Esti Hírlap, 1974. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-26 / 148. szám
ZSŰRITAGOK ROUEN-BAN: Orosz Adél és Róna Viktor Ma a franciaországi Rouen-ba utazik Orosz Adél és Róna Viktor, hogy zsűritagként működjenek az ottani opera balettversenyén. Minthogy Rouen-ban az a szokás hogy a meghívott zsűritagokat is felkérik a díszelőadáson való szereplésre, mi is fellépünk — mondta Operaházunk kiváló táncosa. — Jövő tervei? — Rouen-ból hazajövök egy Spartacus-előadásra — válaszolta Róna —, de aztán folytatom a külföldi szereplést Kölnben. Azt követi majd vendégfellépéseim sorozata Norvégiában. Oslóba szól a szerződésem, ahol a Giselle és Csipkerózsika című balettben táncolok. GYULAI VÁRSZÍNHÁZ A nagyszerű halál Népszerű nyári színházunk, a Gyulai Várszínház idei bemutatója Száraz György A nagyszerű halál című történelmi drámája lesz. A premiert július 5- én tartják. Száraz György drámáját júliusban 7 alkalommal tekinthetik meg az érdeklődők. A Várszínház másik premierje Tirso de Molina A zöldnadrágos lovag című vígjátéka, amelyet július 20-án, este mutatnak be. A zöldnadrágos lovagot ugyancsak 7 alkalommal adják elő a Gyulai Várszínházban. • A Színészmúzeum hangulata és stílusa már első adásakor kialakult, közben mégis fejlődött a műsor. Talán azért, mert mind jobbak lesznek a megszólaltatott kortársak emlékezései. Feltehetően elősegíti ezt, hogy gondosabb, elmélyültebb az előkészítő munka. (Forgatókönyv: Bános Tibor, szerkesztő-rendező: Csenterics Ágnes.) Tegnap este Gombaszögi Ella művészetét és egyéniségét idézték fel. Valósággal csemege volt a legidősebb élő magyar író, a 94 éves Farkas Imre (az irodalmi és színházi világban Mókucs volt a beceneve évtizedeken át) saját zongorakíséretével és éneklésével is kísért emlékezése. Tolnay Klári gyengéd bájjal, Feleki Kamill melegszívű derűvel, Királyhegyi Pál eredeti humorral idézte fel Gombaszögi Ella emlékét, akinek színészi eszközeiről és emberi tulajdonságairól Mátrai Betegh Bélának, Ráday Imrének és Székely Istvánnak is volt érdekes mondanivalója. Jól választották ki a filmjeleneteket. Kabos Gyula nagy egyénisége mellett is kiderült, milyen kitűnő színésznő volt Gombaszögi Ella. • Késő este került műsorra Hernádi Miklós televíziós kultúrpolitikai folyóirata, a Vélemény. Radnóti Miklós költészetét Koczkás Sándor elemezte. Rá emlékezett Gál István, és Radnóti naplóját olvasva című versét maga mondta el, megrendítő hatással, Vas István. Izgalmasan, érdeklődést keltve beszélt Ránki György A második világháború története című munkájáról Mesterházi Lajos. Kiemelve, hogy a történész nyújtotta világtörténelmi összkép még a háborút politikus fejjel átélteknek is tud újat mondani. Végül egy olasz professzor, Umberto Ecco, meg egy hasonlóképp rokonszenves magyar kutató, Voigt Vilmos, ismertette, mi a szemiotika — a jelrendszerek általános törvényszerűségeinek tudománya. (barabás) ^J^olnaptói ci mozikban LA MANCHA LOVAGJA Jó film a la Mancha lovagja. A nemes irodalmi anyag kitűnő zenével, remek képi megfogalmazással, önálló értékű alkotássá ötvöződött. Cervantes regényével, a bús képű lovag történetével indul világhódító útjára a lélekelemző regény. Addig a regényhez sorolt műalkotások csak külső történéseket beszélnek el, Don Quijote alakját már belülről ábrázolja Cervantes. S egyúttal olyan hőst formál, akinek jelleme-sorsa máig szóló üzenetet hordoz. A Don Quijotéból Dale Wassermann írt musicalt, amely Mitch Keigh zenéjével már bejárta a világ színpadait, s a magyar nézők is láthatták a Fővárosi Operettszínház előadásában. A film forgatókönyvét is Wassermann írta, megtartva a musical alapötletét, amely nemcsak Don Quijote, hanem az író, Miguel de Cervantes sorsát is megeleveníti. A spanyol irodalom klaszszikusa élete folyamán többször került börtönbe, s vizsgálati fogságaiban közönséges bűnözőkkel jutott egy sorba. Egyik ilyen fogságában rabtársai