Esti Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-01 / 51. szám
KÖZÉPPONTBAN: A CSELEKVÉS Prométheusz példája Új regény ♦ Beszélgetés Mesterházi Lajossal Amikor Mesterházi Lajos legújabb regénye, A Prométheusz-rejtély megjelent, sokan azt mondták, azt írták: ez a könyv idegen szerzője életművének egészétől. Nem szabad föladni . Aki ezt állítja, nem érti munkásságomat — mondja az író. — A Prométheusz-rejtélyben tulajdonképpen ugyanazt írtam meg, amit minden művemben. Miről is van szó? A korunkban lehetséges magatartásformák között keresgélek, és azt választom, amit könyvemben Héraklész választ: cselekedni. Az adott körülmények között a lehető legjobban cselekedni. Ugyanezt a kérdést boncolgattam például Rekviem egy rendkívüli tehetségért című novellámban. Aki ezt elolvassa, megtalálja benne az egész Prométheusz—Héraklész problémát. Egy igen lehetséges építészről van benne szó, aki egész életében várja azt a rendkívüli pillanatot, amelyben majd cselekedhet, és végül úgy hal meg, hogy nem csinál semmit. Ez ellen a magatartás ellen küzdök én. — Különösképpen szól ez a könyvem és minden írásom a saját nemzedékemnek, az úgynevezett „fényes szellők” nemzedékének. Azoknak, akik hittel dalolták 1945-ben, hogy „holnapra megforgatjuk az egész világot”. Azután inkább több mint kevesebb csalódás árán rá kellett jönnünk, hogy sem egyik napról a másikra, sem évtizedek alatt nem tudjuk megforgatni az egész világot. De amiért az egész világot nem tudjuk megforgatni, azért nem szabad föladnunk annak a lehetőségét, hogy elvégezzük azt az esetleg csak egy ásónyomnyi munkát, ami nekünk rendeltetett. Azt el kell végezni, és lehetőleg a legjobban. — Sok mindent el is végeztünk. Ám korántsem mondhatjuk, hogy „itt van már a Kánaán”. Még nagyon messze vagyunk attól, hogy az emberről materiális értelemben megfelelően gondoskodjunk, s van még bőven javítani való a közállapotokon. De azért véghezvittünk egy-két dolgot, s nem is akármilyen eredményeket értünk el. Rajtunk nem uralkodnak multinacionális trösztök, megszüntettük a kizsákmányolást, és nálunk nincs olyan ember, akinek érdeke lenne a háború, lógattam mintegy húsz évre valót. Nem volt könnyű dolgom, hiszen az anyag legalább nyolcszor annyi, mint amennyi a kötetben elfér. A Szépirodalmi Könyvkiadó jelenteti meg ezt a könyvet, valószínűleg jövőre. Van néhány új novellám. Lassacskán ezekből is összejön egy kötetre való. A jövőben általában novellákat szeretnék írni. Azt hiszem ez az én igazi műfajom. Tulajdonképpen A Prométheusz-rejtély is csak egy novellányi anyag, s csak a hozzákapcsolható játékos reflexiók növesztették regényméretűvé. Regényt most nem tervezek. Cikkgyűjtemény — Műveinek középpontjában a cselekvés áll. Nem gondolja, hogy napjainkban az író, a művész cselekvési lehetősége csökkent? Hogy sorsunk formálásáért többet tehetnek például a mérnökök, vagy a közgazdászok? — Éppen ellenkezőleg! Az emberformálásért ma többet tehet az író, mint korábban bármikor. A kibővült közlési lehetőségek, a gyorsan fejlődő könyvkiadás, a televízió, a rádió óriási lehetőség. Különösen a televízió nyújthat nagy segítséget abban, hogy a humán eszközökkel, az irodalommal történő embernevelés intenzívebb legyen, mint valaha. — Milyen munkáit várhatjuk, milyen tervek foglalkoztatják? — A nyomdában van cikkgyűjteményem. Az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben