Esti Hírlap, 1972. június (17. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
KERESIK, NEM KAPHATÓ Hová lett a Diadó Néhány napig volt • Vitatják az árát Annak idején hírt adtunk róla, hamarosan megjelenik a cukorbetegeknek készült száraztészta. Ha nem is sok helyen, de az Éjjelnappal Csemegeáruház diétás pultjánál és néhány speciális boltban megkezdték az árusítást a fővárosban. Napok óta tart a panaszáradat: a kevésszámú boltból is eltűnt a Diabó száraztészta. Fogyasztásra alkalmas Vajon, miért csak néhány napig ehettek a cukorbetegek túróscsuszát, mákostésztát? A levél megjelenése után felkeresett minket a tésztát gyártó tabajdi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetője. Meglehetősen bonyolult történetet mondott el. A tabajdi Aranykalász Termelőszövetkezetben gond volt az asszonyok egész éven át tartó foglalkoztatása. Ez adta az ötletet 1968-ban: készítsenek száraztésztát. Cérametéltjük azóta országszerte ismertté, kedveltté vált. Szerették volna az üzemet és a foglalkoztatási lehetőséget továbbfejleszteni. Ekkortájt jelentkezett náluk egy szakember, aki hosszú évek munkájával kikísérletezte a diabetikus száraztészta gyártásának a módját. Beruházások, üzemátalakítás, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet pozitív szakvéleménye, s 1971. november elsején megkezdődött a Diabó gyártása, Tabajdon. Újra vizsgált az OÉTI, s a tésztát, mint végleges terméket, fogyasztásra alkalmasnak minősítette. Sikerült megoldani a csomagolási gondokat is A budapesti FŰSZERT kedvezően fogadta az ajánlatokat és novembertől februárig átvette az első, mintegy négy vagonnyi mennyiséget. A termelőszövetkezet nem közvetlenül kereskedett, hanem annak rendje és módja szerint az újítást átadta a TÁSZI-nak, a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Irodának. Miután a TÁSZI-ban és Tabajdon is úgy látták, keletje van a fővárosban a cukorbetegek között az új cikknek, úgy gondolták, érdemes lesz másutt is ajánlkozni. Felkeresték a Borsod megyei FÜSZÉRT-et, amely kedvezően fogadta ajánlatunkat: szívesen vásárolt volna nagyobb mennyiséget is a tésztából, ám — teljesen jóhiszeműen és szabályosan — megkérdezte az Országos Kereskedelmi Felügyelőséget: van-e a terméknek jóváhagyott ára, avagy a szabadáras kategóriába sorolható? Ezzel kezdődött a kálvária, amelynek pillanatnyilag az a következménye, hogy Budapesten sem kapható a diabetikus száraztészta. Van ugyanis egy olyan szabály, hogy a géppel készített száraztészták nem sorolhatók a szabadáras kategóriába. Ezt a szabályt alkalmazta — feltehetően jóhiszeműen és a vásárlók vélt érdekében — a kereskedelmi felügyelőség, és úgy rendelkezett: a termelőszövetkezet által megállapított 52 forintos kilónkénti ár megengedhetetlen, azonnal álljanak le a gyártással és a már kint levő mennyiség forgalmazásával. A szabályos intézkedés csak egy apróságot nem vett figyelembe, hogy a speciális, cukorbetegeknek szánt száraztészta, bár jórészt géppel készül, mégsem sorolható az eddigi közönséges száraztészták kategóriájába, százalékos „ nyereséget tartalmaz”. Folytassák... Az árvita tart. Ebbe nem is óhajtunk beleszólni, hiszen az 52 forint valóban magasnak tűnik, csak akkor lesz más, ha kiderül, hogy egy bőséges tányérra való adag mindössze 4,41- be kerül, s ha megnézzük, az üzletek pultjain, hogy a közönséges — ugyancsak termelőszövetkezetek által gyártott — cérnametélt is 45 forintba kerül. Annak alapanyaga a 4 forintos liszt, a Diabóé pedig a drága Glutinnal kevert liszt, amelynek kilója 10,30-ba kerül. Jó lenne az árvitát mihamarabb lezárni, s ha ez elhúzódna, addig is folytatni a termelést, a forgalmazást. Olyan készítményről van szó, amely minden cukorbeteget — nem kevesebb, mint százezer embert — érdekel. Sárdi Mária Különleges A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium minőségfelügyeleti és szabványügyi osztálya — kérésre — újabb szakvéleményt írt: „...az Aranykalász Mgtsz által előállított száraztészta-készítmény minőségi kritériuma nem gyártási módja, hanem összetétele szempontjából minősül különleges — diabetikus — száraztésztának, így a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1972. évi 5. számában megjelent száraztészta-jellegre vonatkozó közlemény a Diabó száraztészta-készítményre nem alkalmazható”. