Esti Hírlap, 1974. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-23 / 19. szám

• A műsorújság szerint 75, a valóságban 80 percig tartott az „... És színész benne minden férfi és nő..." című, Kalandozás kétezer év színpadán alcímű drá­­maműfaj-történeti sorozat első adása. Még ha első volt is a tíz közül, így is soknak tűnt, kissé fárasztó­vá vált, hogy a nyolcvan percből huszonöt vagy har­minc ment el beszélgeté­sekre. Bevezetőként Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke beszélge­tett Szűcs Andorral, a Tv irodalmi és drámai főszer­­kesztőségéne­k vezetőjével. Ezután az egész sorozat összeállítója és vezetője, Gyárfás Miklós beszélgetett a nézőkkel. Majd Gyárfás beszélgetése következett a sorozat első — végre kö­zeledni látszó — műsorá­nak rendezőjével, Kazimir Károllyal. S amikor e húsz percen túljutva kezd­tük volna magunkat bele­élni az antik görög drámák világába, amelyet Az em­ber színre lép összefoglaló címmel láttak el, akkor még kétszer-háromszor megszakították a drámai pergést, hogy Kazimir be­szélgessen el újra a néző­­közönséggel. „A tévé sorozata társas­­utazásra várja a nézőket, mely után remélhetőleg többet fognak követelni a színháztól, mint ma” — hangoztatja sorozata célját Gyárfás. Lehet, hogy nem­csak a színháztól, de a té­vétől is többet fognak kö­vetelni a beleszólásra, sze­replésre egyenesen provo­kált nézők: a nemes, szín­vonalas ismeretterjesztés jó és szép cél, de talán hatá­sosabb lenne, ha ezt jóval több művel és a műveknek sokkal kevesebb körülbe­­szélésével oldanák meg. Tegnap este például el­hagyható lett volna az Aiszkhülosz Perzsákjából bemutatott részlet, s in­kább Szophoklész Antigo­néjának egészét játszhatták volna el. Magasabb hőfokú színháza élményt, s isme­retterjesztésben, népműve­lésben is többet nyújtottak volna a nézőnek. Mécs Ká­roly, Kohut Magda, Nagy Attila, Szilágyi Tibor, Mó­di Szabó Gábor, Kozák András, Szirtes Ádám, Jani Ildikó, Bara Margit és An­tigonéként Drahota And­rea, figyelemre méltó szí­nészi teljesítményt nyújtott. (bt) VT-NY­ELV­ISKOLÁK Kezdődnek a beiratkozások A TIT nyelviskolájának második félévére hamaro­san megkezdődnek a beirat­kozások. Az idén először úgy szervezték meg a feb­ruárban induló második félévre a beiratkozást, hogy a régi hallgatókat, vagyis azokat, akik már az őszi szemeszterben is részt vet­tek, előnyben részesítik. Egy hétig, január 28-ig az ő beiratkozásuk tart, amelynek lebonyolításáról tanáraiktól kapnak eligazí­tást. Január 29-én kezdő­dik és február 6-ig tart az új hallgatók beiratkozása a Közgazdaságtudományi Egyetemen, naponta dél­után 4-től 7 óráig. A be­iratkozásokon azokkal, akik tanulták már az ide­gen nyelvet, a tanárok el­beszélgetnek, hogy tudá­suk szintjéről képet kap­hassanak és a jelentkező­ket a tudásuknak megfele­lő csoportokba oszthassák be. Jelentkezhetnek kez­dők is: angol, francia, né­met és orosz nyelvből ugyanis kezdőknek is indí­tanak tanfolyamokat a TIT-ben. á­lolna­ptól a mozikban EGY KIS HELY A NAP ALATT Amikor az Eroica-akció utolsó reménysége is T. Gyula napi hatvan Kos­suth cigarettájának füstjé­be vész, mert