Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-21 / 68. szám
• Fél óra a családról, ez volt a jól szerkesztett riportműsor címe; szívesen olvasnánk alcímként egy olyan sorozatban, amely mottójául választaná: félóra mindennapjainkról. Sokan ismertünk magunkra: jól beosztok és kevésbé jól beosztok, előre gyűjtők , előre vásárló adósságot törlesztők. A riporterek — Fikár László és Molnár Margit — szerencsés, jó kérdezőhangot találtak, őszinte, érdekes válaszokat kaptak. Riport a munkáról? Kissé az is volt, pedig nem láttuk a gyárat, a tsz-földet és az iskolát sem, ahol Kocziánné — az egyik kérdezett — tanít. Láttunk azonban valamit munkájuk eredményéből, abból, hogy s mint élnek havi keresetükből, milyen terveket építenek, reális alapokra. Nem mondta ki egyik riporter sem, nem említette a félórás műsorban senki, mégis érzékeltük: kiegyensúlyozott élet ott van, ahol munka van, öröm a házasságban ott van, ahol gyerek, gyerekek vannak, vagy ahol a „kezdők” a körülményeket készülnek megteremteni az egy-két vagy éppen három gyerek fogadására. Tény, hogy a hétgyerekes család ma kuriózum — a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Budapesten mindössze 6300 családnak volt 6, vagy annál több gyermeke. Varga Domokos, az ismert író, a hét „Kutyafülű” apja otthonában mégis természetesnek éreztük, amikor a szülők gyerekeikről, a velük töltött mindennapokról beszéltek. Jólesett megérteni : nem terhes a lemondás, gazdagabbnak érzik magukat sok, — minden földi jóval felszerelt —, gyerektelen házaspárnál. A riport összefoglalójában Molnár Margit közölte a nézővel: olyan családokat mutattak be, amelyek, kiegyensúlyozottan élnek, tudnak gazdálkodni, talán azért is, hogy a kedves, néző kedvet kapjon tőlük. Egyetértünk a törekvéssel. (sárdi) ( SZÍNHÁZ ) Operaház: Anyegin (Tóth Aladár bérl., 8. el., 7) — Operaház Erkel Színháza: Figaró házassága (2. bérl., 7. el., 7) — Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7) — Katona József Színház: Mindent a kertbe (7) — Madách Színház: Énekes madár (C-bérlet, 7) — Madách Kamara Színház: Családi dráma (7) — Vígszínház: Keresztül-kasul (7) — Pesti Színház: A holtak hallgatása (7) — Thália Színház: Isten veled monarchia (7); Akar-e ön író lenni? (Stúdióelőadás, 8) — József Attila Színház: Névnap (7) — Fővárosi Operettszínház: Sybill (7) — Bartók Színház: A perbefogott diák (3) — Vidám Színpad: Részeg éjszaka (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: Csendesek a hajnalok (7) — Egyetemi Színpad: Petőfi Sándor emlékműsor (7) — zeneakadémia: Kocsis Albert hegedűestje (Kocsis Albert és Szabó Csilla három langv. 1. el. fél 8) — Zeneakadémia Kisterem : Varga Csilla zongoraestje Zongoramuzsika története. 3. el., fél 8. n. 25-től halasztott hangv.) — Kamara Va- HESS ANDRÁS AZ ELSŐ MESTER Ötszáz év - ötszáz könyvtár Olvasó népért konferencia • Emlékbélyegek Kereken félezer esztendeje, 1473. június 5-én készült el Hess András budai nyomdájában a Chronica Hungarorum, az első, Magyarországon nyomtatott könyv. Az 500. évforduló megünneplésére gazdag programot dolgoztak ki, amelyről dr. Marczali László, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának vezetője tartott ma délelőtt sajtótájékoztatót. — A jubileumi vállalkozások — mondta — azt a célt szolgálják, hogy minél többen megismerjék könyvkultúránk hagyományait, hogy intézmények, szervezetek összefogásával az eddiginél jobban