Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-24 / 71. szám

• Tízegynéhány arcban felvillantott Petőfi. A köl­tő portréi, szobrok, festmé­nyek. Jók és kevésbé sike­rültek. Némelyik meggyö­tört, vékony arcú ifjúként ábrázolja Petőfit, romanti­kus tűzzel, míg mások bie­dermeier eszményi szépség­gé idealizálták, retusálták a költő arcképét. Ez a port­résor vezette be Lukácsy Sándor szavait, aki külö­nös módját választotta az ünnepi köszöntésnek. Nem Petőfi érdemeiről beszélt. Nem sorolta erényeit és szokásait, amelyek mélta­tásában előző korok gyak­ran rosszul vizsgáztak. Pe­tőfi Dömsödön töltött ta­vaszáról például azt tartot­ták feljegyzésre méltónak, hogy a költő mit evett és csíkos vagy kockás pongyo­lát viselt. Nem költészeté­nek ezt az időszakát nem azt, hogy milyen verseket írt. Az 1870-es évek álport­réja a pipák Petőfije, vagy az az ál-Petőfi, aki csak ha­lálán töpreng, mert százféle baj, kín gyötri. E félresike­rült Petőfi portrékat ismer­tette Lukácsy Sándor, a fontosra irányította figyel­münket, hogy a hamis anekdoták, festménybe vagy a versbe merevített torz képek mögött az igazi Petőfit lássuk s értsük. (kócsag) ÖTSZÁZ CÍM A LISTÁN Jó könyv a féláron Március 26. és április 7. között: árleszállítás Az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat az idén is meg­hirdeti ötvenszázalékos ár­leszállítási akcióját. Az ol­csóbban árusított könyvek jegyzéke megérdemli a fi­gyelmet: sok kitűnő és ér­dekes könyv van köztük. Bizonyos időszakokban ugyanis egyszerre több ér­tékes és jó könyv jelenik meg, ezért közülük néme­lyikre szükségszerűen ke­vésbé terelődik rá a figye­lem­­, most ezekhez ol­csóbban juthat hozzá a kö­zönség. Az akció lehetőséget ad a házi könyvtárak bővíté­sére, néhány drágább kiadvány­hoz, például — tudományos munkákhoz, szakkönyvek­hez, művészeti- és fotóal­bumokhoz — most kedvez­ményesen lehet hozzájutni. Nem árt a kiszemelt köny­veket már az első napokban megvásárolni, mert a ta­pasztalatok szerint a könyvcsemegék igen hamar gazdára találnak. Több mint ötszáz könyvet tartalmaz az ötvenszáza­lékos árleszállítási akció jegyzéke. Sok a verseskötet, a szín­mű, a regény és az ifjúsági könyv, sok a szakkönyv is. A jegyzékeket igen nagy, százharmincezer­­ pél­dányszámban jelentenék meg, s minden könyvesbolt­ban kaphatók. Külön jegy­zékeket adtak ki a szak­könyvesboltok, például az Eötvös Loránd könyvesbolt, a közgazdasági és jogi szakkönyvekről, a Semmel­weis könyvesbolt az orvosi könyvekről, valamint a műszaki könyvesbolt,an­tikvárium a műszaki köny­vekről. Csak találomra néhány cím az ajánlójegyzékből. A verseskönyvek között van Petőfi Sándor A helység kalapácsa, Reich Károly, Devecseri Variációk, Gyur­­kovics Tibor, Képes Géza, Mátyás Ferenc, Vasvári István, Vészi Endre és má­sok verskötetei. A színmű­vek között van Déry Tibor és Illyés Gyula továbbá Garai Gábor, Gyurkó László, Károlyi Mihály egy­­egy drámája. Gazdag választékot kínál a regények és egyéb, szépprózai művek jegy­zéke. Ismét csak találomra né­hány könyv: Goda Gábor Concerto és Magányos uta­zás, Golding Az utódok, Gyárfás Miklós Volt egy­szer egy színház, Hegedűs Géza Várj madár, várj ... Mándy Iván Előadók, társ­szerzők, Rákosy Gergely A kolorádóbogár, Thurzó Gá­bor A hal és a háló, Tímár Máté Hadiérettségi, Vol­taire Gandide, avagy az op­timizmus című műve, Zsolt Béla Kínos ügy, című regénye, sok kalandos, fan­tasztikus regény, humo­reszkeket tartalmazó köte­tek. Igen sok képes- és me­séskönyv, ifjúsági regény és elbeszélés, ifjúsági is­meretterjesztő­­mű — közte a Nagy emberek élete című sorozat fő darabja — sok könyv a történelem, a ré­gészet, a művelődéstörté­net témaköréből; memoá­rok, emlékezések, iroda­lomtudományi és esztéti­kai művek (ezek között például Jan Kott Shakes­­peare-tanulmánya, Thomas Mann levelei), tanulmá­nyok, esszék, néprajzi, szo­ciográfiai művek, útleírá­sok, útikalauzok, sőt, tér­képek is vannak a leszál­lított áru könyvek listáján. Darabonkint négy