Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

• Lassan nem tudjuk már: a tévé fő célja, hogy a Ki mit tud? versenyzői­nek tehetségét, vagy a mi állóképességünket te­gye próbára? Már a múlt héten fölpanaszoltuk: a 9 órás kezdés késő, a műsornak az éjszakába csúszása előrelátható. Ez rendkívül népszerű mű­sor. Munkanapon éjjel negyed 1-ig csak a saját és a közönség kárára tart­hat. Ennyit a műsorszer­kesztés címére. • Aki bírta szemhéjleraga­­dás nélkül, az végül is igen jól járt. Kár volt akár egyet­len műsorszámról is lema­radni, mert ezúttal a „ki­esett” szereplők is igen jók voltak, a helycserék érthető fejfájást okoztak a zsűrinek és szívfájdalmat a nézőnek. Magam a műsor kezdetétől szur­koltam a szegedi bölcsészek irodalmi színpadának. Radnóti­­műsorukkal az átélésnek és élménynyújtásnak olyan nyil­vánvaló és magávalragadó pél­dáját nyújtották, ami a mé­ricskélő kritikát szinte le­hetetlenné tette. És ezúttal a tévé technikája is jól hasz­nálta az élményt: a máskor oly zavaró, egymásba átlát­szó képek itt remekül ha­tottak; a versmondó szólista mögött mozgó-imbolygó ala­kok fokozták a Hetedik eclo­­ga és a többi szépséges vers látomásos jellegét. Azt a rendkívüli helyzetet, amikor a költő lidérces látomása azo­nos a valósággal ez eset­ben a teljesen abszurd va­lósággal. Jellemző a műsor magas színvonalára, hogy ez a kitűnő csoport is hajszál híján kiesett a versenyből. Néhány hét előtti aggodal­munk az idei Ki mit tud? süllyedő színvonaláról — kezd alaptalanná válni. • És egy javaslat: a Ki mit tud?-nak a produkciók élvezetén és a verseny iz­galmán kívül egyik leg­nagyobb értéke a szak­értő zsűritagok bíráló-ér­tékelő hozzászólása. Olya­noktól, mint Fasang Ár­pád, vagy Vásárhelyi László, a laikus néző is so­kat tanul. Többek közt azt, hogy a „tetszik", „nem tet­szik" alternatívája mö­gött milyen objektív té­nyezők húzódnak meg. • Közeleg a tévé leg­népszerűbb műsora, a Táncdalfesztivál, amelyen többnyire siketnémának tű­nő zsűritagokat látunk, amint számokat emelnek a levegőbe. Milyen jó volna néhány mondatos, rövid, szakszerű értékelést kapni a dalok zenei, szövegbe­li és előadói értékeiről, vagy hibáiról! (f. f ) Seper Kajetántól Mesterházi Lajosig írók, költők kapcsolata Kispesttel Az elnök úr inasévei ♦ Gyűjtőfogházi emlékek Lelkes magánszemélyek és nem kevésbé lelkes hi­vatalnokok valóban áldo­zatos tevékenységével gyű­lik már régóta Kispesten egy ma már számban is jelentős helytörténeti anyag. A kispesti helytör­téneti gyűjtemény pár év­vel ezelőtt állandó helyet is kapott, s azóta időről időre érdekes kis kiállítá­sokkal találkozhatunk a Rákóczi utca 4-ben. Ne tovább a határkőnél Kronológiai sorrendben helyezzék el a gazdag anyagot. Seper Kajetánnal kezdődik a sor. Ez a fér­fiú 1853-tól 1912-ig élt, szerkesztője volt a Darázs című élclapnak és a Kis­pesti Szentlőrinci Lapok­nak. Kritizáló, izgága új­ságíró lévén, összeütközött a község (akkor még Kis­pest az volt!) vezetőivel is, és a Kispesti Hírlap szer­kesztőivel is. Öt hétre még a gyűjtőfogházba is be­dugták egyik sajtópere után. Ott emlékiratait írta Gyűjtőfogházi emlékek címen. Egy időre kitiltot­ták Kispestről. A Határ­csárdába fészkelte be ma­gát, annak ajtajából be­szélgetett a hozzá kilátoga­tókkal, merthogy a határ­kőtől húzott képzeletbeli vonalat nem léphette át. A ma is élő Ács Tivadar a század első felében kis­pesti lapokban írta meg dél-amerikai utazásainak emlékeit. Egyik könyvé­nek pedig ez a címe: Régi kispestiek. Madarassy László jogász és író élete végén két évig Kispest fő­jegyzője volt. Esküvel és örökre... Ady