Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-22 / 69. szám

CHILEI TANÁCSKOZÁS Allende kormányátalakításra készül Santiago, március 22. Dr. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök tegnap a három fegyvernem parancsnokaival megvitatta az ország politikai és gazdasági helyzetét. A találkozón jelen volt José Toba, chilei belügyminiszter is. Az államfő ugyancsak tegnap tanácskozott a kormány három katonatagjával, s jól tájékozott körök értesülése szerint Allende újabb kormányátalakításra készül. BAK-JEGYZÉK AZ ARAB ÁLLAMOKHOZ Izrael újabb amerikai repülőket kap Kairó, március 22. Egyiptom véleménye szerint a közel-keleti válság veszélyes eszkalációját jelenti az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy újabb Phantom és Skyhavok típusú harci repülőgépeket szállít Izraelnek — írja mai számában a kairói Al Ahram. A lap szerint Egyiptom valamennyi arab államhoz jegyzéket intézett, s ebben részletesen kifejti álláspontját az amerikai—izraeli fegyverügyletről. Kairó visszautasítja Washingtonnak azt az állítását, hogy Izrael ellátása újabb korszerű fegyverekkel az izraeli álláspont rugalmasabbá válását eredményezi majd, ugyanis a múltban hasonló esetekben éppen az ellenkezője történt ennek — állapítja meg az Al Ahram. Az egyiptomi jegyzékben ■a7kairói kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Arab Liga tanácsának és az arab vezérkari főnököknek küszöbönálló tanácskozásain megfelelőképpen foglalkoznak majd az újabb amerikai—izraeli fegyverszállítási megállapodással. A DAILY MIRROR MEGKÉRDEZTE Baloldali közlekedés, kontinentális regék HAJLANDÓK ÉSI SZOKÁSAIKON VÁLTOZTATNI AZ ANGOLOK? Anglia legnagyobb példányszámú napilapját, az ötmilliós Daily Mirrort főként a kisemberek olvassák. A kisemberek körében végzett tehát közvéleménykutatást az újság: hajlandók-e makacsul tisztelt, ősi hagyományaikon változtatni? Most, hogy január elsejével a Közös Piac tagjai lettek, azaz „beléptek Európába”, ahogyan ők mondják, felveszik-e az angliaitól oly sok mindenben eltérő kontinentális szokásokat? Vegyes válaszok érkeztek. Tíz életmódbeli szokást sorolt fel a lap, azokra kért „igen", „nem", vagy „nekem mindegy" feleletet. Arra a kérdésre például, legyenek-e ezentúl labdarúgómeccsek s egyéb sportesemények a szigetországban vasárnap is, mint a kontinensen, vagy maradjanak meg a szombati meccseknél s az unalmas vasárnapoknál, a megkérdezettek fele a kontinentális szokás átvételére szavazott, s csupán 28 százaléka kívánta megtartani a hagyományos angol vasárnapot. Örvendezik a lap, hogy a megkérdezettek 92 százaléka kívánja ezentúl az angol iskolásgyermekek is tanuljanak legalább egy idegen nyelvet. A kontinensen szokásos kavé-kifli-vaj reggelit viszont elvetette a többség: maradjunk meg csak a bacon and eggs meg a ham and eggs jó öreg angol hagyományánál a reggeliző asztal mellett, mondták. Ennél meglepőbb, hogy a többség a balra hajts! megőrzésére szavazott, annak tudatában is, hogy Anglia immár az egyedüli európai ország, ahol baloldali közlekedés dívik. (Svédország 1966-ban tért át a jobbra hajts!-ra). Túl sokba kerülne, túl sok balesetet okozna, meg aztán kitűnő öreg brit szokás ez, • hadd maradjon — ilyesmikkel indokoltak a megkérdezettek. “Egy parlamenti bizottság legutóbb javaslatot tett az angol pub-ok (kocsmák) ősi rendjének megváltoztatására. Indítványozták, szüntessék meg a szesztilalmi órákat, legyen egész napos az alkoholkiszolgálás. A Daily Mirror erről is érdeklődött, s a parlamenti bizottság javaslata ellenére, itt a megkérdezettek többsége a hagyományos rend megtartása mellett szavazott. Igaz, főként a nők. Amint ezt egy lancashire-i asszony kifejezte: „Hogyisne, akkor aztán egész nap innának, és soha nem látnánk a férjeinket!’’ Hát a kávéházak utcai teraszairól, amelyek oly élénkké teszik Párizs, Brüsszel és sok más kontinentális város képét? (Köztük nem közös piaciakét is, Becsét, Budapestét). A többség a javaslat mellett volt, de csak csekély többség. Az ellenzők a többi közt azzal indokolták elutasításukat, hogy az angol klíma, a sok ezél és eső fezt amúgy sem teszi lehetővé. (bt) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban természetesen ingyenes az oktatás. Az általános iskolások — mint egy phenjani elemiben készült képünk is mutatja — jól felszerelt szertárakban ismerkednek az állat- és növényvilággal. SAJTÓKOMBINÁT SZIBÉRIÁBAN Évi 248 milliós példányszám Moszkva, március 22. Carlo Benedetti telefonjelentése: Novoszibirszkben felavatták Nyugat-Szibéria legnagyobb kiadó- és nyomdakombinátját. Az épületben korszerű tipográfiai üzemen kívül több szerkesztőség és a terület lapjainak, folyóiratainak kiadóhivatala kapott helyet, rendkívül kényelmes körülmények között. A szovjet sajtó ezzel kapcsolatban rámutat: napjainkban a Szovjetunióban nagyobb példányszámban jelennek meg az újságok és folyóiratok, mint amenynyi az ország lakossága. Az idén előreláthatóan 240 millió példányban jutnak el ezek a sajtótermékek az olvasóhoz. Ami a könyvkiadást illeti, a világ ismeretterjesztő, szépirodalmi és szakmai műveinek egynegyedét jelentetik meg szovjet kiadóvállalatok. Kis méretű fémalkatrészek tömeggalvanizálását (nikkelezés, ezüstözés, sárga- és vörösrezetés) rövid határidőre vállaljuk ÁLLAMI PÉNZVERŐ Műszaki I. osztály Telefon: 343—917, 288-as mellék. Levélcím: 1450 Budapest, pf. 6. Telephely: Budapest VIII., Üllői út 102. A Granma a Tanácsköztársaságról Havanna, március 22. A Kubai Kommunista Párt lapja, a Granma, cikket szentel a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 54. évfordulójának. Hangsúlyozza, hogy a Tanácsköztársaság nagy jelentőségű volt a magyar kommunisták további harca és a mai Magyarország szocialista építése szempontjából. AMERIKA TILTAKOZIK A líbiai légi incidens William Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere tegnap magához kérette Líbia washingtoni ügyvivőjét, és átadta a diplomatának az amerikai kormány erőteljes tiltakozását. . Charles Bray amerikai külügyminisztériumi szóvivő szerint két Mirage típusú líbiai vadászrepülőgép tegnap a Földközi-tenger felett, Málta szigetétől délre tüzet nyitott egy amerikai C—130 típusú katonai repülőgépre, amely felderítő tevékenységet végzett. Az amerikai repülőgépet nem érte találat. Az amerikai tiltakozó jegyzék „jogtalannak és kihívónak’’ nevezte a líbiai akciót. ANKARAI HOSSZABBÍTÁS A márciusi választások között a leghosszadalmasabb s a legkülönösebb kétségkívül a török elnökválasztás. Mint ismeretes, Cevdet Sunay köztársasági elnök megbízatása lejárt, s a parlament hétszer ült össze, hogy az új elnököt megválasszák. S miután döntés egyszer sem született, a megoldást más úton keresték, nevezetesen. Sunay mandátumát két évvel meghosszabbították. Ismét egykompromisszum, egy látszatmegoldás — ki tudja hányadik az elmúlt két év alatt. A törökországi politikai horizonton ismét megjelentek a mumusok, a katonák, akik rendszerint bejelentik: jönnek, s átveszik a hatalmat, a demokrácia védelmében szükségesnek látják, hogy közbeszóljanak, s hivatkoznak az örökségre, a modern Törökországot megteremtő Kemal Atatürkre. A katonák azt mondják, óvják a demokráciát, azt az intézményt, amelyre a törökök oly büszkék. S ha valami nem a hagyományoknak megfelelően történik, nos, ők azért vannak, hogy közbelépjenek, s majd a hatalmat megfelelő kezekbe helyezzék át. Két évvel ezelőtt a hadsereg lemondatta Demirel miniszterelnököt. Az ok a tíz éve sürgető reformok elszabotálása és a kóros korrupció. S ez elegendő a lemondatásra, miként 1960 májusában Mendereszt is menesztették. Megnyugtatóan hangzott, 1971 márciusában a hadsereg fogalmazványa: nem áll szándékában egy junta erejével kormányozni. Mondták, a hatalom ideiglenes, s annak kezébe adják át, aki garantálja a reformokat s a demokratikus jogokat Az államalapító, az új Törökországot megteremtő Kemal Atatürk úgy vélte, az állam önállóságát, politikai és gazdasági függetlenségét úgy lehet a leghamarabb elveszíteni, ha olyan pénzt költünk el, ami nincs. Atatürk a kelevélyes, idült sebektől vérző hajdani ozmán birodalmat lábra állította, a beteg járni tanult, s nem esett el. Azután az ötvenes évek közepén jött Menderesz, s a fekélyek kiújultak, a kemali tiltások feledésbe merültek. 