Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
• Lassan nem tudjuk már: a tévé fő célja, hogy a Ki mit tud? versenyzőinek tehetségét, vagy a mi állóképességünket tegye próbára? Már a múlt héten fölpanaszoltuk: a 9 órás kezdés késő, a műsornak az éjszakába csúszása előrelátható. Ez rendkívül népszerű műsor. Munkanapon éjjel negyed 1-ig csak a saját és a közönség kárára tarthat. Ennyit a műsorszerkesztés címére. • Aki bírta szemhéjleragadás nélkül, az végül is igen jól járt. Kár volt akár egyetlen műsorszámról is lemaradni, mert ezúttal a „kiesett” szereplők is igen jók voltak, a helycserék érthető fejfájást okoztak a zsűrinek és szívfájdalmat a nézőnek. Magam a műsor kezdetétől szurkoltam a szegedi bölcsészek irodalmi színpadának. Radnótiműsorukkal az átélésnek és élménynyújtásnak olyan nyilvánvaló és magávalragadó példáját nyújtották, ami a méricskélő kritikát szinte lehetetlenné tette. És ezúttal a tévé technikája is jól használta az élményt: a máskor oly zavaró, egymásba átlátszó képek itt remekül hatottak; a versmondó szólista mögött mozgó-imbolygó alakok fokozták a Hetedik ecloga és a többi szépséges vers látomásos jellegét. Azt a rendkívüli helyzetet, amikor a költő lidérces látomása azonos a valósággal ez esetben a teljesen abszurd valósággal. Jellemző a műsor magas színvonalára, hogy ez a kitűnő csoport is hajszál híján kiesett a versenyből. Néhány hét előtti aggodalmunk az idei Ki mit tud? süllyedő színvonaláról — kezd alaptalanná válni. • És egy javaslat: a Ki mit tud?-nak a produkciók élvezetén és a verseny izgalmán kívül egyik legnagyobb értéke a szakértő zsűritagok bíráló-értékelő hozzászólása. Olyanoktól, mint Fasang Árpád, vagy Vásárhelyi László, a laikus néző is sokat tanul. Többek közt azt, hogy a „tetszik", „nem tetszik" alternatívája mögött milyen objektív tényezők húzódnak meg. • Közeleg a tévé legnépszerűbb műsora, a Táncdalfesztivál, amelyen többnyire siketnémának tűnő zsűritagokat látunk, amint számokat emelnek a levegőbe. Milyen jó volna néhány mondatos, rövid, szakszerű értékelést kapni a dalok zenei, szövegbeli és előadói értékeiről, vagy hibáiról! (f. f ) Seper Kajetántól Mesterházi Lajosig írók, költők kapcsolata Kispesttel Az elnök úr inasévei ♦ Gyűjtőfogházi emlékek Lelkes magánszemélyek és nem kevésbé lelkes hivatalnokok valóban áldozatos tevékenységével gyűlik már régóta Kispesten egy ma már számban is jelentős helytörténeti anyag. A kispesti helytörténeti gyűjtemény pár évvel ezelőtt állandó helyet is kapott, s azóta időről időre érdekes kis kiállításokkal találkozhatunk a Rákóczi utca 4-ben. Ne tovább a határkőnél Kronológiai sorrendben helyezzék el a gazdag anyagot. Seper Kajetánnal kezdődik a sor. Ez a férfiú 1853-tól 1912-ig élt, szerkesztője volt a Darázs című élclapnak és a Kispesti Szentlőrinci Lapoknak. Kritizáló, izgága újságíró lévén, összeütközött a község (akkor még Kispest az volt!) vezetőivel is, és a Kispesti Hírlap szerkesztőivel is. Öt hétre még a gyűjtőfogházba is bedugták egyik sajtópere után. Ott emlékiratait írta Gyűjtőfogházi emlékek címen. Egy időre kitiltották Kispestről. A Határcsárdába fészkelte be magát, annak ajtajából beszélgetett a hozzá kilátogatókkal, merthogy a határkőtől húzott képzeletbeli vonalat nem léphette át. A ma is élő Ács Tivadar a század első felében kispesti lapokban írta meg dél-amerikai utazásainak emlékeit. Egyik könyvének pedig ez a címe: Régi kispestiek. Madarassy László jogász és író élete végén két évig Kispest főjegyzője volt. Esküvel és örökre... Ady