Esti Hírlap, 1976. április (21. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

• Még csak nyolcvan éves lenne Zalka Máté. Ha meggondoljuk, kortársunk is lehetne, ezen az évfordu­lón ő maga, személyesen ülhetett volna a kamerák elé, mint a róla készült portréfilm szereplője. Saját szemünkkel és fülünkkel ér­zékelhetnénk, hogy milyen az az ember, aki tíz életre való életet élt és harcolt át. Meghökkentő lehetőség, majdnem hihetetlennek tű­nik. Történelmi alakká nőtt szemünkben, akinek sorsa minden fordulója a törté­nelem fordulóira ütemezett, legendás tettek hőse, tan­könyvek szereplője: „arany­vonat”, „nemzetközi lovas­ezred Ukrajnában”, „szovjet diplomáciai futár”, „szín­házigazgató Moszkvában” és „kolhozszervező Távol- Keleten” és „könyvek szer­zője” és a híres spanyol­­országi „12. Nemzetközi Brigád Lukács tábornoka”. A „legendás”­­ kora sze­rint itt élhetne köztünk? Talán a televízióban is ké­telkedve csóválták fejüket erre a feltevésre, s döntöt­tek végül is úgy, hogy a Zalka Mátéról szóló meg­emlékezés legyen méltóság­teljes és emelkedett, aho­gyan egy történelmi hősre megemlékezni méltó. Az Irodalmi Színpad Fáklya klubbeli pódiumelőadásá­nak közvetítése, A legfé­nyesebb zászló címmel a képernyőn Zalka Máté alakját óhatatlanul szobor­szerű megjelenítésben hoz­ta elénk. Más egy ilyen jel­legű előadást a széksorok közül figyelni, és más a ké­szülék előtt. Az élő, eleven ember megidézése, eg­y rendkívüli sors és egy rend­kívüli történelmi idő talál­kozásának testközeli érzé­keltetése a televízóban más formálhat, hatáselemeket kí­ván. A néző­képernyő intim közegében szinte történelmi áttekintéssé távolodott a pódiumelőadásnak a maga műfajában tartalmas és át­gondolt megjelenítése. Amit Gellért Ágnes irodalmi ösz­­szeállítása a színészek szép, komoly előadásában felmu­tatott: a történelemben az ember. De amivel a televí­zió közel hozhatta volna igazán Zalka Mátét a néző­höz, s amit a maga eszkö­zeivel hatásosan elmondha­tott volna: az emberben a történelem. (zsony) □ THURY LEVENTE ke­ramikusművész kiállítását a Fényes Adolf Teremben (VII., Rákóczi út 30.) ma délután 5 órakor nyitja meg dr. Solymár István, Nemzeti Galéria főigazga­tó-helyettese. Ugrifüles neki­vár a világnak Tizenhárom részes tv-sor­ozat, gyerekeknek Az „Álmatlan Fülesba­goly” fent ül az öreg Tölgy­fa ágán, és képtelen el­aludni. Csakhogy szeren­csére, arra jön Ugrifüles és barátja Süni, meghallják az óriási ásítást... Az öreg Tölgyfa ismét parányit megmozgatja a karjait. Minden elmozdulás egy új filmkocka. Az ani­mátor Zoltán Anikó a fel­vevő asztalon beállítja a következő apró elmozdu­lást. De míg megszületik a képsor, azaz Süni nagy ka­lapja felkerül az álmatlan­ságtól kínlódó Füles fejére, s végre elalszik, hosszú az út. Egy másodperc 24 film­kocka, 24 beállítás! Itt nincs csapó A Pannónia Bábstúdiójá­ban készül a tizenhárom epizódból álló Ugr.,üles so­rozat, a tv esti gyermek­műsora. A szerző Csukás Zoltán, a rendező Foky Ot­tó. A stúdió a Gyarmat u­t­­ca egyik csendes villájá­ban kapott helyet jó né­hány évvel ezelőtt. Zsúfolt szobákban, nem egészen ideális műtermi viszonyok között dolgozik a mindösz­­sze tizenöt főből álló filmes gárda. Az elmúlt három év alatt hirtelen gyorsasággal 52 mesefilmet gyártottak. — Mi