irányítsuk a figyelmet a könyvre, a betűre. A nyomdászat kezdetei Az ünnepségek központi rendezvényeinek sorában az első helyet az ünnepi könyvhét foglalja el, június 2-a és 8-a között. Előtte májusban rendezik meg az Olvasó népért mozgalom első országos konferenciáját, amelyen az olvasás hazai helyzetét, aktuális problémáit vitatják meg. A Magyar Tudományos Akadémia osztályai és intézetei ősszel tudományos ülésszakon vizsgálják és vitatják meg a magyar könyvtörténet, sajtótörténet, tudománytörténet és művelődéstörténet összefüggéseit, méltatják a magyar nyomdászat kiemelkedő alakjait, Hess Andrást, Tótfalusi Miklóst és Kner Imrét. A nyomdászat kezdetei és a magyar irodalom címmel május elején Kőszegen és Sárváron az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya rendez konferenciát, külföldi szakemberek részvételével. Az Irodalomtörténeti Társaság ugyancsak ősszel a középiskolai oktató-nevelő munkát, a közművelés céljait szolgáló vándorgyűlés keretében emlékezik meg az évfordulóról. A Hazafias Népfront irányításával országos társadalmi mozgalom indul ötszáz év — ötszáz könyvtár elnevezéssel az általános iskolai könyvtárak fejlesztésére. A MUOSZ a budapesti művészeti hetek keretében sajtótörténeti, a Nemzeti Múzeum októberben könyv- és nyomdatörténeti kiállítást rendez. Elsősorban fotóanyagokra épülő tablósorozat is készül a magyar könyv 500 éves történetéből, két változatban is, hazai és külföldi vándorkiállításokra. Magyar remekíróksorozat Sok kiadvány lát napvilágot az évforduló alkalmából. Kiemelkedik a Chronica Hungarorum fakszimile kiadása, amelyet magyar nyelvű fordítással jelentet meg a Magyar Helikon. A könyv öt évszázada Magyarországon címmel könyvtörténeti összefoglalást jelentet meg az Akadémiai Kiadó. Az Akadémiai Kiadó gondozza Szántó Tibor ötszáz éves magyar könyvművészet című kötetét. A Szépirodalmi Kiadó Magyar remekírók címmel 80 kötetes sorozatot indít, amelynek első kötetei — Csokonai Vitéz Mihályművei és Jókai Mór három regénye — a könyvhéten kerülnek forgalomba. Az évfordulóhoz kapcsolódva jelent meg Erdődy János: András mester krónikája a Móra Kiadónál, Kner Imre: A könyv művészete című kötete a Szépirodalmi Kiadónál. A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája, 1705—1945 a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kiadásában, s az Anno 1800 ... című kötet. A Szépirodalmi Kiadó gondozásában jelenik meg egy olyan válogatás — Gondolatok a könyvtárban címmel —, amely a magyar könyvnyomtatóknak, kiadóknak, íróknak, könyvtárszervezőknek, politikusoknak a könyvről, az olvasásról szóló írásait tartalmazza. Megjelenésre vár Dersi Tamás—Szántó Tibor kötete, A magyar sajtó képeskönyve a Kossuth Kiadónál, Haiman György: Tótfalusi Kis Miklós életműve a Magyar Helikonnál, Holl Béla: A 200 éves váci nyomda című kötete ugyancsak a Magyar Helikonnál, Tevan Andor: A könyv évezredes útja című kötete a Gondolat Kiadónál. Program az iskolákban Az évforduló alkalmából több ismeretterjesztő film készül a könyvről és a nyomdászatról. A Kossuth Klub komplex előadássorozatot indít ebből a témából. Az Egyetemi Színpad jubileumi emlékestet rendez június 2-án, június 5-én pedig az alsó- és középfokú iskolákban emlékeznek meg az évfordulóról. Elkészül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületének átalakítási és távlati fejlesztési terve. A Posta bélyegsorozatot bocsát ki, a szakmai és