Esti Hírlap, 1976. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-26 / 201. szám
FIGYELEMRE MÉLTÓ KÍSÉRLETEK Gép irányít,rám megy Fuvarkapcsolás számítógéppel ♦ Korszerű adatfeldolgozás Figyelemre méltó kísérletek kezdődtek a Volán Electronikánál. A számítógépes fuvarkapcsolás további korszerűsítésén, a gépjárműazonosítók javított változatán, az UKH adóvevők fejlesztésén, a rádió-adatátviteli rendszerek honi változatán és a gépi adatfeldolgozás modernizálásán dolgoznak. A számítógépes fuvarkapcsolás rendszerét egyéves munka után vezették be, és a tapasztalatok bizonyítják: mindenütt bevált, eredményesen alkalmazzák. Kevesebb a gépek hibája, az állásidő. Most a továbbfejlesztés módozatait kutatják. URH-VAL Előreláthatóan őszre fejezik be a gépjárműazonosító-berendezés kísérleteit. Tavaly már kipróbálták, de a sas-hegyi átjátszó torzítása miatt, nem sikerült szétválasztani a diszpécserközponthoz érkező jeleket. Korszerűsített változatát most építik be, tíz gépkocsiba. Ez már nemcsak az elsőnek jelentkező gépkocsi hívószámát írja ki, hanem sorba állítja a másodikat, a harmadikat is. Ha a kísérletek sikerülnek, az újtípusú berendezést, ősszel felszerelhetik a budapesti Volán-taxik egy részére. A Volán Electronika készíti a taxik URH-berendezését is. A jövőben növelni akarják a készülékek üzembiztonságát. Az idén száz URH-készüléket gyártanak. NEM ZAVAR A rádiós adatátvitelirendszer modern formáját az ENSZ közvetítésével vették munkába. Lényege: az egyes adatállomások egyidejű jelentkezését egy erre a célra gyártott generátor közbeiktatásával kizárják. Így a központi számítógép hívásakor nem zavarják egymást, s rendkívül gyorsan megkapják a kívánt adatokat. A munka még csak kezdeti szakaszban van, de fejlesztésével a menetirányításhoz rendkívül fontos új kódrendszert lehet majd kidolgozni. Kísérletképpen Debrecenbe telepítettek egy használt UNIVAC-számítógépet, és közvetlen telefonvonallal összekapcsolták a Karolina úti székházzal, így másodpercek alatt elvégezhetők a szükséges műveletek. Eddig a Volán Electronika vidékről autóbuszokon kapta a vállalatok adatfeldolgozásának összesített rendjét. A lyukszalagokat másnap reggel vitték vissza. Ha ez a kísérlet eredményesen záródik, újabb gépeket telepítenek a vidéki vállalatokhoz. (b. a.) ÖT VILÁGRÉSZ VÁSÁROLJA Acélakasztó kemencék Magyarországró! KOMPLETT ÖNTÖDE VENEZUELÁBAN Hat esztendő alatt — amióta önálló exportjogot kapott a Kohászati Gyárépítő Vállalat — megnyolcszorozta kivitelét. Termékei, a különféle acélolvasztó ívkemencék azóta öt kontinens 42 országába jutottak el. LEGNAGYOBB EXPORTŐR A KGYV partnerei lettek a fejlődő országok Dél- Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Az 1,5-től—10 tonnás ívkemencéi — ezeknek ma a világon a legnagyobb exportőre a magyar vállalat — jó eredménnyel dolgoznak Peruban, Mexikóban, Venezuelában. Brazíliába néhány hét múlva indítanak útnak egy 3 tonna kapacitású acélolvasztókemencét. A dél-amerikai kontinensen legnagyobb vevőjük Venezuela, ahová a jövő év elején küldik az első komplett acélöntödét. Afrikában Kenya a legnagyobb megrendelőjük, amely már vásárolt egy komplett acélolvasztó művet. Ugandában mostarról tárgyalnak, hogy miként vehetnének részt az ország acéliparának fejlesztésében. Az Ázsiában sikerült betörniük — a magyar vállalatok elől eddig elzárkózott — singapore-i piacra. Három darab 5 tonnás, és egy 30 tonnás ívkemencét szállítottak, továbbá porleválasztó berendezést és acélművi segédberendezéseket. Először szállítottak ívkemencét Ausztráliába, szerelés a napokban kezdődik. VEGYES VÁLLALAT A vállalatnak fontos partnerei az európai országok is. A hollandiai Utrechtben ezekben a napokban adnak át egy 30 tonnás ívkemencét, Franciaországban novemberben egy 5 tonnást, a jövő év elején pedig egy 3 tonnást. Görögországgal a napokban írtak alá egy fontos megállapodást : magyar—görög vegyes vállalatot alapítottak, amely a KGYV által gyártott berendezésekkel különféle acélöntvényeket gyárt majd. A szállítandó magyar