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium árosztálya arról nyilatkozott, hogy a kikalkulált 52 forintos fogyasztói ár nem túlzott, mert „a termelői ár elfogadható mértékű — 14 Vállalatok, szövetkezetek, magánosok 1 5, 10 és 15 literes HASZNÁLT DEMIZSOM, 20 és 30 literes HASZNÁLT ÜVEGBALLON VAS- ÉS VESSZŐKOSÁRBAN, 55 és 60 literes HASZNÁLT ÜVEGBALLON VASKOSÁRBAN minden mennyiségben kapható Budapesti (MJEM) Vállalat telepein In., Vörösvári út 123. Tel.: 689—620 XI., Andor u. 8. Tel.: 252—482 XV., Mezőhegyes u. 1. Tel.: 492—391 XIX., Nagykőrösi út 158/b. Tel.: 274—474 XXI., 11. Rákóczi F. Út 183. Tel. : 147—769 Az 55—60 literes savasballonok kivételével a felsorolt demizsonok — tisztítás után — folyékony élelmiszerek tárolására alkalmasak. Munkában a vízágyú A budapesti műszaki hét alkalmából a magyar szakembereknek működés közben mutatta be a gyártó és forgalomba hozó cég a DIAFLEX nevű ipari vízágyút, amelynek felhasználásával a különféle járművek és más tárgyak nagynyomású vízzel tisztíthatók gyorsan, eredményesen. A berendezést főleg autóbuszok, teherautók alvázainak, továbbá cementszállító kocsik, vasúti és teherkocsik, mozdonyok tisztítására, valamint a mezőgazdaságban alkalmazzák. SZEPTEMBER 22-OKTÓBER 2. nemzetközi „csináld magad“ kiállítás Szeptember 22. és október 2. között rendezi a „csináld magad" mozgalom első magyarországi nemzetközi bemutatóját a Népművelési Intézet, együttműködve a Művelődésügyi Minisztériummal és a Belkereskedelmi Minisztériummal. A barkácsolók szeptemberi seregszemléje, a városligeti vásárváros osztrák pavilonjában és annak környékén lesz. Az őszi budapesti „barkácstárlat’’ elsősorban abban különbözik eddigi öszszes elődjétől (országunkban 1968-ban jelentkeztek először a nagy nyilvánosság előtt a műkedvelő lakatosok, rádiósok, modellezők és társaik), hogy most hívnak meg először külföldi kiállítókat is, elsősorban a szomszédos, baráti országokból. Ez alkalommal nem az egyéni részvevők mutatják be tudásukat, hanem a művelődési házakban tevékenykedő szakkörök. Természetesen benevezhetnek a különböző úttörő-, ifjúsági, csoportok is. Kincskereső tudósok Hol van még szén, kőolaj ? Segít a geofizika Hol vannak már azok az idők, amikor az ércek és az energiahordozó ásványi anyagok szinte kínálták magukat az embernek, amikor hatalmas szénmezőket lehetett a felszíni jelek alapján feltárni. Ma már ezek ismertek, helyüket pontos térképek jelölik, s a bányák egy része kimerült, nem tud több nyersanyagot adni, energiát szolgáltatni. Tovább kell tehát kutatni, feltárni, megismerni a föld mélyét: hos rejt még szán-, arany-, réz-, urbánbányákat, kőolaj- és földgázlelőhelyeket. TÁVLATI TERV — Napjaink geológusának már természetesen, nehezebb a dolga, mint elődeinek, mert újabb ásványi nyersanyag-lelőhelyeket csak a föld mélyebb rétegeiből remélhetünk. Érdemes megemlíteni, hogy a legutóbbi, geológiai vizsgálatok szerint Magyarország, az eddigi felfogással szemben, területi kiterjedéséhez képest viszonylag gazdag ásványkincsekben, különösen, ha a mind nagyobb minőségi igényeket kielégítő ásványi nyersanyagokat is figyelembe vesszük, — mondja dr. Fülöp József, a Központi Földtani Hivatal elnöke. — Az ország természeti erőforrásainak kutatását és feltárását kutatási főirányként jelölte meg a Magyar Tudományos Akadémia föld- és bányatudományi osztálya, s ezt a Központi Földtani Hivatallal együttműködve kívánják megoldani. Elkészült a tizenöt évre szóló kutatási terv, amely megjelöli a fontosabb feladatokat. Elsősorban azt keresik: az ország területén hol lehet még ásványkincseket felkutatni. Fontos feladat a hazai szénhidrogén lelőhelyek — földgáz, kőolaj — elhelyezkedésének törvényszerűségeit felderíteni és meghatározni a kitermelés lehetőségeit. A terv harmadik része azzal foglalkozik, hogyan lehet természeti erőforrásainkat az adott földtani és gazdasági viszonyok között, optimálisan