Ritter Simon most tért vissza amerikai hangverseny-körútjáról, ti­zenkétezer kilométert re­pült, s hullafáradtan kép­telen azonmód Pándokra utazni, és kudarccal lát­szik véget érni ez a hol mu­latságos, hol szomorú, jel­képes és valóságos, zene­kart és karmestert, egy­szersmind eltűnt ifjúságun­kat, megkopott vagy csak átalakult lelkességünket és forradalmiságunkat haj­szoló, szabad szombatos kergetőzés, ám akkor, az utolsó pillanatban, R. Si­mon mégis vállalja a fellé­pést, és aznap este diadal­masan csendül fel Beetho­ven Eroica szimfóniája Pándok új művelődési há­zában. Ilyen, lélegzetet alig ve­vő, mellékszálakkal át- meg áthurkolt, ötletpetárdákat robbantó, minden nevetés mögé kis fejcsóválást, fáj­dalmat, bánatot elbújtató ez a sodró film. Gyengíti is kissé ez az ötleteknek, jel­lemeknek, helyzeteknek túl gazdag választéka. Az Egy kis hely a nap alatt a 40— 50 évesek nemzedékének küzdelmét, örömét, fájdal­mát, újra meg újra nekive­selkedő hitét-lendületét fo­galmazza meg egy, helyen­ként újságriport aktuali­­tású, hangvételének egé­szében mégis inkább ab­szurd vígjátéki nyelven, és nagyon filmszerűen. Köz­ben pedig választ próbál adni a mai fiatalság türel­metlen, „bezzeg, nektek könnyű volt, de miben ke­ressük mi ma a forradal­mi tetteket?” kérdésére. Miként a szabad szombatos vállalatoknak, a forrada­lomnak is vannak soha­sem szünetelő ügyeletesei, akik újra meg újra neki­kezdenek, mint T. Gyula, mégha mindent beleadó erőfeszítéseik olykori sza­bálytalansága miatt fegyel­mi vár is rájuk. Szász Péter írta s ren­dezte az Egy kis hely a nap alattot, amelynek kis­sé a „fellegekbe kapasz­kodó”, mégis realista, a célért minden eszközével önzetlenül küzdő hősét, T. Gyulát azért szeretjük meg annyira, mert szíve­sen azonosulunk jó tulaj­donságaival. Meg azért is, mert remek ábrázolóra ta­lált a szerep a kolozsvári Bencze Ferenc személyé­ben. A kitűnő Margittai Ági és Boros János, va­lamint Ion Bog mellett Benkóczy Zoltán, Máriáss József, Koltai Róbert, Ken­­deressi Tibor, Géczy Do­rottya, Bencze Ilona, Ta­kács Kati, Lukács Sán­dor, Balázs Péter egy-egy markáns figurája érdemel említést, s jellegzetes ala­kot formált néhány civil szereplő is. S egy tündér­szép, angyalszőke, ifjú hölgy, valósággal telita­lálat: a négy esztendős Erdélyi Kati. A remek képek Ragályi Elemér operatőrnek köszönhetők, a kísérőzenét Presser Gábor komponálta. Aki a néha bonyolult s olykor fárasztó, s pihe­nést a nézőnek sem en­gedő mozgáshullámok mö­gött is meglátja a nemes indulatot, a bölcs humort, a tapasztalatkő, néhol ke­sernyés, máskor derűt árasztó életismeretet, s a szocialista humánumot, aki rá tud hangolódni az ere­deti művészegyéniségű ren­dező hullámhosszára, an­nak nem csupán tetszeni fog az Egy kis hely a nap alatt, az nagyon fogja szeretni ezt a filmet. Barabás Tamás Bencze Ferenc és Erdélyi Kati új épületben •• •• Göcseji Múzeum Új épületben nyitotta meg kapuit a Göcseji Mú­zeum, amely a város köz­pontjában, az egykori Egerszegi vár helyén áll Előtte avatták fel Gönczi Ferenc Göcsej legjobb is­merőjének szobrát. Gönczi 1914-ben megjelent Göcsej­ről