Esti Hírlap, 1972. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

Még közvetlenebbé válhat kapcsolatunk Beszélgetés Konrad Naumann-nal, a berlini pártbizottság első titkárával Csupán néhány napot tölthetett Budapesten a berlini pártbizottság kül­döttsége. S mert az idő sürgetett, a delegáció szin­te minden percét lefoglal­ták az események, amelye­ken a vendéglátók igyekez­tek hű képet adni főváro­sunk mai életéről A kül­döttség vezetője, Konrad Naumann a berlini pártbi­zottság első titkára, fo­gadta lapunk munkatársát, s tájékoztatót adott Berlin mai életéről. — Mindenekelőtt — kér­te Konrad Naumann —, köszönetet szeretnék tol­mácsolni az Esti Hírlap ha­sábjain. Kérem, fejezzék ki még egyszer hálánkat, hogy a Budapesti Pártbizottság meghívására módunk volt az önök gyönyörű főváro­sával, dolgozókkal, váro­suk vezetőivel megismer­kedni. Néhány nap alatt sokat láttunk, s örömmel tapasztaltuk azt a sikerekben gazdag munkát, amelyet a buda­pestiek végeznek az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végre­hajtásáért. — Mivel foglalkoznak ezekben a nyári hónapok­ban a berliniek? — Ott i­s meleg van, akár csak itt. S ugyanúgy, mint Budapesten, ott is becsület­tel dolgoznak. Nemrég ka­pott értesülésünk szerint a berliniek túlteljesítették féléves terv előirányzatait, s már véleménycserét foly­tatnak: mit kell tenni a jö­vő évi terv sikeréért. A berlini Kábelgyár, a Vil­lamosberendezések Gyára, a Magyarországon is is­mert NARVA például ma­gasabbra állította saját mércéjét, mint amit az ál­talános terv előírt. Ennek igen nagy a jelentősége, hi­szen ezáltal a félkész áru­kat termelő iparágakban gyorsabban nőhet a terme­lés, mint a készáruk gyár­tásában, s ennek előnyeit minden hozzáértő elismeri.­­ Az építőknek sincs sok ráérő idejük. A jelenlegi ötéves terv­ben, im­e-ig harmincegy­ezer új lakást kell fel­építeniük, s tízezret tata­­rozniuk. Feladatuk még: a tervidő­­­­szak végéig negyven új is­­­­kólát adjanak Berlinnek.­­ Engedjék meg, hogy a bu­­­­dapesti élményeim alapján­­ kijelentsem: nagyon hasz-­­ nos lenne, ha a berlini és a­­ budapesti építők gyakori a- \ ti tapasztalatcseréken ve- \ ketnének részt. Meggyőző- I désem, hogy ennek hasz-­­ nát látná mindkét főváros. \ — És a pihenő, a sza-­­ badságukat töltő emberek? ! — A fiatalokkal kezde- j ném. A diákok nálunk is­­ vakációznak, ám ugyanúgy,­­ mint önöknél, a pihenés­­ egy részét társadalmilag­­ hasznos munkával töltik. A­­ berlini fiatalok a VIT-re való felkészü­­­ lés jegyében vállalták,­­ hogy rendbehozzák, kik­­ csinosítják a város sta­­­­dionjait, parkjait, egyszóval azokat a helye-­­­ket, amelyek majd kedves­­ találkozóhelyei lesznek a­­ világ ifjúságának.­­ — Azok a berliniek, akik­­ ezekben a napokban sza-­­­badságukat töltik, megfe- í lelő pihenőhelyet találhat-­­­tak a várost körülvevő­­ zöldövezetben. Van egy híres német közmondás: Berlinnek annyi a nagy tava, ahány hónapja van az évnek, s annyi a kicsi tava, ahány napot tartalmaz egy esztendő. Ezt ugyan még senki sem számolta utána, de bizonyos, hogy főváro­sunk lakói nagyon szere­tik ezt a vidéket. • Milyen az idegenfor­galom?