bíróságosdit játszanak vele, s el akarják kobozni minden vagyonát, közte regényének kéziratát. Műve megmentése érdekében Cervantes védőbeszédként elmeséli a lovag történetét. Ily módon a cselekmény háromsíkúvá válik. Hol az írót, hol pedig kettős énű hősét követjük. Ez a háromsíkúság kiváló lehetőséget ad a filmes ábrázolásra. Arthur Hiller rendező ki is használja ezt. Hol a sziklabörtönben, a tárgyalásjátékban veszünk részt, hol pedig a lovag tragikus-komikus kalandjait éljük át. Nagyszerű képsorokban gyönyörködhetünk: Giuseppe Rotunno operatőr bravúros munkát végzett. Feledhetetlen például, amikor kamerája a forgó szélmalomszárnyon fennakadt Don Quijote szemével látja a tájat és szolgáját. Mindez természetesen, hiszen filmmusicalről van szó, zenével, énekkel, tánccal elevenedik meg. Mitch Leigh muzsikájáról Brooks Atkinson szavait ismételhetjük jellemzésül: „ ... robbanóan agresszív muzsikája szinte kiemeli az embert az ülésből, és varázsvesszejével megbizsergeti az ellustult tagokat”. A rendező világhírű színészekkel dolgozott, akik ragyogóan játszanak. Az íróés hőse szerepében Peter O’Toole-t láthatjuk, Aldonza Dulcinea pedig Sophia Loren. Mellettük James Coco Sancho Pauzája érdemel figyelmet, de a kisebb szerepek alakítói is valamennyien jók. Az énekesek teljesítményéről és a zenekar produkciójáról is csak a legjobbakat mondhatjuk. Sophia Loren □ A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG 30 éve címmel fotókiállítás nyílik pénteken a Műcsarnokban. A tárlatot a Kulturális Kapcsolatok Intézete rendezi. □ KOLLÉGIUMMÁ AVATTÁK a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Buzogány utcai diákotthonát. Avató beszédet Pálmai Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium tudományegyetemi és főiskolai osztályának vezetője mondott. GYILKOSSÁGI KÍSÉRLET Jiri Sequens az egyik legtöbbet forgató csehszlovák rendező napjainkban. Májusban játszották nálunk Egy forró nyár krónikája című, kétrészes filmjét, most pedig egy szokványostól elütő bűnügyi filmjét mutatják be. A Zdenek Blaha forgatókönyvéből készült alkotás krimiötlettel indul. Trojan professzorra, aki egy nagy klinika igazgató-főorvosa, rálőnek. A rendőrség nyomozni kezdi a gyilkossági kísérletet. A film azonban nem a nyomozást ábrázolja, hanem a professzor válságát. Trojan ugyanis nem tudja, ki és miért akarja őt megölni. Elveszti bizalmát az emberekben, rokonait, munkatársait, sőt legjobb barátját is gyanúsítani kezdi. A gyilkossági kísérletről végül is minden kiderül. Sequens kísérlete viszont, hogy a bűnügyi cselekmény felhasználásával lélektani filmdrámát készítsen, csak félig sikerült. A mondanivaló, hogy még a legnehezebb helyzetben is bíznunk kell embertársainkban, egy kissé didaktikusan bontakozik ki. Trojan professzor szerepét Karel Höger játssza, mellette Josef Abrhamot, Martin Ruzeket és Jana Brejchovát láthatjuk. A filmet Václen Hanus fényképezte. Morvay István Karol Uöger és Martin Ruzek PREMIER: MA HOZ EGY HÉTRE Luxemburg grófja a tóparton Javában próbálják a Budai Parkszínpadon Lehár Ferenc Luxemburg grófja című nagyoperettjét. A Feneketlen-tó melletti szaszabadtéri színház július 3-tól játssza — hétfő és kedd kivételével — a híres darabot. Breitner Tamás vezényli a MÁV Szimfonikusokat, közreműködik az Operaház balettkara. Rendező: Vámos László; Madame Fleury Tolnay Klári lesz, René, azaz Luxemburg grófja Kovács József; Brissard: Németh Sándor; sir Basil: Márkus László; Juliette: Lehoczky Zsuzsa; Lanchester: Kishegyi Árpád. Szerepet vállalt mint a darabbeli bíróság elnöke, Bilicsi Tivadar is. KEDVCSINÁLÓ ZENE A próbákon sok szó esik Lehárról, illetve a Luxemburg grófja történetéről. Fleury szerepe hosszú évekig Honthy Hanna nevéhez fűződött, ahogy sir Basile Feleky Kamillhoz. Az első magyar „Luxemburg grófja” Király Ernő volt, az első Basil Rátkai Márton. Azt a szerepet, amelyet a Budai Parkszínpadon