Esti Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-23 / 19. szám

Vendégek az NDK-ból Tegnap délelőtt hattagú NDK-filmdelegáció érkezett Budapestre a magyar és az NDK Filmművész Szövet­ség látogatáscseréje alkal­mából. A küldöttség tagjai: Horst Seemann Nemzeti-dí­jas rendező, Weitzi János Nemzeti-díjas rendező, dr. Dieter Wolf stúdióvezető, Ulrich Plentzdorf író, dr. Günther Karl dramaturg és Fred Müller, a Filmművész Szövetség külügyi titkára. A német vendégek tegnap Budapesttel ismerkedtek, ma délelőtt 9 órától pedig magyar filmeket tekintenek meg. A Szerelem, az Utazás Jakabbal, a Petőfi ’73, a Magyar ugaron, a Fotográ­fia, a Sipoló macskakő, az Égi bárány, az ítélet, a Ki­törés és a Harminckét ne­vem volt című filmeket né­zik meg három nap alatt, majd csütörtök este részt vesznek a Nápolyi látni és... című új magyar film mozipremierjén. Pénteken magyar rendezőkkel talál­koznak és szombaton visz­­szautaznak az NDK-ba. Új lemezek A Kodály Vonósnégyes tolmácsolásában most hanglemezen is megjelent Durkó Zsoltnak az a vonós­négyes kompozíciója, amellyel néhány évvel ez­előtt díjat nyert a nemzet­közi Bartók Béla zeneszer­zőversenyen. Bach fuvola­szonátáinak második soro­zatát tartalmazó lemez je­lent meg a napokban, rajta négy szonáta hallható. Még egy komolyzenei érdekes­ség, Joseph Haydn öccse, Johann Michael Haydn műve, a Vespera délutáni papzsolozsma. (Michael Haydn a salzburgi herceg­érsek szolgálatában dolgo­zott és halála után kézira­tai az Esterházy-archívum­­ba, majd az Országos Szé­chényi Könyvtárba kerül­tek.) » □ ÓCSAI KÁROLY szobrászművész alkotásai­ból rendez kiállítást a Stúdió Galéria. A tárlatot január 24-én délután fél 6 órakor nyitja meg Nagy Ildikó művészettörténész.­­ A MAI LENGYEL SZÍNHÁZMŰVÉSZETRŐL rendeznek vitát a Lengyel Kultúrában, 24-én, szerdán, este 7 órakor. Vitaindító előadást Kada Julianna tart, hozzászól: Elbert Já­nos, Koltai Tamás, Mihá­lyi Gábor és Valkó György. □ NAGY ISTVÁN szü­letésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek em­lékkiállítást a dallasi já­rási hivatal dísztermében. A tárlat 26-án, pénteken délután 2 órakor nyílik. Megnyitó beszédet mond dr. Solymár István, a Ma­gyar Nemzeti Galéria fő­igazgató-helyettese. ÉLT EGYSZER EGY MAGYAR ORVOS Dávid és a gyógyítás Rengeteg tanulmány, gyó­gyászati közlemény, mind dr. Frankl József tudomá­nyos kutatásának, gyógyító tevékenységének doku­mentuma. Az orvostudomá­nyok kandidátusa, a ka­posvári megyei kórház bőr­gyógyász főorvosa rendsze­resen publikál. TAKARÍTÓ VOLT — Nemcsak a szaktudo­mány jelene és jövője ér­dekel, izgat a múltja is. A fejbőr betegségeivel fog­lalkozott már a múlt szá­zad egyik neves — ma, sajnos, már kevéssé ismert — tudósa, Gruby Dávid — mondja a főorvos. Éppen tízéves a róla köz­zétett első tanulmány. — Kutattam utána rend­szeresen, átolvastam a Bri­tish Museum Liszt-anyagá­nak jelentős részét. Azért ezt, mert a zeneszerző is Gruby páciense volt. Hasz­nálható adatok birtokába az egykor volt pesti piaris­ta gimnázium okmányaiból­ jutottam. Itt volt takarító a Kiskörről érkezett sze­gényfiú. itt