Esti Hírlap, 1973. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-14 / 190. szám

Magasra kúszik a daru K­utatóknak toronyház Tó, öböl a laboratóriumban Budáról is jól látható a pesti Kvassay-zsilip tövé­ben­ emelkedő toronyépü­let, a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet jövendő kutatóháza. Ez a jövendő nincs is olyan messze: a tizenhét emele­tes toronyház tizenkette­dik szintjén jár a daru. Kúszódaru ez, maga alá rakja betonelemfészkét, arra támaszkodva lép fel­­jebb-feljebb­. Megcsapolják a Dunát Dohnalik Józseffel, a VITUKI műszaki titkársá­gának vezetőjével állunk a kutatóház tövében. — Munkatársaink jelen­leg a főváros öt helyén dolgoznak — mondja kísé­rőnk. — A kutatóház egy­séges tudományos környe­zetet, sokoldalú kutatási lehetőséget teremt. Ide költöznek a laboratóriu­mok, itt áll munkába majd az elektronikus szá­mítógép, a naponta több­ször is érkező jelzések, adatszolgáltatások feldol­gozó, továbbító agyköz­pontja.­­Az országban húsznál több kutatóállomás mű­ködik, de fontos vizsgála­tokat csak hosszadalmas úton szállított minták alapján végezhetnek. Most megcsapolják a Dunát, rést nyitnak a szennyvíz­­csatornán , természetes környezetben dolgozhat­nak. A vízminőség vizsgá­latéhoz esetenként hat­­van-hetven laboratóriumi eredmény szükséges. Ti­zenöt országos intézettel, vállalattal kötöttek együtt­működési szerződést. Húsz év alatt kétezernél több kutatási témát dolgoztak fel, legtöbbet a mezőgaz­dasági vízgazdálkodásban és a szennyvíztisztításban. Az új kutatóház lehetősé­get ad a nemzetközi kap­csolatok bővítésére is. — A Duna-medence vízügyi jelenét és jövőjét elsősorban intézetünk vizs­gálja — halljuk a tájé­koztatást. — Az Egészség­­ügyi Világszervezet jelen­tős összeget ad kutatá­sainkhoz. Az ipari víz­szennyeződés elhárítására a Duna hazai felső sza­kaszán és a Sajón léte­sítünk megfigyelő állo­mást. Olyan módszer ki­dolgozása a feladatunk, amellyel a szennyező anyagokat azonnal semle­gesíteni lehet. A kutató­házban épülő háromszáz­személyes előadóterem nemzetközi konferenciák színhelye lesz, ahonnan csak néhány lépés a labo­ratóriumokig, a modell­­minták kísérleti termeibe. Épül, magasodik az intézet új székháza. (Wormser felvétele) JÖN! JÖN! ÁRTATLAN GYILKO­SOK Új magyar bűnügyi film. JÖN! JÖN! Mesterséges szél — Működő modellek? — Természetesen. Ameddig szükség van rá­juk. A Gellért fürdő hul­lámmedencéjét, a Velencei­tavat lassan lebontjuk. Az előbbiben speciális hul­lámkeltő berendezéssel a fürdőzés legkellemesebb körülményeire, az utóbbi­ban a nádasok ritkításá­val szélcsatornák építésére végeztünk a kísérleteket. A balatoni szezon nálunk ok­tóberben kezdődik, akkor épül fel a Keszthelyi-öböl kicsinyített mása, csaknem ötszáz négyzetméternyi te­rületen. A szelet hatalmas ventillátorok fújják majd — a munka célja a kelle­metlen és káros iszaposo­­dás megszüntetése. (polgár) Szövetkezet ABC-áruházak, bevásárló­kombinát Az általános fogyasztási szövetkezetek az év máso­dik felében is sok új ipar­cikk és ABC-áruházat nyitnak. Baján augusztus 20-ra készül el egy ABC- áruház. A negyedik ne­gyedévben Fajszon és Kis­kunfélegyházán bevásárló kombinátot, Tiszakécskén és Orgoványban pedig iparcikk áruházat avatnak. Szolnok megye kereskedel­mi hálózata a második fél­évben hét új szövetkezeti bevásárlóhellyel bővül. Borsod megyében novem­ber 7-re épül fel az edelé­­nyi és a szerencsi ABC- üzlet. Eger lakosságának ellátását egy új, 1800 négy­zetméteres iparcikk áru­ház és egy ABC-áruház ja­vítja majd. (MTI) Készülődés a szüretre Az utóbbi tíz év legjobb szőlőtermését várják az idén a termelők. A pince­­gazdaságok évek óta arra törekednek, hogy a terme­lőkkel hosszútávú, több év­re szóló szerződéseket kös­senek. A pincészetek eddig 700 termelővel , tsz-ekkel, állami gazdaságokkal és háztáji termelőkkel — kö­töttek öt-tíz évre szóló hosszútávú szerződéseket. A