Esti Hírlap, 1972. december (17. évfolyam, 283-304. szám)

1972-12-05 / 286. szám

METRÓN PESTRŐL BUDÁRA Híd a Duna alatt Változó városkép • Közvetlen átszállás Két és félszeresére nőtt a régi Budapest. Úthálóza­­ta 3500, tömegközlekedési hálózata ezer kilométer­nyi. Ezen az ezer kilomé­teren egy napra 5,2 mil­lió utazás jut. Egy utazás átlagos hosszúsága hat ki­lométer. Ami természetes: min­denki kulturáltan, gyorsan akar utazni. Ennek egyik legfőbb akadálya: a szá­zadforduló nagyvonalú építkezései után ötven év­re szinte megállt a közleke­dés fejlesztése. Évtizedek mulasztását kell most pó­tolni. Próbajárat A 6,3 milliárd forintos karácsonyi ajándékként el­készülő kelet—nyugati met­ró az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai beruhá­zása. Megnyitásával új köz­lekedési forgalmi rend lép életbe. Az ezzel kapcsola­tos problémákat ismertet­te dr. Nagy Ervin, a Fő­városi Tanács közlekedé­si főigazgatóságának he­lyettes vezetője, az I. kerületi Tanács és a Haza­fias Népfront tájékoztató­ján. A metró új állomásai körül formálódó csomó­pontok nemcsak a közle­kedést, a városképet is megváltoztatják. Eltűnik a Kossuth téri felvonulá­si épület, egyetlen ívvé egyenesítik majd a 2-es villamos többszörös ka­­nyarait, közlekedési lám­pák óvják a közlekedés biztonságát. A Déli pálya­udvar a metró átadásakor négyszintes csomópont, a jövő nyárra Európa egyik legszebb vasúti pályaud­vara is lesz. A Batthyány tér alatt már próbajáraton a met­ró. A HÉV alagútban a munkálatok befejező sza­kasza, december közepétől itt is kezdődik a próba. Az átadásra elkészülnek az utak, a járdák. Ami itt tör­ténik, csak az Örs vezér téri változásokkal hason­lítható össze. Gyökeresen megváltozik az eddigi közlekedési rendszer. Sen­ki nem állítja, hogy min­denkinek egyformán elő­nyösen, de a többségnek feltétlenül. S éppen az Örs vezér tér bizonyítja, hogy ezt a budapestiek is tud­ják, megértik. Ezen a metróig szállítják majd utasaikat, közvetlen átszállást teremtve a tá­voli városrészek felé. Pillantás a jövőbe: egy kilométernyi alagút elké­szült az észak-déli metró­ból is. 1976-ban a Nagy­várad tér és a Deák tér között már közlekednie kell. Attól kezdve három­­négyévenként készül el egy-egy újabb szakasz. A mostani változás sok gondot megold. Tegyük hozzá: teremt is néhányat, ha nem is mindenkinek. Sokan megkérdezték: miért fordul ezentúl jobb­ra a 63-as villamos az Ül­lői út és Kálvin tér sar­kán, miért lesz Buda he­lyett a Deák téren a vég­állomása? A változást nem a metró megnyitása indokolja. Pon­tosabban : célszerű a többi változtatással egyidőben végrehajtani, de az okai mások. A Kálvin téren is, a Gel­lért téren is — éppen a 63-as miatt — jelenleg hármas villamoskereszte­ződés van. Ez igen lassítja a forgalmat. Ami ennél is fontosabb: tavasszal kezdő­dik a Kálvin tér átépíté­se, s másképp nem lehetne a munkát elvégezni. S van még egy ok: elöregedőben a Szabadság-híd szerkeze­te. Kímélésére előbb­­utóbb minden villamosfor­galmat el kell majd terelni róla. Dr. Nagy Ervin tájékoz­tatója szerint a 18-as vil­lamost, az 5-ös és a 89-es autóbuszt — a felszabaduló kocsikkal — az­ igényeknek