készült, fontosabbnak tartott tanulmányaimból, publicisztikai írásaimból, irodalmi kritikáimból va- És a Budapest — írói munkája mellett hosszú évek óta szerkeszti a Budapest című folyóiratot. ■— Szívesen végzett munkám ez. Jó a kapcsolatom a lap gazdáival, a Budapesti Pártbizottsággal és a Fővárosi Tanáccsal; lelkesek, tehetségesek a munkatársaim, és van a folyóiratnak ragaszkodó olvasótábora. Hatalmas iramban fejlődő fővárosunk mindig új meg új témákat kínál, szinte alig győzzük követni. És a múltból is mind többet ismerünk meg. Múltnak, jelennek és jövőnek a bemutatásával egyképpen arra törekszünk, hogy egy egészséges budapesti lokálpatriotizmus létrejöttét segítsük. Morvay István MI MÁR FELKÉSZÜLTÜNK A TAVASZRA Keressen fel minket! CENTRUM ÁRUHÁZAK Könnyűzenei olimpia Harmadszor rendezi meg az idén a Magyar Rádió szórakoztató zenei osztálya a Könnyűzenei olimpia című nemzetközi műsorvetélkedőt. A nagyszabású seregszemlére 16 ország rádióállomása küldte el színes összeállítását; a sorozat alcíme ez lehetne: Zenés kalandozás a nagyvilágban ... A verseny két részből, elődöntőből és döntőből áll. Az elődöntő, amely páros vetélkedő formájában zajlik, március 4-én 18.20- kor kezdődik a Petőfiadón, és három héten át tart. Ezt követi júliusban a döntő, itt válik majd el, kik azok a szerkesztők, akik a fődíjat, a négynapos budapesti látogatást elnyerik. A játékban, természetesen, a rádióhallgatók is részt vehetnek a Rádióújságban található szavazólapok segítségével. Ezeken adhatják le voksukat a legjobban tetsző műsorokra. (MTI) DÉLUTÁN NYIT A TÁRLAT Mai svájci festők és szobrászok Mai svájci festők és szobrászok címmel kiállítás nyílik ma délután négy órakor a Műcsarnokban. A tárlat, amely harminchét művész nyolcvan munkáját sorakoztatja fel, a különböző irányzatok teljességében szemlélteti a svájci művészek eredeti alkotótevékenységét. A kiállító művészek — tizenhét festő és húsz szobrász — többsége ma is aktívan dolgozik. A tárlat négy elhunyt, nemzetközi hírű mester alkotásait is bemutatja. Közöttük van az Erdélyben született Kemény Zoltán szobrászművész is, aki 1952 óta élt Zürichben, 1965- ben bekövetkezett haláláig, az ugyancsak 1965- ben elhunyt világhírű építőművész, Le Corbusier, valamint Alberto Giacometti és Charles Rollier. A kiállítást, amelynek anyagát a Pro Helvetia Kulturális Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre, dr. Németh Lajos és dr. Willy Spühler, a Pro Helvetia Alapítvány elnöke nyitja meg. A tárlat védnökei: svájci részről Pierre Gräber külügyminiszter, dr. Willy Spühler, a Pro Helvetia elnöke, dr. René Stoudmann, Svájc magyarországi nagykövete; magyar részről Pója Frigyes külügyminiszter, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Varsányi György, a Magyar Népköztársaság svájci nagykövete. A kiállítás négy hétig látható a Műcsarnokban. SZOVJET TURNÉ Othelloval és Énekes madárral utazik a Madách Színház Május 10. és 20. között a Szovjetunióba utazik a Madách Színház társulata. Leningrádban, majd Moszkvában vendégszerepel. Műsorán Shakespeare Othelloja és Tamási Áron Énekes madár című drámája szerepel. Az idei bécsi ünnepi hetek egyik eseménye a Vígszínház társulatának vendégjátéka: Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című művét viszik az osztrák főváros közönsége elé. Itthon neves külföldi színtársulatokat üdvözölhetünk 1974-ben. Március 7. és 