Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

KERESIK, NEM KAPHATÓ Hová lett a Diadó Néhány napig volt • Vitatják az árát Annak idején hírt adtunk róla, hamarosan megjele­nik a cukorbetegeknek ké­szült száraztészta. Ha nem is sok helyen, de az Éjjel­­nappal Csemegeáruház dié­tás pultjánál és néhány speciális boltban megkezd­ték az árusítást a főváros­ban. Napok óta tart a pa­naszáradat: a kevésszámú boltból is eltűnt a Diabó száraztészta. Fogyasztásra alkalmas Vajon, miért csak néhány napig ehettek a cukorbete­gek túróscsuszát, mákos­tésztát? A levél megjelenése után felkeresett minket a tésztát gyártó tabajdi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet vezetője. Megle­hetősen bonyolult történe­tet mondott el. A tabajdi Aranykalász Termelőszövetkezetben gond volt az asszonyok egész éven át tartó foglal­koztatása. Ez adta az ötle­tet 1968-ban: készítsenek száraztésztát. Cérametélt­­jük azóta országszerte is­mertté, kedveltté vált. Sze­rették volna az üzemet és a foglalkoztatási lehetőséget továbbfejleszteni. Ekkor­tájt jelentkezett náluk egy szakember, aki hosszú évek munkájával kikísérletezte a diabetikus száraztészta gyártásának a módját. Be­ruházások, üzemátalakítás, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézet pozitív szakvélemé­nye, s 1971. november else­jén megkezdődött a Diabó gyártása, Tabajdon. Újra vizsgált az OÉTI, s a tész­tát, mint végleges terméket, fogyasztásra alkalmasnak minősítette. Sikerült meg­oldani a csomagolási gon­dokat is A budapesti FŰ­SZERT kedvezően fogadta az ajánlatokat és novem­bertől februárig átvette az első, mintegy négy vagon­­nyi mennyiséget. A termelőszövetkezet nem közvetlenül kereskedett, hanem annak rendje és módja szerint az újítást át­adta a TÁSZI-nak, a Ter­melőszövetkezetek Áruér­tékesítését Szervező Irodá­nak. Miután a TÁSZI-ban és Tabajdon is úgy látták, keletje van a fővárosban a cukorbetegek között az új cikknek, úgy gondolták, ér­demes lesz másutt is ajánl­kozni. Felkeresték a Borsod megyei FÜSZÉRT-et, amely kedvezően fogadta ajánla­tunkat: szívesen vásárolt volna nagyobb mennyiséget is a tésztából, ám — telje­sen jóhiszeműen és szabá­lyosan — megkérdezte az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőséget: van-e a ter­méknek jóváhagyott ára, avagy a szabadáras kategó­riába sorolható? Ezzel kezdődött a kálvá­ria, amelynek pillanatnyi­lag az a következménye, hogy Budapesten sem kap­ható a diabetikus száraz­tészta. Van ugyanis egy olyan szabály, hogy a gép­pel készített száraztészták nem sorolhatók a szabad­áras kategóriába. Ezt a sza­bályt alkalmazta — felte­hetően jóhiszeműen és a vásárlók vélt érdekében — a kereskedelmi felügyelő­ség, és úgy rendelkezett: a termelőszövetkezet által megállapított 52 forintos kilónkénti ár megengedhe­tetlen, azonnal álljanak le a gyártással és a már kint levő mennyiség forgalma­zásával. A szabályos intéz­kedés csak egy apróságot nem vett figyelembe, hogy a speciális, cukorbetegek­nek szánt száraztészta, bár jórészt géppel készül, még­sem sorolható az eddigi kö­zönséges száraztészták ka­tegóriájába, százalékos „ nyereséget tartalmaz”. Folytassák... Az árvita tart. Ebbe nem is óhajtunk beleszólni, hi­szen az 52 forint valóban magasnak tűnik, csak ak­kor lesz más, ha kiderül, hogy egy bőséges tányérra való adag mindössze 4,4­1- be kerül, s ha megnézzük, az üzletek pultjain, hogy a közönséges — ugyancsak termelőszövetkezetek által gyártott — cérnametélt is 45 forintba kerül. Annak alapanyaga a 4 forintos liszt, a Diabóé pedig a drá­ga Glutinnal kevert liszt, amelynek kilója 10,30-ba kerül. Jó lenne az árvitát mi­hamarabb lezárni, s ha ez elhúzódna, addig is folytat­ni a termelést, a forgalma­zást. Olyan készítményről van szó, amely minden cu­korbeteget — nem keve­sebb, mint százezer embert — érdekel. Sárdi Mária Különleges A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium minőségfelügyeleti és szab­ványügyi osztálya — kérés­re — újabb szakvéleményt írt: „...az Aranykalász Mgtsz által előállított szá­raztészta-készítmény minő­ségi kritériuma nem gyár­tási módja, hanem összeté­tele szempontjából minősül különleges — diabetikus — száraztésztának, így a Me­zőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Értesítő 1972. évi 5. számában megjelent szá­raztészta-jellegre vonatko­zó közlemény a Diabó szá­raztészta-készítményre nem alkalmazható”. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ár­­osztálya arról nyilatkozott, hogy a kikalkulált 52 forin­tos fogyasztói ár nem túl­zott, mert „a termelői ár elfogadható mértékű — 14 Vállalatok, szövetkezetek, magánosok 1 5, 10 és 15 literes HASZNÁLT DEMIZSOM, 20 és 30 literes HASZNÁLT ÜVEGBALLON VAS- ÉS VESSZŐ­KOSÁRBAN, 55 és 60 literes HASZNÁLT ÜVEGBALLON VASKOSÁRBAN minden mennyiségben kapható Budapesti (MJEM) Vállalat telepein In., Vörösvári út 123. Tel.: 689—620 XI., Andor u. 8. Tel.: 252—482 XV., Mezőhegyes u. 1. Tel.: 492—391 XIX., Nagykőrösi út 158/b. Tel.: 274—474 XXI., 11. Rákóczi F. Út 183. Tel. : 147—769 Az 55—60 literes savasballonok kivételével a fel­sorolt demizsonok — tisztítás után — folyékony élel­miszerek tárolására alkalmasak. Munkában a vízágyú A budapesti műszaki hét alkalmából a magyar szak­embereknek működés köz­ben mutatta be a gyártó és forgalomba hozó cég a DIAFLEX nevű ipari víz­ágyút, amelynek felhaszná­lásával a különféle jármű­vek és más tárgyak nagy­nyomású vízzel tisztítha­tók gyorsan, eredménye­sen. A berendezést főleg autóbuszok, teherautók al­vázainak, továbbá ce­­mentszállító kocsik, vasúti és teherkocsik, mozdonyok tisztítására, valamint a m­e­­zőgazdaságban alkalmaz­zák. SZEPTEMBER 22-OKTÓBER 2. nemzetközi „csináld magad“ kiállítás Szeptember 22. és októ­ber 2. között rendezi a „csináld magad" mozgalom első magyarországi nem­zetközi bemutatóját a Népművelési Intézet, együttműködve a Művelő­désügyi Minisztériummal és a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal. A barká­csolók szeptemberi sereg­szemléje, a városligeti vásárváros osztrák pavilonjában és annak környékén lesz. Az őszi budapesti „bar­­kácstárlat’’ elsősorban ab­ban különbözik eddigi ösz­­szes elődjétől (országunk­ban 1968-ban jelentkeztek először a nagy nyilvános­ság előtt a műkedvelő la­katosok, rádiósok, modelle­zők és társaik), hogy most hívnak meg először külföldi kiállítókat is, elsősorban a szomszédos, baráti országokból. Ez al­kalommal nem az egyéni részvevők mutatják be tu­dásukat, hanem a művelő­dési házakban tevékenyke­dő szakkörök. Természete­sen benevezhetnek a kü­lönböző úttörő-, ifjúsági, csoportok is. Kincskereső tudósok Hol van még szén, kőolaj ? Segít a geofizika Hol vannak már azok az idők, amikor az ércek és az energiahordozó ásványi anyagok szinte kínálták magukat az embernek, amikor hatalmas szénme­zőket lehetett a felszíni je­lek alapján feltárni. Ma már ezek ismertek, helyü­ket pontos térképek jelö­lik, s a bányák egy része kimerült, nem tud több nyersanyagot adni, ener­giát szolgáltatni. Tovább kell tehát kutatni, feltárni, megismerni a föld mélyét: hos rejt még szán-, arany-, réz-, urbánbányákat, kő­olaj- és földgázlelőhelyeket. TÁVLATI TERV — Napjaink geológusá­nak már természetesen, ne­hezebb a dolga, mint elő­deinek, mert újabb ásványi nyersanyag-lelőhelyeket csak a föld mélyebb réte­geiből remélhetünk. Ér­demes megemlíteni, hogy a legutóbbi, geológiai vizs­gálatok szerint Magyaror­szág, az eddigi felfogással szemben, területi kiterjedé­séhez képest viszonylag gazdag ásványkincsekben, különösen, ha a mind na­gyobb minőségi igényeket kielégítő ásványi nyers­anyagokat is figyelembe vesszük, — mondja dr. Fü­­löp József, a Központi Földtani Hivatal elnöke. — Az ország természeti erő­forrásainak kutatását és feltárását kutatási főirány­ként jelölte meg a Magyar Tudományos Akadémia föld- és bányatudományi osztálya, s ezt a Központi Földtani Hivatallal együtt­működve kívánják meg­oldani. Elkészült a tizenöt évre szóló kutatási terv, amely megjelöli a fonto­sabb feladatokat. Elsősorban azt keresik: az ország területén hol le­het még ásványkincseket felkutatni. Fontos feladat a hazai szénhidrogén lelő­helyek — földgáz, kőolaj — elhelyezkedésének tör­vényszerűségeit felderíteni és meghatározni a kiterme­lés lehetőségeit. A terv harmadik része azzal fog­lalkozik, hogyan lehet ter­mészeti erőforrásainkat az adott földtani és gazdasá­gi viszonyok között, optimá­lisan