Esti Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

NAG­YKÖ­VETCSERE: LEGKÉSŐBB JANUÁRBAN TANAKA HAZAÉRKEZETT PEKINGITŐL Tokió, szeptember 30. Éliás Béla, az MTI tu­dósítója jelenti: Tanaka japán miniszter­­elnök és kísérete ötnapos pekingi látogatás után ma visszaérkezett Tokióba. Mint ismeretes, a Peking­­ben megtartott csúcstalál­kozó során a japán minisz­terelnök tárgyalásokat folytatott Csou En-laj kí­nai kormányfővel, amelyek eredményeként létrejött a diplomáciai kapcsolat Ja­pán és Kína között. Kínai tartózkodása alatt fogadta a japán kormányfőt Mao Cetung pártelnök is. A japán miniszterelnö­köt a tokiói repülőtéren pártjának és kormányának vezetői, valamint az ellen­zéki pártok vezető képvise­lői fogadták. Megérkezése után tett rövid nyilatkoza­tában Tanaka hangsúlyozta a japán—kínai kapcsola­tok normalizálásának je­lentőségét és kifejezte reményét, hogy Japán kapcsolatai mind Kínával, mind más orszá­gokkal fejlődni fognak. Külügyminisztériumi források szerint vagy még az év vége előtt vagy leg­később januárban meg­kezdik működésüket a nagykövetségek. Kína hely­zetét megkönnyíti, hogy a japán—tajvani diplo­máciai kapcsolatok meg­szakításával automati­kusan a Kínai Népköz­­társaság tulajdonába ke­rült Tajvan tokiói nagy­­követségének és konzu­látusának épülete. Hírek szerint azonban Taj­van — számolva a kapcso­latok megszakításának le­hetőségével — jóelőre elad­ta ezeket az épületeket. Tokióban körülbelül fél évre teszik azt az időt, ami feltétlenül szükséges a ja­pán—kínai béke és barát­sági szerződés előkészítésé­hez és megkötéséhez. Szá­mítanak rá, hogy a szerző­désről szóló tárgyalásokon Kína felveti a Szenkaku (Tiaoju) szigetek kérdését, de nem hiszik, hogy ez ko­molyan akadályozná a megegyezést. SZOVJET LAP CIKK* Fokozódó nyomás Dél-Jemenre Moszkva, szeptember 30. A Szovjetszkaja Rosszija mai számában megállapít­ja, hogy az imperialisták a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban akadályt látnak a kőolajban gazdag dél-arábiai területek fö­lötti teljes ellenőrzésük út­jában, s ezért az arab reakció segítsé­gével egyre fokozódó po­litikai és katonai nyomást gyakorolnak a fiatal köz­társaságra. Az amerikai és az angol monopóliumok a Perzsa­öböl mentén elterülő feu­dális fejedelemségekből nagy mennyiségben termel­nek ki kőolajat és ez most különösen értékessé vált számukra az Iraq Petro­leum Company államosítá­sa után. Ráadásul Anglia, amely a háború utáni évek­ben védelmezte a Perzsa­öböl mentén és Dél-Arábiá­­ban az imperialisták közös érdekeit, ma már egymagá­ban nem képes erre. Ez ma­gyarázza, hogy az imperializmus mind nagyobb szerepet szán a reakciós arab köröknek. A cikkíró rámutat arra, hogy Arábia déli részében kísérletek történnek arra, hogy frontális ellentáma­dásba menjenek át az egész arab felszabadító mozga­lom ellen. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársasá­got érintő közvetlen fenye­getéseket a hazafias arab körökben összefüggésbe hozzák az Egyesült Államok diplomáciájának tevékeny­ségével. Elsősorban azokkal a tárgyalásokkal, amelyek június közepén zajlottak le Washingtonban, Laird had­ügyminiszter és Ibn Abdul Aziz Asz-Szaud, Szaúd-Ará­bia hadügy- és légügyi mi­nisztere között — írja a lap. KÉTÉLŰ TŐR AZ ÁROKBAN Találomra gyilkolt aztán őt ölték meg Belgrád, szeptember 30. E hó 16-án a járókelők a késő esti órákban egy halott embert találtak a jugoszláviai Kács falu egyik utcájában. A hiva­talos vizsgálat megállapí­totta, hogy a férfit 17 kés­szúrással ölték meg. A ne­ve: Dusan Ognjenovic, 26 éves. Nem messze, az árok­ban megtalálták a gyilkos szerszámot is, egy kétélű tőrt. A falu lakói a tanúkihall­gatások során a fiatalem­ber régi haragosára, Mile Hercegovacra gyanakod­tak. Hercegovac elfogatása után tettét beismerte, csu­pán azzal védekezett, hogy Ognjenovic életveszélye­sen megfenyegette és ő ön­védelemből volt kénytelen ölni. Hercegovac védekezé­sét a bíróság nem fogadta el, mert a 17 késszúrás két­ségessé teszi az önvédel­met. „Ennyiszer senki sem szúr önvédelemből” — han­goztatta a vádirat, amely egyben nagyon szigorú büntetést kér, mivel az utóbbi idő­kben egyes terü­leteken eléggé elharapód­zott az életet kioltó ön­bí­ráskodás. Ez ismét bebizonyoso­dott a jugoszláviai Kongó településen, ahol egy italos este után szóváltásba ke­veredett néhány fiatal, majd az egyik közülük, Aziz Hoti, kiszaladt a kocsmából, elbújt a sötét udvaron, és az első kilépő embert — a 18 éves Hessa­­ni Hamidot — agyonlőtte. A revolver dörrenésére a kocsma többi vendégei ki­tódultak az udvarra, Ho­­tinak estek, elvették fegy­verét, majd addig verték, amíg mozgott. A verekedésre azzal tet­tek pontot, hogy a már félig halott Hotit fejbe­lőtték. „Kétségbeejtően elszapo­rodtak a lövöldözések és verekedések országunk­ban” — nyilatkozta a saj­tónak az üggyel kapcsolat­ban Stefanovic ügyész. — „Országos szinten kelle­ne minél előbb és nagyon hathatós intézkedéseket tenni ellenük.” Nyárádi Éva MERÉNYLET SZICÍLIÁBAN A szicíliai Catania bel­városában tegnap időzített bombát robbantottak egy szövetkezeti vállalkozás tu­lajdonában levő étterem­ben. A vendéglő éppen üres volt, így sérülések nem történtek, de az anya­gi kár több millió lírára rúg. Per Barcelonában Egy spanyol katonai bí­róság tegnap megkezdte hét személy ügyének tár­gyalását, akiket azzal vá­dolnak, hogy a maoista úgynevezett Nemzetközi Kommunista Párt tagjai és mint ilyenek, tavaly részt vettek egy rendőrautó felgyújtásában Barceloná­ban. Két vádlott felett tá­­vollétében ítélkezik a bí­róság. LONDONI KEMÉNYEK Olaj az Északi-tengerben London, szeptember 30. Az illetékes angol mi­nisztérium nyilatkozata sze­rint az Északi-tengeren ezen a héten felfedezett két jelentős új olajlelőhely hozzá fog járulni Nagy- Britannia közel-keleti kő­olajtól való függőségének csökkentéséhez és az 1980- as évekre legalább felére csökkenti a fűtőanyag-im­portot. A két legutóbb felfede­zett olajlelőhelyet világ­­viszonylatban a legfonto­sabbak közé sorolják. A Shetland szigetektől 100 mérföldnyire délkeletre le­vő lelőhely kezdeti hoza­ma napi 3200 hordó. A má­sik, a skóciai Dundee-tól 200 mérföldnyire keletre le­vő napi 3980 hordós hoza­mot ígér. Arra számítanak, hogy az északi-tengeri olajmezők termelése az 1970-es évek közepén elérheti az évi 25 millió tonnát. AZ IDŐ SODRÁBAN Tizenegy tagállam, sok száz hadihajó és repülőgép, több mint hatvanezer ka­tona részvételével a múlt napokban zajlott le a NA­TO fennállása óta