szóló munkája az e vi­dékkel kapcsolatos tudomá­nyos kutatás alapja ma is. Az új épületben két kiál­lítás várja a látogatókat. A Zalai nép művészete című kiállítás képet ad a zalai népművészetről, a vidék néprajzilag értékes terüle­teiről, Hetésről, Zalako­­márról és a délszláv vidé­kekről is. A kiállításon lát­ható egy 4 ezer éves korsó is ugyanolyan díszítéssel, mint egy másik kiállítási tárgy egy 80 éves fazéké. A tárlat bemutatja, hogyan él tovább napjainkban is a régi népművészet Németh János kerámiáiban, Keszei Sándorné hímzéseiben, Pá­pai Sándor fafaragásaiban és Czugék kerámiáiban. Látható még fazekaskorong, szövőszék, különféle régi céhládák és céhzászlók is. A kiállítás bemutatja a népköltési gyűjtemények között Vikár Béla gyűjté­sét is, s magnetofonról is megszólaltatják a helyi népdalokat és népzenét. TA­VASZI KONCERTEK Magyar szerzők bérletben ŐSSZEL: KOR­TÁRS ZENE HETE A magyar zeneszerzőik többször s nem alaptalanul panaszkodnak, hogy mű­veiket már Európa-szerte ismerik és elismerik, mi­előtt itthon sikert aratná­nak. E probléma nem új keletű. A Filharmónia most megpróbál harcba szállni a mai magyar zene honi kö­zönségsikeréért. Első lépésként az idei Tavaszi bérletet már úgy állították össze, hogy a húsz hangversenynek mint­egy felén méltó képvisele­tet kapjanak a kortárs ze­neszerzők. Többségében nem bemutatókról van szó — itt még nem tartunk —, de legalább eljátsszák leg­jobb szerzőink egy-egy mű­vét. Így került műsorra Hi­das Frigyes Oboaversenye, Kadosa Pál IV. szimfóniá­ja, Szervánszky Endre Vo­nósszerenádja, Farkas Fe­renc Cantus Pannonicusa, Tardos Béla Evocatiója, Decsényi János Kommentá­rok Marcus Aureliushoz cí­mű műve, Mihály András Gordonka-versenye, s Balassa Sándor Cantata „Y”-ja. Lesz azért bemuta­tó is. Durkó Zsolt Halotti beszéde a Fővárosi Tanács centenáriumi pályázatának győztese, nehéz énekkari szólama miatt csak most „érett be” dobogóra, Decsé­nyi János műve pedig szin­tén budapesti bemutatót jelent. Az érdekes nekifutást jó néhány „nagyágyú” segíti. Három koncerten Ferencsik János vezényel, és eljön e tavaszon Pestre Lovro von Matacic, Doráti Antal s Okko Kamu, a finn kar­mester, itt lesz Valerij Kli­mov hegedűművész, André Na­varra gordonkaművész s nem utolsósorban a Szlo­vák Filharmónia Énekka­ra Pozsonyból. Ezt az első, dicséretes lé­pést még az idén újabb követi. Kovács János, a Filharmónia osztályvezető­je elmondta, hogy őszre nagy terveik vannak. — Merészebbek leszünk — mondta. — Október máso­­dika és kilencedike közön­re tervezzük a „Kortárs ze­ne hetét” a zenei hetek ke­retében. Három nagy hang­versenyre és öt-hat kama­raestre gondolunk, magyar és külföldi szerzők művei­ből. Lesz például Kristóf Pendereczky-est is, nagy­­zenekarral. Reméljük, hogy a fiatal közönség a modern műveket szívesen fogadja majd. (fk­on) AKIBÚJT, BÚJT..., ÖSSZTÁNC Rajzfilmek a Kossuth Klubban A Macskássy Gyula Film­klubban a Pannónia Film­stúdió és a TIT művészeti szakosztálya február 9-én új sorozatot indít, amely­ben a rajzfilm alkotóművé­szeinek portréit mutatják be. Az előadásokat szom­batonként este fél hét órai