figyelt fel ér­telmére az egyik tanár, aki később támogatta Gruby Dávid pályája ezután való­ságos romantikus regény, egy szabadságszerető ma­gyar orvos tanulságos, hasznos — és nem utolsó­sorban sikeres — élete. BEM PARANCSÁRA Gruby Dávid Bécsben lett orvos, itt kezdett foglalkoz­ni a bőrgyógyászattal, 1840- ben publikált először. Nemcsak kitűnő orvos, ha­nem az osztrák főváros egyik legjobb valcertánco­­sa, aki sósavat önt a la­kása elé, a lépcsőre, hogy a zord hitelezőket elriasz­­sza a sistergő, csípős fo­lyadék. Később Párizsba költözik, ott hamarosan közismert kutató, kurzuso­kat tart. 1848-ban lezárult Gruby tudományos műkö­dése” — közli lakonikusan a tanulmány. Miért? — Robbanékony, energi­kus egyéniség rajzolódik ki a kutatások nyomán — mondja dr. Frankl József. — Müller a Csodatevők cí­mű regényében felidéz egy beszélgetést, amely Liszt és Gruby között folyt. A dia­lógus azt írja le, hogy Gruby részt vett a szabad­ságharcban. Bem seregé­ben szolgált közhonvéd­ként. Segesvárnál állítólag őt bízta meg a parancsnok a költő felügyeletével, mondván: „Nem ismer té­ged. Légy állandóan a kö­zelében ...­ Neki nem sza­bad elpusztulnia...” Nos, a mülleri leírást részlete­sen megerősítendő, nem találtam kizárólagos adato­kat, csupán Gruby végren­delete bizonyos támpont. Ezt írja: „A szívem fölött egy kis sebhely van. Petőfi Sándorért kaptam.” Az or­vos ugyanis előbb kapott sebet, mint az, akire vi­gyáznia kellett volna. ALAPÍTVÁNY A testi seb begyógyul, de a lelki seb gyógyíthatat­lan. Gruby zárkózott lett, „csak” gyógyított. Vissza­vonult a tudományos élet látványos világából, rára­gasztották a „gyógyító der­vis” gúnynevet. Dr. Frankl József tanul­mánya végigkíséri Gruby Dávid sorsát. Megtudjuk, hogy ő volt a francia Vö­röskereszt egyik alapítója, sebesültszállító kocsit és mozgatható ambulató­­rium­i sátrat szerkesztett, alapítványt létesített a művészeknek... És hetente egy napon át ingyen gyógyította Párizs szegényeit. Tröszt Tibor „Petőfi Sándorért kaptam Visszavonultan, Párizsban EMLÉKÜNNEPSÉGEK VILÁGSZERTE­­ Petőfi-szobor Milánóban és La Pazban A világ minden táján megemlékeznek Petőfi szü­letésének 150. évfordulójá­ról. A különböző magyar intézmények közreműkö­désével öt vándorkiállítást, valamint csaknem kétszáz kisebb méretű tablókból álló tárlatot rendeznek, mintegy negyven ország­ban. Finnországban például az év folyamán a Finn- Magyar Társaság rendezé­sében emlékeznek meg Pe­tőfiről és ezenkívül mint­egy háromezerötszáz isko­la szervez Petőfi-, ünnepsé­get. Berlinben a városi könyvtár termeiben nyílik kiállítás. Bécsben a Colle­gium Hungaricumban ugyancsak nagyszabású Pe­­tőfi-tárlatot nyitnak. Var­sóban a városi művelődési házban látványos Petőfi­­tárlatot rendeznek, ame­lyet később Krakkóban és Tarnówban is bemutatnak. Márciusban a szófiai Ma­gyar Intézetben, majd az NSZK-beli Dortmundban és Regensburgban a magyar hetek alkalmából ugyan­csak Petőfi-kiállítás lesz, s hasonló bemutató nyílik áprilisban Zágrábban is. Moszkvában a Csehov-mú­­zeumban rendezik meg a Petőfi-kiállítást, s ez alka­lomból a szovjet írók