legna­gyobb tengeri hadgyakor­lat­ a Strong Express. A had­gyakorlatnak, amely a Földközi-tengerről elindul­va Norvégia északi részén, nem messze a szovjet ha­tároktól nagyszabású part­raszállási hadműveletben csúcsosodott ki, egyik érde­kessége volt, hogy sok évi szünet után első ízben hi­vatalosan is részt vettek benne a francia haditenge­részet egységei. Több mint hat évvel az­után, hogy de Gaulle tá­bornok bejelentette Fran­ciaország kilépését a NA­TO integrált katonai szer­vezetéből és öt évvel azt követően, hogy az Atlanti­­tömb támaszpontjait és parancsnokságait eltávolí­tották francia területről, Joseph Luns NATO-főtit­­kár megelégedetten jelent­hette ki: A szövetségesek örülnek annak, hogy a franciák tucatnyi kisebb hajóval ugyan, de részt vettek a hadgyakorlaton. „Úgy vélem, ennél nem kí­vánhatunk többet, hiszen máris elértünk valamit.”­­ A francia politikai élet megfigyelőit nem érte vá­ratlanul ez a fejlemény. Emlékezhetünk arra, hogy már az indulás, de Gaulle tábornok döntése, az integ­rált katonai szervezetből való kilépés sem jelentett teljes szakítást a NATO- val. Franciaország tovább­ra is tagja maradt az At­lanti Szövetségnek. Rend­szeresen részt vett a mi­niszteri tanács ülésein, tag­ja maradt az Atlanti Ta­nácsnak. A francia kor­mány egyetlen alkalmat sem mulasztott el annak demonstrálására, hogy a nyugati katonai csoporto­suláshoz tartozónak tekin­ti magát. Bizonyos szervezett kato­nai kapcsolatok is mind­végig fennmaradtak. A ki­lépés után például a fran­cia katonai vezetők azon­nal úgy határoztak, hogy továbbra is részvevői ma­radnak a NATO integrált légi riasztó rendszerének. A francia légvédelem évente megtartott nagyszabású gyakorlatát, a DATEX-et is minden alkalommal az Atlanti Szövetség és Spa­nyolország közreműködé­sével tartották meg. Eze­ken a gyakorlatokon a francia légvédelmet próbá­ra tevő támadó szerepét az amerikai VI. flotta, más NATO-országok és Spa­nyolország légierői töltöt­ték be. A kilépést követően volt egy időszak, amikor egyes jelek arra mutattak, hogy Franciaország még inkább eltávolodik a NATO-tól. Ez 1967 végén történt, amikor Ailleret tábornok, akkori vezérkari főnök meghir­dette a minden irányban való védekezés stratégiáját. Addig a francia katonai stratégia, akárcsak a NA­TO, a Szovjetunióval foly­tatandó háború feltételezé­séből indult ki.­ ­ Egy évvel később azon­ban Ailleret tábornokot re­pülőszerencsétlenség érte. Utódja, Michel Fourquet tábornok, elvetette elődje elméletét és visszatért a korábbi állásponthoz. En­nek a legfőbb oka termé­szetesen nem a vezérkari főnök tragikus halálával bekövetkezett személycsere volt, hanem az, hogy de Gaulle kormányzásának utolsó esztendejében meg­kezdődött a francia külpo­litika és vele együtt a ka­tonapolitika átértékelése. Ebben rendkívül nagy sze­repe volt az SGS májusi hatalmas méretű sztrájk­mozgalomnak és a tőkés világ ismétlődő pénzügyi válságainak, amelyek első­ként éppen a francia frank helyzetét rendítették meg. Georges Pompidou elnök­ké választása után folyta­tódott az együttműködés fejlesztése a NATO és a francia haderők között, így például rendszeresen koor­dinálják a francia taktikai légierők és a szövetség tag­államainak katonai repülé­seit. Tárgyalások