11. között Magyarországon turnézik a szabadkai Népszínház 70 főnyi magyar társulata. A szomszédos baráti ország művészei március 8-án a tervek szerint Kecskeméten lépnek fel, majd március 9-én Budapesten adnak ízelítőt tudásukból a József Attila Színházban. A jugoszláviai magyar színészek Krlezsa Golgota című drámáját adják elő, amelyet hamarosan bemutat a szegedi Nemzeti Színház társulata is. Május 5. és 15. között az NDK barátsági és kulturális napok alkalmából Magyarországra érkezik a potsdami színház társulata, amely Győrben és Sopronban mutat be mai német színműveket. (MTI) Pásztormúzeum épül Bugac-pusztán, a pusztai rideg állattartást mutatja be. Az építkezés hamarosan befejeződik, a múzeum már az idén fogadja a látogatókat. (MTI-fotó : Karáth felv.) □ VÖRÖSMARTY MIHÁLY Csongor és Tünde című darabját mutatja be a Csepel Művek Irodalmi Színpada március 15-én, este 7 órai kezdettel, a Csepel Művek Munkásotthonában. NYOLCADIK A SOROZATBAN Bartók-szeminárium, 1974 Több ezer példányban küldte szét a világ minden tájára a budapesti fesztiváliroda meghívóit a nyolcadik nemzetközi Bartók-szemináriumra. Július 20-tól augusztus 4-ig tart az idei tanulmányi sorozat, amelyre már sokan jelentkeztek korábban is külföldről. A legjobban felkészült hallgatók augusztus 3-án nyilvános hangversenyen mutathatják be tudásukat. A Bartók-szeminárium vezető tanári kara: Kadosa Pál, Zempléni Kornél, Gertler Endre, Mihály András, Tátrai Vilmos, Sándor Judit és Bende Zsolt. A szeminárium célja Bartók művei magas színvonalon való interpretálásának elsajátítása. Ez pódiumművészeknek és pedagógusoknak egyaránt fontos, hiszen ma már minden jelentős versenyen kívánnak Bartók-műveket. A meghívó hangsúlyozza, hogy az 1975-ös nemzetközi Erkel-énekverseny és az 1976-ra tervezett Liszt— Bartók nemzetközi zongoraművész-verseny kötelező anyagában is több, a szemináriumon tanított mű szerepel. Éppen ezért Bartók, Kodály és Liszt dalainak tanítására kérték fel Sándor Juditot és Bende Zsoltot. fischah HONRA kill Világhírű zongoraművésznőnk, Fischer Annie angliai vendégszereplésre készül. Március 14-én lesz hangversenye a Royal Festival Hallban. A szólóest műsorán Beethoven, Brahms (bmoll rapszódia) és Schumann művei szerepelnek, például Robert Schumann Karneválja is. Magyar festészet a XX. században címmel minikönyvet jelentetett meg a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata. A kis kötet, negyvennyolc színes, többségében a Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott reprodukciót tartalmaz. A mindkönyv Pogány G. Gábor előszavát közli; a képaláírásokat a magyaron kívül angol, német és orosz nyelven is. Kiállítás Párizsban Ezen a héten magyar szempontból is jelentős kiállítás nyílt meg a francia fővárosban. Párizs városának modern művészetet bemutató palotája, a Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris termeiben Szenes Árpádnak, a magyar származású kiváló festőnek eddigi életműve látható. A kiállítással egyidőben a Galerie Jeanne Bucher bemutatta a művész legújabb, kis formájú alkotásait. □ A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK lexikonát jelentette meg az Akadémiai Könyvkiadó, Kende István szerkesztésében. KERESZTESEK I — II. 3. hétre prolongálva a BÁSTYA mozi délelőtti és a MŰVÉSZ mozi délutáni műsorán! Sienkiewicz regényének színes, kétrészes monumentális lengyel filmváltozata.