köz­ponti házában irodalmi emlékestet is tartanak. Márciusban Ecuador fővá­rosában, Quitóban, vala­mint Milanóban az Ambro­­ziana kertben felállítják Petőfi bronzszobrát, Fe­­renczy Béni alkotását. Ugyancsak Petőfi-szobrot avatnak, Vigh Tamás ké­szítette munkát, a bolíviai La Paz-ban, az ottani Pe­tőfi téren. Weimarban, Prágában, Bukarestben áprilisban és májusban rendeznek Petőfi-ünnepsé­­geket. A MEGBÍZATÁST AFRIKÁBAN KAPTA Az V számú ügynök A harc az Akropolisz tövében zajlott le... Színes, szinkronizált lengyel film. Az 1. számú ügynök JANUÁR 25-TŐL A MOZIKBAN Még utóbb hajba kapnak a sajtókonferencia tisztelt vendégei, gondoltuk kaján aggodalommal a hangszóró mellett. Bizony, nem volt könnyű az Országos Anyag- és Árhivatal munkatársai­nak, élükön Csikós Nagy Bélával, válaszolni az új­ságírók záporozó kérdései­re. Mindannyiunkat érde­kel, hogy továbbra is a vásárló marad-e kiszolgál­tatott a sokszor monopól­­helyzetben levő eladókkal szemben; hogy a vendéglá­tóipari árak alakulását milyen rendeletek szabá­lyozzák. De az sem közöm­bös, milyen jogon emelte fel a IX. kerületi Gyer­mekélelmezési Vállalat a napközi otthonos ebédek árát. Vajon megnyugtat­ta-e a kíváncsi borsodia­kat a szakszerű magyará­zat, hogy a megyéjükben forgalomba hozott könnyű­ipari cikkek magasabb árát a szabadáras képzés okoz­ta? Bizonyosan nem, mert a részvevő újságírónő is erélyesen fölszólalt, hiszen Borsod megye az egyik leg­­iparosodottabb megyénk, amelyet zömmel ipari mun­kások laknak. Bizonyára nehéz elbírálni ezt a kér­dést, de talán hasznosabb lett volna, ha egyenes adás­ban, nem négyszemközt vi­táznak, beszélgetnek az érintettek. Az emberi kí­váncsiság egyik legtermé­szetesebb vonása, hogy az ilyen, gondosan kikerült, megválaszolatlan problé­mák érdeklik. Ugyanakkor az igazsághoz hozzátarto­zik, nagyon örültünk az államtitkári felcsattanás­­nak, mikor is az elektro­mos áram fogyasztói ára emelésének tévhitét oszlat­ta el. Minden konkrétan megválaszolt kérdés, még ha nem is ígér azonnali orvoslást (például a textil­ipar korszerűsítése), meg­nyugtatóbb, mint a nyitva hagyott, de mindannyiun­kat foglalkoztató problé­mák.­­ Családi alapon beszél­gettünk egy lakásban Pet­­ress István vezetésével, tegnap a késő esti órák­ban. Szívesen fogadtak minket, rádióhallgatókat, s a rendkívüli meghatal­mazott riportert, és egy na­gyon fontos társadalmi problémáról beszélget­tünk: az alkoholizmusról. A kiválóan szerkesztett, szakértői véleményekkel megtűzdelt riportműsor el­gondolkodtató adatokat tárt nemcsak a vendéglátó család, hanem a rádióhall­gatók elé is. 1970-ben az egy főre jutó alkoholfo­gyasztás pénzértékben 1880 forint volt, amely ma kö­rülbelül kétezer forintot jelent. (A csecsemőktől a legidősebb állampolgáro­kig mindenkit beleszámí­tottak.) És a párhuzamos adat, hogy ennek az ösz­­szegnek alig egyötödét for­dítjuk alkoholmentes üdí­tő italok fogyasztására. Szerencsére a meglátoga­tott családnál ez nem „ak­tuális probléma”, ahogy a családfő mondta, aki az al-­­ kohol helyett a sport, a le­vegő, a mozgás lekötő ha­tását javasolja. Pet­ress Istvánék