bábosok — mondja Foky Ottó rendező, miköz­ben végigkalauzol az alko­tó műtermek zsúfolt díszle­tei és kellékei között — nem végzünk látványos munkát. Itt nincs csapó és „felvétel” kiáltás sincs. In­kább egy interne­teshoz ha­sonlítjuk magunkat. Meg­lehetősen elszigetelten dolgozunk a filmes társa­dalomtól. Ennek ellenére mégiscsak vonzó világ szá­munkra: mindez remek já­ték! Hiszen egy-egy figura elkészültekor úgy érzi ma­gát az ember, mintha ujjai bögyéből életet adna át... Nyáron különösen nehéz a dolguk. Az alacsony mennyezetű műtermek­ben, ha kigyúlnak a 10 ezer wattos égők, hogy megvilágítsák a minden irányban mozgatható re­mek kis bábokat, 60—70 fokos a hőség. Mégis: — Aki egyszer belekóstolt a bábfilmezésbe, annak örökre szenvedélye marad — állítja határozottan Ma­gyar Gergely stúdiófőnök. Szokolay­bemutató Az Országos Filharmónia is műsort szervez a KISZ IX. kongresszusának tiszte­letére. Május 17-én a Ma­gyar Állami Hangverseny­­zenekar és a KISZ művész­­együttes központi és egye­temi énekkara bemutató előadáson szólaltatja meg Szokolay Sándor: Ady-kan­­tátáját. Az ünnepi esten felhangzik még Rahmani­­nov: c-moll zongoraverse­nye és Borogyin: II. szim­fóniája. Arany Szőlőmag Olaszországban, Avelli­­nóban rendezik meg im­már tizenhetedik eszten­deje a neorealista filmek fesztiválját. Mivel a város környéke híres bortermelő vidék, a fődíjat Arany Sző­lőmagnak hívják. Ezt az idén a Cesare Zavattini el­nökletével összeült zsűri Bacsó Péter Jelenidő című filmjének ítélte. JO­KIR: ELŐNYÖS AJÁNLAT! Szintetikus anyagból készült, mosható SUBASZŐNYEG különféle méretekben, sokféle színben, 50Vps árengedménnyel kapható a CENTRUM KÁLVIN TÉRI ÁRUHÁZBAN Amíg a készlet tart! Balatoni zenekarok A Balaton-vidék 42 part menti településén a nyári szezonban esténként — a becslések szerint — csak­nem százezer nyaraló és ki­ránduló akar szórakozni. A szabadtéri mozik előadá­sain, a vidám, szórakozta­tó esteken kívül a nyara­lók jórészt a vendéglátó­ipari létesítményekben töl­tik az estéket. Szerte a partvidéken az idén is több mint száz tánc- és népi ze­nekar gondoskodik majd a jó hangulatról. A nagyobb idegenforgalmi közpon­tokban külföldi zenekaro­kat is szerződtetnek a nyá­ri főidényre. A nagy for­galmú bárokban és étter­mekben a legnépszerűbb fővárosi együttesek szol­gáltatják a zenét. (MTI) WEÖRES ÉS SEBŐEK Dedikáció Hétfőn délután 4—6 kö­zött a Rózsavölgyi zenemű­­boltiba­n (V. Martinelli tér 5.) a Sebő együttes tagjai dedikálnak, együtt Weöres Sándorral (köteteit, a 111 verset, a Tizenegy szimfó­niát, az Áthallásokat). Kéz­jegyükkel látják el a ve­vők által behozott kisle­mezeket, amelyeken Weö­­res-gyermekversek hallha­tók Sabóék megzenésítésé­ben. A vidéki olvasók ké­résére a könyvesbolt pos­tán is küld dedikált lemezt és könyveket. Játék és szenvedély így vélekednek a többiek is. A bábfilmezés játék és szenvedély. Még sokan em­lékeznek arra a jó néhány évvel ezelőtti epizódra, amikor egy kisfiú állított ismeretlenül a stúdióba és „Foky Ottó bácsit” kereste. Évek teltek el. A kisfiú szorgalmasan járogatott a Gyarmat utcai telepre .. . Közben elvégezte a rende­zői szakot a főiskolán. És ma? — Cakó Feri ma már itt van nálunk — meséli Foky Ottó. — A másik animáto­­runk. Az első bábjait ma is őrizzük. A „nagy kollektív művé­szet” munkatársai kellő al­kotói szabadsággal rendel­kezve végzik dolgukat. S mindennek eredménye: a sok kitűnő bábfilm. Sokan emlékeznek még Mirr Murra a televízióból... Mek-mester — Most majd Ugrifüles is megkedvelteti magát a Mek-mester sorozatban — mondja Foky Ottó —, mint ahogy mi magunk is meg­szerettük őt kedvességéért, humoráért. Számaiul Béla GYORSINTERJÚ Töretlenül A századik előadáshoz közelgő Töretlenül című ön­álló estjét mutatja be a Ze­neakadémia kistermében vasárnap délután, az Iro­dalmi Színpad művésznője, Zsolnai Hédi. — Tavaly ősszel mutat­tam be ezt az estemet és azóta rendszeresen járom a vidéket az Országos Rende­ző Iroda szervezésében. Na­gyon örülök, hogy műsorom végre találkozik a fővárosi közönséggel is. A Töretle­nül: egyik versem címe, a fiatal zeneszerző, Rudas Gábor zenésítette meg, aki­vel több közös számot ké­szítettünk. A műsorban el­hangzanak egykor kedves, s ma már örökzöld dalok, különböző nemzetiségű népdalok, francia sanzonok, kabarédalok, Ady Endre, József Attila, Karinthy Fri­gyes, Puskin megzenésített versei. Bemutatok élő ma­gyar költőktől is dalokat. Az est válogatását saját írásaim, verseim keretezik, fogják össze. Egy idő óta az írás szenvedélyem lett. Mindent leírtam, szinte naplósze­­rűen, ami velem és környe­zetemben történt az elmúlt három évtizedben. E sok­sok írásnak köszönhetem, hogy újabb premier elé né­zek: elkészült Életféleségek című könyvem. (K. M.) Spányik Éva estje Vasárnap este 7 órakor az Egyetemi Színpadon önálló estet ad Spányik Éva. A győri Kisfaludy Színház művésznőjének estjén két monodráma hangzik el, az egyik az Árva Bethlen Ka­ta — Kocsis István drámá­ja —, a másik Sznyegirjov szovjet szerző Szülj nekem három fiút című műve. Tárlat az utcán címmel ugyancsak Kocsis István drámai művét mutatja be az Irodalmi Színpad ápri­lis 28-án, az egri Gárdonyi Géza Színházban. A két­személyes drámában Van Goghot Darvas Iván, Gau­­gint Bessenyei Ferenc játsz­­sza. Ugyancsak ebben a műsorban szerepel Deák Tamás A gyóntatószék cí­mű monodrámája is, ame­lyet Ruttkai Éva ad elő. A rendező Dohai Vilmos. KABARÉ Vizsgaelőadás a főiskolán Ez ám a „halált megvető” bátorság: a Színházművé­szeti Főiskola egyik ne­gyedéves osztálya vizsga­előadáson adta elő a Ka­baré című musicalt. Liza Minelli és Joel Gray után, az Oscar-díj sokszoros csillaghullásával kitünte­tett filmváltozat emlékeze­tében —, amelyet itthon is szinte mindenki látott, so­kan többször is, amely­nek lemeze megvehető volt és bőven akadnak, akik betéve tudják — nehéz ki­űzni agyunkból-fülünkből az előtolakodó emlékeket. Ám mikor legyen vak­merő a színészember, ha nem fiatal korában, aka­­démistaként, vesztenivalók nélkül ? Különben sem versenyre kelni akartak ők, csupán kipróbálni ma­gukat éspedig pazar nyers­anyagon. Szinetár Miklós rendezőtanárként az erede­ti musicalhez, Harold Prince és J. Kander darabjá­hoz nyúlt, ahhoz a műhöz, amelynek alapján — erő­teljes dramaturgiai változ­tatásokkal — a film ké­szült. Egyes elemeket, így a kit-kat-klubbeli songok legjobbjait viszont a film­ből emelte át Szinetár, s annak alapján tervezte meg a táncokat Bogár Richard­ is. A konferansziét játszó Cseke Péter maszkja, min­den mozdulata, gesztusa, ördögi koccantása filmbeli