Esti Hírlap, 1974. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-30 / 203. szám
Szabad szombat - Vértes, Gerecse A vértesi erdő, a Duna szalagjával határolt Gerecse — kevesen ismerik ezt a szelíd, erdős, lankás vidéket. Az országutak vándora, a vizek barátja Tatát még felkeresi. Ám innen északra és délre, karnyújtásnyi távolságban, megannyi felfedezésre váró kincs. Várak, történelmiirodalmi emlékhelyek, természeti ritkaságok, kirándulóhelyek, napsugaras rétek csalogatnak. összeállításunkban ezekre a helyekre kalauzoljuk az olvasót, hétvégi kirándulásokra, kora őszi felfedező utakra. És még... Háromszáz évesre becsülik a süttői főutca mentén álló védett hársfát. Erős ágainak óvó ölelésében, háznyi lombkoronájának árnyában emlékmű áll. És még... Az útikönyveket böngésző útnak indulók figyelmébe ajánljuk: a dorogi múzeum megszűnt. Gyűjteményét Esztergomba szállították. A Süttőről induló, s a Gerecse szívébe tartó erdei kisvasút nem közlekedik. És még... Különleges szépségű természetvédelmi területe a Vértesnek a Ciklámenvölgy. Mindszentpuszta közelében, mintegy 800 méter hosszban húzódik végig. Ember alig járta ösvényei mentén ilyenkor már nyílik a nyárutó havasi jellegű virága, az illatos erdei ciklámen. Valószínű, hogy valamikor kolostor állt ezen a helyen. VÁRAK VILÁGA Gesztes megint kincs Várak világa is a Vértes. ■Bélen, Bodajk közelében, a csókakői szőlők felett uralja a völgyet Csókakő sasbérce. Északon Vitány vigyázta a hegység álmát. Gerencsér várától — Bököd község közelében — a vértesszentkereszti apátsági romokat érdemes fölkeresni. A gesztesi várat sűrű erdő öleli a Vértes szívében. A völgyben Várgesztes község. A vár reggeltől napnyugtáig látogatható, tetőteraszáról messze szállhat a tekintet. Kúpok, hegyhátak, medencék — a hegység középső része. Királyi vár volt, vadászó-madarászó hely. Márványtábla sorolja az itt mulató hírességeket: Zsigmondot, Ulászlót, másokat. Török dúlta, magyar ostromolta. Bocskai mellé állt az 1605-ös felkelésben. Aztán romlott, pusztult, kincskeresők prédája lett. Ma mégis kincs: a turistaházakban szegény hegység egyik fontos központja. Terméskőből felrakott erős falak, keretes ablakok, lépcsők, kapuló, szűk vár-udvar — a gesztesi vár újjáéledt. A vérzivataros napokat látott belső várban ma 96 ágyas, jól felszerelt szálloda várja korunk korszerű hódítóit. Viszonylag olcsón : a négyágyas szoba költsége száz forint, a turistaszálláson húsz forint egy ágy. Szállást, étkezést tanácsos előrerendelni a Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal tatabányai kirendeltségén. A CSÁKVÁRI KÖCSÖGÖN Nincs levél, de szép Csákváron a céh székhelye volt, tagjai itt és szerte a környék falvaiban egyaránt dolgoztak. A hírneves csákvári fazekasság ma halódik. A város talán leghíresebb famíliájának utolsó sarjai bedolgozók , portékájukat megrendelésre készítik, maguk nem is árusítják. A székesfehérvári Víz- és Fűtésszerelő Szövetkezet 7. számú építésvezetősége viszont közvetlenül a tanács épülete mellett tart fenn fazekasüzemet, ahol Dezső József — apjától tanulta a korongozást — mutatta meg termékeiket: a virágtálat, a pálmacserepet, a csalikancsót, a kis bugyogát, a totyabögrét, a csipkés szélű tányért, a pálinkásbutellát. A csákvári különlegességet, a ráégetett , szederlevéllel készülő edényeket nem csinálják — nincs mód a babramunkára... Az itt készülő tárgyak helyben és a háztartási boltban egyaránt megvásárolhatók. Érdemes megnézni, válogatni: ha levélsablonos köcsög most nincs is — talán idővel megint lesz —, akad közöttük még igazi, szép csákvári fazekastermék. ALCSÚTDOBOZ Gyönyörű arborétum Ahol a hajdani sivatagból virágzó gazdaságot teremtett József, az ország nádora, s a hétholdas kertet a világ minden részéből hozott magokkal, fácskákkal ültették be, Pollack Mihály terve alapján építettek hét határon túl is híres kastélyt. A csemeték százados vén óriásokká nőttek, a kis tó vizén tavirózsák lebegnek, s a parton a mocsári ciprus légzőgyökerei törnek ki a föld, a víz fölé. Itt a cserszömörce nyugodtan él a bukszus és a Kínában, Koreában honos japán akác oldalán; a borostyán vastag palástját viseli a zöldellő bükk és a kiszáradt hárs. A régi terasz felett odvas szilvafa és göcsörtös almafa érleli gyümölcseit, som bogyói vöröslenek a kavicsos út szélén. Klaszszicista oszlopsor tartja a kastély megmaradt homlokzatát a koronás, pajzsos, oroszlános főhercegi címerrel. A torony, a kápolna romjával átellenben gránitkereszt, s rajta enynyi: „Mária 1867—1932.” Alcsútdoboz határában, a híres kastély kertje ma ritka szépségű