Esti Hírlap, 1973. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-20 / 143. szám
• A tegnap este bemutatott Lehetőség című film aligha tartozik, a csehszlovák filmgyártásjobb alkotásai közé. A történet — egymást gyötrő és egymásnak játszó színészek mindennapjai — sem volt eredeti, a megvalósítás még inkább nyilvánvalóvá tette sablonjellegét. A film, szándéka szerint, azt, a pillanatot akarta megragadni, amelyben a fiatal színész és a már öregedéstől félő színésznő megpróbál önámítás nélkül szembenézni önmagával, eddigi életével. A nézőnek mindez úgy tűnhetett, magánügyük, ugyanis nem jött létre köztük mélyebb, a problémákat általánosítani is képes konfliktus. Ezért a film unalmasan vánszorgott a nyilvánvaló végkifejlet felé. Mindez le volt öntve a legsekélyesebb „mélypszichológiával”. A színészek hoszszan és kitartóan néztek egymásra, s örökké az volt a benyomásunk, hogy akarnak valamit, de mindig kiderült, ez a nézésük nem a történetnek, hanem az említett mélypszichológiának a része. Úgy véljük, aki ezt a filmet nem látta, végül is nem szalasztott el semmiféle lehetőséget. (h. m.) Hunyadi a gyula várszínházban A gyulai várszínház az idén tizedszer nyitja meg kpuit. A jubileumi évad első premierjén, július 6- án Darvas József Hunyadi című történelmi drámáját mutatják be. A próbák már megkezdődtek, a címszerepet Paláncz Ferenc, Jászai-díjas, a miskolci Nemzeti Színház művésze játssza. A további főbb szerepekben Papp Évát, Tyll Attilát, Szoboszlay Sándort, Bicskey Károlyt, Simor Ottót, Siménfalvi Sándort és Iványi Józsefet láthatja a közönség. A dráma rendezője Miszlay István, a gyulai várszínház igazgatója. (MTI) □ PÁLYAUDVAR-MÚZEUM. A legszebb párizsi pályaudvart, a Gare d'Orsay-t, ahová már nem érkeznek vonatok, múzeumnak rendezik be — a francia kulturális ügyek miniszterének döntése értelmében. KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT Csokonai tíz kötetben Kritikai kiadás ♦ A Békaegérharc 48 változata Monográfia a költőről Novemberben lesz kétszáz esztendeje Csokonai Vitéz Mihály születésének. Megjelenik összes munkáinak kritikai kiadása, amelynek első kötetét az Akadémiai Kiadó az idén bocsátja ki. A Csokonaiéletmű feldolgozásáról, a szerkesztés gondjairól beszélgettünk Julow Viktorral, a debreceni Kossuth egyetem irodalmi tanszékénektanárával, a kritikai kiadás főszerkesztőjével. Először teljes — Nem ez az első vállalkozás — mondja Julow Viktor —, 1844—46-ban Toldy Ferenc már megkísérelte a rendkívül szövevényes életmű összegyűjtését és egyberendezését. Toldy előtt roppant nehézségek állottak, hiszen maga Csokonai is ziláltan kezelte műveit. Feljegyzései bizonyítják, hogy némely munkáját kölcsönadta, mások csak kéziratos másolatban terjedtek. Legtöbbször homály fedi a művek keletkezési dátumát. További nehézség, hogy egy-egy versnek igen sok variánsa van. Például: a tröltó más időben, más nőkhöz írott verseit is bedolgozta, áthangszerelte a Lilla-dalokba. Rózsi személye máig sem tisztázott, talány, hogy valóságos, avagy költött alak. — Toldy kritikai kiadása után egyszerűbb lett az irodalomtudósok munkája? — Sok mindent tisztázott Toldy, ám a későbbi kiadások összekuszálták eredményeit. Érvényes ez a Gulyás—Harsányi-féle kritikai kiadásra, amely 1922- ben Sárospatakon jelent meg. Az ötvenes évek elején Juhász Géza debreceni professzor ismét hozzálátott a kritikai kiadás előkészületeihez. Időrendi adatait felhasználva, Varga Balázs 1956-ban és 1967-ben adta közre Csokonai összegyűjtött verseit. Juhász Géza csak részletmunkákkal készült el haláláig. 