irodalmi-kulturális folyóiratok emlékszámokat jelentetnek meg. heté: Pest megér egy viccet (6 és fél 9) — Fővárosi Nagycirkusz : Cirkusz Expressz (fél 8). ( TELEVÍZIÓ ) SZERDA: 13.10: Földrajz (ism.). — 14.50: Fehér sörény. Francia film (ism.). (A filmet a középisk. n. osztályosainak ajánljuk a márc. 27-i ,,A filmköltészet” c. film esztétikai adáshoz.) — 15.30: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Elektrosztatika és egyenáram. — 16.15: Hírek. — 16.20: Tánclépés a tavaszban. NDK kisfilm. — 16.30: Forradalmi ifjúsági napok. Oda a Naphoz. — 17.20: Reklámműsor. — 17.25: Telesport. Újpesti Dózsa—Juventus. Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgómérkőzés közvetítése a Megyeri úti pályáról. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szülővárosunk Budapest. Dokumentumfilm. II. rész: Évszakok. (Színes.) — 20.20: Olvasta-e? Móricz Zsigmond: Szerelem. — 21.00: Az Országházból jelentjük . . . — 22.00: Bartók: Hat tánc bolgár ritmusban. Kocsis Zoltán hangversenye a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan dísztermében. — 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.20: Derby County—Spartak Trnava Bajnokcsapatok Európa Kupája labdarúgómérkőzés közvetítése felvételről. (Amennyiben az Újpesti Dózsa—Juventus mérkőzés hoszszabbítására kerül sor, az esti műsor az alábbiak szerint alakul: 17.25: Telesport. — 19.50: Esti mese. — 19.55: Tvhíradó. — 20.20: Olvasta-e? Móricz Zsigmond: Szerelem — 21.00: Az Országházból jelentjük ... — 22.00: Szülővárosunk, Budapest. — 22.20: Tvhíradó — 2. kiadás. — 22.30: Derby County—Spartak Trnara. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Pokolrév. Magyar film. 16 éven felülieknek! — 21.20: Tv-híradó — 1. kiadás (ism.). CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT: 8.05: ITV. Történelem (ált. isk. 8. oszt.). És ami a II. világháború után történt. — 11.05: Kémia (ált. isk. 8. oszt.) Az üveggyártás. (Tanulmányi kirándulás.) — 11.55: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.). Az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága. □ SZÁZADUNK ZENÉJE A STÚDIÓBAN címmel új sorozatot indít a rádió március 24-én. Az első adásban Balassa Sándor Rekviem Kassák Lajosért című művét hallhatjuk. □ AZ OPERAMÚZEUM című rádiósorozat következő programja március 29-én lesz. Műsoron Bellini Norma című operája, vezényel: Vittorio Gui, címszerepben Gina Cigna. Atromaptói a moziblan LÁNYARCOK TÜKÖRBEN !Két leányarc rajzolódik ki a film tükrében — s környezetükben néhány elmosódotabb leány- és fiúportré — a felszolgálónő Borikáé és a kirakatrendező Veráé. Két Mándy-írás hősnői, akikből a forgatókönyv egyetlen film két főszereplőjét formálta. Felvetődhet a kérdés. ..miért került ez a két, karakterében, belső és külső világában különböző hősnő egyetlen filmbe? A kérdésre Bán Róbert rendezése, legalábbis a szándékokat illetően, meggyőző választ ad: a két lány családi körülményei, baráti körük, ismeretségeik világa teljesebb képet ad a mai fiatalok — és kevésbé fiatalok — társadalmáról, generációs és etikai problémáiról. Ha most mégis a kifogásokról esik szó, ezek nem a két történet dramaturgiai egyesítését teszik kérdésessé. Sokkal inkább azt, hogy Mándy Iván írói nyersanyaga, nem egyformán erőteljes, s ami lényegesebb: nem is egyformán hiteles. Borika históriája, a kiszolgálók, presszóslányok környezete, a papírból reggeliző nyugdíjas tanár, aki fehér