­­ • Ezekben a hónapokban nagyon sok külföldi for­dul meg fővárosunkban, turisták tízezrei szocia­lista és nem szocialista országokból. Különösen Csehszlovákiá­ból és Lengyelországból jön sok vendég, ami egyébként már csak azért sem vélet­len, mert ezzel a két or­szággal az államhatárokat teljesen megnyitottuk. Ugyanakkor örvendetesnek tartjuk, hogy a tizenkét év­vel ezelőtt emelt államha­tárainknál szolgálatot tel­jesítő fiatal határőrök a megnövekedett forgalom­ban is kiválóan látják el nehéz feladatukat. — Milyennek találta Bu­dapestet? — Sokat hallottam eddig a híres magyaros vendég­látásról: a gyakorlat en­nek a hírnek mindenben megfelel. Módunk volt a Balatont is felkeresni, ez is szép élményünk volt. — Ezek azonban csak — bár nagyon jelentős — kül­sőségek. Legfontosabbak azok az információk, ame­lyeket a Budapesti Pártbi­zottság vezetőitől, minde­nekelőtt Németh Károlytól kaptunk, arról a nagy munkáról, amelyet a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért végeznek. Amerre csak jártunk, ta­pasztalhattuk az MSZMP internacionalista maga­tartását, s a mi pártunk iránt megnyilvánuló őszinte barátságát. Véleményünk szerint ez a találkozó is elősegíti, hogy a jövőben mind sokolda­lúbbá, s közvetlenebbé vál­janak kapcsolataink min­den szinten, a két baráti főváros kölcsönös érdekei­nek megfelelően. Sok jó tapasztalatot szereztünk, amelyet szívesen viszünk magunkkal. Mindezt annak reményében — fejezte be az interjút Konrad Nau­mann —, hogy hamarosan mi fogadhatjuk baráti lá­togatáson a Budapesti Pártbizottság, a magyar főváros küldötteit. Halmai György Sorozatban készülnek Győ­rött a Magyar Vagon- és Gépgyárban az autóbuszok és tehergépkocsik hátsó futóművei, az úgynevezett hátsó hidak. Az idén mint­egy 40 ezret készítenek. A termék legnagyobb vásár­lója a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, de a győri hátsó hidakkal jugoszláv teher­autók és NDK-autóbusz­ok is futnak. A Rába-partiak termékének jó minőségét jelzi, hogy az itt készült típusok iránt több nagy világcég érdeklődik. A HÍDON — Rettenetes élményem­­ volt ma reggel! — nyögte­t B. úr, s az izgalomtól még­­ mindig remegő kézzel ka­­i varja feketéjét. — Csak nem szállították­­ váratlanul haza a téli tü­­­­zelőjét? — harsant G. úr­­ gúnyos hangja. — Ne humorizáljon, ké­­­­rem! — csattant fel B. úr.­­— Itt emberéletről volt­­ szó. Képzeljék el, bará­­­­taim­ — folytatta biztatást­­ sem várva —, Budáról­­ jöttem át Pestre, s a­­ margitszigeti bejáróval szemben, néhány méter­­­­rel túl is azon, megpil­­­­lantok egy sovány, sá­­­­padt férfit, amint a híd­­ korlátjára támaszkodva­­ mereven bámulja a vizet. A Földbe gyökerezett a lá­bam! Ugyanis én már tanúja voltam egyszer egy ugyanilyen pillanatnak. Akkor a férfi tetemét há­rom nap múlva fogták ki a Dunából. Ha nem nyug­díjas volnék, akkor ma reggel odaléptem volna ehhez az emberhez, hogy megkérdezzem tőle: se­gíthetek-e rajta valami­vel? — A férfi nem mozdult. Mereven nézte a kavargó vizet, mint a tükröt, amelyben újra lepergett előtte egész elviselhetetlen élete. A cigaretta már majdnem tövig égett két ujja között, de ő csak állt ott, mozdulatlanul, mint aki leszámolt e vi­lág dolgaival, ahol neki semmit sem sikerült elér­nie. Olyan volt, mint egy figura a panoptikumban. A viaszba öntött csaló­dás és keserűség. Csak meg-megrezdülő szempillái