Esti Hírlap, 1972. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
1972-04-08 / 82. szám
• A My Lai-i vérengzés részvevői közül öten — most már valamennyien leszerelt katonák, civilek — szólaltak meg a tegnap esti amerikai dokumentumfilmben. Megdöbbentő, sokszor cinizmusként ható őszinteséggel mondták el a történteket, helyenként oly szenvtelenül, mintha nem is maguk vettek volna részt a tömeggyilkosságban. Bűntudat nélkül beszéltek, holott érződött, egyik-másikuk ki is mondta, hogy tudták, legalábbis utólag tudják: bűnös dolgot vittek végbe. • A tömény embertelenségről szóló nyomasztó húsz perc után a humanizmusnak micsoda apoteózisa következett hatvan percen át! Film a 70 éves Obrazcovról, itt készült, nálunk (Rényi Tamás rendezte, Herczenik Miklós fotografálta), a kor egyik legnagyobb, legnemesebb művészéről. Bábművész? Az is, vezetője egy csodálatos bábszínháznak, amely alighanem a legjobb a világon. De maga Obrazcov több ennél. Egyetemes művész, minden emberi titkok tudója, a legbonyolultabbaké is, és megadatott az a képessége, hogy mindezt a legegyszerűbben s a legnagyszerűbben tudja kifejezni. Obrazcovval minden perc élménye, hát még egy teljes óra! • Goda Gábor regényéből Benedek András írt tévéfilm-forgatókönyvet, s Gaál Albert rendezte jól, különös gondot fordítva a színészi játékra. (A naturalistán gusztustalan patkányjelenetet viszont elhagyhatta volna). Poldini úr — írója szerint — világjelenséget testesít meg, azt a negatív töltetű semlegességet képviseli, amely minden korban, mindenütt átsegíti a poldiniket a történelem buktatóin. Megírásra kívánkozó, érdekes karakter Poldini úr, s ha a filmben kevesebb a didaktika, még érdekesebb lehetett volna. Így is tetszett Kálmán György, Molnár Tibor, Agárdi Gábor és mások pontos karakterformálása, s mind között leginkább Tomanek Nándor kiváló alakítása. (bt) □ BAKÓ JÓZSEF Vas megyei költő életéről nyílik ma kiállítás a szombathelyi Berzsenyi Dániel megyei könyvtárban. Földeák János emlékezik egykori harcostársára. KONDOR BÉLA KIÁLLÍTÁSA Medáliák rajzban A Medáliák jáspiskoronás királya és csámpás sityakos kölyke, meg „a sárga, kinek kékebb az ege, / a rézbőrű, kin megfagyott a vér / és lidércként ragadozó fehér/”, a gyöngéd szépségű Óda „öntudatlan örökkévalóság”-ának hangulata, és Rimbaud igazságának varázsa. Vers és kép, szöveg, gondolat, látomás, szerkezet és szín találkozik egymással szép összhangban. A Petőfi Irodalmi Múzeum ma délben nyílt kiállítása Kondor Béla tizenhét munkáját mutatja be: Madách, József Attila, Gellért Andor Endre és Rimbaud ihlette képeket, grafikákat. Szándékosan kerültük az illusztráció meghatározását, hiszen Kondor nem törekedett egy-egy szövegrész pontos képzőművészeti megjelenítésére, visszaadására — a művek szelleméhez igazodó, gondolatokat sajátosan értelmező és kitágító alkotásokat teremtett. Akár a Tragédia falanszterjelenetéhez, akár Gelléri Andor Endre A nagy mosoda novellájához, vagy József Attila A kozmosz éneke szonett-koszorújához készített munkáit nézzük, mindegyik önmagában, a vers, a novella felidézése nélkül is önálló alkotás. Kondor szívesen merít ihletett, kedvelt írók, költők műveiből, ez sajátos művészi alapállásából következik. Képein, grafikáin állandóan visszatérő elem a költészet szürrealizmusának világa, nála a szín, a forma, a szó, a hangulat és a gondolat vászonra és papírlapra egyaránt kívánkozik. A festő a múlt esztendőben Boldogságtöredék címmel, saját illusztrációival jelentette meg összegyűjtött verseit. A kiállításon látható tizenhét kép a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére született, a Tragédiához készített négy lapon kívül a többit most láthatja először kiállításon a közönség. A múzeum e szép hangulatú tárlattal kiállítássorozatot szeretne elindítani képzőművész-írók, író-képzőművészek és rangos festők, grafikusok irodalmi ihletésű alkotásaiból. A soron következő tárlat László Gyula professzor rajzait és Kónya Lajos fafaragásait mutatja be. A ma nyílt kiállítás Bánszky Pálné művészettörténész rendezői