1966— 67-ben a kritikai kiadás újjászerveződött, s azóta teljes erővel folyik, Juhász Géza eredményeinek felhasználásával, az első, valóban teljességre törekvő Csokonai-életmű szerkesztése. . Öt kötet vers — Milyen tagolásban jelennek meg az egyes kötetek? — Szilágyi Ferenccel közösen gondozzuk a verseket A tíz kötetre tervezett sorozatból öt könyv verset tartalmaz, a három kötetnyi prózai anyagot Varga Balázs szerkeszti, a két kötetben megjelenő drámákat Pukánszkyné Kádár Jolán dolgozza fel. Az első kötet előreláthatóan a Csokonaiévfordulóra jelenik meg, Szilágyi Ferenc szerkesztésében. A könyv a legkorábban, 1785—1790 között írott nyolcvannyolc verset tartalmazza, részletes jegyzetanyaggal. A kötetnek az lesz az érdekessége, hogy pontos katalógusát adja a több száz Csokonai-rer több ezer variánsának. — A kiadás miként dolgozza fel a változatokat? — Egyetlen példa a munka roppant nehézségére a Békaegérharc című komikus eposznak a költő által is gondozott eredeti szövege nincs. Összegyűjtöttünk ellenben negyvennyolc szövegvariánst. Ilyen terjedelmes szöveget lehetetlen közölni. Kritikai módszerekkel két alaptípusra szűkítettük a csaknem félszáz szövegváltozatot. De az öt változat közlése is még mindig háromszáz gépelt oldal terjedelmű. Azaz: egy külön könyv lehetne. Most a további szelekció következik. — Az újabb kötetek mikor várhatók? — Csaknem elkészült a két drámakötet. A mostani munkatempót figyelembe véve, s a nyomdára is bizodalommal tekintve, 1978- ban az olvasók könyvespolcán lehet mind a tíz. kötet Rádió, könyv — Az évforduló talán más munkákra is biztatja a felvilágosodás kori magyar irodalom tudósát? — Igen. A Rádió felkérésére Barta János profeszszorral 12 részes sorozatot készítünk Csokonai életéről, munkásságáról. Jómagam az első hat részt írom, a debreceni éveket, a kicsapatásig. Kiadói serkentésre tanulmányaim egybegyűjtésével is foglalkozom. Ebben is talán Csokonai kapná a legnagyobb helyet, de lennének mellette a debreceni felvilágosodásról, Fazekas Mihályról, Földy Jánosról és Balassiról szóló írások is. Alighanem ez az év mégis Csokonaival telik: a Gondolat Kiadó felkérésére a Nagy Magyar írók sorozatban tízéves tanulmányt írok. Az életrajzi keretben azt a kérdést próbálom megrajzolni, hogy Csokonai stílusgazdagsága milyen izgalmas jelenség. Hiszen a késő manierizmustól a korai romantikáig igen sok stílárnyalat pompázik művészetében. S ebben a világirodalmat tekintve is kivételes jelenség Csokonai, A. L. ÚJDONSÁG a különleges minőségű, rugalmas, víz-, olaj-, benzin-, fény-, vihar- és ütésálló, nyugatnémet gyártmányú AUTÓ ZOMÁNCFESTÉK Bármilyen márkájú autóhoz használható. Gazdag színválasztékban kapható a FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLT VÁLLALAT V., Bárczy István u. 3—5. sz. alatti autóápolási üzletében, és a VII., Dohány u. 68. sz. alatti festékszaküzletben. SZAKTANÁCSADÁS BUDAPEST SZERELMESE VOLT Dekobra halála Párizsi jelentés szerint 88 éves korában elhunyt Maurice Dekobra író, a húszas évek híres bestseller-köteteinek szerzője. Könyveit ma már sehol nem adják ki, pedig az első világháború után milliós példányszámokban keltek el írásai, huszonöt nyelven. Maurice Dekobra visszavonultan élt szülővárosában Párizsban, az egyetlen olyan városban, amelynek lakói sohasem kedvelték munkáit, írótársai alig vettek róla tudomást, még jelentős sikerei idején sem. Claude Ferrére-t megkérdezte egy pesti újságíró: mi a véleménye Maurice Dekobráról? A válasz: „Ki az? Nem ismerem.” Dekobra mint újságíró kezdte pályáját, s bejárta a világot. A húszas évek elején a Le Journal munkatársaként küldték Magyarországra. Budapest szerelmese lett. A Margitszigeten lakott, s az idő, amelyet itt töltött, mély nyomot