Endrének is voltak közvetett kapcsolatai Kispesttel. A Kossuth utca 29-ben lakott Szombatfalvy Albert gyógyszerész, Csinszka apjának egyik barátja. Neki írt Csinszka levelet, kérte, beszéljen apjával, hogy az engedélyezze Adyval való házasságát. „Szeretem halálosan komolyan, esküvel és örökre Ady Endrét...” — írta. Móricz Zsigmond lakott is Kispesten, odaköltözött a család, a Petőfi Sándor utca 70-be, 1902-ben. Itt ismerte meg Holics Eugéniát, azaz Jankát, akit 1905 júniusában feleségül vett. Amikor Móricz nevét megismerte az ország, már nem Kispesten lakott. De már ott is írt. Sok mindent. Például a Tasziló, az aranyos című 3 felvonásos „énekes bohózatot”, egyenesen a Kispesti Színháznak, amelyet az 1902. november 8-án — az egykori színlap tanúsága szerint — be is mutatott. Milyen egyszerű, mégis kitűnő ötlet: összeállítani, hogy az írók, költők közül kinek „mi köze van” egy kerülethez. S lám, milyen jó anyag gyűlhet össze. M. Tolnay István Mozimúzeum A külföldi sajtó híradása szerint Jacques Duhamel francia kultúrminiszter a párizsi Palais Chaillot termeiben megnyitotta a filmmúzeumot. A múzeum kiállítja mindazokat az értékes gépeket, kamerákat, kéziratokat, forgatókönyveket és plakátokat, amelyek a 75 éves filmművészet történetében szerepet játszottak. A filmmúzeum megnyitása alkalmából A világ filmjének 75 éve című sorozatban Kurosava, Ford, Renoir, Bergman, Welles, Rossellini, Hitchcock, Gance és más híres rendezők filmjeit vetítik. □ OPERA- ÉS DALESTET tart június 25-én, vasárnap este 7-kor az I. kerületi Művelődési Ház operastúdiója. (Bem rakpart ,6) Kakuk Marci Tersánszky Józsi Jenő 1920—21-ben valami Tartós- panzióban, majd pedig albérletben lakott Kispesten. Itt volt „szegődményes díjnok”, könyvtáros, s itt pályázott meg egy ugyancsak nyomorúságosan fizetett, de valamivel mégis jövedelmezőbb állást; városi írnoknak jelentkezett. Nem kapta meg az állást, egy gazdag helyi iparos fiának adták helyette. Az elnök úr inasévei című művének „elnök urát” állítólag a kispesti ipartestület elnökéről mintázta. És még valami: Kakuk Marci című vígjátékát a Kispesti Színház mutatta be elsőként, még 1926-ban. Az 1920-as évek elején Gergely Sándor is lakott Kispesten, majd a harmincas években, az illegalitás idején többször is ott rejtőzködött. Vakációban Végül még néhány név, ábécé sorrendben. Abody Béla tanított Kispesten, a Pannónia úti iskolában. Fehér Tibor diákkorát töltötte ott, cikkei jelentek meg a Kispest—Pestszentlőrinci Híradóban. Illés Béla 1945-ben a Kispesten állomásozó szovjet hadtesttel töltött ott pár napot. Mátyás Ferenc 1946 és 1949 között főszerkesztője volt a Szabad Lőrinc, illetve a Kispesti Hírek című lapoknak. Mesterházi Lajos a Wekerle-telepről indult. Ott született, s töltötte gyermekéveit. Azoknak az éveknek az emlékét idézi a Vakációban meg Az ártatlanság korában. A furfangos diákok A Televízió megbízásából a MAFILM műtermeiben forgatják Farkas Ferenc A furfangos diákok című balettjét. Az egész estét betöltő színes filmet Bednai Nándor rendezi, operatőr Darvas Máté. A főszerepekben Róna Viktort, Havas Ferencet és Sipeky Leventét láthatjuk. CEGLÉDEN: Országos Dózsa-ünnepség A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Dózsa Emlékbizottság és a Pest megyei Tanács Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából országos ünnepséget rendez vasárnap Cegléden. A nagygyűlést dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke nyitja meg, majd leleplezik Dózsa György emlékművét, Somogyi József szobrászművész