Esti Hírlap, 1977. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-07 / 55. szám
• Jó előadásban láthattuk Sheridan, pontosan kétszáz évvel ezelőtt, 1777-ben keletkezett darabját, A rágalom iskoláját. Olyan produkcióban, amely önmagáért beszél, azaz érthetővé teszi, miért oly élvezhető még ma, két évszázad elmúltával is ez a darab. Rossz az, aki rosszat gondol — tartja a francia mondás. És mert a világért sem akarunk rossz színben feltűnni, dehogyis gondolunk arra, hogy a mai társaságokban is hogyan beszélik ki az éppen jelen nem levőket, micsoda rosszindulatú pletykákat, olykor becsületbe vágó rágalmakat szórnak másokra. Fel sem merül bennünk, hogy tán személyes ismerőseink között is akadhatnak képmutatók és haszonlesők, házasságtörők, csalók, álszentek, uzsorások, más vagyonára spekulálók, üreslelkűek, érdekből és érdek nélkül is gonoszak. Anélkül, hogy erre egyetlen percig is gondolnánk, élvezzük a XVIII. század angol úri társaságának ezt a szellemes és eleven ábrázolását, Sheridan jellemfestő tehetségét, maliciózus humorát, élesnyelvűségét. S a bennünk levő gyermeki igazságérzet őszinte örömmel találja meg kielégülését abban, hogy Sheridannél a legcsalárdabbak maradéktalanul lelepleződnek, a könnyelmű, de még menthető jelleműek esélyt kapnak a megjavulásra, a tisztaszívűek pedig — bármily kevesen vannak is — boldogok lehetnek. Stuart Burge remek tempójú rendezésében, kitűnő színészek előadásában élvezhettük a jókedvű játékot. Néhány színész képernyőről és mozivászonról régi ismerősünk. Például Edward Fox, Bernard Lee, Arthur Lowe, Jeremy Brett, Pauline Collins, akik tehetségük javát nyújtották A rágalom iskolájában is, amelyet Szerb Antal méltán nevezett a XVII. század legjobb angol vígjátékának. (barabás) • A jugoszláv irodalom hűséges tolmácsolóját, a nemrég 75. születésnapját ünneplő Csuka Zoltánt mutatta be a tévé tegnap délután vetített portréfilmje. Érdekes, tanulságos beszélgetésnek lehettünk részesei. Csuka Zoltán nemcsak fordít, hanem műveli is az irodalmat, versei XX. századi költészetünk értékes darabjai. Számára az élet és az irodalom soha el nem választható egységben létezett, sorsát végigkísérték, s miközben az élet tapasztalást adott, a költészet érthetővé és elviselhetővé tette a tapasztalatokat. Csuka Zoltán derűje, bölcsessége másra is példa. Talán éppen arra, hogy kell és lehet az életet hittel, bizalommal élni és végigélni. És legyen bármilyen is az ember sorsa, tudni és hinni, hogy a munkaszeretet, a kitartás, az eszmei szilárdság, a becsületesség nem hiábavaló. Csuka Zoltán sok szép gondolata, melyet e műsorban elmondott, s élete, amelyek gondolatait érlelték, tudjuk, befoghatatlan egy délutáni tévéműsor negyven percébe. Ám amennyit megtudhattunk, az bizonyára azokban is érdeklődést ébresztett személye és munkássága iránt, akik eddig keveset hallottak róla. (h. m.) SARKANTYÚ PENGETT, PÁSZTORBOT KOPOGOTT Holnap Prágában: búcsúfellépés Kilenc napig szólt a nóta: Pozsonyban pengették sarkantyúikat, Galántán Liszt II. Rapszódiájában hegedűkérdezte cimbalmok feleltek. Vágújhelyen a Pásztorbotolók zsonglőrei kápráztatták a szemet... s minden este ismét másutt... a világ által ismert Kállaikettős, az Ecseri lakodalmas táncjátékát újraztatta nem is egyszer az apró falvak kultúrházainak, a nagyvárosok színházainak közönsége. Holnapi prágai fellépésével befejezi vendégszereplését a Magyar Állami Népi Együttes, véget érnek Csehszlovákiában a magyar kulturális napok. — A körülmények kedves találkozása — mondja Veréb Zoltán, az együttes igazgatója —, hogy társulatunk először 1951-ben szerepelt külföldön, akkor is Pozsonyban. Azóta 134 ország kétszáznál is több városában jártunk. Szeretném eloszlatni a félreértést: otthon évente kétszer annyit lépünk fel, mint külföldön. Tavaly, fennállásunk huszonötödik évfordulóját köszöntve, ki se tettük lábunkat a határon. Sok hazai városban, faluban rendszeresen