPISZ-ok folyamatosan megkapták-e, avagy a PIÉRT — lévén nagykereskedelmi vállalat — az utóbbi hetekben rosszul szállított-e? Mindenesetre bizonyos: papírzsebkendő ma sincs elég a fővárosi üzletekben. Miért? És meddig? (cs. b. j.)