Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-26 / 148. szám

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS Folyamatosan adják ki Elkészültek a július el­sején életbe lépő új egész­ségügyi törvény végrehaj­tását szabályozó miniszteri rendeletek tervezetei. Eze­ket az Egészségügyi Mi­nisztérium véleményezés céljából megküldte az ér­dekelt szaktárcáknak és or­szágos főhatóságoknak. A beérkezett észrevételek, ja­vaslatok figyelembevéte­lével állítják össze a vég­leges szöveget és a rende­leteket folyamatosan adják majd ki. Tizenhét éve termel őszibarackot a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A nyolc-kilenc fajta gyümölcs lépcsőzetes beérése biztosítja, hogy folyamatosan tudnak a piacra szállítani. Az elsőnek beérett fajták gyors válogatás után rövid időn belül piacra kerülnek. NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ Fiatalok védnöksége az okos gépek felett A számítástechnikai kor­mányprogram megvalósu­lása jelentős hatással lesz gazdasági életünkre. A mo­dern gazdálkodás nem nél­külözheti az okos gépeket, amelyek meggyorsítják a megszaporodott információ feldolgozását, könnyebbé, biztonságosabbá teszik a döntéseket. A számítástech­nikai program tehát társa­dalmi ügy. Ezért kötött a minap szocialista szerződést a KISZ KB kilenc érdekelt féllel. Erről beszélgettünk Botka Sándor mérnökkel, a KISZ Központi Bizottságá­nak számítástechnikai szer­vezőjével. " Négy terület — Miért tartották fontos­nak, hogy védnökséget vál­laljanak és segítsék a prog­ram megvalósítását? — A számítástechnikai program igazi „fiatalos ügy". Az a szakembergár­da, amely ma gépközelben van, a fiatalabb generáció­hoz tartozik. A körülmé­nyek így alkalmassá tesz­nek bennünket arra, hogy komoly segítséget nyújt­sunk. — Miből áll majd ez a segítség? — Még a kezdet kezdetén vagyunk. Védnökségünk olyan jellegű, hogy má­zsákkal, méterekkel, órák­kal és forintokkal aligha mérhető. Négy fő terület van, ahol sokat tehetünk az ügyért: a szemléletalakítás­ban, az oktatásban, az al­kalmazásban, s a kutatás­fejlesztésben és gyártásban. A szemléletalakítást nagyon fontosnak tartjuk. Sok he­­lyen idegenkednek a gép­től és ez azért van, mert nem ismerik. Egyesek már­­már mitikus képességet tu­lajdonítanak neki, mások félnek az „őszinteségtől”, de olyan is akad, aki lebe­csüli. Mindez érthető, hi­szen a számítástechnikai módszerek alkalmazásában még most tesszük a kezdeti lépéseket. A mi feladatunk, hogy minél több embert meggyőzzünk: a számítógép nem cél, hanem eszköz, ami dolgaink megkönnyítését szolgálja. — Milyen formában se­gítik a számítástechnikai módszerek elterjesztését? — Jelenleg úgy képzel­jük, hogy a géptulajdonos vállalatok fiatal szakembe­rei csoportosan vagy egyé­nileg tanulmányokban fel­dolgozzák azokat a módsze­reket és tapasztalatokat, amelyek­ek a megvalósítá­sa más munkahelyeken is hasznos lenne. Létre aka­runk hozni egy olyan cso­portot is, amely egy-egy vállalat vagy üzem felkéré­sére konkrét feladatokat dolgozna ki. Badacsonyi borkóstoló a Nemesgulácsi borozóban Budapest XIII., Fóti út 43. (a Volga Szálló mögött) A nemesgulácsi (Badacsony) szövetkezetek fajtiszta borai. Kitűnő ételek, borfalatok, hangulatos zene. NYITVA: 19 ÓRÁTOL ÉJJEL 2 ÓRÁIG. Kedden szünnap. ASZTALFOGLALÁS: 208—687. SZERETETTEL VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT A XIII. KERÜLETI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT Ami máshol is hasznos — A védnökségben csak a géptulajdonos üzemek és intézmények fiataljai érde­keltek? — Nem, azokat is bevon­juk a munkába, akik majd csak évek múlva jutnak hozzá a géphez. Azt akar­juk, hogy értően, felkészül­ten fogadják és már most megbízható ismereteket szerezzenek. (hankóczi) Szigorítás az import vegyi cikkek árusításában Az érvényes miniszteri rendelet és jogszabályok kötelezővé teszik az im­porttermékek előzetes mi­nőségvizsgálatát. Ennek el­lenére a KERMI előzetes véleménye nélkül, a hazai árunál gyengébb minősé­gű, nemegyszer kifogásol­ható import vegyi termé­kek, kozmetikai és háztar­tási cikkek kerültek a bol­tokba. Az 1972. évi import­­politikai irányelvek szi­gorúan