forin­tért vásárolhatók most meg Az én múzeumom című sorozat művészet­­történeti monográfiái. Több gyönyörű kiállítású művészi fotóalbum is hoz­záférhető most olcsóbb áron. Olcsóbb lett több érdekes könyv a színház, a film, a zene és a tánc vi­lágából, a többi között Gá­bor Miklós Tollal című írása, Kéry László Shakes­peare, Brecht és a többiek című gyűjteménye. Ugyan­csak olcsón vehető meg több, a kiskerttel, a háztar­tással, a rádió- és tévétech­nikával összefüggő tanács­adó könyv, sport- és sakk­könyv, valamint jó néhány, autósoknak, motorosoknak készült kiadvány. EGY BOTRÁNY TÖRTÉNETE Ne húzd rá, Jonny! Alig néhány nappal Ernst Krenek 70. születésnapja után, tegnap este hangzott el a Petőfi-adón a zene­szerző első világsikert ara­tott műve, a Húzd rá, Jonny!, amelyhez Buda­pest egyik legnagyobb szín­házi botránya fűződik. A Húzd rá, Jonny! sorra hó­dította meg az európai dal­színházakat és mindenütt nemcsak erkölcsi, hanem anyagi siker kísérte. A ma­gyar előadás jogát Sebes­tyén Géza szerezte meg a Városi (mai Erkel) Színház számára, és jelentős be­fektetéssel készítette elő a premiert. Színpadtechnikai szempontból több „nehéz” kép volt. Színre robogott például egy mozdony, a vé­gén pedig hatalmas föld­gömbön táncol Jonny, a néger muzsikus, arról éne­kelve, hogy a dzsessz győ­zelmet arat. 1928 márciusá­ban a jobboldali szerveze­tek koncentrikus támadást intéztek a négerpárti pro­dukció ellen. A 20-i bemu­tatóra megszerezték a je­gyek jó részét. Zsúfolásig megtelt a színház. Alig ment szét a függöny, megkezdődött a füttykon­cert és a bűzbombák do­­bálása a színpadra. Rom­lás Sándort, Jonny alakí­tóját, partnerét, Pécsy Er­zsit és dr. Szedő Miklós te­noristát még ez sem za­varta a továbbéneklésben. Ám a színházban kibírhatat­lan lett a bűzbombák sza­ga, mert ezek a szerkezetek nemcsak a színpadi desz­kákra, hanem a nézőtér el­ső soraira is lehullottak. Tizenöt estén át ismétlő­dött meg a bűzbombás tüntetéssorozat, majd a rendőrség és a városháza urai leparancsolták a néger Jonnyt a színpadról. (Kristóf) □ FABÓK GYULA fes­tőművész zománcképeiből kiállítás nyílt a debreceni Medgyessy-teremben. A ki­állítás március 31-ig tekint­hető meg. ,... nem brosúra, nem riport, nem szónoki gya­korlat, hanem igazi film, vagyis kidolgozott, megkomponált, ritmusos mű... A filmben nagy erő van, amely egyrész az ideológiai meggyőző­dés ereje, de még valami ritkább dolog követ­kezménye is: a tehetségé...” (Le Monde, 1972. május) Színes, szinkronizált olasz film. Rendezte: ELIO PETRI Főszereplő: GIAN MARIA VOLONTE Csak 16 éven felülieknek. BEMUTATÓ: MÁRCIUS 29. Kurázsi mama FELÚJÍTÁS A MADÁCH SZÍNHÁZBAN „Mindaddig, amíg a tömeg tárgya a politikának, nem tekinthető kísérletnek, ami vele történik, hanem csak sor­snak, s épp oly keveset tanul a katasztrófából, mint a kísérleti nyúl a biológiá­ból.” Brecht a Kurázsi mama bemutatója alkalmából írta ezeket a sorokat; tömöreb­ben aligha lehet jellemezni a derék markotányosnő kál­váriáját a harmincéves há­borúban. Ám, ha csak erről szólna a mű, illusztrációja lenne csupán Brecht néze­teinek. Kurázsi mama azon­ban olyan színipadi hős, aki mindenfajta drámai hagyo­mány mércéjén is a legkitű­nőbb bizonyítványt kaphat­ná. Mindjárt az elején kide­rül róla, hogy a háborúból él, gyerekeit viszont szeret­né megmenteni a pusztulás­tól, ami aztán nem sikerül. Gyermekeit elveszti, még­sem tud okulni belőle, mint „a kísérleti nyúl a biológiá­ból”. A történelem szinte naponta kínálja neki a ta­nulságot, ő mégis mindig békeperspektívából­­ dönt, látszólag az ésszerűség je­gyében. S hogy mindig rosz­­szul dönt, azt a sors csapá­sának tartja. Brecht ezzel a figurával olyan típust állított színpad­ra, akit, sajnos, nehéz a tör­ténelemnek „meghaladni­a”. A Kurázsi mamák békeidő­ben is nagy buzgalommal építgetik gyermekeik jövő­jét — amit azok igen gyak­ran nem, is kívánnak —, lo­gikusnak tetsző érvekkel magyarázzák kegyetlen ön­zésüket. Nem veszik észre, hogy ha közösségellenes