Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-23 / 70. szám
DOHÁNYON VETT KAPITÁNY Március 30-án mutatja be a Fővárosi Operettszínház társulata Scserbacsov operettjét, A dohányon vett kapitányt. Békés András, a rendező elmondta: A dohányon vett kapitány (Fábry Zoltán díszleteiben, Vágó Nelly jelmezeivel) színes, látványos, szórakoztató mese a jó és a rossz összecsapásáról, arról, hogyan lett a dohányért vásárolt jobbágygyerekből kapitány. A szereposztás a fiatalokra bízta a legtöbb feladatot. A címszerepet, vendégként az operából Berkes János énekli, akit a közönség a margitszigeti János vitéz előadásokból ismer. Partnerei: Domonkos Zsuzsa, Konrád Antal, Zentai Anna és Homm Pál. A dohányon vett kapitányt Farkas Ferenc, Gáspár Margit, Innocent Vince Ernő és Lenkei Lajos alkalmazta magyar színpadra. A koreográfus Hidas Hedvig. Több olvasó Növekszik a könyvkedvelők tábora. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár öszszegezése szerint 1972-ben 124 859 beiratkozott olvasója volt, 2 ezerrel több, mint 1971-ben. Módosult az olvasótábor foglalkozás szerinti összetétele, örvendetes a munkásolvasók számának emelkedése: tavaly 24 ezer munkás kölcsönzött olvasnivalót a könyvtárakból, 1500- zal több mint korábban. A peremkerületek közül szembetűnő a forgalomemelkedés az újpesti, a pestlőrinci, a kispesti és a pestújhelyi könyvtárakban. (MTI) VELENCEI NYÁR Elkészült a Velencei Nyár, a Velencei-tó nyári rendezvénysorozatának programtervezete. A tópart hagyományos eseménysorozatára július és augusztus hónapban kerül sor, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Sukoró és Kápolnásnyék községben. Az idei program gazdagabb, változatosabb lesz a tavalyinál. Több szórakozást terveztek. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a velencei néptánctalálkozó, amelyre az ország minden részéből érkeznek meghívott együttesek. MAI TANÁCSKOZÁS Felnőttek az iskolában Társadalmi hatása • Eredmények, feladatok (Folytatás az 1. oldalról.) Hantos János, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, vitaindítójában egyebek között a következőkről szólt: — Megkíséreljük összegezni azokat az általánosan ható társadalmi folyamatokat, tényezőket, amelyek érzékenyen jelzik a felnőttoktatás iránti igények növekedését. Elsőként említjük társadalmi életünk szocialista demokratizmusának kiteljesedését, a milliókat érintő közügyek nyílt megtárgyalásának gyakorlatát. Mindez társadalmi aktivitást igényel az egyéntől. Ám szinte elképzelhetetlen ennek igénylése anélkül, hogy ne gondoskodnánk a dolgozó emberek politikai, gazdasági, társadalmi és szakmai ismereteinek gazdagításáról, képességeinek fejlesztéséről, műveltségének emeléséről. A jövő is várja . A műveltség gyarapítását szükségszerűvé teszi az a megállíthatatlan erejű folyamat, amelyet tudományos és technikai forradalomnak nevezünk. A dolgozók műveltségének gyarapítására irányuló törekvéseket kulturális és személyes emberi tényezők is sürgetik. A kortársi művészet értékes termékeinek társadalmi visszhangja, a művészet és a nép kölcsönhatása aligha bontakozhat ki a felnőtt, dolgozó emberek műveltségének állandó növelése nélkül. Végül meg kell említeni a felnőttoktatásnak a társadalmi mobilitásra gyakorolt rendkívüli hatását. Jól tudjuk, hogy a felszabadulást követő évtizedben a felnőttoktatás munkások, parasztok százezreinek adta meg a lehetőséget, hogy a társadalom forradalmi átalakulásában felelősségteljes feladatokat vállalhassanak és ismereteiket, műveltségüket gyarapítsák. Ebben a vonatkozásban ma már az iskolarendszerű felnőttoktatás jelentősége kétségtelenül kisebb, de a módszer a jövőben is fontos. A referátum elemezte Budapest lakosságának iskolázottságát az 1970-es népszámlálás adatai tükrében, majd az általános és a szakmai képzés üzemi összekapcsolásának lehetőségeivel foglalkozott. Ezután az iskolarendszerű felnőttoktatás mai rendszerét elemezte. Fiatalodás — Tényként megállapíthatjuk, hogy a felszabadulás óta óriási hatásuk volt a dolgozók iskoláinak — hangzott a referátum. — Budapesten