Esti Hírlap, 1976. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-26 / 201. szám

FIGYELEMRE MÉLTÓ KÍSÉRLETEK G­ép irányít,rám megy Fuvarkapcsolás számítógéppel ♦ Korszerű adatfeldolgozás Figyelemre méltó kí­sérletek kezdődtek a Vo­lán Electronikánál. A számítógépes fuvarkap­csolás további korszerű­sítésén, a gépjármű­­azonosítók javított vál­tozatán, az UK­H adó­vevők fejlesztésén, a rá­­dió-adatátviteli rendsze­rek honi változatán és a gépi adatfeldolgozás mo­dernizálásán dolgoznak. A számítógépes fuvar­­kapcsolás rendszerét egy­éves munka után vezették be, és a tapasztalatok bizo­nyítják: mindenütt bevált, eredményesen alkalmazzák. Kevesebb a gépek hibája, az állásidő. Most a tovább­fejlesztés módozatait kutat­ják. URH-VAL Előreláthatóan őszre feje­zik be a gépjárműazonosí­­tó-berendezés kísérleteit. Tavaly már kipróbálták, de a sas-hegyi átjátszó torzí­tása miatt, nem sikerült szétválasztani a diszpécser­központhoz érkező jeleket. Korszerűsített változatát most építik be, tíz gépko­csiba. Ez már nemcsak az elsőnek jelentkező gépkocsi hívószámát írja ki, hanem sorba állítja a másodikat, a harmadikat is. Ha a kí­sérletek sikerülnek, az új­típusú berendezést, ősszel felszerelhetik a budapesti Volán-taxik egy részére. A Volán Electronika ké­szíti a taxik URH-beren­­dezését is. A jövőben növel­ni akarják a készülékek üzembiztonságát. Az idén száz URH-készüléket gyár­tanak. NEM ZAVAR A rádiós adatátviteli­­rendszer modern formáját az ENSZ közvetítésével vették munkába. Lényege: az egyes adatállomások egy­idejű jelentkezését egy erre a célra gyártott generátor közbeiktatásával kizárják. Így a központi számítógép hívásakor nem zavarják egymást, s rendkívül gyor­san megkapják a kívánt adatokat. A munka még csak kezdeti szakaszban van, de fejlesztésével a me­netirányításhoz rendkívül fontos új kódrendszert lehet majd kidolgozni. Kísérletképpen Debrecen­be telepítettek egy használt UNIVAC-számítógépet, és közvetlen telefonvonallal összekapcsolták a Karolina úti székházzal, így másod­percek alatt elvégezhetők a szükséges műveletek. Ed­dig a Volán Electronika vi­dékről autóbuszokon kapta a vállalatok adatfeldolgozá­sának összesített rendjét. A lyukszalagokat másnap reggel vitték vissza. Ha ez a kísérlet eredményesen zá­ródik, újabb gépeket telepí­tenek a vidéki vállalatok­hoz. (b. a.) ÖT VILÁGRÉSZ VÁSÁROLJA Acélakasztó kemencék Magyarországró! KOMPLETT ÖNTÖDE VENEZUELÁBAN Hat esztendő alatt — amióta önálló exportjogot kapott a Kohászati Gyár­építő Vállalat — megnyolc­­szorozta kivitelét. Termé­kei, a különféle acélolvasz­tó ívkemencék azóta öt kontinens 42 országába ju­tottak el. LEGNAGYOBB EXPORTŐR A KGYV partnerei lettek a fejlődő országok Dél- Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Az 1,5-től—10 tonnás ívkemencéi — ezek­nek ma a világon a legna­gyobb exportőre a magyar vállalat — jó eredménnyel dolgoznak Peruban, Mexi­kóban, Venezuelában. Bra­zíliába néhány hét múlva indítanak útnak egy 3 ton­na kapacitású acélolvasztó­kemencét. A dél-amerikai kontinensen legnagyobb ve­vőjük