folytak a Nyugat-Németországban állomásozó francia haderők és a NATO együttműködé­séről háború esetére. A francia képviselők tovább­ra is ott vannak a NATO számos katonai szervében. A kilépés előtti helyzettel szemben csak az a különb­ség, hogy bár most is teljes értékű tagok, nem választ­hatók a munkacsoportok cincikéivé, titkárává. A NATO-hoz való két­ségtelen közeledésnek ezek a jelei mégsem jelentik azt, hogy Franciaország az integrált katonai szervezet­be való visszalépésre ké­szülne. Azok a belső és külső gazdasági és po­liti­­kai tényezők, mindenek­előtt az amerikai tőke nyo­masztó fölénye és behato­lásának növekvő veszélye, amelyek de Gaulle tábor­nokot az önálló atomütő­erő kifejlesztésére és a NA­TO integrált katonai szer­vezetéből való kilépésre késztették, ma is hatnak. Ezt erősíti meg, hogy Pom­pidou köztársasági elnök és Michel Debré hadügyi államminiszter minden al­kalommal határozottan visszautasítja a visszalépés lehetőségét.­ ­ Franciaország változatla­nul folytatja a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való gaz­dasági és politikai együtt­működés programját. A francia külpolitika tevé­keny szerepet játszott abban is, hogy a NATO tagállamai végül is bele­egyeztek abba, részt vesz­nek az európai biztonsági értekezlet rövidesen meg­kezdődő sokoldalú előké­szítő tanácskozásain. Vi­szont a mai francia gazda­ság problémái, különösen az egyre szorosabb integ­rálódás a Közös Piacba, amiit a brit belépés csak fokoz, Franciaország és a NATO további kapcsola­tainak erősödését segítik elő. Nem lehet ugyanis hosszú távon gazdaságilag szorosabbra fűzni a szála­kat, és ugyanakkor kato­nailag függetlenedni ugyan­ezektől az országoktól. Lehel Miklós Párizs és a Strong Express Törzsi viszály Nairobi, szeptember 30. Kenya északi részén vé­res összetűzésre került sor a szudáni eredetű Tapola és a Turkana törzs tagjai között. A harcban huszon­ketten vesztették életüket. FELHÁBORODÁS BRÜSSZELBEN 1­200 tonna ciánkáli roska közelében immár másfél éve háromezer tonna mérge­zőanyagot tárolnak, egye­bek között 1200 tonna ciánkálit. Ez a mennyiség elegendő volna ahhoz, hogy Nyugat- Európa lakosságának nagy részét kipusztítsa. Mint a hatóságok kiderí­tették, a roppant nagy mennyiségű veszedelmes mérget egy holland szál­lítmányozási cég rakta le különböző belga és nyugat­német vegyipari vállalatok megbízásából. A helyi bel­ga hatóságok csak a lako­sok bejelentéséből szerez­tek tudomást a veszedelmes méregről. Jelenleg gázálarccal és különleges védőöltözettel felszerelt szakembercsoportok vet­ték kezelésbe a méreg­tartályokat, hogy biztonságba helyez­zék őket, mert a hosszú állás alatt sok fémtartály a korrózió következtében el­vékonyodott. A tartályokat műanyag védőburokkal látják el és végül elszál­lítják a telepről. Remélik, hogy a Mal melletti belga nukleáris központban si­kerül megsemmisíteni őket. Brüsszel, szeptember 30. A belga főváros lakói tegnap döbbenten értesül­tek arról, hogy Brüsszeltől mindössze 64 kilométerrel délkeletre, Hanneche vá­ Október 2-án újból megnyílik az­­alkalmi.. . Acpuk máza­t megnagyobbított konfekció- és divatáru-boltja a VIII., Népszínház u. 19. sz. alatt. Nagy választék, olcsó árak. Keresse fel,­nem fog csalódni!

Next