jelezték, hogy él. Aztán hirtelen eldobta tövig égett cigarettáját, amely kissé megpörkölte ujján a bőrt, s megnyalta a pör­­kölődés helyét, hogy ne fájjon. — Hiszen ez az ember | még itt van közöttünk, | villant fel bennem a fel- | ismerés, itt van ebben a | világban, ha még véde- | késik a fájdalom ellen. | Ezután még fokozottabb­­ szorongással figyeltem, az- | zal az eltökélt szándékkal, | hogy utána ugrom a Du- | nába, ha kell, de nem­­ engedem bekövetkezni a | tragédiát. Már-már hős- | nem éreztem magam, | amikor meghökkentő meg- | lepetés ért. | Valamennyien kíváncsi | izgalommal hajoltak kö- | zelebb B. úrhoz. | — Képzeljék el, bará-­­ taim, az én emberem | megmozdult, ismét rá- | gyújtott egy cigarettára,­­ majd könnyed nyugalom­ | mal elindult Pest felé. | — B. úr sértődötten tárta | szét két karját. — Hát­­ mit szólnak ehhez uraim? | Hát szabad így becsapni­­ egy embert? Hát szabad? ! B. úr arcának barázdáit | egészen mélyre szántotta­­ a keserűség. § Szinetár György ! MA E5 CSÜTÖRTÖKÖN ÉJ­JEL VILLAMOS HELYETT BUSZ A BAJCSY-ZSILINSZKY ÚTON ÚJ GÁZCSÖVEKET KÖTNEK BE Budapesttől legalább Ceglédig érne az a sokféle méretű gázvezeték, ame­lyet augusztus második felétől az év végéig fektet­nek Budapest kerületeiben. A Belvárosban egy nagy átmérőjű, úgynevezett gerinccsövet ma éjszaka kötnek be, ezért a Madách tér és a Marx tér között nem jár a 47-es, a 49-es és az 52-es villamos. A bekötési mun­kákat péntekre virradó éj­szaka folytatják, s a for­galmat — miként ma éjsza­ka — autóbuszok bonyolít­ják majd le. A Gázművek az épülő új lakótelepek, városrészek kiszolgálására Budán, Új­palotán és Zuglóban főleg elosztó vezetékeket fektet le. A következő napokban a Déli pályaudvarnál, az Alkotás utcában és Újpa­lotán kezdődik a gázcsövek fektetése. A Távfűtő Művek, illetve alvállalkozója, a Mélyépí­tő Vállalat kereken 160 kilométer hosszúságú veze­téket fektet. A héten egyébként kipróbálják a zuglói, majd az újpalotai egyen­ként 50 millió kalóriás óriás kazánt, minthogy az új fűtési sze­zonban már ezek látják el hőenergiával, illetve forró vízzel a Füredi úti és az újpalotai lakótelepen most épülő, vagy már megépült lakásokat. Árpád-kori olvasztó Árpád-kori vasolvasztó kemence maradványaira bukkantak a minap Alsó­­telekes község határában, az Ördögárok völgyében. A földbe ágyazott kemence mellett megtalálták a fúj­tató csövét és az olvasztás­ra előkészített rudabányai barna vasércet is. Tervek, célok a nők helyzetének könnyítésére A Könnyűipari Értesítő­ben megjelent a miniszté­rium iparfejlesztési és köz­­gazdasági főosztályának közös közleménye, amely az éjszakai műszakok munkakörülményeinek ja­vításához kíván hozzájá­rulni. A textiliparban jelenleg mintegy 112 ezren dol­goznak, s a munkáslét­szám 50—55 százalékát foglalkoztatják három műszakban. Az ötödik ötéves terv is a textilipar három műszakos mu­nkaren­djére épül. A közlemény részletezi a főbb célokat, majd rámutat: már most tanulmányozni kell, hogy a vállalatok által ja­vasolt megoldások milyen gazdasági következmények­kel járhatnak. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a vállalatok egyebek között a zajártalom csökkenté­sével, jobb munkaidő­beosztással, a háztartási munkát segítő szolgál­tatásokkal, a gyermekintézmények be­fogadóképességének növe­lésével törekedjenek az éj­szakai műszakban dolgozó nők helyzetének javítására. Házak között arborétum­ ­ most felnövő gyere­­kek életük nagy ré­szét már kertben töltik el. A Városházán úgy számítják, hogy a nyolcvanas években meggyorsul a családi há­zak építése, s új vándorlás kezdődik a zöldterület fe­lé. Budapesten ma is már százezer kiskert van. Va­lószínű, hogy sok család vesz telket a környéken, autóval még jól elérhető helyen. Sőt, az egész fővá­ros kertben épül újjá, hi­szen mindenütt parkos ne­gyedek készülnek, a város köré pedig erdősávot tele­pítenek. Ezért fontos, hogy az is­kolai oktatásban kellő he­lyet kapjon a kertészke­dés. A gyerekek ne csak a növényeket ismerjék meg, hanem megtanulják az ápolásukat is. A Fővárosi Kertészet a centenáriumra felajánlot­ta, hogy botanikus kerttel ajándékozza meg a Zápor utcai iskolát. Az ifjúsági füvészkert megkönnyíti a tanítást, s a testi munka nagyobb becsületére nevel. De oktat arra is, hogyan védjük meg a természe­tet. A füvészkert része lesz a környező parkban terve­zett arborétum. Ide 1100 fát és cserjét szánnak. S lesznek itt játszóterek és sportpályák, hogy a leg­egészségesebb feltételek között sportoljanak a gye­rekek. Az árnyas, csendes ligetben pihenést találnak az idősek is. A füvészkert egyben nagy érdeklődésre számító kísérlet, hiszen az új ar­borétum lakóházak között nyílik. Közismert, hogy a múlt­ban a Rózsadomb, a Gel­lérthegy és a Városliget környéke volt az „előkelő" negyed. Itt a dúsan fásí­­tott, jó levegőjű területen laktak a gazdag családok. A szocialista urbanisztika egyik legfontosabb felada­ta: úgy építse újjá a fővá­rost, hogy ne legyenek „gazdag” és „szegény” ne­gyedek. Az lehetetlen, hogy mindenki a Városliget kö­rül vagy a hegyvidéken éljen. De az elképzelhető, hogy mindenütt gazdag nö­vényzet szépítse meg az építkezést, s védje a kör­nyék jó levegőjét, csend­jét. Most a Bécsi út és a Vö­rösvári út között, a nagy gyárak mellett, ahol sok kis lakás épült, s ahol ma is főként munkások élnek, az ifjúsági arborétum mó­dot ad, hogy a lakóházak közé varázsolja a ligeti vagy rózsadombi tájat és hangulatot. Az óbudai füvészkert már készül. Az első ta­pasztalat, hogy aránylag olcsón és gyorsan megvaló­sítható. Az „egy üzem — egy iskola” mozgalom ke­retében nemcsak kertészet vagy tsz, hanem gyár is építhet kisebb-nagyobb botanikus kertet. Ezért re­méljük, hogy az elsőt újabb és újabb ifjúsági füvészkertek követik az egész fővárosban. Aczél Kovách Tamás Tihanyi cserépvásár Az idei népművészeti napok eseménysorozata befeje­zéshez közeledik. A kam­ara kiállításokon a népművészeti és háziipari szövetkezetek bemutatták a különféle táj­egységek jellegzetes díszítő művészetét. Hátra van még a Győrött megnyíló sárközi népművészeti bemutató, a legjobb fazekasok munkáiból rendezett tihanyi cserép­vásár, s szeptemberben Budapesten, a Váci utcai nép­­művészeti boltban a békésszentak­dási szőnyegszövők árusítással egybekötött kiállítása. A népművészeti és háziipari vállalat központjában megállapították, hogy a kiállítássorozat jól szolgálta a magyar népművészet mo­tívumokban gazdag alkotásainak népszerűsítését, a ha­gyományok ápolását. (MTI)

Next