munkáját dicséri. (h. m.) Brecht, Anouilh, Popescu BUKARESTI TÁRSULAT VENDÉGJÁTÉKA A VÍGSZÍNHÁZBAN vendégjáték időpontja. Ezzel még nem fejeződik be a Teatrul de Comedie magyarországi turnéja, mert Budapest után Kecskemétre utaznak a román művészek: a Katona József Színházban lépnek fel. Budapesten a Vígszínházban az első estén Alexandra Popescu Párizsi ruhák című darabját mutatják be. Műfaji megjelölése: „apokrif történet 5 képben, epilógussal”. Másnap, április 15-én Brecht: Gary Gay eltűnése című, ritkán játszott színművét adják elő. A záróestén Jean Anouilh Kedves Antoine-ja kerül színre. Anouilh művének (Cher Antoine) két évvel ezelőtt volt az ősbemutatója a párizsi Comedie des Champs-Elysées-ben, a szerző rendezésében, Jacques Francois címszereplésével. Francoise Rosay és Madeleine Ozeray alakították a női főszerepeket. Román vendégeinkkel érkezik Lucian Giurchescu, a Teatrul de Comedie rendezője, valamint Dan Nemteanu, a bemutatandó darabok díszlettervezője. (Kristóf) Hamarosan visszaadja a Vígszínház együttesének romániai vizitjét Bukarest kiváló színtársulata, a Teatrul de Comedie. Április 14., 15., 16. a budapesti Tisza-parti napok a Szabadság Szállóban A szegedi és a szolnoki Tisza Szálloda, valamint a Szabadság Szálloda konyhafőnökei meghívják önt és kedves családját április 11-én, 12-én és 13-án 19 órától 24 óráig a Szabadság Szállodában tartandó TISZA-PARTI NAPOK rendezvénysorozatra. Az étlapon régi tiszai ételek: Tápéi legényfogó leves Szegedi halpaprikás Makói haltepertő Túri toros káposzta Szögeti mustos pecsenye Ormánsági töltött dagadó Asztalfoglalás: a 229—050-es telefonszámon. Szabadság Szálloda Budapest VII., Rákóczi út 90 Bárányhús kapros káposztával Dorozsmai bicskás pecsenye Szegedi finomfalatok Kiskunsági bélszíntekercs Gőzölt fánk Tökös és káposztás rétes MŰIMOLÓVERSENYE Salgótarján várossá alakulásának 50. évfordulója alkalmából a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, az Építő-, Fa- és Építő,anyagipari Dolgozók Szakszervezetének Nógrád megyei bizottsága ma és holnap szavalóversenyt rendez a salgótarjáni Öblösüveggyár művelődési házában. A szavalóversenyen 28 évnél fiatalabb munkás, fiatalok vesznek részt. EMLÉKKIÁLLÍTÁS A Magyar Nemzeti Galériában tegnap délután dr. Mihályfi Ernő nyitotta meg Szöllősi Endre emlékkiállítását. Képünkön a tárlat egyik részlete: Szöllősi Endre portréja. (MTI fotó : Molnár Edit felv.) SZÁZÉVES MŰEMLÉKVÉDELEM Eredményes születésnap Idén ünnepli centenáriumát a magyar műemlékvédelem. 1872. április 4-én rendelte el a közoktatásügyi miniszter a hazai műemlékek ideiglenes bizottságának felállítását, s feladatul adta, hogy írják össze a műemlékeket, szervezzék meg a hatósági védelmet. 1949-ben az Elnöki Tanács rendeletére megalakult a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja. 1957-ben pedig létrejött az Országos Műemléki Felügyelőség. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1971 végéig — tehát fennállásának másfél évtizedében — csaknem ezer műemlék épület állagmegóvását, helyreállítását végezte el, vagy támogatta pénzügyi eszközökkel, s a budapesti Műemléki Felügyelőség saját beruházásában 58 műemléket hozott rendbe. A centenárium évében csaknem 600 műemlék helyreállításán dolgoznak a restaurátorok. Ebben az évben fejezik be egyebek között a szegvári volt Sóház, a szarvasi Szárazmalom, a nagycenki Széchenyi-kastély főépületének helyreállítását. Egerben átadják a Buttlerházat, amelyben turistaszálló kap helyet. Hollókőn három népi építészeti emléket hoznak rendbe, turistaszállóként, szolgáltatóházként, illetve lakóházként. A Magyar Műemlékvédelmi Szervezet 100. születésnapját április 11-én Budapesten és április 12-én Székesfehérvárott centenáriumi ünnepi ülésszakkal köszöntik. Táncfesztivál Ma reggel Zalaegerszegen megkezdődött az V. kamaratáncfesztivál, amelyen a főváros színeit az OKISZ Erkel Ferenc, a Vadrózsák, a Bihari János, a Volán, a Csepel és a Vasas tánckara képviseli. Az együttesek délelőtt a folklór, délután pedig az úgynevezett dinamikus kategóriában