megfelelően sűrítik. S mert a metró csak éjjel fél 12-ig jár, ezen a környéken az éjszakai közlekedést au­tóbusszal oldják meg. A Batthyány térig jár majd a 9-es, a 19-es villa­mos. Volt ugyan koráb­ban olyan terv, hogy a Clark Ádám tér rendezé­sét a villamosaluljáró köz­úti célra való felhasználá­sával oldják meg. Ezt a tervet azonban elvetették. Marad a villamos, centenárium évében kerül messzebb a két part egy­mástól ? — Nincs erről szó. A metró óránként — egy irányba — hatvanezer em­bert tud szállítani. Éppen ezért az összetartozást min­dennél jobban kifejezi. Mintha egy új híd épült volna Pest és Buda között — a Duna alatt. Sz . P. Több kocsi A Moszkva tér — szere­pét tekintve — emlékez­tet majd az Örs vezér térre. A külső területekről érkező autóbuszok egy­ Óránként hatvanezer A Rákóczi út ■ kérdése az I. kerületben is széles hullámokat vert. — Határeset volt ez — mondja a közlekedési fő­osztály helyettes vezetője. — Éppen ezért volt körü­lötte ilyen éles a vita. A Rákóczi út, a kelet—nyu­gati közúti tengely fon­tos része. Ez volt a helyes döntés. Villamosjáratok, autó­­buszjáratok szűnnek meg. Valaki felvetette: épp a Az elektrotechnika valamennyi területén felhasználható TOROID transzformátorok a hálózati váltóáram feszültségének folyamatos, megszakításm­entes szabályozására szolgálnak. Az iparban a fűtés és a világítás szabályozására is alkalmasak. Forgalomba kerülnek: 1 és 3 fázisú kivitelben, 300-tól 6000 VA-ig. ÁRUSÍTÁS: közü­leteknek és viszonteladóknak: a R­A VILI. KERESKEDELMI VÁLLALAT Villamostömegcikk Osztályán Budapest IX., Üllői út 51. Telefon: 340—176. Magánvásárlóknak: az alkatrész-Áruházban Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 45. Telefon: 120—827, 121—991. Kiállítás a Szovjetunióról Ötven éves a Szovjetunió címmel fotókiállítás nyílt ma délelőtt a XIII. kerü­leti Pártbizottság rende­zésében a Fémmunkás Vál­lalat kultúrtermében. A tárlat 14 tablón mutatja be a Szovjetunió mai életét, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, a szovjet köztársaságok ipari, mezőgazdasági fejlődését. A kiállítást december 15- ig tekinthetik meg az ér­deklődők, majd vándorki­állításként a kerület na­gyobb üzemeiben mutatják be. HŐSUGÁRZÓ A RADIÁTOROK MELLETT Hideg házak SE PRÓBA, SE FŰTÉS Csak vitatkoznak. Teg­nap ott járt a bizottság, megoldás, elhatározás most sem volt, „újabb vizsgála­tokat, méréseket eszköz­­lünk" — mondták. Rebecsák Sándor, a lakó­bizottság elnöke mérge­sen legyint... KISEBB HIBÁK Százhetvennégy lakást fűt — féltene — a Harcsa utcai erőmű. A Zsigmond tér 1 a., 1 b., a Harcsa ut­ca 1., az Árpád fejedelem útja 20—22. és a Frankel Leó utca 53. számú ház tartozik ehhez a tömbhöz. A körzeti orvos vélemé­nye: a sokszor jéghideg fűtőtestek miatt, a hűvös lakásokban nyolcvan szá­­zalékkal több az otthon fekvő beteg, mint a környe­ző házakban. — Tavaly meleg volt — mondják a lakók —, sőt, nagyon meleg. Akkor állí­tották át a kazánokat szén­tüzelésről olajfűtésre. Az­tán egy-két lakásban ki­sebb hibák keletkeztek, itt-ott folyt a radiátor. Valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene vizsgál­ni­­ a megnövekedett fűtő­értéket, a nagyobb nyo­mást bírják-e a házakban levő csövek, fűtőtestek. A gondolatot tett követte. A javából.