kezdettel tartják a Kossuth Klubban. Elsőként február 9-én Szoboszlay Péter szerzői estjén az Aki bújt, bújt, Sós lötty, Rend a házban, Egy csepp vér és az össz­tánc című rajzfilmeket ve­títik. Február 23-án Richly Zsolt szerzői estje lesz, amelynek keretében többek között a Dumbó a kisele­­fánt, a Medvetánc és a Hét­pettyes autó című filmeket láthatják a sorozat nézői. Március 9-én indul a há­rom előadásból álló Kép­zőművészek és a magyar animációs film összeállítás, amelynek keretében először Réber László, Vajda Béla és Imre István szerzői est­jét tartják, március 23-án Korniss Dezső alkotásaiból válogatnak, s a sorozat utolsó előadásaként a Pan­nónia Filmstúdió 1973-as mozifilmjeiből készülő ösz­­szeállítást vetítik. Többek között Jankovich Marcell Add tovább, szamár a vég­állomás, Vajda Béla Pléh­boy, Cseh András Ambíció és Szélkötő-kalamona, va­lamint Dargay Attila Páz­­mán lovag című filmjeit vetítik. N­DK-est Január 29-én a Magyar Televízió ismét megrende­zi az NDK televíziójának estjét. Dokumentumfilmek, zenei összeállítás, tévéjáték váltja majd egymást. A műsorban A sólyán és dokkon címmel dokumen­tumfilmet vetítenek a hajó­ipari tanulókról. A hang­szerek völgye című rövid­film az NDK-ban működő híres hangszerkészítő üze­meket járja végig a kame­rák segítségével. Ezt köny­­nyűzenei összeállítás köve­ti, Meisseni séta címmel. A berlini Elő-Ázsia Múzeumba invitál az Asszúrtól Perse­­polisig című produkció. A híradó után mutatják be a Fiete Stein című tévéjáté­kot, amely egy német fia­talember háború utáni ma­­gáratalálásáról szól. (MTI) Január végi tárlatok Több kiállítás nyílik ja­nuár utolsó napjaiban a fővárosban. Dobrovits Ferenc festő­művész tárlatát a Stúdió Galériában rendezik meg. A kiállítást dr. Losonci Miklós nyitja meg ma dél­után fél hatkor. A kiállítási intézmények és a Tévé Galériája közö­sen rendezi meg Schram­mel Imre grafikusművész tárlatát, a Műcsarnok Ka­maratermében. A kiállítás január 26-án, szombaton déli 12 órakor nyílik, meg­nyitó beszédet mond Já­­nossy György építész. Gádor Magda szobrász­­művész és Pintér Éva go­belinművész közös kiállítá­sa január 25-én, pénteken délután 5 órakor nyílik a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének kiállítótermében. Csikszentmihályi Róbert szobrászművész alkotásai­ból a Petőfi Irodalmi Mú­zeum rendez tárlatot, ame­lyet Kormos István költő nyit meg január 25-én dél­után 5 órakor. j­»_cy C \f Béres Ilona, Egri Márta, Bemutato LOCnUl? Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Ruttkai Éva, Darvas ^ _ Iván, Farkas Antal, Koncz r X I B Gábor, Oszter Sándor, Tahi Vígszínházban ! CöKöCmni/pc^prt január 24-én este 7 órakor I Jlmm B I jf M­ I I Rendezte: HORVAI ISTVÁN Zászlók, hagyományok Megjelent a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve, Esti Béla, Hetés Tibor és Horn Emil szer­kesztésében. Az évkönyv többek között tanulmányt közöl a múzeum gyűjtemé­nyében található zászlókról, az agrárszocialista moz­galmak hagyományairól, a polgárháború idején Szibé­riában harcoló internacio­nalistákról, valamint a de­mokratikus rendőrség megalakulásáról.

Next