Esti Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-24 / 71. szám
• Tízegynéhány arcban felvillantott Petőfi. A költő portréi, szobrok, festmények. Jók és kevésbé sikerültek. Némelyik meggyötört, vékony arcú ifjúként ábrázolja Petőfit, romantikus tűzzel, míg mások biedermeier eszményi szépséggé idealizálták, retusálták a költő arcképét. Ez a portrésor vezette be Lukácsy Sándor szavait, aki különös módját választotta az ünnepi köszöntésnek. Nem Petőfi érdemeiről beszélt. Nem sorolta erényeit és szokásait, amelyek méltatásában előző korok gyakran rosszul vizsgáztak. Petőfi Dömsödön töltött tavaszáról például azt tartották feljegyzésre méltónak, hogy a költő mit evett és csíkos vagy kockás pongyolát viselt. Nem költészetének ezt az időszakát nem azt, hogy milyen verseket írt. Az 1870-es évek álportréja a pipák Petőfije, vagy az az ál-Petőfi, aki csak halálán töpreng, mert százféle baj, kín gyötri. E félresikerült Petőfi portrékat ismertette Lukácsy Sándor, a fontosra irányította figyelmünket, hogy a hamis anekdoták, festménybe vagy a versbe merevített torz képek mögött az igazi Petőfit lássuk s értsük. (kócsag) ÖTSZÁZ CÍM A LISTÁN Jó könyv a féláron Március 26. és április 7. között: árleszállítás Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az idén is meghirdeti ötvenszázalékos árleszállítási akcióját. Az olcsóbban árusított könyvek jegyzéke megérdemli a figyelmet: sok kitűnő és érdekes könyv van köztük. Bizonyos időszakokban ugyanis egyszerre több értékes és jó könyv jelenik meg, ezért közülük némelyikre szükségszerűen kevésbé terelődik rá a figyelem, most ezekhez olcsóbban juthat hozzá a közönség. Az akció lehetőséget ad a házi könyvtárak bővítésére, néhány drágább kiadványhoz, például — tudományos munkákhoz, szakkönyvekhez, művészeti- és fotóalbumokhoz — most kedvezményesen lehet hozzájutni. Nem árt a kiszemelt könyveket már az első napokban megvásárolni, mert a tapasztalatok szerint a könyvcsemegék igen hamar gazdára találnak. Több mint ötszáz könyvet tartalmaz az ötvenszázalékos árleszállítási akció jegyzéke. Sok a verseskötet, a színmű, a regény és az ifjúsági könyv, sok a szakkönyv is. A jegyzékeket igen nagy, százharmincezer példányszámban jelentenék meg, s minden könyvesboltban kaphatók. Külön jegyzékeket adtak ki a szakkönyvesboltok, például az Eötvös Loránd könyvesbolt, a közgazdasági és jogi szakkönyvekről, a Semmelweis könyvesbolt az orvosi könyvekről, valamint a műszaki könyvesbolt,antikvárium a műszaki könyvekről. Csak találomra néhány cím az ajánlójegyzékből. A verseskönyvek között van Petőfi Sándor A helység kalapácsa, Reich Károly, Devecseri Variációk, Gyurkovics Tibor, Képes Géza, Mátyás Ferenc, Vasvári István, Vészi Endre és mások verskötetei. A színművek között van Déry Tibor és Illyés Gyula továbbá Garai Gábor, Gyurkó László, Károlyi Mihály egyegy drámája. Gazdag választékot kínál a regények és egyéb, szépprózai művek jegyzéke. Ismét csak találomra néhány könyv: Goda Gábor Concerto és Magányos utazás, Golding Az utódok, Gyárfás Miklós Volt egyszer egy színház, Hegedűs Géza Várj madár, várj ... Mándy Iván Előadók, társszerzők, Rákosy Gergely A kolorádóbogár, Thurzó Gábor A hal és a háló, Tímár Máté Hadiérettségi, Voltaire Gandide, avagy az optimizmus című műve, Zsolt Béla Kínos ügy, című regénye, sok kalandos, fantasztikus regény, humoreszkeket tartalmazó kötetek. Igen sok képes- és meséskönyv, ifjúsági regény és elbeszélés, ifjúsági ismeretterjesztőmű — közte a Nagy emberek élete című sorozat fő darabja — sok könyv a történelem, a régészet, a művelődéstörténet témaköréből; memoárok, emlékezések, irodalomtudományi és esztétikai művek (ezek között például Jan Kott Shakespeare-tanulmánya, Thomas Mann levelei), tanulmányok, esszék, néprajzi, szociográfiai művek, útleírások, útikalauzok, sőt, térképek is vannak a leszállított áru könyvek listáján. Darabonkint négy forintért