Domonkos Zsuzsa alakít, Angélát, a régi Király Színházban Petráss Sári játszotta. Kevesen tudják, hogy Giacomo Puccini miképpen nyilatkozott Lehárnak erről az operettjéről. A nyugat leánya című zenedrámáját próbálták Bécsben, ahol akkor volt műsoron a Luxemburg grófja. Puccini elment a színházba, végighallgatta a Lehár-operettet és annyira el volt ragadtatva, hogy nyomban interjút adott róla az újságnak. Úgy nyilatkozott, hogy Lehár operettje szinte ösztönző módon hat rá, és bizony kedve lenne hasonló műfajú zene megírására. A Carl-színház igazgatói nyomban felkeresték és szaván fogták Puccinit. DRÁGA SZERZŐDÉS Szerződési ajánlattal kínálták meg: négyszázezer koronát, vagyis húszezer dollárt kap egy összegben, ha az általuk rendelkezésre bocsátott szövegkönyvhöz tíz-tizenkét zeneszámot komponál. Puccini nem tudott ellenállni, így készült el A fecske című operettje. A két zeneszerző akkor még nem ismerte egymást. Csak az első világháború után kerültek össze. Puccini Bécsben tartózkodott. A Theater an der Wienben éppen a Pacsirta című operettet játszották. Puccini ezt is megnézte és kereste a szerzővel, Lehárral való személyes találkozást. Nem tudott németül, de Lehár beszélt olaszul. Leültek ketten a zongorához, Puccini játszott a jobb, Lehár a bal kezével, így elemezték egymás szerzeményeit. Ekkor Lehár elárulta titkos tervét: mint fiatal korában, a jövőben is szeretne nagy zenedrámát írni. Puccini elkomorodott: „Kár lenne, ha változtatna azon a műfajon, amelyet olyan tökéletesen csinál.” (Kristóf) SZOVJET, LENGYEL FOLYÓIRATBAN Beszámolók pesti színházakról Két folyóirat is Budapest színházi életéről adott hírt a múlt hónapokban. A Szovjetszkaja Kultúra a József Attila Színház életét, programját, legsikeresebb előadásait ismerteti, idézi Fodor Imre igazgató nyilatkozatát. A másik cikkben, a lengyel Teatr című folyóiratban, Ryszard Smozewski számol be budapesti színházi élményeiről. A beszámoló megkülönböztetett figyelmet szentel a Vígszínház Három nővér előadásának és Tovsztonogov Revizor-rendezésének. Horvai Csehov rendezéséről megállapítja, hogy tovább lépett valamennyi lengyel Csehov-előadástól és ezt az utat gyümölcsözőbbnek tartja az általa ismert hazai kísérleteknél. Polifonelőadást teremtett a rendező, amely egyszerre komédia és tragikus felhangú emberi dráma. Tovsztonogov rendezése kapcsán mindenekelőtt valamennyi szerep szinte egyenértékű színpadi megfogalmazását emeli ki. Külön foglalkozik Rajz János tanulmányszintű játékaival, ahogy az iskolaigazgatót megformálja. A Három nővérhez hasonló „nyitott” színházként elemzi a Thália Csendes amerikai előadását, s beszámol Kazimir Károlynak a keleti színházak iránti vonzalmáról. Ismerteti Kende Sándor Szerelmetes barátaim című darabját és Darvas Iván produkcióját az Egy őrült naplójában. HERMAN OTTÓ EMLÉKÉRE A lillafüredi Herman Ottó-emlékházban megnyitották az „utolsó magyar polihisztor” életét, munkásságát bemutató, újjárendezett kiállítást. Herman Ottó, a magyar régészet és természetkutatás világhírű tudósa életének java részét az akkor Hámor községhez tartozó „Pelle-lakban” töltötte. A kiállítás bemutatja többek között a bükki Szeleta-barlangban, valamint a miskolci Avason végzett ősemberkutatás leleteit, Herman Ottó levelezésének egy részét, továbbá íróasztalát és más személyes használati tárgyait. Elég lett volna hat és fél... A The Sting című amerikai film volt az idei Oscar-díjak fő nyertese. Hét Oscar-bronzszobrocskát kapott (a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv stb.). 1938-ban, a chicagói gegsztervilágban játszódik a Paul Newman főszereplésével készült film, amelyet szerte Nyugat-Európában most kezdtek el forgalmazni. Izgalmas film lévén, meglehetős sikerrel. De azért a bécsi Arbeiter Zeitung kritikusa gúnyosan megjegyezte, hogy a 7 Oscar-díjjal ezt a filmet kicsit túlértékelték. „Hat és fél is elég lett volna!...”