Esti Hírlap, 1976. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

írószerek, exportra Az idén előreláthatóan mintegy 90 millió forintos exportot teljesít az Írószer Szövetkezet. Együttműköd­ve egy osztrák céggel, új cikkek gyártását kezdik meg. Bővítik a golyóstol­lak választékát, két újdon­ságuk, az ICO-PEN és az ICO-PLAST nemcsak tet­szetős, tartós, hanem ol­csó is. Ezekből a tollakból Csehszlovákiába is szállí­tanak. A szövetkezet cikkei igen keresettek. A CHEMOLIM­­PEX közvetítésével Auszt­riába, Angliába, a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Romániába exportálnak. EMBER ÉS BALESET Vizsgálják a bioritmust PIHENŐNAP, ÉLETKOR, RUTIN A forgalombiztonság szakembereit, az orvosokat, a pszichológusokat régóta foglalkoztatja a közlekedé­si szabálytalanságok em­beri háttere. Kutatják a­­ pszichikai, a lelki, érzelmi okokat. Azt, hogy vajon miért követték el a sza­bálytalanságot, s természe­tesen azt, hogy miként le­hetne ezeket megelőzni? Külföldi tapasztalatokra és a szakirodalomra támasz­kodva a bekövetkezett bal­eseteket és az emberi szerve­zetben — a fizikai, a szel­lemi, a pszichikai erőnlété­ben — végbement jelensé­geket, összefüggéseket vizs­gálják. (szenté) NEM A KEZDŐK A BKV forgalombiztonsá­gi osztályán is megszervez­tek egy elemző-kutató, illet­ve egy értékelő csoportot. Szociológusok, pszichológu­sok, a közlekedés gyakorla­ti szakemberei dolgoznak szoros együttműködésben az egészségügyi osztállyal.­­ A balesetek után min­denekelőtt a munka inten­zitását vizsgáljuk — mond­ja Hatvanger István, a BKV forgalombiztonsági osztályvezetője. — Azt, hogy a balesetet megelő­zően az érintett emberek­nek mikor volt pihenőnap­juk. Megnézzük a szabály­talanságok elkövetőinek kor szerinti megoszlását is. Többen eddig úgy gon­dolták, hogy a fiatalok, a kezdő járművezetők többet szabálytalankodnak, mint idősebb kollégáik. Az ada­tok ezt megcáfolták. Bebi­zonyosodott, hogy a hiva­tásos járművezetők életé­ben a balesetek zöme álta­lában két-három évi gya­korlat után következik be. Ekkor legtöbben azt hiszik, hogy a kellő gyakorlatot már megszerezték és nyu­godtan támaszkodhatnak a rutinjukra. SZABADSÁG UTÁN A kutató-elemző csoport azokat a következményeket is vizsgálja, amelyeket a budapesti élet- és közle­kedési ritmusból való huza­mosabb kiesés — a vidéken töltött szabadság, a beteg­ség miatti távollét — okoz­hat. Az eredmény: szinte mindannyiszor, több nap kell, hogy a munkába visz­­szatérő a megszokott tem­pót felvegye. Most a járművezetők bioritmusával foglalkoznak. AGROMASEXPO ’76 Nemzetközi kiállítás, vásár Augusztus 25. kapunyitás Az idén augusztus 25-e és szeptember 1-e között rendezik meg az AGRO­MASEXPO nemzetközi mezőgazdasági élelmiszer­­ipari gép- műszerkiállítást és vásárt. Helye: a nemzet­közi vásárközpont C­ pavi- i Ionja és annak környéke. A kiállításra érkezett árukat több mint 23 ezer négyzetméter fedett és nyitott területen helye­zik el. Az AGROMASEXPO ’76 fontos népgazdasági fel­adatnak tekinthető, mert az ötödik ötéves terv első évé­ben ad tájékoztatást a me­zőgazdasági, az élelmiszer­ipari és az erdőgazdasági üzemek, a kistermelők tech­nikai eszközeiről. Megis­merésük, beszerzésük, fel­­használásuk egyik fel­té­tele az ötéves tervidő­szakra előirányzott célok elérésének. Az idei AGROMASEX­­PO-n 130 kiállító áruit te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Ebből 56 külföldi cég, 19 országból. Az AGROMASEXPO to­vábbi feladata, hogy gaz­dagítsa a nemzetközi együttműködést, különös tekintettel a KGST keretében magvalósuló gyártmányszakosításra." BÁTRABBAN FELEL A DIÁK Osztályzat nélkül A mai iskolai élet egyik jellemzője, hogy a tanulók érzelem- és gondolatvilágá­ban túlzott hangsúlyt kap az osztályzás, illetve az osztályzat — állapítja meg egyik tanulmányában Tóth Béla kandidátus, főiskolai tanár, az Országos Pedagó­giai Intézet Nevelési Tan­székének munkatársa. Tö­röljük hát el az osztályzást? ÉNEK, TORNA A kérdés nem új, felme­rült már a század elején is. Egy bizonyos — s ezt diák, pedagógus, szülő egyaránt érzi —, valamiképpen kor­szerűsíteni kellene a telje­sítmény értékelését. Erről indított kísérletet az OPI 1972 szeptemberében. Az első évben 13 kísérleti és 13 kontrollosztály, a második­ban 