előírják, hogy csak a hazai gyártmányúnál jobb minőségű, a választé­kot előnyösen bővítő im­porttermék kerülhet for­galomba. A Belkereskedel­mi Minisztérium ismétel­ten felhívta az érdekelt vállalatok figyelmét az érvényes rendeletekre, s arra, hogy azok végrehaj­tása minden importtal fog­lalkozó vállalatra kötelező, függetlenül attól, hogy az árut milyen konstrukció­ban hozzák be. Ezentúl előzetes minősé­gi vizsgálat nélkül import­­termékekre árat megálla­pítani nem szabad, s így az ilyen importcikkek nem kerülhetnek forgalomba. (MTI) A mézesbábos panasza A mézeskalácsos mester­ség egyike a kihalófélben levő szakmáknak. A fővá­rosban ma már csak hat kisiparos süti a mézeska­lács szíveket, huszárokat és más figurákat. A mes­terek panaszkodnak: nincs szakmunkásképzés és a fiatalok nem is érdek­lődnek a szakma után. A kisiparosok mellett a vendéglátóipari vállalat is készít mézessüteményeket. A VII. kerületben pél­dául két műhely foglalko­zik narancsos, mogyorós és másmilyen mézesfélék sütésével. Húszféle süte­ményüket öt-hatszáz bolt­ba, cukrászdába szállít­ják. GICCSVERSENY Itt állok egy siófoki népművészetinek ki­­­­kiáltott bolt kirakata előtt,­­a főszezon kellős közepén, s [nézem a mütyürkéket, a­­ helyi souvenireket, ame­­­lyeket gyártóik és eladóik »1972-ben — a giccsellenes * küzdelem nemtudomhányad­a­dik évfordulóján — a * nagyérdemű honi és külföl­di üdülővendégeknek szán­­­tak. Vannak itt kérem , kagylóhéjjal kombinált »delnők és sellők, majd fa­­r­háncsmintás emlékköny­­­vek, továbbá plasztikból ki­­ kanyarított torz és idétlen »sirályok, s általam ismeret­­­­lennek vélt tengeri ször­­­­nyek. Nos, a sirályok még­­ csak hagyján! Elvégre itt [röpködnek a tó felett.. »De kelleti itt magát mély­­­­tengeri bálna is, diszkrét­­ virágtartónak kiképezve, [lilára pingált molett cápa ’ is, amelynek idomai közül­­ egy szexbomba háromdi- imenziós, színes fotográfiája »ledér mosollyal kacsint a [nézőre. Ha megállok a kép előtt, a hölgy szelíden néz rám, ha el akarok lépni, olyan ábrázatot vág, mint némely nők, amikor fixí­­rozzák a magányos férfia­kat. Valamennyi változat közül egy cethal köti le leginkább a néző figyelmét. A cethal fejét egy kifeszí­tett, háromszögletű orrvi­torla díszíti. A másik ol­dalon uszonyai kunkorod­nak lendületesen a magas­ba. A kettő közé illeszke­dik a kép, ama bizonyos fo­tográfia ... Emlékszem ... évekkel ezelőtt Balatonfüreden és Tihanyban, az ott élő írók és művészek között kaján verseny alakult ki, ki tud a másiknak ízléstelenebb, giccsesebb ajándékot kül­deni? A posta meglehető­sen sűrűn vitte a parányi ajándékcsomagokat, s vé­gül is szép gyűjtemény alakult ki mindenkinél. Úgy tudom, éveken át egy olyan só- és paprikatartó volt az abszolút győztes, amely falusi árnyékszékre hasonlított. Később ez a csintalan vetélkedő, ez a­­ sajátos balatoni fintor felel e­désbe ment, mígnem egy­­ szép napon L. Gabusnak, a­­ füredi „irodalmi villa” , vendégszerető házigazdá-­­ jának, a magyar regék és­­ mondák kedves tollú író-­­­jának a messzi távolból [ vámcsomagot nem kézbesít « tett a posta. Egy jó barát | küldte, aki élvező szemta-­­ núja volt ennek a sajátos, [ giccsellenes játszadozás-­­ nak. Már a tartalommeg-­­ határozás is sokat ígérő ] volt. Ezt írta a csomag il­­­­letékese a szállító cédulára:­­ Pucér nő, tört kebellel. ■ Ami igaz volt, méghozzá " leltári pontossággal, mert­­ a New York-i küldemény­­ egy hanyatt fekvő, mezte- ,­len porcelánbabát tartal-­­ mázott, amelynek dús keb-­­ lei — ha lecsavarták azo- ■ kát — belül borsot és szeg-­­ fűszeget rejtegettek. Végül is ez a baba lett a­­ füredi írók és művészek maszek „giccsversenyének” vitán felüli győztese, no persze, könnyen elért si­ker, hiszen az 1972. évi sió-­­­foki „népművészeti” sou­venirek akkor még nem voltak a „platzon”. Huba László Félidő előtt A mai hétfővel az év első felének utolsó munkahetébe fogtunk. Az „ómechanizmusban’’ ilyen­kor kezdődtek az igazi nagy hajrák, a végnélküli túlóráztatások, hogy har­mincadikára kívül kerül­jön a gyárkapun minden határidős munka. Mindegy, hogyan, csak túl legyenek rajta, s a jelentésbe oda le­hessen