berendezések értéke több mint 1,3 millió dollár. Eredményesnek ígérkező tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Államokban és Kanadában is. A jövőben exporttevékenységüket erre a két országra is szeretnék kiterjeszteni. - V. P. BALATONSFÜREDEN Még egy tisztítómű Balatonfüreden, a hajógyár közelében, közvetlenül a tó partján új szennyvíztisztító építését kezdték meg. A korábban épült szennyvíztisztító telep a tisztítás két fokozatára — technológiai és biológiai tisztításra — alkalmas. Az új kémiai tisztító három fokozatú lesz, s ez a nitrát és foszfát kiválasztására is alkalmas. Ezek az anyagok okozzák ugyanis a legtöbb gondot a tó hínárosodásában, feltöltődésében. A mintegy 25 millió forintos költséggel épülő kémiai szennyvíztisztító, naponta 600 köbméter szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. (MTI) .4 VASÚTON Önkéntes őröknek nagyobb hatáskör IGEN HASZNOS TÁRSADALMI MUNKA 1 Valóban segítőkész emberek: a MÁV budapesti igazgatóságának munkahelyén mintegy hatezer önkéntes munkavédelmi őr dolgozik igen hasznosan. A múlt évek tapasztalatai szerint ezek a — főleg a szocialista brigádok tagjaiból szervezett csoportok eredményesen működnek, sokszor hívták fel a főnökség figyelmét többé-kevésbé súlyos balesetveszélyekre. Hasznos társadalmi munkájukat most elemezték, s megállapították, hogy még több lenne az eredmény, ha bővítenék a munkavédelmi őrök hatáskörét. Eddig mindenki csak saját szakszolgálatának helyén, felettesének jelenthette észrevételeit. Az új rendelkezés szerint a munkavédelmi őr — függetlenül attól, hogy melyik szakszolgálathoz, a pályafenntartásához, a forgalomhoz vagy a vontatáshoz tartozik — ha rendellenességet vagy balesetveszélyt állapít meg, közvetlenül ott közölheti, ahol felismerte a hibát. Ezzel lényegesen gyorsul az ügyek intézése: a főnökségeknek nem kell egymásnak küldözgetniük a jelentéseket. A Budapesti Vasútigazgatóság területén már 22 csomóponton, állomáson az új módszer szerint dolgoznak a társadalmi munkavédelmi őrök. A BELVÁROSTÓL ANGYALFÖLDIG BÁR NEM VALAMI MAGAS A DUNA: Árvizesek, riadó! Nagyszabású gyakorlat lesz Göd határában Az volt a gond ezen a nyáron, hogy alig csordogált víz a Dunában. Az árvízvédelem most mégis hetek óta nagyszabású gyakorlatra készül: szeptember elején Göd határában egy feltételezett gátszakadást szüntetnek majd meg a legkorszerűbb gépekkel, technológiákkal. Kipróbálnak sok és sokfajta eljárást a támadó víz megzabolázására, hogy a tapasztalatokat máskor, árvíz idején hasznosíthassák. Az eddig legnagyobb vízmagasságot Budapesten 1838-ban mérték: 1023 centimétert. Az akkori jeges ár nagy pusztítást végzett, százak haltak meg. A Csepel-sziget északi csücskén torlódott össze a jég, 1954- ben a sziget középső részén, s ma — elméleti számítások szerint — torlasz csak a szigettől délre képződhet, a folyamszabályozás hatására mind délebbre tolódik egy esetleges jégdugó keletkezési helye. Meggyorsult a víz és a jég levonulási sebessége, az Alpokban hirtelen meginduló olvadás valósággal tolja maga előtt a jégtáblákat, s ezek a főváros térségében már nem képesek összetorlódni: mély és egyenes a meder,évben a főváros rakpartjainak több mint a felét felújították, s ez a városképre is kedvező hatással volt. A legszebb megoldás a Margitsziget rézsűburkolatának átépítése: ez a szinte művészi munka évtizedekre teremtett tetszetős átmenetet a sziget zöld tömbje és a szürke Duna között. Jelentős munkákat végeztek az újpesti rakparton, az Árpád fejedelem útján, a Petőfi-híd és a Déli összekötő vasúti híd között is. MOST: A RÓMAI Most a legnagyobb árvízvédelmi munka színhelye a Siómai-part. Jövőre fejeződik be az 1973-ban kezdett első szakasz, s a nyolcvanas évek végére a Római-part védett lesz a legmagasabb vízállások ellen is. Ma még Budapest belterületén 30 négyzetkilométernyi a Dunától veszélyeztetett terület, itt 150 ezer ember él, s a nemzeti vagyon értéke meghaladja a 10 milliárd forintot. Modern URH-lánc épült ki a múlt években, ennek révén az