Endrének is voltak közvetett kapcsolatai Kis­pesttel. A Kossuth utca 29-ben lakott Szombatfal­­vy Albert gyógyszerész, Csinszka apjának egyik barátja. Neki írt Csinszka levelet, kérte, beszéljen apjával, hogy az engedé­lyezze Adyval való házas­ságát. „Szeretem halálo­san komolyan, esküvel és örökre Ady Endrét...” — írta. Móricz Zsigmond lakott is Kispesten, odaköltözött a család, a Petőfi Sándor ut­ca 70-be, 1902-ben. Itt is­merte meg Holics Eugé­niát, azaz Jankát, akit 1905 júniusában feleségül vett. Amikor Móricz nevét meg­ismerte az ország, már nem Kispesten lakott. De már ott is írt. Sok mindent. Például a Tasziló, az ara­nyos című 3 felvonásos „énekes bohózatot”, egye­nesen a Kispesti Színház­nak, amelyet az 1902. no­vember 8-án — az egykori színlap tanúsága szerint — be is mutatott. Milyen egyszerű, mégis kitűnő ötlet: összeállítani, hogy az írók, költők közül kinek „mi köze van” egy kerülethez. S lám, milyen jó anyag gyűlhet össze. M. Tolnay István Mozimúzeum A külföldi sajtó híradása szerint Jacques Duhamel francia kultúrminiszter a párizsi Palais Chaillot ter­meiben megnyitotta a filmmúzeumot. A múzeum kiállítja mindazokat az értékes gé­peket, kamerákat, kézira­tokat, forgatókönyveket és plakátokat, amelyek a 75 éves filmművészet történe­tében szerepet játszottak. A filmmúzeum megnyi­tása alkalmából A világ filmjének 75 éve című so­rozatban Kurosava, Ford, Renoir, Bergman, Welles, Rossellini, Hitchcock, Gance és más híres rende­zők filmjeit vetítik. □ OPERA- ÉS DALES­TET tart június 25-én, va­sárnap este 7-kor az I. ke­rületi Művelődési Ház ope­rastúdiója. (Bem rakpart ,6) Kakuk Marci Tersánszky Józsi Jenő 1920—21-ben valami Tar­tós- panzióban, majd pe­dig albérletben lakott Kis­pesten. Itt volt „szegőd­­ményes díjnok”, könyvtá­ros, s itt pályázott meg egy ugyancsak nyomorúságo­san fizetett, de valamivel mégis jövedelmezőbb ál­lást; városi írnoknak je­lentkezett. Nem kapta meg az állást, egy gazdag he­lyi iparos fiának adták he­lyette. Az elnök úr inas­évei című művének „el­nök urát” állítólag a kis­pesti ipartestület elnökéről mintázta. És még valami: Kakuk Marci című vígjá­tékát a Kispesti Színház mutatta be elsőként, még 1926-ban. Az 1920-as évek elején Gergely Sándor is lakott Kispesten, majd a harmin­cas években, az illegalitás idején többször is ott rej­tőzködött. Vakációban Végül még néhány név, ábécé sorrendben. Abody Béla tanított Kispesten, a Pannónia úti iskolában. Fehér Tibor diákkorát töl­tötte ott, cikkei jelentek meg a Kispest—Pestszent­lőrinci Híradóban. Illés Bé­la 1945-ben a Kispesten ál­lomásozó szovjet hadtest­tel töltött ott pár napot. Mátyás Ferenc 1946 és 1949 között főszerkesztője volt a Szabad Lőrinc, il­letve a Kispesti Hírek cí­mű lapoknak. Mesterházi Lajos a Wekerle-telepről indult. Ott született, s töl­tötte gyermekéveit. Azok­nak az éveknek az emlé­két idézi a Vakációban meg Az ártatlanság korában. A furfangos diákok A Televízió megbízásából a MAFILM műtermeiben forgatják Farkas Ferenc A furfangos diákok című ba­lettjét. Az egész estét betöltő színes filmet Bednai Nán­dor rendezi, operatőr Darvas Máté. A főszerepekben Róna Viktort, Havas Ferencet és Sipeky Leventét lát­hatjuk. CEGLÉDEN: Országos Dózsa-ünnepség A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az Orszá­gos Dózsa Emlékbizottság és a Pest megyei Tanács Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmá­ból országos ünnepséget rendez vasárnap Cegléden. A nagygyűlést dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke nyitja meg, majd leleplezik Dózsa György emlékművét, Somogyi Jó­zsef