írni: teljesítettük. Az országgyűlés múlt he­ti vitájából, a tavalyi költ­ségvetés zárszámadásának tárgyalásán elhangzottak­ból, s az év eddigi eredmé­nyeiről egyéb fórumokon közzétett adatokból, té­nyekből az látszik, hogy most jobb a helyzet, hajrá nélkül is jól zárhatjuk az év első felét. A bizakodás azért jogos — Faluvégi La­jos pénzügyminiszter expo­zéja, és több felszólaló példákkal illusztrálva is utalt erre — mert az idén folytatódtak a gazdaságirá­nyítás megváltoztatott rendszeréből fakadó, a gaz­dálkodás pozitív elemeit erősítő tendenciák, ame­lyek a múlt évben már éreztették hatásukat: egyenletesebb lett a mun­ka, tovább javult a terme­lés hatékonysága, nőtt a technikai haladást hordo­zó, progresszív gazdasági ágazatok aránya a terme­lésben, emelkedett a nem­zeti jövedelem, javult a külkereskedelmi egyensúly, előtérbe kerültek a nem­csak helyi érdekeket fi­gyelembe vevő gazdasági célok, töretlenül megvaló­sul-e a párt és a kormány életszínvonal politikája. A jogos bizakodás egyik nagyon fontos tényezője­ként — éppen a parlamenti vita alapján — még ide kell sorolnunk azt is, hogy erősödött a realitásérzé­künk, a gazdasági vezetés minden fórumán egyre ki­­tapinthatóbb a törekvés az igények és a lehetőségek állandó szembesítésére. S a közvélemény is mind jobban érzékeli: munkánk­ból élünk, csak az ország gazdagodásával együtt emelkedhet az életszínvo­nalunk. Éppen az erősödő rea­litásérzék véteti észre velünk, hogy a kedvező változások ellenére nem gondoktól mentes a gaz­daságok fejlődése. Soha nem is volt az. Csak legfeljebb nem mindig beszéltünk ró­la olyan egyenesen, olyan őszintén, mint most. A gondok jó része azzal ma­gyarázható — legalábbis a múlt évi mérleg parla­menti elemzése ezt mutat­ja —, hogy a népgazdaság és az államháztartás pénz­ügyi egyensúlya még nem javult a szükséges mér­tékben. A költségvetés be­vételei a termelés javulá­sával emelkedtek ugyan, de nem annyival, mint ahogy számítottuk, a kiadások viszont meghaladták a be­vételek emelkedését, így a hiány is nagyobb a terve­zettnél. Az idén a szigorú kormányintézkedések ered­ményeként várhatóan jobb lesz az arány, de a költ­ségvetés egyensúlyát csak több év igen fegyelmezett, s az igényeket és a lehető­ségeket változatlan követ­kezetességgel szembeállí­tó munkája állíthatja hely­re. Gondjaink, megoldandó feladataink közé tartozik a munka- és üzemszerve­zés javítása, a munkafe­gyelem erősítése, a korsze­rűsítés fokozása, a bátrabb szabadulás a termelést visszahúzó ósdi gépektől, elmaradott technológiát konzerváló berendezések­től. S azzal is érdeme sze­rint kell foglalkozniuk a gazdaságirányítás illeté­keseinek, amit Pázsit Ár­pád fővárosi képviselő ve­tett fel a költségvetési zár­számadás vitájában: a ter­melést visszaveti, bizony­talanná teszi az, hogy a pénzügyi szabályozók minimális készletre ösztön­zik a kereskedelmet. Ez időnként zavarokat okoz a lakosság folyamatos áruel­látásában, átmeneti hiá­nyokat teremt olyan cik­keknél is, amelyeknek az előállítására pedig megfe­lelő kapacitásokkal rendel­kezik az ipar. Ilyen és hasonló problé­­­mák kerültek szóba a parlament kétnapos ta­nácskozásán, amelyen a napirend szerint a múlt esztendő munkáját elemez­ték ugyan, de minden mon­dat a mának szólt, a gaz­dálkodás idei eredményeit, gondjait is érintette. Ezért volt hasznos a törvényho­zóknak ez a gazdasági év félideje előtti eszemcsere- Szathmári Gábor Központi élelmiszer­ellenőrzés A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter utasí­tására új élelmiszervizs­gáló intézetet létesítettek: a Központi Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet, amely a korábbi köz­ponti irodából és a hozzá­tartozó laboratóriumból alakult, országos hatáskör­rel működik. A hozzá tar­tozó vidéki intézmények,­­ nagyszabású ellenőrzési program megvalósításán ■ fáradoznak majd. , Az új intézet nemcsak ellenőrzéssorozatokat vé­gez a fogyasztói érdekek­­ védelmében, hanem egye­­­bek mellett, főképpen a ■ növényi eredetű élelmi­szerek minőségének meg­ítélésére alkalmas, új technikai eljárásokat dol­goz ki és azok bevezetésé­re tesz javaslatot a MÉM­­-nek. (MTI)

Next