hasznosítani. GÉPESÍTETT — Milyen módszerekkel kutatják fel a föld mé­lyebb rétegeiben levő ás­ványkincseket? — Az úgynevezett fedett­­rejtett típusú szán- és érc­telepek feltárásában a geo­fizika tudománya segít: műszerekkel, mágneses vizsgálatokkal feltérképezik a föld mélyét. Csak egy példa: a különféle kőzet­rétegek elektromos vezető­­képessége, illetve ellenállá­sa más, s így a geoelektro­mos vizsgálatok felderít­hetik ezeket. Egyes nyers­anyagokat az ipar fejlődé­se hoz divatba. Napjaink­ban reneszánszát éli az épí­­tőanyagipar. A jövőben hatalmas gépesített bányá­kat kell telepíteni, me­lyekből évi több százezer tonna kavicsot, márgát, mészkövet, agyagot ter­melhetnének ki. Az ásványi nyersanyagok feltárásában a következő esztendők még sok megle­petést tartogathatnak: el­képzelhető, hogy a föld mé­­lyében szunnyadó készle­tek jóval értékesebb és jó­val­­ nagyobb mennyiségű fémet, szenet, szénhidro­gént­ szolgáltatnak majd, mint az eddigi lelőhelyek. Halász Júlia EGYETEMEKEN, FŐISKOLÁKON DIPLOMAOSZTÁS Ma délelőtt országszerte diplomakiosztó ünnepsé­geket tartottak. Erről ér­kezett hír egyebek közt a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskoláról, a Szombathelyi Tanítóképző Intézetből, a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem­ről, s a Szegedi Tanárképző Főiskoláról. BALESETMENTES A Várpalotai Vegyesipari Szövetkezetben megkezd­ték a munkavédelmi anti­­sztatikus lábbelik gyártá­sát. A lábbeli — mivel ki­tűnően vezeti az elektro­mosságot — biztonságot nyújt a robbanásveszély ellen. A szintetikus anya­gokból készült ruhákban, súrlódás közben elektro­mos töltés halmozódik fel, s ezek gyakran szikrát vet­nek. A robbanásveszélyes üzemekben emiatt már számos baleset történt. A vezetőképes cipők ezt a dörzselektromosságot el­vezetik. (MTI) NEM JÁR KÁRTÉRÍTÉS Elvi ítélet a koncertperben A Fővárosi Bíróságon dr. Balogh Imre tanácsa hozott végső döntést az emlékezetes Ray Charles­­harngverseny miatt keletke­zett és nagy port kavart peres ügyben. A világhírű művész ta­valy októberben az Erkel Színházban adott koncer­tet. A műsort az Országos Rendező Iroda szervezte, nem éppen hibátlanul. Az erősítő berendezést rosszul állították be és technikai okok miatt a nagy érdeklő­déssel várt hangverseny jó­részt élvezhetetlen volt. A közönség fütyült, s csupán Ray Charles személyes va­rázsának volt köszönhető, hogy a rendezvény nem fulladt botrányba. Két elégedetlen néző­hallgató beperelte az Or­szágos Rendező Irodát, felemelt helyárakért nem ilyen előadást, nem ilyen szervezést vártak. Az ORI azonban nem volt hajlandó visszafizetni a szokásos és a­ felemelt belépődíj közöt­ti különbözetet. Lényegé­ben azzal védekezett, hogy a közönséget­ semmiféle anyagi veszteség nem ér­te, s az iroda egyébként sem felelős azért, hogy nem volt kifogástalan a beren­dezés. Azt a külföldi, zene­kar egyik tagja kapcsol­gatta hibásan. Közben kölcsönös véle­mények, nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy mihez van joga egy kul­turális rendezvény közön­ségének, s mire kötelezhe­tők a műsor rendezői. Az iroda különösen sérelmes­nek tartotta, hogy a Ray Charles-koncert két hallga­tójának perlekedése miatt — amely a sajtóban is han­got kapott — megcsappant a következő rendezvények közönsége, s ez több tízezer forint kárt okozott. A tár­gyalótermet mindannyiszor zsúfolásig töltötte a fiata­lokból álló hallgatóság. Felperes, alperes elvi íté­letet kért. A fellebbezési tárgyalá­son a Fővárosi Bíróság el­nökhelyettese kihirdette a valóban elvi jelentőségű ítéletet: a jegy árát nem lehet visszakérni. A jog­szabályok szerint kártérítés csak annak jár, aki anyagi­lag károsodott. A Ray Charles-hangverseny kö­zönségét viszont az ORI hi­bájából esztétikai érdeksé­relem érte. „Alapvető kul­túrpolitikai érdek azonban — mondja az ítélet —, hogy az ORI által hirdetett elő­adóművészeti produkció­kat minden szempontból kifogástalanul rendezzék meg. Mulasztásáért méltán érte az ORI-t a sajtóban is kifejezésre jutott társadal­mi rosszallás. A rendező irodának gondoskodnia kell arról, hogy a közönség a megváltott belépőjegyekért esztétikailag élvezhető, magas színvonalú produk­ciót kapjon.” (k. a.)

Next