hagyott benne. Legnépszerűbb könyve, a Séligman herceg visszhangozza fővárosunk iránti lelkesedését. A Literatura című folyóirat 1927-ben, mint beérkezett szerzőről közöl róla riportot, s megállapítja: „Úgy látta a szigetet, mint egy álombéli paradicsomkertet.” A becsületrend piros szalagja virított kabátja hajtókáján, de már életében irodalmi halott volt. (K. K.) ISMERI Varsói melódia Kedden ismét látható lesz a televízióban a Katona József Színházban játszott, nagy sikerű, kétszemélyes színdarab, a Varsói melódia, Törőcsik Marival és Sztanitay Istvánnal. Ha én lennék a Vígszínház igazgatója — ez a címe annak az ifjúsági társasjátéknak, amelyben egyetemisták beszélnek elképzeléseikről Várkonyi Zoltánnal. Az adás szerdán lesz. Ez is operett, az is operett címmel Rátonyi Róbert műsorának harmadik részét játsszák. Miért? címmel mutatják be Mährer Emil diplomafilmjét, amelyben többek között Balczó András, Kamuti Jenő, Varga János, Földi Imre és Zsivótzky Gyula működik közre. Jövő csütörtökön Ide nekem az oroszlánt is címmel Vámos László végzős főiskolai növendékei mutatkoznak be. Pénteken Bibó Lajos A láp című művének tévéváltozatát mutatják be. Szombaton a Zenés Tévé Színház Gomb címmel jugoszláv operaszatírát mutat be. A Kozincev-sorozat második részét ugyanaznap vetítik, Maxim visszatér címmel. Július 1-én, vasárnap délután a Tatabányai Bányász—Celík Zenica Közép-Európai Kupa labdarúgó-döntő visszavágó mérkőzést közvetítik. Este pedig olasz filmvígjátékot mutatnak be, címe: Egy erkölcstelen férfi. Filonnaptól a mozi uián Öreg rabló nem vén rabló Egy nyugdíjazásra szánt mérnök és egy nyomozó vidám kalandjait meséli el E. Rjazanov szovjet rendező ebben a filmben, némi szatirikus éllel, hiszen a legnagyobb szabású álbetörések, tolvajlások is feltűnés nélkül maradnak. A film konklúziója, természetesen, az: nem az évek száma fontos, hanem az ember maga. A sortűz , ismét a második világháború partizánharcaihoz, az ellenállási mozgalom témájához nyúl vissza egy jugoszláv film Miomir Stamenkovic rendezésében. Két jó barát útját követi nyomon a történet letartóztatáson, szerelmen, sikertelen szökési-kiszabadítási kísérleteken át az utolsó sortűzig. Az Androméda törzs Mind többen vannak, akik szeretik a tudományos-fantasztikus filmeket. Az Androméda törzs is ebbe a kategóriába tartozik, jóllehet sem időben, sem térben nem lépünk ki a jelenből és a földgolyóról. Igaz, a föld alatti biológiai laboratórium a maga sejtelmesen nyitódó-csukódó, automata ajtóival, villogó lámpáival, mindentudó műszereivel kicsit a jövőt jelzi, de végül is a történet —■ elvben — akár ma is lejátszódhat. Már a könyv is kivált a hasonló típusú regények sorából, azzal a realitásérzékkel, hogy feltételezései közel járnak a tudományos igazságokhoz, s légióként azzal, hogy a tudományos kutatás rendkívül izgalmas útját képes megmutatni egy különleges helyzetben. Olyan ez a film, mint egy nagyon izgalmas krimi, amelyben a gyilkos még anyagában is ismeretlen, a nyomozók pedig korunk hősei — s talán még inkább a holnap tudományos hősei —, biológusok, orvosok, akik nyomozóknál szigorúbb módszerekkel, nagyobb logikai fegyelemmel járják végig az utat a leleplezésig. Izgalmas film az Androméda törzs. (Amerikai produkció, rendezője: Robert Wise.) —bel— GYEREKRAJZOK ÓBUDÁRÓL Üvegre, kartonra, textíliára rajzolták, festették álomvilágukat, és a valóságot Óbuda óvodásai. A centenárium tiszteletére a Tímár utcai óvodában mutatták be a kerület 26 tanácsi és üzemi ovisainak és óvónőinek közös munkáját. Három teremben és a lépcsőház falain látható mintegy 500—600 rajz, festmény, táblakép, kivarrás, kisplasztika.