tartunk előadásokat. Nemegyszer a külföldjárásnál több gondot, fáradságot vállalva. — Kedden délelőtt — emlékezik Varga Erzsébet, Liszt-díjas táncosnő — Galántán délutáni előadásra is felkérték az együttest. Hétkor lett vége, fél nyolckor kezdtük elölről. Fárasztó és jóleső. Úgy tartom, otthon és külföldön egyaránt szereplésünk kultúrpolitikailag jelentős. Idegenforgalmi propagandánk kellemetlen öröksége ma is hat még: a lobogógatyás csikós, a paprikás gulyás, a búfelejtő kesergő. A színpadon mi is csizmát hordunk, hímzett mellényt, gyöngyös fejdíszt. Pattogtatjuk a karikást, ropjuk a szoknyapörgető csárdást, de műsorunk minden mozzanata a legeredetibb népi hagyományból, szokásból alakul ki. Fémjelezve olyan szerzőkkel, mint Kodály, Gulyás, Lajta, Létai, Rábai, Vujicsics. A műsorrendet a közönség tetszésnyilvánítása megváltoztathatja. Valószínűleg így történik a csehszlovákiai vendégszereplés holnap esti búcsúfellépésén is. A kezdés előtt másfél órával már a színpadon lesznek, beállítják a mozgást, próbálják az akusztikát. Pászti Miklós karnagy és Csapó Károly énekes — mindketten a rangos művészi kitüntetés képviselői —, mint annyiszor már, egymásra bólintanak, rendben. Holnap este előadás után az együttes férfitagjai pohár sörrel köszöntik fel a nőket. Az igazgató kivételesen engedélyezte: enynyi még nem hizlal; egyébként az együttesnél csak a hírnév növekedése a megengedett. Polgár Tamás (Bozsán felv.) WC,OLUL - NÉMETÜL Magyar könyvek majd azt a német nyelvű magyarázó szövegekkel ellátott magyar nyelvkönyvet, amelyet kezdők számára készítettek. A Nemzetközi jogi kérdések című kötet tizennégy tanulmányt közöl angol nyelven. A tanulmányok egyike például a futurológia és a nemzetközi jog kapcsolatát elemzi. A tavaly Magyarországon tartott kongresszus alapján az elhangzott referátumok és előadások teljes anyagát közreadják Haladás a fekélybetegség kutatásában című kötetet angolul. Német nyelven jelenik meg Goldzieher Ignác naplója amelyet a nagy orientalista tudós eredetileg is németül írt. A Magyar politikai törekvések a forradalom és a kiegyezés között, 1849—1867 címmel angol nyelven adják ki Szabad György művét, amely egyebek között magyarázatot ad arra, miért jött létre a kiegyezés a magyar politikai vezető réteg képviselői és a Habsburg-hatalom között. (MTI) Magyar tudósok műveit jelenteti meg a közeljövőben az Akadémiai Kiadó angol és német nyelven. Az NDK-ban árusítják Üveg, porcelán, és műanyagáruk Különféle poharak és tányérok,üveg tálkészletek, műanyag háztartási cikkek olcsóbban kaphatók a szaküzletekben és az áruházaikban. Az erősebb nem CSEPELRŐL A DÍSZ TÉRRE JUBILÁL A KORONA PÓDIUM A nemzetközi nőnap alkalmából Az erősebb nem címmel irodalmi est lesz ma a Korona cukrászdában. A műsorban Sütő Irén ad elő Szabó Magda és Gergely Ágnes műveiből, a szerzőkkel pedig a Korona estek állandó szerkesztőháziasszonya, Mikes Tilla beszélget. MŰHELYTITKOK A Korona cukrászda immár öt esztendeje ad helyet — az Országos Rendező Iroda szervezésében — irodalmi esteknek, és ezalatt a fél évtized alatt összejövetelei rendkívül népszerűekké váltak. Amikor megkezdődött a munka a Dísz téri hangulatos cukrászdában, sokan attól tartottak, hogy „a hely szelleme” valami finomkodó sznobnak való szalont teremt. Azóta bebizonyosodott, hogy képzelt volt ez a veszély, a cukrászda estjeire — amelyek döntő többségben telt ház mellett zajlanak le — természetesen eljárnak a környékbeliek, de ide utaznak a főváros legkülső munkáskerületeiből, Csepelről, Pestlőrincről is, s ha valaki statisztikát készítene a közönség foglalkozási összetételéről, a magas beosztású állami vezetőtől az ipari tanulóig mindenféle elfoglaltságot találna közöttük. Arról nem is szólva, hogy a Korona műsorai kiléptek törzshelyükről, s szerte az országban, városokban és kisebb településeken, bányászkolóniákban és termelőszövetkezeti központokban egyaránt