­­ Vizsgálat helyett ne­kiestek a vezetékeknek, szétvertek, szétromboltak mindent. Olyan pusztítást folytattak itt heteken át, hogy rossz volt nézni. El­rontották azt is, ami jó volt. Több lakás a felsze­relt, de hibás radiátorok miatt elázott, púposak a padlók, mak­ik a vakolat. Kikabátot sem kellett fel­venni a lakásokban, meg­tették a meleg sálak, a kö­tött pulóverek. Ám, mi lesz ha leesik az első hó? Egyelőre fűtés nincs, csak fűtési díj, s a lakók­nak legfeljebb akkor van melegük, amikor megérke­zik az elektromos kályhák használata miatt megnöve­kedett villanyszámla ... Szűcs Gábor MÉRNEK, SZERELNEK A legnagyobb baj: fűtés még mindig nincs. A leg­több lakásban kis villany­fűtőtestek küszködnek a hideggel. — Október közepén lett volna a próbafűtés. Elma­radt. Az 1. számú Építő­ipari Vállalat szerint azért, mert a lakók nem voltak otthon. Pedig min­denki itt volt, vártuk őket, de nem jöttek. Azóta külön brigád járja a lakásokat: nézik a fű­tőtesteket, mérnek, szerel­nek —, de sokat ez sem segít. Hol meleg az egyik cső, hol hideg. Ma folyik a radiátor, holnap betö­mik, holnapután hideg, mint a jég. Vödrök, lavó­rok a fűtőtestek előtt. A legutóbbi szemlén mindössze az derült ki, szükség van bizonyos mű­szerre, hogy újra megkezd­hessék a méréseket. Ez minden. Pedig már decem­ber van. Nagy hideg még nem volt, sőt, eddig a té­ (MTI fotó: Balogh Kövek a Tisza partján. A tokaji kőbányából évente csaknem százezer tonna kö­vet termelnek ki, amelyet a Tisza folyamszabályozási, partvédelmi munkálatai­hoz használnak fel. A kő­bányától hatalmas uszá­lyok szállítják az értékes követ a Tiszának ahhoz a részéhez, ahol a partvédel­mi munkák folynak. Napirenden: a KISZ feladatai Tegnap délután ülést tar­tott a KISZ Budapesti Bi­zottsága, s megtárgyalta a fővárosi KISZ-szervezetek feladatait az állami oktatás helyzetéről szóló párthatá­rozat végrehajtásában. AKCIÓ AZ ÖREGEKÉRT (Jzi­egij Jdianne köszöni... A centenáriumra ♦ Vállalták: a brigádok Özv. Fábián Ferencné levelet küldött a Hajtómű és Felvonógyárba. „Na­gyon köszönöm — írja, gondosan formált betűivel —, hogy változatosságot hoztak az életembe, széppé és kellemessé tették ottho­nomat". Hogyan, miért siet egy nagy gyár egy idős, magá­nyos nyugdíjas asszony segítségére? XX. kerületi szocialista brigádok — összesen tizen­hárman — kötöttek szerző­dést a tanács szociálpoliti­kai csoportjával. Vállalták, hogy egyedül élő, idős nyugdíjasok elhanyagolt lakását kifestik, rendbe te­szik.­­ — Ez is centenáriumi akció — mondja Fekete János, a XX. kerületi pártbizottság titkára. — A pártbizottság tömegszerve­zeti megbeszéléséről való a gondolat: a magányos öre­gekkel való törődést szé­lesíteni, társadalmi fel­adattá kell tenni. A kom­munista műszakok jövedel­méből épülő óvodák a leg­fiatalabb korosztály és szü­leik életkörülményeit ja­vítják. Ez az újabb ak­ció a legidősebbeken se­gít. — Októberben ankétot hívtunk össze — mondja Doviczin János, a Haza­fias Népfront kerületi bi­zottságának titkára. — El­jöttek a népfront és a