arborétum. DUNAALMÁS Lilla és Végi Mihály hetényi református esperes 1844. április 17-én vette nőül Vajda Júliát, néhai Lévai István úr özvegyét, „néhai vitéz Csokonai Mihály Lilláját” — ■ így áll ez a dunaalmási reatrikulában mind a mai napig. Ez az anyakönyvi bejegyzés az első irodalom történeti emlék, bizonyíték Csokonai és Lilla szerelméhez. Mily nagy lehetett a szenvedély, s milyen híres az udvarló — ezt bizonyítja, hogy a sok évvel későbbi házasságlevél írásakor sem feledkezett meg a pap az egykori kedvesről. Dunaalmás, ez a meleg vizű forrásáról is a híres Duna menti kisközség őrzi talán legteljesebben Csokonai és Vajda Júlia szerelmének történetét. Nemcsak a református temetőben levő Lilla-sír és nemcsak az 1966-ban emelt Csokonai-szobor, hanem legelsősorban a Júlia egykori lakóházában berendezett emlékmúzeum. Két éve avatták fel. Megteremtése, a gyűjtemény beszerzése a falu lelkes, irodalomszerető körzeti orvosának, dr. Ferenczy Miklósnak köszönhető. Hosszú évek kutatásával sikerült összegyűjtenie a nagy, poétikus szerelem szóbeli és tárgyi emlékeit. Tulajdonképpen az 1831-es kolerajárvány dokumentumait kerestem az anyakönyvben, így akadtam,rá a nevezetek bejegyzésre. Azóta szüntelenül gyűjtöm, kutatom Csokonai és Lillája hagyatékát. A doktor derítette ki: a Lilla-sírban feltehetően ott vannak a költő szerelméhez írt verseinek első példányai, sőt, ott lehet Csokonai búcsúlevele is. Egyelőre még megoldatlan az emlékszoba gondozása, Ferenczy doktor és édesanyja rendezgeti a gyűjteményt. Kedden és csütörtökön állandóan látogatható, a hét többi napján a doktorhoz kell bezörgetni a kulcsért, néhány ízes történetért. Nemcsak metszetek, festmények mutatják be a negyvenöt évet ebben a községiben élt, egykor gyönyörű Vajda Júliát, feljegyzések, visszaemlékezések is regélnek a szülői intrikákról is: hogyan fogja el a gazdag Vajdacsalád feje a nincstelen költő szerelmesleveleit. S ott van a festmény az egykori házról, Dunaalmás néprajzi emlékei között. Susogómi erdő Félreeső völgy ölében, // Óh, milyen jó volna ottan, / Abban a kis házikóban / — írja a költő, Vaján János, szülőföldjére visszavágyva. A kis házikó, a hajdani erdészlak ma is áll — a mostani erdészlak szomszédságában — Vál községtől, a Váli-víztől három kilométerre. A mai erdész őrzi a régi erdész és üstököspályát befutott fia emlékét. Völgyben búvik meg a parányi ház, magasra szökő fenyőszálak mutatják az utat. Összeboruló hársak boltíve kísér a kapuhoz. Konyha, két szoba, gerendás famennyezet, fapadló: ez a Vajda-család tárgyi emlékeinek, bútorainak, a költészeti dokumentumoknak kerete. Lapok, folyóiratok, amelyekbe írt, amelyeket szerkesztett a költő. A kéziratok, a baráti levelezés, fotókópiák, portrék. Mindez együtt egy parányi irodalomtörténet, egy darab múlt századi történelem. Körben susog a vili erdő — az oly szépen megégi kelt vadon. Tölgyei még látták a költőt. MÁRVÁNYT FARAGÓ VÉSŐ Nézze Süttő mestereit — Ez a kilencszázkilencvennyolcadik darab — Holdaupf Ferenc fel sem néz. Szapora kalapácsütésekkel ösztökéli márványt faragó vésőjét. • • — Mióta számolja? — Huszonöt éve, de csak a Parlamenthez készített díszfaragásokat. — Mióta csinálja? — Negyven éve. Hogy összesen mennyi követ faragtam, nem tudom. — A gépek tövében is kéziszerszámokkal dolgozik? — Igen... A gép gyorsabb, de ez kényes munka. Millimétert sem tévedhetek. Tallósi Ferenc főművezető — beszélgetésünk tanúja — tovább invitál a lapüzembe. — Süttői márványnak ismeri az ország — mutat körbe a durva , szemcsés tömbökkel, a tükörré csiszolt táblákkal rakott üzemudvaron. — Pedig nem márvány, csak fehér vagy vörös mészkő. Aztán nem is süttői, a környéken, Harasztiban, Tardoson, összesen öt helyen bányásszák. Az igazi márvány külföldről érkezik. • • — Az üzemnek mi a feladata? — Feldolgozzuk a nyersanyagot. A szobrászoknak tömböket készítünk. Épületburkolatokhoz, lépcsőborításokhoz, a metró állomásaihoz lapokat vágunk. — Fűrésszel ? — Fűrészgépekkel. A vágólapok fogazatát ipari gyémánt vonja be. A modern gép néhány perc alatt végez, a régiek órákat küszködnek az 50—60 mázsás tömbökkel. A vágás után csiszoljuk, majd méretre szabjuk a lapokat. A kövek faragó szobrászainak, a házakat öltöztető kőszabó mestereknek munkájába Süttőn pillantottunk be. Megtehetik ezt a kirándulócsoportok, az országjárásra induló iskolások is. Az üzemlátogatás engedélyét a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalattól kell kérni. Címük: Budapest, V., Báthori utca 12. Az oldalt összeállította: Polgár Tamás, Széky Péter, Szöllősi Ferenc, Szűcs Gábor, Wormser Antal