Esti Hírlap, 1974. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1974-11-11 / 264. szám

Kifogy a tej, szétszóródik a só lyukas tmk, szakadt zacskó A népi ellenőrzés vizsgálata A tej kifolyik, a só, a cu­kor szétszóródik, a boltok­ban — mindennapos ta­pasztalat — sok érték megy veszendőbe — a népi el­lenőrök vizsgálata is tanú­sítja. Az önkiszolgáló rendszer terjedésének nélkülöz­hetetlen feltétele az áruk előre csomagolása. A vevők szívesebben is vásárolják az így előkészí­tett árut. A csomagolás azonban nem mindenben felel meg a követelmények­nek: régi panasz, hogy a tejeszacskó kiszakad, s a cukor, a só, a liszt, a rizs csomagolása sem megfele­lő; a boltok újra csomagol­­ják, s címke nélküli zacs­kóban — sokszor keverten, piszkosan — árusítják a termékeket. A csomagolást — állapítja meg a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság — korszerűsíteni kell. Több boltnak van már csomagológépe. Az Újpesti KÖZÉRT Vállalat például éppen egy évvel ezelőtt vá­sárolt másfél millió forin­tért egy osztrák gépsort hús, gyümölcs és felvágott csomagolására. De a berendezés még nem működik: a vállalat nem tudta megszerezni az en­gedélyt a pvc-tasak hasz­nálatához, s nincsenek árazó tikettjei sem. Bár az előrecsomagolt árukból az igényeket nem tudják kielégíteni, több új, értékes gép áll másutt is, például csomagolópapír­hiány miatt. Ez megenged­hetetlen, a népi ellenőrök intézkedést sürgetnek. Az áruk minőségét a cso­magoláson kívül más tech­nikai fogyatékosságok is rontják. Sok közértben — különösen a kisebbekben — nincs hűtőpult vagy rossz, másutt hiányzik be­lőle a hőmérő. Gyakori, hogy a mélyhűtött termé­kek megolvadnak. A bolt, hogy ne fizessen rá, újra­fagyasztva értékesíti a mi­relittermékeket. Szállítás közben is sok kár keletkezik. A húsz ponyvás kocsikban, hűtés nélkül szállítják az üzle­tekbe. A minőségvédelem a Budapesti Húsipari Válla­lat több üzemében sem megfelelő. A múlt hónapokban kü­lönféle szabálytalansá­gok miatt több mint két­millió forint kár kelet­kezett. A vásárlók két régi, jo­gos kifogását is szóváteszik a népi ellenőrök. Sok bolt­ban nem megfelelő a tisz­taság — az élelmiszereket a földön tárolják — ritkán takarítanak. Még ma is gyakori, hogy lejárt szavatosságú termé­keket adnak el, más élel­miszereken nincs is feltün­tetve a szavatossági idő. Még előfordul, hogy az im­portárukhoz nem mellékel­nek magyar nyelvű haszná­lati utasítást. A minőségvédelem, a belső ellenőrzés — állapít­ja meg a Fővárosi Népi El­lenőrzési Bizottság — ja­ván­t. MADE IN HUNGARY Adidas-sportcipők A világhírű Adidas sportcég franciaországi leányvállalata további öt évvel meghosszabbította a HUNGAROCOOP, ma­gyar szövetkezeti külkereskedelmi vállalattal 1969-ben létre­jött együttműködési szerződését. A megállapodás szerint az Adidas a HUNGAROCOOP-nál szerzi be sportcipőszükségle­tének egy részét. A Tisza Cipőgyár 1974-ben összesen 900 ezer pár sport- és tréningcipőt szállított a megrendelőnek. A meg­újított kooperációs szerződés szerint 1975-től évente legalább 1,6 millió pár cipőt exportálnak. Ezeket 70 százalékukban bér­munka formájában, 30 százalékban magyar anyagból készítik, „Adidas Made in Hungary” megnevezéssel. A Tisza Cipőgyár sportcipőinek minőségi színvonalát dicséri, hogy az együttmű­ködés hosszú évei alatt a termékekkel szemben reklamáció nem volt. (MTI) Hátha elolvassa és szomorú lesz tőle az az asszony. Kopogtatott egy öregúr — Panaszom van — mondja a fehér hajú öreg­úr, és csak egészen kevés időt kér a beszélgetésre, tudja, hogy elfoglalták az újságírók, hogy más dol­guk is van, mint az ilyen személyi ügyek meghallga­tása, gondolkodott is, hogy kihez forduljon, ha én vé­letlenül nem érnék rá, van még néhány név a jegyzet­­füzetében, felkeresné