vásárolhatók most meg Az én múzeumom című sorozat művészettörténeti monográfiái. Több gyönyörű kiállítású művészi fotóalbum is hozzáférhető most olcsóbb áron. Olcsóbb lett több érdekes könyv a színház, a film, a zene és a tánc világából, a többi között Gábor Miklós Tollal című írása, Kéry László Shakespeare, Brecht és a többiek című gyűjteménye. Ugyancsak olcsón vehető meg több, a kiskerttel, a háztartással, a rádió- és tévétechnikával összefüggő tanácsadó könyv, sport- és sakkkönyv, valamint jó néhány, autósoknak, motorosoknak készült kiadvány. EGY BOTRÁNY TÖRTÉNETE Ne húzd rá, Jonny! Alig néhány nappal Ernst Krenek 70. születésnapja után, tegnap este hangzott el a Petőfi-adón a zeneszerző első világsikert aratott műve, a Húzd rá, Jonny!, amelyhez Budapest egyik legnagyobb színházi botránya fűződik. A Húzd rá, Jonny! sorra hódította meg az európai dalszínházakat és mindenütt nemcsak erkölcsi, hanem anyagi siker kísérte. A magyar előadás jogát Sebestyén Géza szerezte meg a Városi (mai Erkel) Színház számára, és jelentős befektetéssel készítette elő a premiert. Színpadtechnikai szempontból több „nehéz” kép volt. Színre robogott például egy mozdony, a végén pedig hatalmas földgömbön táncol Jonny, a néger muzsikus, arról énekelve, hogy a dzsessz győzelmet arat. 1928 márciusában a jobboldali szervezetek koncentrikus támadást intéztek a négerpárti produkció ellen. A 20-i bemutatóra megszerezték a jegyek jó részét. Zsúfolásig megtelt a színház. Alig ment szét a függöny, megkezdődött a füttykoncert és a bűzbombák dobálása a színpadra. Romlás Sándort, Jonny alakítóját, partnerét, Pécsy Erzsit és dr. Szedő Miklós tenoristát még ez sem zavarta a továbbéneklésben. Ám a színházban kibírhatatlan lett a bűzbombák szaga, mert ezek a szerkezetek nemcsak a színpadi deszkákra, hanem a nézőtér első soraira is lehullottak. Tizenöt estén át ismétlődött meg a bűzbombás tüntetéssorozat, majd a rendőrség és a városháza urai leparancsolták a néger Jonnyt a színpadról. (Kristóf) □ FABÓK GYULA festőművész zománcképeiből kiállítás nyílt a debreceni Medgyessy-teremben. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg. ,... nem brosúra, nem riport, nem szónoki gyakorlat, hanem igazi film, vagyis kidolgozott, megkomponált, ritmusos mű... A filmben nagy erő van, amely egyrész az ideológiai meggyőződés ereje, de még valami ritkább dolog következménye is: a tehetségé...” (Le Monde, 1972. május) Színes, szinkronizált olasz film. Rendezte: ELIO PETRI Főszereplő: GIAN MARIA VOLONTE Csak 16 éven felülieknek. BEMUTATÓ: MÁRCIUS 29. Kurázsi mama FELÚJÍTÁS A MADÁCH SZÍNHÁZBAN „Mindaddig, amíg a tömeg tárgya a politikának, nem tekinthető kísérletnek, ami vele történik, hanem csak sorsnak, s épp oly keveset tanul a katasztrófából, mint a kísérleti nyúl a biológiából.” Brecht a Kurázsi mama bemutatója alkalmából írta ezeket a sorokat; tömörebben aligha lehet jellemezni a derék markotányosnő kálváriáját a harmincéves háborúban. Ám, ha csak erről szólna a mű, illusztrációja lenne csupán Brecht nézeteinek. Kurázsi mama azonban olyan színipadi hős, aki mindenfajta drámai hagyomány mércéjén is a legkitűnőbb bizonyítványt kaphatná. Mindjárt az elején kiderül róla, hogy a háborúból él, gyerekeit viszont szeretné megmenteni a pusztulástól, ami aztán nem sikerül. Gyermekeit elveszti, mégsem tud okulni belőle, mint „a kísérleti nyúl a biológiából”. A történelem szinte naponta kínálja neki a tanulságot, ő mégis mindig békeperspektívából dönt, látszólag az ésszerűség jegyében. S hogy mindig roszszul dönt, azt a sors csapásának tartja. Brecht ezzel a figurával olyan típust állított színpadra, akit, sajnos, nehéz a történelemnek „meghaladnia”. A Kurázsi mamák békeidőben is nagy buzgalommal építgetik gyermekeik jövőjét — amit azok igen gyakran nem, is kívánnak —, logikusnak tetsző érvekkel magyarázzák kegyetlen önzésüket. Nem veszik észre, hogy ha közösségellenes