példaképét imitálja, tehet­ségesen. A főiskola nem takaré­koskodott, jól tudván, hogy musicalt nem szabad sze­gényes kiállításban játsza­ni. Fehér Miklós díszletei és Wieber Mariann ruhái csillognak a kabaréban és stílusosan kopárak a har­mincas évek elejének nyo­mott Berlinjét mutató ké­pekben. A zenekart igen ügyesen a karzatra telepí­tették, ahonnan jól betölti az Ódry Színpad légterét. A főiskolások jókedves­­humorral vesznek részt az előadásban (amely Szine­tár Miklós fordításában és G. Dénes György verseivel üdén szólal meg magya­rul). A főszereplő szerel­mespár Vándor Éva és Mi­hályi Győző még elfogó­­dott és merev egy kissé. A musical másik, öregedő pá­rocskáját — Schneider kis­asszonyt és Schultz urat — viszont hallatlanul éret­ten, okosan játssza Fehér Ildikó és szemérmes férifi­­bájjal, tartózkodással Du­nai Tamás. Az egész népes társaság ügyesen mozog­­énekel, kellemes reménye­ket ébreszt, és jó szórako­zással szolgál — bizonyos, hogy ha a teremnyomor nem korlátozná a lehetősé­geket, jókora sikerszériá­val j­á­tszhat­ná­k -én­e­k­elh­e­t­­nék-táncolhatnák a buda­pesti közönségnek a ragyo­gó Kabaré-musicalt. (f. f.) FRÍZEI FILMFESZTIVÁL Frunzében néhány napja kezdődött, és még a jövő héten is tart a szovjet film­művészet hagyományos, im­máron kilencedik alkalom­­mai rendezett seregszemlé­je. A fesztiválon ismert és fiatal színészek, rendezők, dramaturgok, filmírók és forgalmazási szakemberek vesznek részt, összesen 26 játékfilmet, 14 rajzfilmet és 70 dokumentumfilmet vetí­tenek le a szakmai közön­ségnek. A filmek többsége a mai szovjet társadalom kérdéseivel foglalkozik, né­hány alkotás pedig a máso­dik világháborúból meríti témáját. □ KENYAI MŰTÁR­GYAKBÓL, amelyeket Csákány István gyűjtött, rendeznek kiállítást a Nép­rajzi Múzeumban (V., Kos­suth L. tér 12.). A megnyi­tó holnap délelőtt 11 óra­kor lesz. □ A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA című Bar­­tók-operát és Kodály dal­játékát, a Székelyfonót mu­tatja be egy műsorban hol­nap este 7 órakor a Sze­gedi Nemzeti Színház. □ A MAGYAR TELEVÍ­ZIÓ díszlet-, jelmez- és bábterveiből nyílik kiállí­tás a váci Vak Bottyán Mú­zeumban ma délután. A ki­állítást Jánosa Lajos dísz­lettervező, a Színházművé­szeti Szövetség elnökségé­nek tagja nyitja meg a múzeum kiállítótermében. ÖT TÁRSULAT FELLÉPTÉVEL Operai találkozó Szegeden Május 25-én, kedden este 7 órakor a Magyar Állami Operaház művészeinek ven­dégszereplésével — Puccini Manon Lescaut című ope­rájának előadásával — kez­dődik a Szegedi Nemzeti Színházban az operai talál­kozó. Másnap a debreceni Csokonai Színház operatár­sulata Mozart Varázsfuvo­láját adja elő. Május 27-én a vendéglá­tók játsszák Vántus István Aranykoporsó című operá­ját, majd 28-án a Pécsi Nemzeti Színház operaéne­kesei Wéber Bűvös vadá­szát mutatják be. Az Állami Déryné Színház társulata Smetana Eladott menyasz­­szony című vígoperájával vendégszerepel, május 29- én, szombaton délután 3 órakor. Ugyanezen a napon — a találkozó zárónapján — ismét a Szegedi Nemzeti Színház művészei lépnek fel Mozart operájának, a Fi­garó házasságának szerepei­ben. A találkozó keretében szakmai tanácskozások is lesznek, május 26-án és 28- án egyaránt délután 3 óra­kor a Juhász Gyula Műve­lődési Központ klubhelyisé­gében.

Next