Venezuela, ahová a jövő év elején küldik az első komplett acélöntödét. Afrikában Kenya a leg­nagyobb megrendelőjük, amely már vásárolt egy komplett acélolvasztó mű­vet. Ugandában most­­arról tárgyalnak, hogy miként vehetnének részt az ország acéliparának fejlesztésé­ben. Az Ázsiában sikerült be­törniük — a magyar vál­lalatok elől eddig elzárkó­zott — singapore-i piacra. Három darab 5 tonnás, és egy 30 tonnás ívkemencét szállítottak, továbbá porle­választó berendezést és acélművi segédberendezé­seket. Először szállítottak ívkemencét Ausztráliába, szerelés a napokban kez­dődik. VEGYES VÁLLALAT A vállalatnak fontos partnerei az európai orszá­gok is. A hollandiai Ut­rechtben ezekben a napok­ban adnak át egy 30 ton­nás ívkemencét, Franciaor­szágban novemberben egy 5 tonnást, a jövő év elején pedig egy 3 tonnást. Gö­rögországgal a napokban írtak alá egy fontos meg­állapodást : magyar—görög vegyes vállalatot alapítot­tak, amely a KGYV által gyártott berendezésekkel különféle acélöntvényeket gyárt majd. A szállítandó magyar berendezések érté­ke több mint 1,3 millió dol­lár. Eredményesnek ígérke­ző tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Államokban és Kanadában is. A jövőben exporttevékenységüket erre a két országra is szeretnék kiterjeszteni. - V. P. BALATONS­FÜREDEN Még egy tisztítómű Balatonfüreden, a hajó­gyár közelében, közvetlenül a tó partján új szennyvíz­­tisztító építését kezdték meg. A korábban épült szennyvíztisztító telep a tisztítás két fokozatára — technológiai és biológiai tisztításra — alkalmas. Az új kémiai tisztító három fo­kozatú lesz, s ez a nitrát és foszfát kiválasztására is alkalmas. Ezek az anyagok okozzák ugyanis a legtöbb gondot a tó hínárosodásá­­ban, feltöltődésében. A mintegy 25 millió fo­rintos költséggel épülő ké­miai szennyvíztisztító, na­ponta 600 köbméter szenny­víz tisztítására lesz alkal­mas. (MTI) .4 VASÚTON Önkéntes őröknek nagyobb hatáskör IGEN HASZNOS TÁRSADALMI MUNKA 1 Valóban segítőkész embe­rek: a MÁV budapesti igazgatóságának munkahe­lyén mintegy hatezer ön­kéntes munkavédelmi őr dolgozik igen hasznosan. A múlt évek tapasztalatai szerint ezek a — főleg a szocialista brigádok tagjai­ból szervezett­­ csoportok eredményesen működ­nek, sokszor hívták fel a főnökség figyelmét töb­­bé-kevésbé súlyos bal­esetveszélyekre. Hasznos társadalmi mun­kájukat most elemezték, s megállapították, hogy még több lenne az eredmény, ha bővítenék a munkavédelmi őrök hatáskörét. Eddig mindenki csak saját szak­­szolgálatának helyén, felet­tesének jelenthette észrevé­teleit. Az új rendelkezés szerint a munkavédelmi őr — füg­getlenül attól, hogy melyik szakszolgálathoz, a pálya­­fenntartásához, a forgalom­hoz vagy a vontatáshoz tar­tozik — ha rendellenességet vagy balesetveszélyt álla­pít meg, közvetlenül ott közölhe­ti, ahol felismerte a hi­bát. Ezzel lényegesen gyorsul az ügyek intézése: a főnöksé­geknek nem kell egymás­nak küldözgetniük a jelen­téseket. A Budapesti Vasút­­igazgatóság területén már 22 csomóponton, állomáson az új módszer szerint dol­goznak a társadalmi mun­kavédelmi