árvízvédelem központja állandó összeköttetésben lehet a védekező operatív csoportokkal, a figyelőszolgálattal. Több mint száz munkagép, szivattyú, áramfejlesztő, szádverő mozgósítható szinte órák alatt, a szállítóeszközök gyorsan a helyszínre irányíthatók. Kellő készletet tartalékolnak homokzsákokból, rozséból, bányák állnak készenlétben a város határában. Mindennek együttes eredménye: a védekezést teljes erővel azonnal meg lehet kezdeni, ha a Duna vízállása a kritikus szintet megközelíti. Néhány adat: az utolsó nagyszabású védekezés 1965-ben volt Budapesten, akkor 100 napon át állták az osztagok a 8 métert meghaladó víz támadását. Tavaly 776 centi magasan tetőzött a Duna, s tíz napig volt készültség. Az elsőfokú készültség mércéje Budapesten 6 méter, a másodfokúé 6,8, a harmadfokúé pedig 7,5 méter. Ezenfelül rendkívüli készültséget rendelnek el. A PATAKOK A budapesti árvízvédelem része a patakok, a vízfolyások rendszeres tisztítása, szabályozása is. Erre a célra a múlt öt évben 50 millió forintot költöttek — ma már a Rákospatak veszélytelennek mondható. Most a legnagyobb munka a Szilas-patak víztárolójának megépítése, a patak teljes szabályozása. A tározó hóolvadáskor, nagy tavaszi esőzések idején összegyűjti a vizet, s azt a száraz nyári hónapokban öntözésre használhatják majd. Tervezik üdülési és sportlehetőségek megteremtését is a mesterséges tó mentén. B. S. RAKPARTOK, RÉZSŰK Évről évre nagy összegeket fordítanak az árvízvédelmi művek — a gátak, a rakpartok, az átemelőtelepek — felújítására, korszerűsítésére. A múlt tíz RÉGMÚLT IDŐK TANÚI Sorháznak hívták valaha a Kulcsárt VALLATÓRA FOGOTT UTCANEVEK A régi óbudai utcanevek között talán a legfurcsább a Kis-Velence elnevezés. Hogyan került Velence Aquincum földjére? A száz év előtti térkép elárulja: az utca vonalában egykor befedetlen vizesárok lejtett. Talán a Bécsi úti forrásokhoz épült, ókori római vízvezeték maradványa? Ki tudja... A csatorna eltűnt, maradt a Kis-Velence elnevezés. A régmúlt idők megbízható tanúi az utcanevek, elmondják: hajdan kik éltek, s hogyan a városokban, mivel foglalkoztak. Óbudán is vaslatóra fogták az eltűnt, megváltozott elnevezéseket. Az új kutatásokról most számolt be a Fővárosi Tanács folyóira-tában, a Budapestben, Gál Éva. A piacot a Flórián térrel a Kórház utca köti össze. A névből sejtették, hogy valaha itt kórház állott, de ennek nyoma már az 1861-es térképen sem látható. Volt olyan feltevés, hogy az ókorban, vagy a középkorban épült itt kórház. Az ásatások feltárták a római helyőrségi kórház maradványát. De távolabb, a Miklós utcában. S középkori elnevezés sem lehet, mivel akkor itt még utca sem volt. Nemrég a kutató az 1848-as összeírásban a piac és a Flórián tér között talált egy „kórház” bejegyzést. De akkor itt kellett egy épületnek állnia, amelyet kórház elnevezéssel jelöltek. A levéltári forrásokból ezután kiderült, hogy az 1777-ben alapított szegényház és kórház 1820- ban a Kiscelli utcából átköltözött oda, ahol ma a Kórház és a Kerék utca találkozik. Ezért csak az 1820 utáni időkből eredhet a Kórház utca elnevezés. Az óbudai Polgár utca régi neve Úri utca volt. Az 1730-as években épült uradalmi házakról — az egyesítés után — kapta a Polgár utca nevet, mivel a budai Várban, is van Úri utca. A laktanya utcát egykor Tömlöc utcának hívták. Valaha itt állott az urasági tömlöc. Régi utcaelnevezések: Tavasz, Nyár, ősz, Tél, Fecske, Tímár, Mókus. A Flórián tér is védett név. Sok elnevezés azonban feledésbe merült, mivel az utca is megszűnt. Lebontották a Kulcsár utcát, amely egykor Sorház utca volt. A névadó sörház a XVIII. században épült. A Zichy utca folytatása volt régen a Hajó utca. Ez vitt az óbudai kikötőbe. Valaha innen szállították hajóval az Óbudán termelt bort, zöldségfélét, az itt festett kelmét. A régi nevek tanulmányozása most nemcsak a történeti kutatásokat szolgálja. A kerületi tanács úgy határozott, az épülő negyedekben, az új terek és utcák őrizzék meg a rég elfelejtett elnevezéseket. (sz. j.) Augusztus 16., csütörtök