szüreti előkészületek megkezdődtek. Ezekben a napokban a pincegazdasá­gok és a termelő üzemek vezetői egyeztetik az átvé­teli határidőket. (MTI) AUGUSZTUS 19-ÉN NYÍLIK MHSZ-történelem három teremben Augusztus 19-én nyílik és szeptember végéig tart ez a nagyszabású kiállítás, ame­­lyet a Magyar Honvédelmi Szövetség országos köz­pontja rendez a szervezet fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából. A Hadtör­téneti Múzeum­ban látható kiállítás három teremben mutatja majd be azt a si­kerekben gazdag utat, amelyet a honvédelmi szö­vetség megalapítása, 1948. február 29. óta napjainkig megtett. Bemutatják a jogelőd szervek életét, tevékeny­ségét. A kiállításon egyebek közt helyet kap 215 fotó, csaknem 100 visszaemléke­zés. Bemutatják, hogyan foglalkoztatja a szövetség a fiatalok tíz- és százez­reit a szakklubokban, a szakkörökben, a tanfo­lyamokon. A falak mentén elhelye­zett tablósor a szervezetek és a klubok tevékenységé­vel, az MHSZ világ-, olim­piai és Európa-bajnokaival ismerteti meg a nézőket. (MTI) Nyitva 0-tól 24 órig­­ EZ A SZIGET Legnagyobb: a park • Kis állatkert • Víz, sport A budapesti útikalau­zok a Margitszigetet a Duna gyöngyszeme­ként említik. Nekünk, pestieknek a Sziget a legnagyobb és a leg­komplexebb szórakozó­­, helyünk, nyitvatartási ideje 0-tól 24 óráig... Mi minden fér el a 90 hektárnyi területen ? A legnagyobb — 659 093 négy­zetméteres — rész a Fővá­rosi Kertészeti Vállalat fel­ügyelete alatt van.­­Hetven ember gondoskodik a Sziget parkjainak teljes pompájá­ról. Minden évben elültet­nek kétszázezer tő virágot, hogy április elejétől no­vember 7-ig pompázzék. BETEG FÁK A Kertészeti Vállalaté az állatpark is, ötezer négy­zetméteren csaknem há­romszáz állat él itt. Az arany- és a gyöngyfácáko­­kat tenyésztik, őzeket kap­nak értük cserébe. Vannak pávák, mókusok, kutyák, s van vendég is: egy szamár. A szabadtéri Színpad Cigá­nyok című darabjában lép fel, s ez itt a legmegfele­lőbb szállás. A költőktől-íróktól any­­nyiszor megénekelt szigeti fák közül kétezer túl van már a százéves koron. Saj­nos, a háborús sérülések még most is pusztítanak: a repeszsebekben megteleped­tek a farontó gombák, a be­teg gócot benőtte a kéreg, nem lehetett időben felfe­dezni. Mostanában mind gyakrabban fordul elő, hogy — bár a szél nem erős — egy-egy fa kidől. A má­sik nagy gond: mélyebbre süllyedt a Sziget talajában a vízszint. A fák gyökerei lefelé megnyúlnak, a tá­masztószövetek gyöngül­nek — ez a fageneráció is pusztul. Éppen ezért — mivel életveszélyes lehet — ezek a fák pirosra fes­tett övet kapnak. Az övesek alá nem tanácsos leteleped­ni, szélcsendes időben is kidőlhetnek ezek a fák. MOZI, SPORT, PALA A Vörösmarty kertmozi a Fővárosi Mozgóképüzemi Vállalaté. Egy-egy este 2410 néző foglalhat helyet a né­zőtéren. Május 17-től — az időjárástól függően — késő őszig minden este van elő­adás. A vállalattól kapott információ szerint a mozi személyzete tizennyolc tagú, épp ezért érthetetlen, hogy előadás előtt tíz perccel a három pénztár közül miért csak egy van nyitva. S itt a Nemzeti Sport­uszoda meg a Palatínus. A „sportban” tizenkét egye­sület tartja edzéseit és úszó­tanfolyamait hajnali 6-tól este 11-ig, a fizetővendé­gek száma alig éri el a há­romezret. Annál többen — húsz-h­uszonkétezren — lá­togatják egy-egy melegebb nyári napon a Palát. Hat­­vanan gondoskodnak a nagy strand rendjéről, tisz­taságáról. CSÓNAKOK, CASINO A Szigeten negyven te­nisz- és kilenc más sportpá­lya van egyesületek, klubok tulajdonában. Négy úszó- és egy állandó csónakház­ban ezer-ezerkétszáz hajó garázsh­oz. Tizenegy autó­busz- és négy villamosjárat érinti a Szigetet. Van helyi közlekedési eszköz is, a mikrobusz. Naponta száz­húsz fordulót tesz meg a Sziget főútvonalán. Tizen­egy hajójárat, félóránként négy­­ponton köt ki a Sziget partjain. A főváros egyik legnép­szerűbb szórakozóhelye a szigeti Casino. Egy-egy