gondolkodásuk gyökeret ver fiaikban, lányaikban — el­sőként őket pusztítja el. Aligha lehet vitatni, hogy a Kurázsi mama felújítása időszerű lehet akkor is, ha nem olyan nagyon régen ugyanez a színház játszotta. Ahány előadás, annyi felfe­dezés. Mert Brecht körül le­het vitatkozni, hol és mikor értelmezik helyesen, csak egyet nem lehet: közönyö­sen játszani, indulatok és feszültségek nélkül. Ez az egy, amit Brecht nem visel el. Egyébként nincs szerző — talán Shakespeare-t is beleértve —, akinek darab­jait ennyire sokféleképpen lehetne színpadra állítani. A Madách Színház tegnap esti bemutatója inkább kor­rekt, mint indulatos elő­adást produkált. Kellemes,­­szellemes és praktikus látvány például a háborúk hangulatához il­lő, fémből való fa a szín­­pad közepén, amely úgy csupaszodik le fokról fok­ra, ahogyan Kurázsi mama egyedül marad. (Csányi Árpád kitűnő díszlete.) Kellemesek és hangula­tosak a sanzonszerű­­en előadott songok, ame­lyek most nem annyi­ra elidegeníteni, magyaráz­ni akarják az eseménye­ket, hanem a szereplők ér­zelmesebb pillanataiban szólalnak meg, amikor a pr­óza nem tudná eléggé­­olé­rni a hangulatot. Nem ’■»het ugyanilyen elle­ne­­szólni a térképfüg­­gem­űvel minduntalan szét­szabdalt jelenetezésről, amelynek egyebek között olyan következménye is van, hogy jóllehet csak egy s­zü­nete van az előadásnak, ’■’■’’’és három és fél órát tart. Alban Berg Lulu című operáját március 30-án mutatja be az Operaház. Képünkön: Kalmár Magda és Radnay György. (Mezey Béla felv.) HARMINC ORSZÁG KÜLDÖTTEI Ifjúsági írók találkozója Moszkva, március 24. Adriano Guerra telefon­jelentése: Ifjúsági írók nemzet­közi találkozója kezdődött Moszkvában. Harminc országból ér­keztek költők és írók, csupa olyan alkotó, aki a legfiatalabb és a serdülő generáció számára ír. A szovjet­ költő, Mihal­­kov, megnyitója után — ebben a gyerekek és a tár­sadalom iránti felelősségre mutatott rá — vita kezdő­dött. Annamária Matute spanyol írónő például azt hangsúlyozta, hogy sem a televízió, sem a filmek nem pótolhatják a köny­veket a gyermeknevelés­ben. Egy észak-vietnami író arról számolt be, hogy a háború éveiben is rend­szeresen megjelentettek mesekönyveket, ifjúsági szépprózát és verseket. A nemzetközi találkozó részvevői felkeresnek majd néhány szovjet ifjúsági könyvkiadót és lap-, illet­ve folyóirat-szerkesztősé­get. A Szovjetunióban 28 na­pilapot és 37 folyóiratot adnak ki a fiatalok szá­mára. A legnagyobb példány­számban a Pionirszkaja Pravda jelenik meg: na­ponta 10 millió fogy belőle. □ BULGÁRIAI TURNÉ­RA utazik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. A magyar művé­szek Russéban és Szófiában lépnek fel. Műsorukon: Beethoven, Csajkovszkij, Kodály, Erkel-művek, bol­gár zeneszerzők alkotásai. A vendégjátékon a zene­kart Lehel György vezény­li. A közreműködő szólis­ták: Kiss András, Dittrich Tibor és Veér István. □ A NEMZETI GALÉ­RIÁBAN április 20—23. között az auschwitzi kon­centrációs tábor tragikus eseményeit megörökítő képzőművészeti alkotások­ból nyílik tárlat, a Haza­fias Népfront és a Partizán Szövetség rendezésében. A bemutatásra kerülő 130 festmény, fotó és plakát az egykori tábor területén levő múzeum anyaga. Psota Irén Kurázsi ma­mája letisztult, sallangmen­tes, egyenesvonalú. Csak valahogy érezni rajta, szin­te az első perctől kezdve, hogy ennek a Kurázsinak nincs igaza. Nekünk, a né­zőtéren, fel kell fedeznünk ezt, de neki, a színpadon, talán jobban kellene hin­nie igazságaiban. Psota já­tékában néha úgy hangza­nak a köznapi bölcsessé­gek, mintha önmaga vesztét is állandóan érzékelve — jósolva mondaná ezeket. Mindez nyilván rendezői felfogás dolga elsősorban. S ezért sajnáljuk, hogy az előadás általában is in­kább pontosra, mint ere­detire sikerült. A Kurázsi mamát elolvashatjuk, s ak­kor nagyjában hasonló el­képzeléseink lesznek a da­rabról. Ezért érdekesebb lett volna, ha többet tu­dunk meg arról: Vámos László hogyan gondolkodik Kurázsi mamáról. Bernáth László

Next