alkotását. Bessenyei Ferenc mondja el Illyés Gyula: Dózsa György beszéde a ceglédi piacon című versét, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az Országos Dózsa Emlékbizottság elnöke mond ünnepi beszédet. A Dózsa-emlékmű megkoszorúzása után a Magyar Néphadsereg alakulatai és a ceglédi dolgozók — A magyar forradalmi seregek Dózsától napjainkig címmel — korhű jelmezes felvonulást rendeznek. A délutáni program: sport- és harci bemutatók, légi parádé, történelmi harcijáték és haditechnikai bemutató. Délután 6 órakor a honvédség egyesített zenekara ad térzenét a Kossuth téren. Este utcabál zárja a Dózsa-ünnepség gazdag ceglédi eseménysorozatát. Rajkin játékaimét rendez GOROMBA POKRÓCOK UTÁN, SZUFLA BESZÉLGETÉS A FESZTIVÁLON Percek alatt terjedt el a hír, a veszprémi tévétalálkozó délelőtti pihenő óráiban, hogy Arkagyij Rajkin is megérkezett. Este már ott láttuk ismerős figuráját a vetítésre összegyűlt társaságban. Amikor rövid beszélgetésre kértem, magyarul válaszolt, s aztán végig, egész beszélgetésünk alatt minduntalan magyar kifejezéseket, olykor egész magyar mondatokat is kevert az orosz szavak közé. — Goromba pokrócok — mondta mindjárt az elején, kitűnő magyar kiejtéssel. Ez ugyanis annak a filmjének témája, amelyet a Magyar Televíziónak szinkronizálni fog, ha Veszprém után Budapestre utazik. Egy színészt alakít a filmben, aki egykori tanítónőjével találkozik az utcán. DOLGOZUNK, DOLGOZGATUNK „— Hogy megy a sora?” — idézi Rajkin magyarul a tanítónőt. Aztán filmbeli énje szerepében válaszol, ugyancsak magyarul: „— Csak lassan. Dolgozunk, dolgozgatunk, városról városra utazgatunk." A színész ezután álruhát ölt, huligánszerelést, hogy megleckéztesse a tanítónő kiálhatatlan társbérlőit, a goromba pokrócokat. Rajkin filmbeli szerepét sajátmaga írta, és a magyar szinkronváltozatban ő maga mondja is el magyarul. — Abody Béla fordította, kitűnően, szellemesen — mondja. — A Magyar Televízió tavaly felvette valamennyi monológműsoromat. Jó lenne, ha annak a szövegeit is Abody fordítaná, s én mondhatnám kép alá a szinkronban. Tévétalálkozó lévén a magyar tévéprodukciókról, itteni tapasztalatairól kérdezem a véleményét. — A Magyar Televízió dinamikája tetszik nekem. Az, hogy mindig új utakat kutatnak, sokféle technikát kipróbálnak. Érzem az állandó másra törekvést, az állandó mozgást. — És otthon milyen feladat várja? — A MOSZFILM Stúdiótól játékfilm rendezésére kaptam megbízást. Ez lesz az első nagyjátékfilm rendezésem. Az előkészületeknél tartunk, most alakul a forgatókönyv, áll össze a stáb. Annyi azonban már biztos, hogy több szerepet játszom a történetben és hogy 1973-ban kezdjük a forgatást. SZINKRONIZÁLÁS — Itteni programja? — Veszprémben nézem a filmeket, július 4-én pedig kezdődik Pesten a filmszinkronizálás. A kettő között kicsit pihenek a Balatonnál és közben állandóan figyelem a magyar beszédet, ami nagyon szép az én számomra, és tanulom a szerepemet magyarul. És nemcsak a szerepét, hanem a maga kedvére minden kifejezést, szót, ami megtetszik neki. Beszélgetésünk közben a legfrissebb zsákmánya, a „szufla". — De ez a legkevésbé sem irodalmi... — Nem baj, — mondja, —, a filmbeli huligán nyugodtan használhatja... (bársony) Csak Csepelen! CSEPEL CENTRUMÁBAN, A CENTRUM CSEPEL ÁRUHÁZBAN Házigazda: ARADSZKY LÁSZLÓ Konferál: HALMI GÁBOR A DIVATÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT nyári divatbemutatója — A PAMUTTEXTILMŰVEK KEDVEZŐ AJÁNLATÁVAL BŐVÍTVE — CENTRUM CSEPEL ÁRUHÁZ Budapest XXI., Áruház tér 2. Telefon: 278—400.