Esti Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

PREHUZI­MQS KÖZLEKEDÉS ♦ KRESZ-VIZSGA Válaszok adás után Waatburg és halogén ♦ Előzés az álfáséban A Televízió Közlekedési kultúránk '16 című vita­­műsorában elhangzott — a nézők által beküldött — újabb kérdésekre válaszol­tak az illetékesek. Szlalom tilos Pintér Gyula (Bp. XVIII., Lakatos utca) kérdése: „Párhuzamos közlekedés esetén, például a Népköz­­társaság útján, a jobbra tartási kötelezettségből adódóan köteles vagyok-e a jobb szélső sávban ha­ladni?” — A párhuzamos közle­kedésre alkalmas úttesten is általában a jobb szélső forgalmi sávban kötelesek haladni a járművek — a jobbra tartási kötelezettség itt is érvényes. Az új KRESZ azonban azt is ki­mondja, hogy lakott terü­leten, olyan párhuzamos közlekedésre alkalmas út­testen, ahol a forgalmi sá­vokat útburkolati jelekkel jelölték, bármelyik belső sávot használhatjuk folya­matos haladásra is. Felté­ve, hogy a mögöttünk gyor­sabban haladó járművek mozgását nem akadályoz­zuk. Viszont ügyelni kell arra is, hogy a forgalmi sávokat kis távolságokon belül ismételten ne vál­toztassuk. A szlalomozás tehát tilos! Hol kell jelentkezni Székely István (Bp. II., Vörös Hadsereg útja 122.): „Az öcsém külföldön tar­tózkodik, csak január kö­zepén­­ érkezik haza. Vizs­gázhat-e akkor az új KRESZ-ből, s ha igen,­ hol kell jelentkeznie?” — Mindenki — s nem­csak, aki külföldön tartóz­kodott — 1976. január el­seje után is bármikor je­lentkezhet vizsgára, a la­kóhelye vagy a munkahe­lye szerint illetékes Bal­esetelhárítási Tanácsban. Itt közük vele, hol, mikor van módja vizsgára. Spolányi Albert (Veszp­rém) panaszkodik. ..Wart­burgommal műszaki vizs­gán voltam. Minden meg­felelt, csak a halogénizzó­kat szereltették ki a lám­pákból. Miért tilos a halo­génizzó, amikor a lámpák beállítása tökéletes volt?” — A műszaki vizsgán csak olyan alkatrészt és felszerelési tárgyat fogad­nak el, amely a gyári elő­írásoknak megfelel. Ha gépkocsija műszaki leírá­sában nincs halogénizzó, akkor természetesen nem fogadják el, csakúgy, mint például a versenyvolánt. Egyébként a halogénizzók eltávolításával nem csupán azt kívánják elérni, hogy a lámpa a szembejövőt ne vakítsa, hanem az ön ér­dekét is védik! Az a lám­pa ugyanis, amelyet ere­detileg normál izzóra szer­kesztettek, nem is bírja el a halogénizzót, mert az a tervezettnél nagyobb hőt fejleszt a burában, s ezért a lámpatükör roncsora fel­­pattogzik, idő előtt levá­lik. Busz-motorok Virág Károlyné (Pécs) kérdezi: „Vasúti átjáróban szabad-e motorkerékpárt előzni? Szerintem szabad és mégis: felírtak érte.” — Mint ismeretes, vasúti átjáróban tilos megállni, megfordulni, tolatni és előzni. Az előzési tilalom alól kivétel a kétkerekű motorkerékpár, a kerék­pár és a segédmotoros ke­rékpár. Ez utóbbi hármat tehát vasúti kereszteződés­ben is szabad előzni. Ha az ön által megelőzött motor­­kerékpár történetesen ol­dalkocsis motorkerékpár volt, akkor valóban sza­bálytalanságot követett el... Kásás Lajos (Budapest) „Miért engedik a végállo­másokon járatni az autó­buszok motorját? Ezzel is szennyezik a főváros leve­gőjét, a zajról nem is szól­va.” — A BKV forgalmi igaz­gatóságának rendelkezése szerint a végállomásokon tilos a buszok motorját járatni. Sajnáljuk, hogy általánosságban írta meg panaszát, nem nevezte meg azt a helyet, ahol ezt ta­pasztalta. Gyerek, elöl Streker Gáborné (Bp. Költő utca 40.) kérdése: „Átmehetünk-e mi, gyalo­gosok, a villamosmegálló­ként használt járdasziget­ről annak teljes hosszában a járdára? Ha nem, akkor tulajdonképpen hol v­n a gyalogosoknak előnyük az utcai forgalomban?” — A járdaszigetről a járdára, vagy a járdáról a