őrök. A BELVÁROSTÓL ANGYALFÖLDIG BÁR NEM VALAMI MAGAS A DUNA: Árvizesek, riadó! Nagyszabású gyakorlat lesz Göd határában Az volt a gond ezen a nyáron, hogy alig csordo­gált víz a Dunában. Az ár­­vízvédelem most mégis he­tek óta nagyszabású gya­korlatra készül: szeptember elején Göd határában egy feltételezett gátszakadást szüntetnek majd meg a leg­korszerűbb gépekkel, tech­nológiákkal. Kipróbálnak sok és sokfajta eljárást a támadó víz megzabolázásá­­ra, hogy a tapasztalatokat máskor, árvíz idején hasz­nosíthassák. Az eddig legnagyobb víz­magasságot Budapesten 1838-ban mérték: 1023 centi­métert. Az akkori jeges ár nagy pusztítást végzett, százak haltak meg. A Cse­­pel-sziget északi csücskén torlódott össze a jég, 1954- ben a sziget középső részén, s ma — elméleti számítá­sok szerint — torlasz csak a szigettől délre képződhet, a folyamszabályozás hatá­sára mind délebbre tolódik egy esetleges jégdugó ke­letkezési helye. Meggyor­sult a víz és a jég levonu­lási sebessége, az Alpokban hirtelen meginduló olvadás valósággal tolja maga előtt a jégtáblákat, s ezek a fő­város térségében már nem képesek összetorlódni: mély és egyenes a meder,­évben a főváros rakpart­jainak több mint a felét felújították, s ez a város­képre is kedvező hatással volt. A legszebb megoldás a Margitsziget rézsűburko­latának átépítése: ez a szinte művészi munka év­tizedekre teremtett tetsze­tős átmenetet a sziget zöld tömbje és a szürke Duna között. Jelentős munkákat végeztek az újpesti rakpar­ton, az Árpád fejedelem út­ján, a Petőfi-híd és a Déli összekötő vasúti híd között is. MOST: A RÓMAI Most a legnagyobb ár­vízvédelmi munka színhe­lye a Siómai-part. Jövőre fejeződik be az 1973-ban kezdett első szakasz, s a nyolcvanas évek végére a Római-part védett lesz a legmagasabb vízállások el­len is. Ma még Budapest belterületén 30 négyzetki­lométernyi a Dunától ve­szélyeztetett terület, itt 150 ezer ember él, s a nemze­ti vagyon értéke meghalad­ja a 10 milliárd forintot. Modern URH-lánc épült ki a múlt években, en­nek révén az árvízvédelem központja állandó összeköt­tetésben lehet a védekező operatív csoportokkal, a figyelőszolgálattal. Több mint száz munkagép, szi­vattyú, áramfejlesztő, szád­verő mozgósítható szinte órák alatt, a szállítóeszkö­zök gyorsan a helyszínre irányíthatók. Kellő készle­tet tartalékolnak homok­zsákokból, rozséból, bá­nyák állnak készenlétben a város határában. Minden­nek együttes eredménye: a védekezést teljes erővel azonnal meg lehet kezdeni, ha a Duna vízállása a kri­tikus szintet megközelíti. Néhány adat: az utolsó nagyszabású védekezés 1965-ben volt Budapesten, akkor 100 napon át áll­ták az osztagok a 8 métert meghaladó víz támadását. Tavaly 776 centi magasan tetőzött a Duna, s tíz na­pig volt készültség. Az el­sőfokú készültség mércéje Budapesten 6 méter, a má­sodfokúé 6,8, a harmadfo­kúé pedig 7,5 méter. Ezen­felül rendkívüli készültsé­get rendelnek el. A PATAKOK A budapesti árvízvéde­lem része a patakok, a víz­folyások rendszeres tisztítá­sa, szabályozása is. Erre a célra a múlt öt évben 50 millió