hasznosítani. GÉPESÍTETT — Milyen módszerekkel kutatják fel a föld mélyebb rétegeiben levő ásványkincseket? — Az úgynevezett fedettrejtett típusú szán- és érctelepek feltárásában a geofizika tudománya segít: műszerekkel, mágneses vizsgálatokkal feltérképezik a föld mélyét. Csak egy példa: a különféle kőzetrétegek elektromos vezetőképessége, illetve ellenállása más, s így a geoelektromos vizsgálatok felderíthetik ezeket. Egyes nyersanyagokat az ipar fejlődése hoz divatba. Napjainkban reneszánszát éli az építőanyagipar. A jövőben hatalmas gépesített bányákat kell telepíteni, melyekből évi több százezer tonna kavicsot, márgát, mészkövet, agyagot termelhetnének ki. Az ásványi nyersanyagok feltárásában a következő esztendők még sok meglepetést tartogathatnak: elképzelhető, hogy a föld mélyében szunnyadó készletek jóval értékesebb és jóval nagyobb mennyiségű fémet, szenet, szénhidrogént szolgáltatnak majd, mint az eddigi lelőhelyek. Halász Júlia EGYETEMEKEN, FŐISKOLÁKON DIPLOMAOSZTÁS Ma délelőtt országszerte diplomakiosztó ünnepségeket tartottak. Erről érkezett hír egyebek közt a Nyíregyházi Tanárképző Főiskoláról, a Szombathelyi Tanítóképző Intézetből, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről, s a Szegedi Tanárképző Főiskoláról. BALESETMENTES A Várpalotai Vegyesipari Szövetkezetben megkezdték a munkavédelmi antisztatikus lábbelik gyártását. A lábbeli — mivel kitűnően vezeti az elektromosságot — biztonságot nyújt a robbanásveszély ellen. A szintetikus anyagokból készült ruhákban, súrlódás közben elektromos töltés halmozódik fel, s ezek gyakran szikrát vetnek. A robbanásveszélyes üzemekben emiatt már számos baleset történt. A vezetőképes cipők ezt a dörzselektromosságot elvezetik. (MTI) NEM JÁR KÁRTÉRÍTÉS Elvi ítélet a koncertperben A Fővárosi Bíróságon dr. Balogh Imre tanácsa hozott végső döntést az emlékezetes Ray Charlesharngverseny miatt keletkezett és nagy port kavart peres ügyben. A világhírű művész tavaly októberben az Erkel Színházban adott koncertet. A műsort az Országos Rendező Iroda szervezte, nem éppen hibátlanul. Az erősítő berendezést rosszul állították be és technikai okok miatt a nagy érdeklődéssel várt hangverseny jórészt élvezhetetlen volt. A közönség fütyült, s csupán Ray Charles személyes varázsának volt köszönhető, hogy a rendezvény nem fulladt botrányba. Két elégedetlen nézőhallgató beperelte az Országos Rendező Irodát, felemelt helyárakért nem ilyen előadást, nem ilyen szervezést vártak. Az ORI azonban nem volt hajlandó visszafizetni a szokásos és a felemelt belépődíj közötti különbözetet. Lényegében azzal védekezett, hogy a közönséget semmiféle anyagi veszteség nem érte, s az iroda egyébként sem felelős azért, hogy nem volt kifogástalan a berendezés. Azt a külföldi, zenekar egyik tagja kapcsolgatta hibásan. Közben kölcsönös vélemények, nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy mihez van joga egy kulturális rendezvény közönségének, s mire kötelezhetők a műsor rendezői. Az iroda különösen sérelmesnek tartotta, hogy a Ray Charles-koncert két hallgatójának perlekedése miatt — amely a sajtóban is hangot kapott — megcsappant a következő rendezvények közönsége, s ez több tízezer forint kárt okozott. A tárgyalótermet mindannyiszor zsúfolásig töltötte a fiatalokból álló hallgatóság. Felperes, alperes elvi ítéletet kért. A fellebbezési tárgyaláson a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese kihirdette a valóban elvi jelentőségű ítéletet: a jegy árát nem lehet visszakérni. A jogszabályok szerint kártérítés csak annak jár, aki anyagilag károsodott. A Ray Charles-hangverseny közönségét viszont az ORI hibájából esztétikai érdeksérelem érte. „Alapvető kultúrpolitikai érdek azonban — mondja az ítélet —, hogy az ORI által hirdetett előadóművészeti produkciókat minden szempontból kifogástalanul rendezzék meg. Mulasztásáért méltán érte az ORI-t a sajtóban is kifejezésre jutott társadalmi rosszallás. A rendező irodának gondoskodnia kell arról, hogy a közönség a megváltott belépőjegyekért esztétikailag élvezhető, magas színvonalú produkciót kapjon.” (k. a.)