gondolkodásuk gyökeret ver fiaikban, lányaikban — elsőként őket pusztítja el. Aligha lehet vitatni, hogy a Kurázsi mama felújítása időszerű lehet akkor is, ha nem olyan nagyon régen ugyanez a színház játszotta. Ahány előadás, annyi felfedezés. Mert Brecht körül lehet vitatkozni, hol és mikor értelmezik helyesen, csak egyet nem lehet: közönyösen játszani, indulatok és feszültségek nélkül. Ez az egy, amit Brecht nem visel el. Egyébként nincs szerző — talán Shakespeare-t is beleértve —, akinek darabjait ennyire sokféleképpen lehetne színpadra állítani. A Madách Színház tegnap esti bemutatója inkább korrekt, mint indulatos előadást produkált. Kellemes,szellemes és praktikus látvány például a háborúk hangulatához illő, fémből való fa a színpad közepén, amely úgy csupaszodik le fokról fokra, ahogyan Kurázsi mama egyedül marad. (Csányi Árpád kitűnő díszlete.) Kellemesek és hangulatosak a sanzonszerűen előadott songok, amelyek most nem annyira elidegeníteni, magyarázni akarják az eseményeket, hanem a szereplők érzelmesebb pillanataiban szólalnak meg, amikor a próza nem tudná eléggéolérni a hangulatot. Nem ’■»het ugyanilyen elleneszólni a térképfüggeművel minduntalan szétszabdalt jelenetezésről, amelynek egyebek között olyan következménye is van, hogy jóllehet csak egy szünete van az előadásnak, ’■’■’’’és három és fél órát tart. Alban Berg Lulu című operáját március 30-án mutatja be az Operaház. Képünkön: Kalmár Magda és Radnay György. (Mezey Béla felv.) HARMINC ORSZÁG KÜLDÖTTEI Ifjúsági írók találkozója Moszkva, március 24. Adriano Guerra telefonjelentése: Ifjúsági írók nemzetközi találkozója kezdődött Moszkvában. Harminc országból érkeztek költők és írók, csupa olyan alkotó, aki a legfiatalabb és a serdülő generáció számára ír. A szovjet költő, Mihalkov, megnyitója után — ebben a gyerekek és a társadalom iránti felelősségre mutatott rá — vita kezdődött. Annamária Matute spanyol írónő például azt hangsúlyozta, hogy sem a televízió, sem a filmek nem pótolhatják a könyveket a gyermeknevelésben. Egy észak-vietnami író arról számolt be, hogy a háború éveiben is rendszeresen megjelentettek mesekönyveket, ifjúsági szépprózát és verseket. A nemzetközi találkozó részvevői felkeresnek majd néhány szovjet ifjúsági könyvkiadót és lap-, illetve folyóirat-szerkesztőséget. A Szovjetunióban 28 napilapot és 37 folyóiratot adnak ki a fiatalok számára. A legnagyobb példányszámban a Pionirszkaja Pravda jelenik meg: naponta 10 millió fogy belőle. □ BULGÁRIAI TURNÉRA utazik a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. A magyar művészek Russéban és Szófiában lépnek fel. Műsorukon: Beethoven, Csajkovszkij, Kodály, Erkel-művek, bolgár zeneszerzők alkotásai. A vendégjátékon a zenekart Lehel György vezényli. A közreműködő szólisták: Kiss András, Dittrich Tibor és Veér István. □ A NEMZETI GALÉRIÁBAN április 20—23. között az auschwitzi koncentrációs tábor tragikus eseményeit megörökítő képzőművészeti alkotásokból nyílik tárlat, a Hazafias Népfront és a Partizán Szövetség rendezésében. A bemutatásra kerülő 130 festmény, fotó és plakát az egykori tábor területén levő múzeum anyaga. Psota Irén Kurázsi mamája letisztult, sallangmentes, egyenesvonalú. Csak valahogy érezni rajta, szinte az első perctől kezdve, hogy ennek a Kurázsinak nincs igaza. Nekünk, a nézőtéren, fel kell fedeznünk ezt, de neki, a színpadon, talán jobban kellene hinnie igazságaiban. Psota játékában néha úgy hangzanak a köznapi bölcsességek, mintha önmaga vesztét is állandóan érzékelve — jósolva mondaná ezeket. Mindez nyilván rendezői felfogás dolga elsősorban. S ezért sajnáljuk, hogy az előadás általában is inkább pontosra, mint eredetire sikerült. A Kurázsi mamát elolvashatjuk, s akkor nagyjában hasonló elképzeléseink lesznek a darabról. Ezért érdekesebb lett volna, ha többet tudunk meg arról: Vámos László hogyan gondolkodik Kurázsi mamáról. Bernáth László