forintot költöttek — ma már a Rákospatak ve­szélytelennek mondható. Most a legnagyobb munka a Szilas-patak víztárolójá­nak megépítése, a patak teljes szabályozása. A tá­rozó hóolvadáskor, nagy ta­vaszi esőzések idején össze­gyűjti a vizet, s azt a szá­raz nyári hónapokban ön­tözésre használhatják majd. Tervezik üdülési és sport­­lehetőségek megteremtését is a mesterséges tó men­tén. B. S. RAKPARTOK, RÉZSŰK Évről évre nagy összege­ket fordítanak az árvízvé­delmi művek — a gátak, a rakpartok, az átemelőte­lepek — felújítására, kor­szerűsítésére. A múlt tíz RÉGMÚLT IDŐK TANÚI Sorháznak hívták valaha a Kulcsárt VALLATÓRA FOGOTT UTCANEVEK A régi óbudai utcanevek között talán a legfurcsább a Kis-Velence elnevezés. Hogyan került Velence Aquincum földjére? A száz év előtti térkép elárulja: az utca vonalában egykor befedetlen vizesárok lejtett. Talán a Bécsi úti források­hoz épült, ókori római víz­vezeték maradványa? Ki tudja... A csatorna el­tűnt, maradt a Kis-Velence elnevezés. A régmúlt idők megbíz­ható tanúi az utcanevek, elmondják: hajdan kik él­tek, s hogyan a városok­ban, mivel foglalkoztak. Óbudán is vaslatóra fogták az eltűnt, megváltozott el­nevezéseket. Az új kutatá­sokról most számolt be a Fővárosi Tanács folyóira-­­tában, a Budapestben, Gál Éva. A piacot a Flórián térrel a Kórház utca köti össze. A névből sejtették, hogy valaha itt kórház­­ állott, de ennek nyoma már az 1861-es térképen sem lát­ható. Volt olyan feltevés, hogy az ókorban, vagy a középkorban épült itt kór­ház. Az ásatások feltárták a római helyőrségi kórház maradványát. De távolabb, a Miklós utcában. S közép­kori elnevezés sem lehet, mivel akkor itt még utca sem volt. Nemrég a kutató az 1848-as összeírásban a piac és a Flórián tér között talált egy „kórház” bejegy­zést. De akkor itt kellett egy épületnek állnia, ame­lyet kórház elnevezéssel je­löltek. A levéltári forrá­sokból ezután kiderült, hogy az 1777-ben alapított szegényház és kórház 1820- ban a Kiscelli utcából át­költözött oda, ahol ma a Kórház és a Kerék utca ta­lálkozik. Ezért csak az 1820 utáni időkből eredhet a Kórház utca elnevezés. Az óbudai Polgár utca régi neve Úri utca volt. Az 1730-as években épült uradalmi házakról — az egyesítés után — kapta a Polgár utca nevet, mivel a budai Várban, is van Úri utca. A l­aktanya utcát egykor Tömlöc utcának hívták. Valaha itt állott az urasági tömlöc. Régi utca­elnevezések: Tavasz, Nyár, ősz, Tél, Fecske, Tímár, Mókus. A Flórián tér is védett név. Sok elnevezés azonban feledésbe merült, mivel az utca is megszűnt. Lebontot­ták a Kulcsár utcát, amely egykor Sorház utca volt. A névadó sörház a XVIII. században épült. A Zichy utca folytatása volt régen a Hajó utca. Ez vitt az ó­­budai kikötőbe. Valaha in­nen szállították hajóval az Óbudán termelt bort, zöld­ségfélét, az itt festett kel­mét. A régi nevek tanulmá­nyozása most nemcsak a történeti kutatásokat szol­gálja. A kerületi tanács úgy határozott, az épülő negyedekben, az új terek és utcák őrizzék meg a rég elfelejtett elnevezéseket. (sz. j.) Augusztus 16., csütörtök

Next