járdaszigetre csak az autó­­forgalom zavarása nélkül szabad közlekedni. Igaz vi­szont, hogy ilyen helyeken a gépjárművezetőknek sincs előnyük a gyalogo­sokkal szemben. A gyalogo­soknak egyébként minden esetben előnyük van a ki­jelölt gyalogos-átkelőhe­lyeken. Ha az nincs fel­festve, akkor, amikor út­kereszteződésben halad át az úttesten, de csak azok­kal a járművekkel szem­ben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. Tormai Béla (Budapest) kérdése: „Hány éves kor­tól lehet gyermeket a jobb első ülésen szállítani?” — A KRESZ egyértel­műen előírja, hogy hat­évesnél fiatalabb gyerme­ket a jobb oldali első ülé­sen szállítani tilos. JELIGE A HIRDETÉSBEN: „...dohányosok kíméljenek...” Nikotin és párválasztás • Gyakran kizáró ok A Dohányzást Ellenzők Társaságának két vezetője, Nyerges Pál és dr. Vértes László, érdekes tanulmányt készített a párválasztás és a dohányzás összefüggései­ről. Bevezetőként Liszt Feren­cet idézik, aki egyszer ezt írta Lewinsteinnek: „... fi­gyelmeztetni óhajtom, hogy nincs jobb eszköz egy em­ber egyéniségének megis­merésére, mint megfigyelni annak módját, miképp do­hányzik ... .­n nem adom a lányom olyan emberhez, akit előzőleg nem láttam dohányozni”. A következő mosolyogta­­tó idézet is egy század eleji beszámolóból való: „... a nő négy-öt szivart szívott el naponta. Egy úr, aki a nő iránt érdeklődést tanúsított, nem tudta elviselni ideálja szájában a szivart és ezért kénytelen volt a nő a sziva­rozással felhagyni... A szi­varfüst illata miatt azonban a szerelmesek között igen heves jelenetek játszódtak le. A férfi győzött...” Napjainkból is gyűjtöttek idézeteket. A dohányzás és a szexualitás kérdéséről egy sz­erző — aki a tanulmány szerzői szerint szaktekin­télynek számít — ezt írja: „A szerelem és a dohány antagonisták. Az utóbbi sze­­retete megöli az előbbire való vágyakozást.” A Dohányzást Ellenzők Társasága — hogy a do­hányzás és a párválasztás hazai összefüggéseiről tájé­kozódjék — házassági hir­detéseket vizsgált meg. Tíz hét időtartamot választottak ki. Két napilap hirdetéseit dolgozták fel 1­975. tavaszán. A két lapban tíz hét alatt 2702 házassági hirdetés je­lent meg. Kétszáz esetben tett megjegyzést a hirdető a dohányzásról — ponto­sabban: annak mellőzéséről. Többször a jelige utalt az állásfoglalásra: „Dohányzó ne írjon”, „Nem dohány­zom”, „Nem dohányzunk”. Egy nő és hét férfi úgy je­lentette meg a hirdetés szö­vegét, hogy nem dohányzik, s nem dohányzó személlyel szeretne megismerkedni. A hirdetők közül mintegy szá­zan nem közölték, hogy ők dohányoznak-e, de azt je­lezték, hogy nem dohányzó egyénre várnak. Nyilván­való, hogy ők sem dohá­nyoznak, s ezt várják a leendő partnertől is. Tájékozódtak a szerzők a Négy Évszak Házastárskere­ső Szolgálat nyilvántartá­sában. Az érdekelt társkere­ső részletes adatfelvételi la­pot kap, amelyben téma a dohányzás is. Vannak, akik a partner dohányzását ille­tő kérdésre a mindegy vá­laszt adják. igen gyakran viszont kizáró tényezőként határozzák meg. A szerzők — mértéktar­tóan — hozzáteszik: „Távol állunk attól, hogy témánk­nak túlzott jelentőséget tu­lajdonítsunk. Nem hallgat­hatjuk el azonban azt az adatokkal alátámasztott vé­leményünket, hogy a do­hányzás fontos lehet a pár­­választásban.” S. M. Új cikk Használata segíti a tökéletes égést, csökkenti a füstképződést és a füstlerakódást, semlegesíti a fűtőolajban előfordulható vizet, hatásosan koromtalanít. Mindenfajta fűtőolajhoz alkalmazható. CSAK A BUDAPESTI HÁZTARTÁSI BOLTOKBAN KAPHATÓ Negyed literes dobozban, amelynek a tartalma 500 liter fűtőolajhoz elegendő. Ára: 123 forint. Felvilágosítást nyújt a VEVŐSZOLGÁLAT: 18—77—74. HÁZMESTERISKOLA (Várnai György rajza) LECHNER ÖDÖN ALKOTÁSA ÁLLVÁNYERŐDBEN A TORONY • 82 méter magasban • Újra felhasználják a fát Igaz, hogy Kőbánya ré­gi kőfejtőjéről kapta a ne­vét, de sokan nem tudják: többféle nevezetessége van ezenkívül a fejlődő város­résznek. Híres bortermelő vidék, s a Rákosok meze­jén — a rákokban gazdag patakról nevezték el — ti­zennyolc országgyűlést tar­tottake. Híres műemlékek­re — a kicsi erőd formá­jú Csősz toron­yra, az 1740- ben, a pestisjárvány után emelt Kápolna téri kápol­nára és több más műem­lék jellegű épületre — is büszke Kőbánya. ELMOZDULT A nemrég átadott k­ét ki­lenc emeletes, 104 és 93 la­kásos ház, a Patalky téri művelődési központ és sok modern épület szomszéd­ságában tör a magasba a Szent László templom ha­­rangtornya. Most különle­ges faállványköpeny bur­kolja. — Miért kell ez az áll­ványburkolat ? — kérdez­tük Horváth László főmér­nöktől, a X. kerületi Ta­nács műszaki osztályának vezetőjétől.­­ Csaknem másfél éve kezdték az állvány építé­sét, mert a torony veszély­be került: az építmény te­tőszerkezete elmozdult. S hogy mennyi ez az elmoz­dulás, most lesz megálla­pítható, amikor a kész áll­vány tetején elkezdhetik a méréseket, majd a helyre­­állítás előkészítését. — A templom sajátos építészeti jegyeket visel — mi az építés története? — 1891-ben Lechner Ödön megbízást kapott a templom terveinek elkészí­tésére. A híres építészmér­nök elképzeléseit Budapes­ten több épület — például a kőbányád László Gimná­zium, az Iparművészeti Múzeum — őrzi. A temp­lom úgynevezett falegyen­­ünnepélyét — az­ utolsó tégla elhelyezésekor — 1896. június 27-én rendez­ték. Az első misét 1899 húsvét­ján mondták. Az épületet folyamatosan, 1906-ig bővítették, díszítet­ték: üvegkupolás, a tetőt majolika cseréppel borí­tották. 13 MILLIÓÉRT — Milyen magasan dolgoznak majd a helyre­állítást végző munkások? — A torony 82 méter magas, nem számítva a négyméteres, 130 kilós ke­resztet. Az állványokat fű­részelt fenyőből húzták fel: mintegy nyolcszáz köb­méter fát hoztak ide. Az erődszerű állvány nem volt olcsó — csaknem 13 millió forintba került. A rekonst­rukció befej­ezetével a fa­anyagot a Bazilika kupolá­­jálhoz viszik s ott újra fel­használják. P- 1-1 A BVK-BAN IS Dolgozz hibátlanul munkarendszer „Dolgozz hibátlanul” munkarendszert vezettek be 1976. január 1-vel Kazinc­barcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban. A mintegy ötezerkétszáz dolgozót fog­lalkoztató, évente több mint 3,2 milliárd forint termelé­si értéket előállító nagy­üzemben az új munkarend­­szer bevezetését igen kö­rültek­i­n­tően előkészítették. A vállalat valamenyi ter­melő és irányító egységét átfogó változtatás előtt egy esztendővel — tapasztalat­­szerzés végett — 1975. ja­nuár 1-én a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi üze­mében már bevezették ezt a munkarendszert. Az egy éve alkalmazott DH eredményesnek bizo­nyult. A szekszárdi gyáregység profilját képező műanyag ajtók önköltségét sikerült ezáltal 1975-ben darabon­ként több mint százötven forinttal csökkenteni. Az 1974. évben még veszteség­gel dolgozó gyáregység így 1975-ben nyereséggel zárta az évet. A kazincbarcikai gyár­ban a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszer bevezetése előtt valamennyi rejtett veszteségforrást feltártak, és ennek alapján részletes tervet készítet­tek a mintegy harminc­negyven veszteségforrás megszüntetésére. Az új munkarendszer be­vezetésének hosszú távú programjától a többszörö­sen kiváló vállalati cím­mel kitüntetett gyár a ter­melékenység további emel­kedését, a minőség javítá­sát, a költségráfordítások csökkentését és a hatékony­­ság növelését várja. (MTI)

Next