frakkot árul, Grusics úr, az apa készséges koldusmodorával, a nagyvonalú csempész az öreg halásszal és a csenddel, a Barbara-cukrászda állandó vendégeivel, a központból jött főnök, aki Borikát benyomta a Mignonba, s általában mindenkit benyom valahová —, tehát ez az egész kompánia a társadalom része. Méghozzá úgy része, ahogyan Mándy Iván írói egyénisége sajátosan látja, s láttatja őket. Valami furcsa, néha irreális lebegésben, miközben a legvaskosabb realitásokkal úgy érintkeznek, mintha nyomot sem hagyna rajtuk a valóság szennye. Ezt a világot Bán Róbert rendezése hiteles atmoszférával teremtette újjá a vásznon, a Barbara cukrászda féligmeddig irracionális zártságában, az állandóan pultra könyöklő figurákkal, a frappáns dialógusok kihegyezésével, a nagyvonalúságra törekvő, de inkább ízléstelen környezettel. Kitűnő partnere volt mindebben a rendezőnek Bodnár Erika, aki nagy-nagy szomorúsággal, szívós életerővel, és az öröm iránti olthatatlan fogékonysággal játssza el Borikát. Ezzel szemben Vera és világa, szülei, Szabolcs, a galeri, egy kicsit olyan volt, ahogyan gyermektelen, ijedt felnőttek képzelik el szomszédaik kamaszgyerekének és környezetének gondjait. Szemmel láthatóan bizonytalanabbul mozog ezen a terepen az író; csak akkor van otthon, ha visszatérhet a maga ismertebb közegébe, mint például Vera látogatásakor Szabolcsék rejtélyes albérlőkkel zsúfolt lakásába. A felszínen persze sok minden hasonlít a valósághoz. A fiatalok meghökkentő modortalansága, kíméletlen őszintesége, s mögötte a hajlam a régi konvenciók elfogadására, sőt minden érzéketlenségük mellett az érzelmek, sőt az érzelmesség utáni vágy. Mindez azonban csak jelzés, illusztráció Vera históriájában, amint a szülők meghökkent tanácstalansága is az, mert éppen a hitelesség és a konzekvencia hiányzik ezekből a figurákból, s ráadásul jóval naturálisabban kerülnek vászonra, mint a másik történet szereplői. Így aztán Márkus László kitűnő alakítása, jámbor apafigurája, Kállai Ilona állandóan megrökönyödött anyaga, önmagukban meggyőző teljesítmények ugyan, de mégis csak illusztrációk maradnak egy másfajta világban, mint amit a film előző vonala képvisel. S ugyanez áll Egri Mártára is, akifiatalos temperamentumával, őszinteségével elfogadtatja velünk Verát, de csak mint az írói illusztráció egyik fő alakját. Tulajdonképpen Dadának, ennek a furcsa, érdekes, „mindenhová benéző” modern garabonciásnak kellene a két filmbeli históriát dramaturgiailag összekötnie. Vogt Károly kitűnő játéka nyomán látunk is egy érdekes figurát, aki azonban sehogy sincs otthon Vera világában. Mást képvisel íróilag, s mást játékstílusában is, ami nyilván rendezői elképzelés is volt. De ezek a különbségek azt eredményezik, hogy a film összhatásában kiveti magából ezt a még oly jól eljátszott alakot is, így aztán a Lányarcok tükörben a szó szoros értelmében is felemás film (Zsombolyai János fényképezte), amelyről a néző kellemes, érdekes és hiteltelen unalmas jelenetek váltakozó emlékeit viszi haza magával. Bernáth László MÁRCIUS 24-ÉN BEMUTATÓ A VÍGSZÍNHÁZBAN Vampirov: ANGYALI TÖRTÉNETEK Tragikomikus játék 2 részben. •5 ^ ^ A főszerepekben: FELEKY KAMILL és $ $ ^ TOMANEK NÁNDOR. II További szereplők: Balázs Péter, Bitskey Tibor, Deák Sándor, Koncz Gábor, Sándor Iza, Schubert Éva, A S . Szatmári István, Szerencsi Éva, Tordy Géza, ^ ^ & § & Venczel Vera, Zách János. I | | & Rendezte: HORVAI ISTVÁN.