kereken 75 ezer dolgozó szerzett általános iskolai végzettséget 1945 óta, s a dolgozók középiskoláiban megközelítően 125 ezren érettségiztek. Az 1960-as évek közepéig általában igen magas számok jellemezték a dolgozók iskoláinak minden típusát, 1965-től kezdve azonban nagyarányú csökkenés kezdődött, különösen az általános iskolákban. Az 196465-ös tanévben még kereken 14 ezer dolgozó iratkozott be általános iskolába, az 1971/72-es tanévben viszont alig több, mint 4200. A középiskolákba 1964/65- ben 67 500 dolgozó iratkozott be, a most folyó iskolaév kezdetén csak 42 178-an. Miközben a jelentkezők aránya csökkent, nagyfokú fiatalodás is végbement a dolgozók iskoláiban. Az idei tanévben az általános iskolák összes tanulójának 36 százaléka húsz éven, 61 százaléka pedig harminc éven aluli a dolgozók esti tagozatain. Mándy Iván írásai alapján készült, színes, magyar film. Rendezte: Bán Róbert. Főszereplők: BODNÁR ERIKA, EGRI MÁRTA, MAROS GÁBOR, Márkus László, Kállai Ilona, Sinkovits Imre. Csütörtöktől a SZIKRA (du.), a PUSKIN (de.), az ALKOTMÁNY és a TÁTRA filmszínház műsorán. MA ESTE A KÉPERNYŐN Mórocza Olgi üzeni Ma este a televízió egyórás műsoridőben sugározza Banovich Tamás rendező Mórocza Olgi üzeni című dokumentumfilmjét, amely a hátrányos helyzetben lévő diákok gondjaival foglalkozik. Banovich Tamás játékfilmeken kívül elsősorban táncfilmeket készített korábban. — Valóban, elég nagy különbség van minden korábbi munkám és e között a dokumentumfilm között. Azelőtt minden filmem valamennyi részletét előre, pontosan kigondoltam. Most viszont csak azt tudtam, hogy nem kerül az egyetemekre elég tehetséges munkás- és parasztfiatal. Személyes tapasztalataim is vannak, sejtem, mi a középiskolákban az F-es kategória. Mindenekelőtt kerestem egy fiatalembert, aki közvetít köztem és a fiatalok között. Baló György riportertől azt kértem, minden gondolatot próbáljon végigmondatni a beszélőkkel, rasztgyerekeknek, ami a felvételihez tananyagként szükséges. Nevelésükre is vállalkoztak, s ez egyaránt jó hatással volt nevelőkre és neveltekre. NEM ROMANTIKUS — A film központi szereplője mégis Mórocza Olga. Miért? — Azt hiszem, ő képviseli azt az egészséges átlagot, amely a legjellemzőbb ezekre a fiatalokra. De bármennyire is rokonszenvezek Mórocza Olgával, mégsem az ő, hanem az édesapja álláspontját érzem a magam véleményéhez közelállónak. Én sem mindig értem, ezek a gyerekek miért nem tudják, hogy milyen sokat nem tudnak még. Azt is szerettem volna érzékeltetni a felnőttekkel: a csak szépnek, romantikusnak kikiáltott 18— 20 éves életkor hallatlanul nehéz, felelősségteljes döntés elé állítja a fiatalokat. —bel— HÁTRÁNYOK ELLEN Először ugyanis a fiatalok mondják el, milyen érzés volt F-es megjelöléssel élni a középiskolában. Később olyan fiatalok beszélnek, akik bekerültek az egyetemre, s érzik hátrányukat, s azt is, hogy ezeket a hátrányokat minél hamarabb meg kell szüntetniük. — Bemutatja a Studium Generale módszerét a bölcsészkaron. — Ez az egyik legjobb lehetőségnek látszik, hiszen itt nemcsak azt próbálják megtanítani a középiskolás munkás- és pa Ma este mutatja be a Madách Színház Bertolt Brecht Kurázsi mama című drámáját, Halmos László rendezésében. Képünkön: Cs. Németh Lajos, és a címszerepet játszó Psota Irén. SEPSISZENTGYÖRGYI VENDÉGEK Premier a Lángban A Szabolcs-Szatmár megyei siker után Budapesten, a Láng Gépgyár Művelődési Házában mutatkozott be a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház. Paul Everac három egyfelvonásosát Constantin Codrescu, a bukaresti Kis Színház rendezője finom hangsúlyokkal, jó szcenikai-dramaturgiai kötésekkel komponálta egymás mellé. A rendező méltó alkotótársa Dukász Anna és Péterffy Lajos. Dukász Anna színészi pályafutásának 30. évfordulóját ünnepli, de a román és a magyar nyelvű prózai és operettelőadások ünnepelt színésznője nem afféle jutalomjátékot tartott. A gazdagodás, a teljesség igényének szép igazolása, egy pályaszakasz összegzése a most látott hármas női alakítás. Péterffy Lajos markáns