hallhattaláthatta már a közönség azokat a kiváló művészeket, akik a Korona pódiumán bemutatkoztak. Ilyenformán Budán és vidéken, sőt külföldön, hiszen valamennyi est megjárta már a Vajdaságot, Ruttkai Éva már több mint százszor mutatta be Parancsolj velem, tündérkirálynő című műsorát,túl jár már a százötvenen Harsányi Gábor összeállítása, a Műhelytitok, Damas Iván műsora, az Etűdök nemrég haladta meg a hetvenötös számot, Bessenyei Ferenc előadóestje több mint kétszázszor volt műsoron, Mikes Lilla pedig háromszáznál is többször mutatta be Virágot Algernonnak című produkcióját Ezeken az önálló esteken kívül ötvenes sorozatot ér■ lek meg az orosz—magyar nyelvű estek, s néhány egyszeri fellépés is rendkívül emlékezetes a Korona pódiumáról. Itt mutatta be például német és magyar nyelvű műsorát Sulyok Mária, fellépett Dean Reed, a bolgár Bodizsár Malanov és Elfriede Ott bécsi színésznő. — Arra törekedtem és törekszem — mondja Mikes Lilla —, hogy a Korona estjein azok a művészek lépjenek a pódiumra, akik nemigen szoktak hasonló szereplést vállalni. Nagyon örülök, hogy sikerült megnyernem Ruttkai Évát, Bessenyei Ferencet és Darvas Ivánt, hogy művészpályájukon először önálló pódiumfellépésre vállalkozzanak. A fellépő művészekkel együtt arra törekszem, hogy ezeken az összejöveteleken a nézők mindig megismerhessenek valamit a művészi munka alkotó folyamatából. Nem véletlenül Etűdök a címe például Darvas Iván estjének, aki valóságos kis tanulmányokat mutat be felkészüléséből, hasonlóképpen sok mindent leleplez a színművész munkájából Ruttkai Éva is. Ilyenformán tehát a Korona egy kicsit műhely. És egy kicsit utóda a hajdani irodalmi szalonoknak is, ahová mindenki úgy jöhet, hogy itt van egy személyes ismerőse, aki szívesen látja őt. Ezt a kettős jelleget a jövőben is szeretnék megőrizni. Kodály Zoltán halálának 10. évfordulója alkalmából hangversenyt rendeztek Kecskeméten a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Képünkön a Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola V. osztályosainak kórusa. (MTI Fotó : Baráth Imre felv.) □ HÉT HOLLAND művész munkáiból nyílik kiállítás március 11-én, pénteken délután 4 órakor a Műcsarnokban. □ TÓTH IMRE festőművész tárlata március 10-én, csütörtökön délután nyílik a Tanács körúti Mednyánszky-teremben. □ DOÓR FERENC festőművész tárlata március 10- én, csütörtökön délután 5 órakor nyílik a Képcsarnok dunaújvárosi termében. Megnyitja: Péterffy Attila, a Bartók Béla Művelődési Ház igazgatója. Marian Anderson Gálakoncerttel ünnepelték meg a New York-i Carnegie Hallban Marian Andersonnak, a világhíres fekete énekesnőnek hetvenötödik születésnapját. Viszszaemlékeztek arra, hogy 1939-ben „Az amerikai forradalom leányai” nevű szervezet fajvédelmi indokkal betiltotta a kiváló kontra-alt énekesnő koncertjét. Csupán 1965-ben mutatkozott be, első fekete énekesnőként a Metropolitanben. A múlt heti gálaprogramban többek között Leontyne Price, Shirley Verrett és a Harlem Táncszínház lépett fel. TIHANY, TÜÜRINGIA — Milyen további terveik vannak? — Az idén estet szentelünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának, valamint Ady Endre születése centenáriumának. Nemrég kezdtük el a Testvérvárosok című új orosz—magyar nyelvű sorozatunkat, amelyet folytatni szeretnénk. Tervezzük Bessenyei Ferenc új estjét, amelyben a mű Németh László műveiből fog előadni, és Ruttkai Éva Crescendo című műsorát. A nyáron a Balaton partján szerepelünk. Így az idényben minden vasárnap a tihanyi Rege cukrászdában, minden hétfőn pedig a siófoki Európa Szálló bárjában rendezünk esősorban idegen nyelvű irodalmi esteket. Az idén egy hétig fog vendégszerepelni nálunk Elfriede Ott, s — ezúttal először — magyar nyelvű esteket is tartunk az üdülőkben. Készülünk vendégszereplésre az NDK- ba, ahol Pest megye testvérmegyéjében a thüringiai Suhl megyében mutatjuk be a Literarisches Cocktail című műsort. (morvay)