mutatják be versenyprogramjukat. Este díszbemutató, vasárnap délelőtt eredményhirdetés és díjkiosztás lesz. Kívülálló ember A szovjet színházi évadról érkező hírek tanúsága szerint az egyik legizgalmasabb esemény D. Dvoreckij Kívülálló ember című művének bemutatása volt. Több színház tűzte műsorára, a többi között, a moszkvai Malaja Bronnaja Színház, a leningrádi Lenszovjet és a Szovjet Hadsereg Központi Színháza. A kritikák a Malaja Bronnaja Színház előadását ítélik a legegységesebbnek, ezt A. Efrosz rendezte. ARANY JÁNOS UTCÁJA Három pipa a cégérben Kocsma volt a névadó A ferencvárosi Pipa utca meghúzódik a pesti utcák tengerében, különösebben semmivel sem hívja fel magára a figyelmet. Ha a végéből átvágunk a Csarnok téren, az Erkel utcában folytathatjuk utunkat, de abban sem találunk párját ritkító látnivalókat, csak emlékezni tudunk arra, hogy a névadó zeneszerző évekig lakott az egyik házban. A két utca a központi vásárcsarnok felépültéig együvé tartozott, első neve Zsák utca volt, mivelhogy meg is felelt a nevének. Szépirodalmi Figyelő Aztán a múlt század első felében vendéglőt nyitottak benne. Az sem volt jelentős helyiség, a környékbeliek látogatták. Az igénytelen kocsma tulajdonosa, három pipát pingáltatott üzlete cégéréül, amiről aztán a név ráragadt az utcára is, hiszen akkoriban általános szokásnak számított az ismertebb házcégérekről utcákat elnevezni. És itt érkeztünk Arany Jánoshoz, akit a nagykőrösi katedráról barátai — Gyulai Pál, Csengery Antal, Deák Ferenc —Pestre csalogattak. A költő első pesti lakása 1860 őszétől abban a házban volt, amelyet azóta lebontottak az Üllői út és az Erkel utca sarkán. Ott szerkesztette a Szépirodalmi Figyelő című, rangos folyóiratot is. Ebben írta le a következő sorokat: „Emlegetik a lapok, hogy a hárompipa utczát, amelyben szerkesztőségünk ideigvaló sátorát felütötte, Kisfaludy utczának keresztelték. Mi ugyan e változásnak legkisebb nyomát sem vettük észre; mindazáltal úgy megörülünk e tragicomicus pipák reménybeli változásán, hogy tüstént az itt alább olvasható verset rögtönzők." Tragicomicus Már a tragicomicus jelző is utal rá, hogy sehogyan sem tudott kibékülni az utca nevével vagy a kocsmával. Erre vall az a mondata is, amelyet egy Tompa Mihályhoz írott levelében olvashatunk: „Három pipa utcza az ő classicus neve.” Lássuk azonban a három pipáról írt hat sorát: Kisfaludy egy pipáról Monda elmés pipadalt. Éljen hát az ő utcája! S a magyarnak „nagypipája”, (Mint a régi példa jár). Legyen egyszer tömve már! A költő által emlegetett „régi példa” a „nagypipájú, kevés dohányú magyar”-ról szóló szójárásra utal, Kisfaludy Pipadala viszont a félszegséget parodizálja. Ami pedig az utcát illeti, az nem kapta meg Kisfaludy nevét. A költőt a pesti tanács csak 1869-ben tisztelte meg azzal a józsefvárosi utcával, amelyet ma is Kisfaludy utcaként ismerünk. Térjünk azonban vissza Arany Jánoshoz, aki folyóiratának 1861-es, az előbbinél későbbi számában ekként figyelmeztette olvasóit és munkatársait: „A mi Kisfaludy-utczánk úgy látszik megmarad 3 pipának. Figyelmeztetjük is azon tisztelt egyéneket, kik szerk. hivatalunkat fel akarják keresni, hogy jusson eszükbe Kisfaludy, de valóságban csak a 3 pipát vigyázzák, mert különben nem jutnak célhoz.” Emléktábla A Hárompipa utca tehát dacolt az idővel, csupán 1874-ben vesztette el a számnévi jelzőt és Pipa utcára egyszerűsödött, amit egyik darabja ma is visel, a másik része 1897- ben kapta az Erkel utca nevet. Ami viszont Arany Jánost illeti, ő négy évet töltött a Hárompipa utca sarkán állott házban, ahol emléktábla hívja fel erre a járókelők figyelmét. Innen 1864. április 24-én jobb lakásba költözött, a közeli Üllői út 7. Szám alá, az első emeletre. Innen járt be az Akadémiára, méghozzá az apostolok szekerén, amint azt meg is írta: „Gyalog jártam, úgy bizony . Legfeljebb, ha omnibuszon.” 1867-ben aztán megkapta az őt megillető titkári lakást a Magyar Tudományos Akadémia palotájában. Ott élt halála napjáig, aminek a 90. évfordulójára ebben az évben emlékezünk. Puruczki Béla