Vö­röskereszt társadalmi mun­katársai, a kerületi szocia­lista brigádok vezetői. Is­mertettük kerületünk szo­ciálpolitikai helyzetét, az idősek, a nyugdíjasok élet­körülményeit, s azt a felhí­vásunkat, hogy egy-egy szocialista brigád vállalja el egy-egy idős személy otthonának rendbehozását. Az ankéton ott voltak az érintettek nevei, a szerző­dések kitöltetlen ívei, tizenhárom brigád kötött szerződést. Ács István tanácselnök­helyettes mondja a kerüle­ti nyugdíjasok helyzetéről: — A XX. kerületben 19 050 nyugdíjas él. Átla­gos nyugdíjuk 900 forint. A közsegélyezettek száma 140. A legmagasabb juttatás, amit kaphatnak: 443 fo­rint. Ezenkívül évente két­szer kapnak tüzelősegélyt, egyszer ruhasegélyt, s eb­ben az évben először mó­dunk lesz 500 forint kará­csonyi segélyt is adni. Ha levonjuk a béreket: egy­millió 259 ezer forint a szociálpolitikai csoport éves költségvetése. Ehhez a főváros még 55 ezer fo­rinttal járul hozzá. Most már több mint egy eszten­deje működik, új helyén, a Nagy-Győri István utcában az öregek napközi otthona. Összesen hatvanan kapnak itt helyet; közülük a leg­idősebb 93 éves, de a leg­fiatalabb is már hetven. — Igen fontosnak tar­tom a területi gondozóhá­lózat fejlesztését. Amikor 1970-ben megszerveztük a hálózatot, egy 8 órában és egy 4 órában dolgozó gon­dozónőnk volt. Ma ponto­san a négyszerese. Ada­taink szerint 240 olyan idős ember él a kerületben, aki gondozásra szorul. Közü­lük kilencvenet naponta vagy másnaponként keres­nek fel a gondozónők, má­sokhoz hetente vagy ha­vonta látogatnak el. Saj­nos, gyakran az teszi szük­ségessé a látogatást, hogy védelmet adjunk az ag­resszív környezet ellen. Tapasztalatunk szerint, ha a tanács ügyel ezekre az elesett, idős emberekre, közvetlen környezetük ma­gatartása is javul. A szocialista brigádok részvétele fontos tett. Igaz, egyszeri a vállalás, de nem egyszeri az akció. Ered­ményeit 1973 szeptemberé­ben értékelik majd, s a ta­pasztalatokat felhasználva folytatják tovább. Sokszor a konkrét segít­ségnél is fontosabb a törő­dés, hogy ezek a magányos öregek megérezzék: az ő sorsuk is fontos valakinek.­­ A tanács eredetileg csak munkát kért, az anyagok költségét magára vállalta. Az üzemek más­ként válaszoltak: szinte minden költséget maguk fedeznek. Nem nagy ösz­­szegekről van szó: üzemi viszonylatban csepp a ten­gerből. A tanácsnak azon­ban ez is könnyítés, mert egyéb keretből kellene el­vonni a szükséges össze­get. — Hogyan fogadták a dolgozók a felajánlást? — kérdezzük Lajos Zoltántól, a Hajtómű és Felvonógyár 2. számú gyára párttit­kárától. Azért tőle, mert a 13 brigádból hat ehhez a gyárhoz tartozik. — Az első szóra vállal­ták a munkát. Ha tudják pontosan, miért kell vala­mit tenniök, mindig szíve­sen cselekszenek az embe­rek. Négy brigádunk telje­sítette eddig a vállalását, s most már azt tervezik, ho­gyan, miben tudnának to­vábbra is segíteni. A mű­szaki brigád például szüle­tésnapján felkereste patro­náltját, a 84 éves Topál Sámuelnét. Az idős asszony Baross utcai kis házának ablakke­rete, redőnye, párkánya frissen festve. Az ajtón cé­dula: „9-től 5-ig az öregek napközijében vagyok’’. Széky Péter

Next