az il­letőket, mert úgy érzi, ezt el kell mondania, segítsé­get kérni, intézkedést mi­előbb. Amíg az öregúr nagyon precízen fogalmazva min­dent elmond, találgatom, mi lehet a panasz. Társbér­lők bántják, bosszantják. Leánya nem fizet szülőtar­tást. Nyugdíjintézettől nem kapott meg valami­lyen térítést. Közértben udvariatlanok voltak vele. Régi munkahelye nem kül­dött meghívót a nyugdíjas­találkozóra. Várom a panaszt. Ehe­lyett az öregúr gépelt pa­pírlapot vesz elő. — Ebben összefoglaltam a tényállást — mondja —, így gyorsabban megérti, miről van szó. Elolvastam a tényállást. Arról szólt, hogy az öreg­úr felkereste egy ismerősét — nőismerősét —, aki va­lamilyen kifogással nem engedte be, ekkor jött egy férfi, durván meglökte, ő segítséget kért, de nem kapott, tanúkat hívott, de senki nem vállalkozott rá, végül elment a házból, lát­leletet kért az inzultus nyomairól — nyolc napon belül gyógyuló sérülés —, s feljelentést tett. Szabályos ügy. Miben le­hetek ezután segítségére? — Nem ez a fontos — legyint csüggedten az öreg­úr —, ámbár nem volna rossz, ha azt az embert ki­tiltanák Budapestről. Le­het, hogy akkor minden megváltozna, minden­ visz­­szatérne a régi kerékvá­gásba. És következik a történet, valóban röviden, szabato­san. Az öregúrnak öt esz­tendővel ezelőtt halt meg a felesége. Fél évvel azután megismerkedett egy asz­­szonnyal, özvegyasszony­­nyal — a két sír egymás mellett van, mintha a sors akarta volna így. „Barát­ság szövődött közöttünk, én azt hittem, örökké tart. És akkor jött az az ember, és mindent elrontott. Ezért jöttem én panaszra, hogy írja meg az elvtársnő, írja meg, hogyan használtak ki egy öregembert.” hogyan, kedves elvtársnő, hogyan? Mindenesetre visszaadom a tényállást, összehajt­ja, elteszi. Gondolom, más hivatalos papírja is van, megszokta, hogy ha ügyes­bajos dolga van, elmegy a nyugdíjas, telik az ide­jéből is —, elmondja, elin­tézik. Ez is egy ügy. De hol a hivatal, ahol ezzel fog­lalkoznak? Mit remélne egy cikk­től? — Talán... talán elol­vasná és elszomorodna ... rájönne, hogy mégis én voltam a jobb ... Megígérem, hogy gondol­kodom a dolgon. Néhány nap múlva — kéri — hadd hívjon. Addig nem lehet, reumakezelésre jár az ORFI-ba. Bende Ibolya Hogyan használták ki? — Bútort vásároltam an­nak az asszonynak. Vittem ide-oda, színházba, vendég­lőbe még külföldre is. Ez a kihasználás. Úgy látszik, csak erre voltam jó ... Már homályosodik az öregúr szeme, tehetetlenül hallgatom, szokványos dol­gokkal próbálom vigasztal­ni, de nem hagyja magát, ha én nem írom meg, majd elmegy máshová, volt ő már ebben az ügyben fon­tos hivatalokban, fogadták, meghallgatták, tanácsot ad­tak. Milyen tanácsot? — Azt, hogy hagyjam azt a nőt... felejtsem el... de ­ Átfestett ég alatt hamis még a név is ÁRVERÉS UTÁN: KEZDŐDIK A PER Az eget átfestették, az aláírást később biggyesz­tették a képre, vagyis — hangzik a panasz — a fest­mény nem eredeti. Az ál­lítólagos hamisítás ügye — furcsa per — most kezdő­dött a Markóban. Egy műkedvelő Tina Blau jelzésű festményt vá­sárolt a BÁV képaukcióján 38 ezer 720 forintért. Né­hány nap múlva boldogan mutatta szerzeményét egy művészettörténésznek, aki 1971-ben gyűjteményes ki­állítást rendezett Bécsben, a művésznő szülővárosá­ban Tina Blau festményei­ből­. — Ez hamisítvány — mondta a szakértő a tulaj­donosnak. — Nemcsak hogy nem eredeti kép, de még csak nem is utánzat: a színeknek, a kompozí­ciónak semmi köze Tina Blau művészetéhez. Nem valódi az aláírás sem. A Bizományi Áruház Vállalat tanácsára a két­ségbeesett tulajdonos szak­­véleményt kért a Magyar Nemzeti Galériától. „A Szépművészeti Mú­zeum restaurátori műhe­lyében ultraviolett fényben történt megvizsgálás — közölték — az égen átfes­tést mutat ki nagy terje­delemben. Az aláírás is későbbi.’’ A javított, átfestett ké­pet a BÁV nem vette visz­­sza, bár az árverési felté­telek szerint: „leütés után semmiféle felszólamlást nem veszünk figyelembe, kivéve, ha a tárgy hamis, bár a katalógusban erede­tinek volt feltüntetve.” A Bizományi Áruház Válla­lat azt mondja: nem adja vissza a pénzt, mert az előző tulajdonos — akihez a mostaninak voltaképpen semmi köze — nem haj­landó tudomásul venni a kép hamis voltát. Kérdés: a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróság tudo­másul veszi-e ezt a véde­kezést. Valószínű, hogy az égboltról az igazságügyi szakértőnek is lesz közölni­valója, mielőtt a bíróság, meghallgatva a vitatkozó­kat — „senki többet”, utoljára — kimondja a végső szót. (k. a.) Feldolgozás előtt a nyers­olaj sok kénhidrogént tar­talmaz. A káros, szennye­ző anyagot kéntelenítő be­rendezéssel vonják ki, kü­lönítik el a Komáromi Kő­olajipari Vállalat szőnyi te­lepén. A kivont kénhidro­génből évente 3000 tonna nagy tisztaságú ként állí­tanak elő. Képünkön: a kénmentesítő üzem vezérlő­terme.­­ (MTI fotó : Fényes felv.) A MOSZKVAI ORVOSVÁROSNAK Ipari tv Az országszerte kibonta­kozott kongresszusi mun­kaverseny kezdeményezői között ott volt a Budapesti Híradástechnikai Szövet­kezet is, amelynek dolgo­zói a múlt hónapokban sok munkasikerrel tanúsítot­ták: nem maradnak el a vállalások végrehajtásában sem. Különösen a moszk­vai „orvosvárosnak”, ké­szülő színes, valamint fe­kete-fehér iparitévé-beren­­dezések gyártása gyorsult meg. A tévéberendezések első tételei már meg is ér­keztek a moszkvai orvos­képző egyetemi intézmé­nyek címére, ahová nap­jainkban is rendszeresen indulnak újabb szállítmá­nyok. Az összesen 1 millió 200 ezer rubel értékű meg­rendelés időben történő teljesítése jó alapot te­remt a további tárgyalá­sokhoz, amelyeket nemrég kezdtek meg a szovjet partnerekkel. VESZÉLYES BAKTÉRIUMOK VOLTAK A KÚTBAN Szalmonella okozta a tífuszfertőzéseket HALÁLESET NÉLKÜL LEZAJLOTT A JÁRVÁNY Előfordulhat-e a fővá­rosban is hasonló járvány­szerű megbetegedés, mi­kor észleltek itt utoljára hastífuszjárványt? A kér­désre a Fővárosi KÖJÁL- ban kaptunk választ.­­ Míg a 30-as években egy-egy hastífuszjárvány tízezres nagyságrendben okozott megbetegedést, ad­dig 1951-ben a fővárosban 186, 1961-ben már csak 70, tavaly pedig csupán 16 esetet észleltünk. A hastífuszt a szalmo­nella egy speciális törzse terjeszti. A fertőzést ez az élő kórokozó okozza. A beteg szervezetből — vagy a baktériumgazdákból — kikerülve több egészséges embert tehet beteggé. Kü­lönösen veszélyes, ha a tí­fuszbaktérium élelmiszer­be, vagy mint Recsken, ivóvízbe, kútba kerül. Ilyenkor a leggyorsabb in­tézkedés ellenére is vi­szonylag többen beteged­hetnek meg.­­ A legkisebb tífuszgya­nút a körzeti orvosoknak azonnal jelenteniük kell. Míg a baktériumtenyésztés kétezer 24 órás időtartama le nem jár, már sok egyéb jelből lehet következtetni, hogy valóban hastífuszt ka­pott-e a beteg. Ilyenkor azonnal kórházba — Buda­pesten a László kórházba — szállítják. A következő feladat a környezet vizsgá­lata, megkeresni, honnan indult a fertőzés. Az antibiotikumok el­terjedése óta a gyógyítás biztonságossá, könnyebbé vált A korai felismerés és kezelés eredményeként haláleset úgyszólván nem fordulhat elő. A környezet védelméért azonban a gyógyult beteget is hónapokon át ellenőrzik, nehogy szervezetében eset­leg lappangó baktériumok maradj­anak. (szűcs) Haláleset nélkül lezaj­lott a Heves megyei hastí­fuszjárvány. Ismeretes: egy recski ásott kútba hastí­fusz-baktériumok kerültek, ezért több megbetegedés fordult elő. Különösen ne­hezítette a helyzetet a kör­nyéken feltörő belvíz, az árvíz is, ezért kellett szé­lesebb körben oltásokkal védekezni, lokalizálni a járványt.

Next