me­legebb délutánon több mint öt mázsa fagylaltot fogyasz­tanak az ide betérők. Tíz­ezer üveg hűsítőt, Colát, kétezer üveg sört és ezer adag ételt szolgálnak fel délutánonként. Végül néhány szigeti gond: nem tudni, mi lesz a sorsa a Víztoronynak, mi lesz az évszázados fákkal, a kolostor maradványaival, felépül-e a gyógyszálló, s ha igen, hol és mikor?... , Juszt László NEM KALAND Csak a szemafor... Az idős házaspár úgy szállt fel a csepeli gyors­­vasútra, mint egy idegen óceánjáróra. Óvatosan kö­rülnéztek, tétovázva, bi­zonytalankodva lépdeltek az utasok között, míg végül elfoglaltak két jó helyet az ablak melletti üléseken. Az asszony fekete selyem­kesztyűt, színházi retikült viselt, a férfin csak rövid­ujjú ing volt, kezében nylonszatyor, abból egy pulóver kandikált ki. Nem voltak nyugodtak, összehajolva suttogtak egymással, a férfi bizony­kodott, az asszony hitetlen­kedett, míg végül odafor­dult a szomszéd utashoz, s megkérdezte: — Tessék mondámig, vil­lamosbérlet itt érvényes? A megnyugtató választól hirtelen közlékennyé­ vált a kopaszodó férj, s "Elmesélte, hogy ők nem ismerősek ezen a vasúton, soha nem utaztak Csepelre, most hét­fő van, nincs tévé, unatkoz­tak, elhatároztak egy kis al­konyati csavargást. M­integy beleegyezésként elindult a szerelvény, csu­kódtak a pneumatikus aj­tók. — Hát nem nagyszerű? — lelkesedett a férfias az asszony helye­selt neki. — De igen, nagyszerű. Robogott a helyiérdekű, az ablak előtt vonult a ne­kik ismeretlen táj, az asz­­szony savanyúcukorral kí­nálta a férjét, s némi této­vázás után nyújtotta a zacs­kót egy közelben ülő kis­fiúnak is. A gyerek megkö­szönte a cukrot, a mamája úgyszintén, újabb ismeret­ség, már otthonosan mesél­te az asszony, hogy mind­ketten nyugdíjasok, de nem otthonülő fajták, mennek, sétálnak, ismerkednek. Lassított a szerelvény, a férfi érdeklődve körülné­zett. — Hol vagyunk? — Ez még nem állomás — világosította fel őket va­laki. — Bizonyára tilos a jelzés. A vonat lassan, csikorog­va haladt, végül fékezett, megállt. Ajtók nyíltak, az egyik utas kinézett, s közöl­te: — Valami nem stimmel a kocsival. Felcsillant az asszony szeme. — Itt a kaland, az esemény. A férfi elővette, s felhúzta pulóverét. — Minden eshetőségre ... — A végén itt ragadunk... — reménykedett az asz­­szony, s már látta, amint tolatják — vontatják a sze­relvényt vagy kocsik jönnek értük, autóbuszok, csupa ér­dekesség, nem hiába mondják a házbeliek, hogy velük mindig történik va­lami. — Nézd meg Károly a helyzetet — szólt a férjnek, s ő indult, engedelmesen, családfő, neki kell tudni a helyzetet. Már az ajtóhoz ért, amikor az hirtelen be­csukódott az orra előtt, sze­rencse, hogy idejében visz­­szarántotta a fejét, s már indultak is. Csalódottan kö­zölte: — Mégis csak a szema­for ... Jött az első állomás, a második, közben tanácso­kat kaptak, mint nézzenek meg Csepelen, s hogy visz­­szafelé vigyázzanak, nehogy a pesterzsébeti vonatra szánjanak fel, mert az elka­nyarodik. — Jó, majd vi­gyázunk — ígérte az asz­­szony, de az arcán látszott, hogy az sem volna nagy baj, az elkanyarodás. Valószínű, hogy késő este értek vissza Pestre, útköz­ben talán­ fagylaltot ettek, vagy egy-egy tortaszeletet, lassan csipegetve, szimpla kávét, pohár szódát. Úgy tértek haza, mint igazi ki­rándulók, fáradtan, elége­detten, élményekben gazda­gon. Bende Ibolya Meggyalulják a szőlőhegyet A Szőlészeti és Borásza­ti Kutató Intézet badacso­nyi gazdaságában kísérle­teket folytatnak a hegyvi­déki szőlőművelés korsze­rűsítésére. A hegyoldalban 40—50 méteres sávban, enyhe lejtésűre gyalulják a földet, s az alaptalajt ter­mővé teszik. Holdanként ezer mázsa szerves és 50 mázsa műtrágyát szállíta­nak a helyszínre, ezenkívül két éven át zöldtrágyaként rozsot és bükkönyt ter­mesztenek a teraszokon, s a harmadik évben, amikor a talajélet már megfelelő szintet ért el, telepítik be szőlővel. (MTI)

Next