1960-ban a hadsereg közbelépett mert úgy látta — és helyesen —, veszélybe kerültek a modern Törökország vívmányai. Véget vetettek a Menderesz-diktatúrának, „hogy tiszta kezű politikusokra bízzák az állam irányítását”. Demirel s a vezetése alatt álló Igazság Párt erre méltatlannak bizonyult, s 1991 márciusában a hadsereg ismét közbelépett. Az örökség azonban súlyos. A korábbi virágzó mezőgazdaság 15 éve deficites, a hajdani búzaexportőr most behozatalra szorul. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem az egyik legszerényebb Európában, 350 dollár évente. A 37 millió lakosból 15 millió analfabéta. S mindennek orvoslása késedelmet szenvedett. Időszerűnek tűnt tehát a hadsereg közbelépése. A pártok felett álló Erimkormány előbb betiltotta a Török Munkáspártot, majd az alkotmány 157 paragrafusa közül negyvenet módosított. Azokat, amelyek az elemi szabadságjogokat kodifikálják. A rendőrség bárkit letartóztathat, nincs szükség ügyészségi beleegyezésre. Az alkotmánymódosítás révén megszűnt az egyetemek autonómiája, a szakszervezetek alakításának joga, s a kormány fenntartja magának a jogot, hogy a parlament jóváhagyása nélkül rendeletekkel és utasításokkal kormányozzon. Két év óta az ország 11 vilajetjében (megyéjében) különleges állapot van, amelyet eredetileg csak egy hónapra vezettek be, s azóta rendszeresen hosszabbítják. Mindez azt a következtetést vonja maga után, hogy a hadsereg nem bízik egyetlen polgári kormányban sem, s a korábban oly sokat hangoztatott reformtörekvések hajtásait épp a katonák nyesegetik a legszorgalmasabban. A katonák, akárcsak 1960-ban, 1971-ben is a reformok jelszavával buktatták meg az igazságpárti kormányt. De reformok helyett a baloldali mozgalmak elnyomását szorgalmazták. A mostani választási sorozat alatt csupán az derült ki, hogy az elsöpört igazságpárti adminisztráció rendelkezik a legnagyobb tömegbázissal Törökországban. Az a párt, amely alkalmatlannak minősíttetett, s amelynek vezetője a hajdani szegény sorsú, de most már dúsgazdag, korrupcióiról hírhedt Demirel. Törökországban ez év október 12-én választásokat tartanak az alkotmány szerint. Ám erre aligha kerülhet sor, hiszen akkor a hadseregnek vissza kellene adnia a hatalmat ugyanannak a pártnak, amelyet 1971-ben lemondatott. Az alternatíva tehát: vagy az alkotmányos rendszer látszatát is eltörlik, s a jövőben már nem a háttérből, hanem nyíltan irányítják majd a katonatisztek a törökországi politikát, vagy dolgukvégezetlenül visszaszolgáltatják a miniszterelnöki posztot Demirelnek. Úgy tűnik, marad a harmadik változat, az eddigi felemás helyzet. Schiffer Ferenc CSAK ENYHE CSIKLANDOZÁST ÉREZ... 400 voltos asztalos A 38 éves Zarko Dragic egy üzemi baleset közben a gép kikapcsolása nélkül mentette meg áramütést szenvedett munkatársait. Vizsgálni kezdték, miért immunis az elektromossággal szemben, s egy belgrádi klinikán 400 voltos áramot vezettek testébe. Dragic mosolyogva közölte, mindössze enyhe csiklandozást érez. Az orvosok további kísérletekre nem mernek vállalkozni. -W Lándzsával Canberra, március 22. Pápua-Új-Guinea nyugati fennsíkján két pápua törzs szerdán háborút indított egymás ellen. A több mint négyszáz lándzsákkal és csatabárdokkal felfegyverkezett harcos, nőrablás miatt rontott egymásnak.