nem az abszti­nencia apostolaiként vet­tek részt a beszélgetésben, csupán a mértéktartásra igyekeztek felhívni a fi­gyelmet. A megkérdezet­tek szóvá tették a kettős propagandát: egyrészt óva intik a lakosságot a túl­zott alkoholfogyasztástól, másrészt biztatják, hogy igyék almavodkát, vagy, ha többre is telik, akkor Courvo­isier konyakot. Va­jon a kettős propaganda, elvonókúrára való jelent­kezésre bírja-e a 120 ezer nyilvántartott alkoholis­tát?! Úgy látszik, szomorú igyekezetünk: betörni az alkoholfogyasztásban élen­járó országok sorába. Hogy ezt elkerüljük, annak egyik legjobb eszköze volna, hogy legalább családon és baráti körön belül kerüljük a túlzott szeszfogyasztást. (kócsag) SZÉP MASZKOK Angela mnkím­íd Sdgdi gela-sztoriban Angela szép színésznő (Torday Teri) a főhőse az 1815-ben játszódó históriá­nak. Hites urát készül meg­ölni­e csábítóan szelíd asz­­szonyka. Erre minden oka megvan, mert ura és paran­­csolója, Grazsánó Péter (Ga­ras Dezső) az ijesztő külle­mű, Vigyorgó-bandzsító, fü­lét piszkáló komédiás, aki a való életben ráadásul még dadog is, szörnyű mód fél­tékeny szíve hölgyére. An­gela élete valóságos pokol a tálján komédiás mellett. An­nál is inkább, mert szíve már régesrég Milosics Jánosé, a göndör-fürtös „adoniszé” (Koncz Gáboré). — Örökké csak minket fi­gyel — suttogja-pihegi e bű­bájos angyalka —, az a ka­ján hunyorgó fél szeme foly­ton csak rajtunk van. Ván­dorlásaink alatt nemegyszer észrevettem, hogy gyertya­oltás után e veszett komé­diás centivel beméri papu­csom helyét és apró jeleket tesz a hálóköntösömre, hogy minden kísérletet föl­fedezzen, mely hűtlensége­met bizonyítaná, így hát nem maradt más hátra, mint a két gyötrődő szerelmes, Angela és János valamiképpen megszaba­duljon Grazianótól. De az a fertelmes zsarnok magával az ördöggel cimborálhat, mert hiába cserélik ki a kel­lékpisztolyt valódira, mást talál el a gyilkos golyó, sőt, a méreg­poharat is véletlenül más issza ki. S hogy sikerü­l-e végül is Angélának és szerelmetes Jánosának megszabadulnia Grazianótól? Vagy nem is őt teszik el láb alól? E bájos bestia tettére a Szép masz­kok tévésorozat negyedik maszkjánál, vagyis az An­derül fény. A forgatást a napokban fe­jezik be a MAFILM I-es stú­diójában. A hatrészes tévé­filmsorozat többnyire meg­történt események alapján, egy-egy olyan kis- vagy nagystílű szélhámost mu­tat be, aki talán kókler, vagy csak túl akar járni a többi ember eszén. A Szép masz­kok sorozat rendezője Rényi Tamás, operatőr Lukács Ló­­riánt. Mind a hat részben a főszerepeket Garas Dezső, Torday Teri, Koncz Gábor játssza, de láthatjuk egyes részekben többek között Buss Gyulát, Dégi Istvánt, Szirtes Ádámot is. A hato­dik rész már elkészült, cí­me a Z. utcai postarablás hiteles története. Ez napja­inkban játszódik. K-g Torday Teri és Koncz Gábor Garas Dezső □ A KAPOSVÁRI CSI­­KY GERGELY SZÍNHÁZ Moliére Tartuffe című da­rabját mutatja be január 26-án. □ SIMON ISTVÁN A helység kalapácsa című Petőfi Sándor eszméi nyo­mán írt zenés komédiá­ját mutatják be az Ódry Színpadon, január 26, 27, 28-án, délután 3 órai kez­dettel.

Next