szobrászművész alko­tását. Bessenyei Ferenc mondja el Illyés Gyula: Dózsa György beszéde a ceglédi piacon című ver­sét, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, az Orszá­gos Dózsa Emlékbizottság elnöke mond ünnepi be­szédet. A Dózsa-emlékmű meg­koszorúzása után a Magyar Néphadsereg alakulatai és a ceglédi dolgozók — A magyar forradalmi seregek Dózsától napjainkig cím­mel — korhű jelmezes fel­vonulást rendeznek. A dél­utáni program: sport- és harci bemutatók, légi pa­rádé, történelmi harcijá­ték és haditechnikai be­mutató. Délután 6 órakor a honvédség egyesített ze­nekara ad térzenét a Kos­suth téren. Este utcabál zárja a Dózsa-ünnepség gazdag ceglédi eseményso­rozatát. Ra­jkin játékaimét rendez GOROMBA POKRÓCOK UTÁN, SZUFLA BESZÉLGETÉS A FESZTIVÁLON Percek alatt terjedt el a hír, a veszprémi tévéta­lálkozó délelőtti pihenő óráiban, hogy Arkagyij Rajkin is megérkezett. Este már ott láttuk ismerős fi­guráját a vetítésre össze­gyűlt társaságban. Amikor rövid beszélgetésre kértem, magyarul válaszolt, s aztán végig, egész beszélgetésünk alatt minduntalan magyar kifejezéseket, olykor egész magyar mondatokat is ke­­vert az orosz szavak közé. — Goromba pokrócok — mondta mindjárt az elején, kitűnő magyar kiejtéssel. Ez ugyanis annak a filmjé­nek témája, amelyet a Ma­gyar Televíziónak szinkro­nizálni fog, ha Veszprém után Budapestre utazik. Egy színészt alakít a film­ben, aki egykori tanítónőjé­vel találkozik az utcán. DOLGOZUNK, DOLGOZGATUNK „— Hogy megy a sora?” — idézi Rajkin magyarul a tanítónőt. Aztán filmbeli énje szerepében válaszol, ugyancsak magyarul: „— Csak lassan. Dolgo­zunk, dolgozgatunk, vá­rosról városra utazgatunk." A színész ezután álruhát ölt, huligánszerelést, hogy megleckéztesse a tanítónő kiálhatatlan társbérlőit, a goromba pokrócokat. Raj­kin filmbeli szerepét saját­maga írta, és a magyar szinkronváltozatban ő ma­ga mondja is el magyarul. — Abody Béla fordítot­ta, kitűnően, szellemesen — mondja. — A Magyar Televízió tavaly felvette valamennyi monológműso­romat. Jó lenne, ha annak a szövegeit is Abody fordí­taná, s én mondhatnám kép alá a szinkronban. Tévétalálkozó lévén a magyar tévéprodukciók­ról, itteni tapasztalatairól kérdezem a véleményét. — A Magyar Televízió dinamikája tetszik nekem. Az, hogy mindig új utakat kutatnak, sokféle technikát kipróbálnak. Érzem az ál­landó másra­ törekvést, az állandó mozgást. — És otthon milyen fel­adat várja? — A MOSZFILM Stúdió­tól játékfilm rendezésére kaptam megbízást. Ez lesz az első nagyjátékfilm ren­dezésem. Az előkészületek­nél tartunk, most alakul a forgatókönyv, áll össze a stáb. Annyi azonban már biztos, hogy több szerepet játszom a történetben és hogy 1973-ban kezdjük a forgatást. SZINKRONIZÁLÁS — Itteni programja? — Veszprémben nézem a filmeket, július 4-én pedig kezdődik Pesten a film­­szinkronizálás. A kettő kö­zött kicsit pihenek a Bala­tonnál és közben állandóan figyelem a magyar beszé­det, ami nagyon szép az én számomra, és tanulom a szerepemet magyarul. És nemcsak a szerepét, hanem a maga kedvére minden kifejezést, szót, ami megtetszik neki. Beszélge­tésünk közben a legfrissebb zsákmánya, a „szufla". — De ez a legkevésbé sem irodalmi... — Nem baj, — mondja, —, a filmbeli huligán nyu­godtan használhatja... (bársony) Csak Csepelen! CSEPEL CENTRUMÁBAN, A CENTRUM CSEPEL ÁRUHÁZBAN Házigazda: ARADSZKY LÁSZLÓ Konferál: HALMI GÁBOR A DIVATÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT nyári divatbemutatója — A PAMUTTEXTILMŰVEK KEDVEZŐ AJÁNLATÁVAL BŐVÍTVE — CENTRUM CSEPEL ÁRUHÁZ Budapest XXI., Áruház tér 2. Telefon: 278—400.

Next