23—23 osztály vett ben­ne részt. A kísérlet — amely jövő­re zárul — az osztályzat­­központúság megszüntetésé­nek lehetőségeit kutatja. Teljesen mellőzi a szám­szerű osztályzatot az ének­zene, a gyakorlati foglalko­zás, a rajz és a testnevelés oktatásában. A pedagógu­sok az eredmény mérésére a tanév elején és a végén szintfelméréseket végez­nek, s a tanév során osz­tályozás nélküli a tanítás. A félév, illetve a tanév végén azok, akik az osztály átla­gos teljesítményszintjén nem emelkedtek felül, „megfelelt”, a követelmé­nyeket átlagon felül teljesí­tők „jól megfelelt” minősí­tésben részesülnek. Testne­velésből a tanulókat „telje­sítette” bejegyzéssel minő­sítik. Az 1. osztályosok — akik még nem ismerték meg a hagyományos osztályozást — az első perctől természetes­nek vették, hogy nem osz­tályozzák őket. A 2—4. osz­tályosok közül a jó előme­­netelűek sajnálták a jó je­gyeket, a gyengébbek vi­szont örültek, hogy néhány rossz osztályzattal keveseb­bet kaptak. A szülők véle­ménye megoszlik. A kísérletnek még csak az első tapasztalatait ösz­­szegezték, ám a megállapí­tások máris figyelemre mél­tóak. A kísérletező nevelők tudatosan törekedtek arra, hogy az osztályzatközpontú szemlélet teljesítményköz­pontúvá váljék, s ez több­nyire sikerrel járt. Meg­szűnt a hajsza a jegyért, a tanulók nem izgulnak fele­lés közben, felszabadultan vesznek részt az órán. Veszprémi vélemény: a gye­rekek megszerették a kész­ségtárgyakat, készülnek rá, várják. Karádi tapasztalat: nyugod­tabb légkörben dol­gozik az osztály, a gátlásos tanulók kezdeményezőb­bek, felszabadultabbak. MINDENKI ÖRÜL A kedvező tapasztalatok ellenére elgondolkoztató: egyes — főképpen jó — ta­nulók szorgalma átmeneti­leg lanyhul. A dicsérő szó sem minden esetben ösztö­nöz annyira, mint az osz­tályzat. Ám az is kitűnt, hogy osztályozás nélküli osztályokban jobban segítik egymást a gyerekek, meg­tanulják egymás munkáját, teljesítményét értékelni, bí­rálni. Megszűnt a káröröm a mások rossz osztályzatai fölött, biztatják, akinek ke­vésbé sikerül a próbálkozá­sa, s ha az sikerrel jár, mindenki örül. SOPRON ÚJ TAVA Sopron legszebb völgyében, a gesztenyésekkel és feny­vesekkel határolt Tacsi-árokban elkészült a Sopron kör­nyéki parkerdők újdonsága, az 5000 négyzetméter felü­letű víztározó. A mesterséges tavat a közeli hegyek for­rásai, az ördögárok­ és a Mártírok forrása táplálja. A tó vize annyira hideg, hogy fürödni nem lehet benne, hal­­telepítésre azonban kiválóan alkalmas. A völgyben, amely a 40-es években az illegális kom­munisták állandó találkozóhelye volt, a mártírhalált halt kommunisták tiszteletére emlékművet állítanak. (MTI) PESTI ABLAKOK CI­OSSI: 1R-K­ÖZPONTOK T­elef­ontá­vili­tás újabb városokban A Budapest-Vidéke Pos­taigazgatóság az ötödik öt­éves tervben tovább fejleszti a távbeszélő-hálózatot Pest, Komárom, Nógrád és Bejér megyében. Salgótarjánban megkez­dődött az új Crossbar-tele­fonközpont építése. Átadása után Salgótarján is bekap­csolódik a távhívórendszer­be. Budapest és Nógrád fő­városa között már megkez­dődött a távkábel építése. Tatabánya, Komárom megye székhelye is Cross­­bar-rendszerű távbeszélő­­főközpontot kap, várha­tóan 1979-ben. Székesfehérvárott az 1-es számú megyei postahivatal teljes rekonstrukcióját vég­zik. A legtöbb beruházást Pest megye kapja. 1930-ig a szentendrei és a ráckevei járás telefonhálózatát auto­matizálják, Vác az ötödik ötéves tervben ezer vonallal bővül. Az érdi postaköz­­pont hálózatát bővítik, s korszerűsítik a budai já­rás telefonhálózatát. Szentendrén — 38 millió forint értékű beruházás­sal — új postahivatal épül, modern távbeszélő­­központtal. Sajnos kivitelezőjét egyelő­re még nem találta meg a Postaigazgatóság. A tavaszi BNV-n mutatta be az NDK-beli RFTC a Mobil elnevezésű, kereke­ken guruló konténer tele­fonközpontot. Ezt a Posta megvásárolta, s már Duna­keszin van a hatszáz állo­másos berendezés. Ezzel a telefonközponttal automati­zálják a helyi beszélgetése­ket, ám a helyközieket to­vábbra is kezelők kapcsol­ják. A másik hasonló be­rendezést — ezt a svéd Ericson-cég szállítja — Ráckevén állítják fel. Ezzel Ráckeve ősszel kap­csolódik a távhívóháló­­zathoz. A dunakeszi konténer tele­fonközpont augusztus 15-e után kezdi meg munkáját. (koppány)

Next