egyéniség. Mindkettőjük erénye a szép szövegmondás. A sepsiszentgyörgyi magyar színház művészei vasárnap este ismét munkások előtt játszanak. Tamási Áron: Csalóka szivárványát Csepelen mutatják be, Tompa Miklós, a művészet érdemes mestere rendezésében. A főszerepet, Czintos Bálint gazdát Ferenczy Csongor alakítja; társai: Borbáth Ottilia, Dobos Imre, Dengyel Iván, Benczédi Sándor, Kiss Attila, A. L. Fekete virág a Csók Galériában Megalázottságukban drótszöges kerítésű falba olvadó árnyak; a lélek szorongásainak látleletei; életörömet sugárzó női arc; Bartók emlékére népmeséi motívumokat idéző — A szarvassá változott fiúra emlékeztető — virággá lényegülő emberalak. És minden képen, gondolaton és érzésen átdereng a művész kedves jelképe: a fekete virág. Csohány Kálmán Munkácsy-díjas grafikusművész a nemzetközi grafikai biennálék rendszeres résztvevője: kiállított Krakkóban, Ljublanában, Luganóban, Tokióban, Sao Paulában. Sok hazai és külföldi kiállításon voltak képei. Most a Csók István Galéria grafikai termében, a Képcsarnok Vállalat rendezésében láthatják tárlatát az érdeklődők, mától április 7-ig. (gy. k.) Akar-e Ön író lenni? A THALIA STUDIO BEMUTATÓJA A Herkules-akadémia vezetője, Pangl Oszkár, akinek nevét, mint Candide példaképéét, Panglossként lehet olvasni, a létező világok legjobbikában tanítja növendékeit, hogyan kell íróvá lenni. Pontosabban: hogyan lehet íróként érvényesülni? Fekete Sándor kíméletlen, szellemes és mulatságos szatírát írt. Azokat a jelenségeket és jellemhibákat karikírozza, amelyektől divatos, hírneves és jól kereső lehet ugyan az író, csak éppen írni tud mind kevésbé tőlük. Fekete a Folyosói szümpozionban kezdte meg újszerű, eredeti kritikai működését, amely könnyedén, mégis elmélyülten szúrja tollhegyre irodalmi és művészeti életünk fonákságait. Ideológiai, intellektuális és műveltségbeli fegyverzete ezúttal is erős, meggyőző, olykor azonban oly szélesre tárja érdeklődésének kapuját, annyi részletjelenséget is beenged rajta, hogy néha már szédítően soknak érezzük, amit ránk zúdít. Léner Péter rendezése megértette és színészeivel is megértette a szerző minden gondolatát. A Herkules-akadémiát igazgató Buss Gyula épp oly színesen, dinamikusan jeleníti meg az író képzeletében élő típust, miként minden növendéke: a bűbájosan ostoba, ellenállhatatlanul szekszepiles Esztergályos Cecília, a markánsan sznob és izgatóan élveteg Hacser Józsa, a népivé kinevezett, de urbánusságra vágyó remek Ambrus András, a tananyagot oly kiválóan elsajátító, hogy saját mesterét is megfúró Végvári Tamás. S mint a brechti ihletésű songokat előadó kéttagú kórus, a jó humorú Vallai Péter és az igyekvő Hámori Ildikó. Megesett már nálunk, hogy túl merésznek tartott vagy túlságosan elvont mű került stúdiószínpadra. Esetleg olyasmi, ha nyíltan nem vallották is be, amelyet gyengesége miatt nem mertek nagy színpadra vinni. Ezúttal egy újszerű, elmés és frappáns játék, friss, lendületes, szívvel és ötletekkel teli előadását láttuk, Rónai Pál hangulatos zenéjével, Mialkovszky Erzsébet kitűnő jelmezeivel, Rajkai György ügyes díszletei között. Ez a produkció megadja a stúdiószínház értelmét, rendeltetésével pontosan egyezik. Barabás Tamás Könyv és színház Dicséretes frisseséggel új kiadást jelentetett meg Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregényéből a Szépirodalmi Könyvkiadó. A könyv iránt most, a sikeres vígszínházi musical-változat bemutatója után megnőtt az érdeklődés. Az új kiadás a kiadó Zsebkönyvtár sorozatában jelent meg, hat forint ötven filléres áron. Színdarabot írt Névnap című kisregényéből Kertész Ákos, amelyet nemrég mutattak be a József Attila Színházban. A Névnap — amely eddig csak folyóiratban jelent meg — most könyvalakban látott napvilágot, ugyancsak a Szépirodalmi gondozásában. □ A SZEGEDI MINERVA SZÍNPAD mutatkozik be március 27-én délután 3 órakor a Mikrométer Klubban (Bp. VI., Lövölde tér 6.). □ ARANYÉRMES TÁNCEGYÜTTESEK bemutatóját tartják március 31-én, szombaton és április 1-én, vasárnap este 6 órakor az Egyetemi Színpadon.